Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-27 / 231. szám
1988. SZEPTEMBER 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Elhozták a fesztivál fődíját Lengyel földön is bizonyították jó hírüket Jászapáti táncosok külföldi sikere Az olvasók érdekében Gépesített információk, korszerű állományfejlesztés Ultimátum, mecénások, olimpia Előre megjelöltem az RTV-újságban, a csütörtökön estére főműsoridőre programozott műsort, amely az ultimátum címet viselte, s Szolnok külterületén készítette Rózsa Péter és Vicsek Ferenc. Ráadásul az újság azt is előre elmondta, hogy alapos munkát hallgathat az ember, hiszen a műsor első része 1984-ben, a második pedig az idén készült. Nekikészültem hát én is. kihagytam a tévéhíradót. Utóbb nagyon sajnáltam, hogy előre nagy reményeket fűztem hozzá, mert nemcsak a riport témája volt lehangoló. Volt valami, amire csak hosszas gondolkodás után jöttem rá, ami zavart. Nos, a Hajnóczy utcai barakkokban élők sorsáról szólt ez a műsor, olyanokról, akik a hetvenes években, vagy akár 1984-ben önkényesen beköltöznek egy-egy alig .lakásba, s nem hajlandók onnan kiköltözni, pedig igen szigorúan bíztatják rá őket. Alkalmi munkából élő szegény emberek, családok, s talán kivétel nélkül cigánycsaládok mondták el, nem és nem, nem mennek, legalább ennyi fedél kell nekik is. Nem volt túlságosan rokonszenves egy megnyilatkozás sem, különösen nem a tanácsi lakásügyes szenvtelen érvelése. Még jó. hogy akadt a sok megszólaló között egy emberséges „tisztviselő" is. Az egyik kiköltözésre buzdított családban párhetes, koraszülött csecsemő védelmében a védőnő szópárbajt vívott, nagyon értelmesen a lakásügyi tisztviselőnövel. — A műsor legfőbb szépséghibája a névtelenség volt. Azaz az egyik oldaL a hivatal névtelensége. Amíg minden családot nevén neveztek, az eljáró hivatal emberei egytől- egyik névtelenek maradtak. Bezzeg Szél Júlia vasárnap délután! A magyar rádiózás élő klasszikusa megint megmutatta, csak semmi lustaság, egy félórás riportműsorért be kell utazni a fél országot. Az Értékmegőrző mecénások című riportja Abasáron kezdődött. Gyulán, Hajdúszoboszlón, Nyíregyházán folytatódott és a főváros XV. kerületében fejeződött be. Azt firtatta, ebben a mostani szegénységünkben, amikor nincs pénz „kultúrára”, van-e kultúránk a pénzhez? Megismertük az aba- sári szőlősgazdát, aki a falu főterén szobrot állíttatott Aba Sámuelnek, a hajdúszo- boszlói. már világhíres, kórus baráti körét, s a környék üzemeit, amelyek pártfogolják, a nyíregyházi tanácselnök-helyettest. aki a mostani Ki mit tud-on boldogan díjakat adott át a. sok tehetséges nyírségi győztesnek, s az újpalotai népművelőket, akik — mert értelmét látják — nem restek hajnalban fölkelni, befűteni a kultúra öreg házát, ahol annyi fiatalos hévvel otthonra talál sok ember. S ahol éppen most. a művelődés hajlékában lapalapítási céllal találkoznak mecénások, a kerület sok lakója. akik nehéz időkben se adják föl a szép igényét. Hanem a sportrovat, az olimpiai közvetítésekkel remekel! Az ember csak a feje alá tesz egy kis rádiót s amikor fölriad a nagy bol- dogságos elragadtatásokra, már tudja, megint örömhír a magyarok házatáján. Az élő, egyenes varázsa talán minden színes képnél többet mond. ök nagyon szépen láttatják a győzelmeket! (SJ) Vita a vízlépcsőről Az országgyűlés előtt képviselőkkel rendez találkozót a Jászberényi Tanítóképző Főiskola. Október 4-én kedden az intézmény kollégiumában Kókai Rudolf jászberényi és Török Sándor jászapáti képviselő lesz a hallgatók vendége. A találkozón a képviselők beszámolnak arról, hogyan készültek fel az országgyűlési vitára, mi az álláspontjuk a vízlépcsőről, majd a hallgatók kérdéseket tehetnek fel. s elmondhatják véleményüket. Napirenden a közoktatás A Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozatának kunszentmártoni területi munkacsoportja holnap tartja meg az első ülését az új tanévben. A csoport tagjai, valamint az érdeklődő nevelők a Killián Lakótelepi Általános Iskolában Kelemen Elemérrel, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetőjével találkoznak, aki időszerű oktatáspolitikai kérdésekről tart előadást. A lengyelországi Czesto- howa városában szeptember 16—17—18-án immár ötödik alkalommal rendezték meg a Lengyelországi Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének Spolem elnevezésű szövetkezeti népzene és néptánc fesztiválját. A hagyományoknak megfelelően a rangos találkozón a legnépszerűbb lengyel együttesek léptek dobogóra, ám ezúttal kivételesen meghívást kapott a Velemi Endre Tsz, a helyi áfész és a művelődési ház által fenntartott Jászapáti Szövetkezeti Néptáncegyüttes is. A tizenkét hazai néptánccsoportot felvonultató találkozóhoz első ízben csatlakozott külföldi együttes. A jászságiak lengyel földön is bizonyították jó hírüket; műsorukban kalocsai Jeánytáncot, kalotaszegi legényest, hortobágyi pásztortáncot, szatmári csárdást és zsámboki táncokat mutattak be a lengyel közönségnek. A siker nem maradt el; elnyerték a fesztivál fődíját, illetve közönségdíját, valamint Bakonyi István, a csoport művészeti vezetője koreográfiái elismerésben részesült. A rendezvényt egyébként a lengyel televízió is közvetítette. A jászapátiak Lengyelországban is sikerrel ropták a táncot A fesztivál zárónapját követően a jászapátiak még egy hétig maradtak Lengyel- országban. Ott tartózkodásuk alatt több alkalommal léptek fel, például iskolákban, művelődési házakban és szövetkezetekben. A táncos körút olyannyira jól sikerült, hogy a rendezők — szakítva korábbi szokásaikkal — a jászságiakat máris meghívták a jövő évi találkozóra, sőt a fesztivál nemzetközivé szélesítésén munkálkodva szóba került szovjet, bolgár és cseh tánccsoportok meghívása is. J. J. Epizódok a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár munkájából, terveiből már nemcsak a vakok és csökkentlátók használnak, hanem háziasszonyok vagy gépkocsivezetők is, akik éppen monoton munkájukat teszik színesebbé azzal, hogy kazettára vett irodalmi műveket hallgatnak. Szeptemberben új szolgáltatásként a Hangos Folyóiratot szeretnénk, ajánlani olvasóinknak. Ez országosan is új kezdeményezés, az újságok és folyóiratok alapján tájékoztat naprakészen. Ez év őszén létrehozzuk a megyei könyvtár videókörét, amelynek tagjai 40 forintos beiratkozási díj ellenében a Schönherz Zoltán úti fiókkönyvtárunkban találkozhatnak egymással, s a könyvtár berendezéseit igénybe véve cserélhetnek hang-, illetve videóanyagot. Előkészítettük a Szolnok megyében fellelhető videóanyagok hálózati kölcsönzését is. Ennek gazdasági célja is van; nem kényszerül a megye minden könyvtára széles skálán gyűjteni a videóanyagot, hanem megosztják a témaköröket, s egymásnak kölcsönadják a birtokukban lévő anyagot. Ugyancsak ez év őszétől válik szélesebb körben használhatóvá a számítógépre vett megyei helyismereti anyagunk. Ennek az a haszna, hogy a megyei könyvtárban és a városi könyvtárakban számítógépen lesz lehívható a megyei könyvtárban lévő helyisméreti anyag. Igazán nagy újításnak azt szánjuk — persze, az anyagiaktól függően —, hogy az olvasószolgálatban bevezetjük az olvasók számítógépes nyilvántartását. Ez például azzal a haszonnal szolgál, hogy egy, kézben lévő •könyvről azonnal meg tudjuk mondani, hogy kinél van és hogy mikor várható az vissza. Újításként vezetjük be szeptembertől az úgynevezett könyv- és folyóirat börzét is. Ez a börze a helyhiánnyal küzdő könyvtár állományából kivont anyag olcsó áron történő értékesítését jelenti. Szabad nyomdai kapacitás Másoló berendezéseink változatlanul az olvasók rendelkezésére állnak. Nyomdánkban pedig szabad kapacitás mutatkozik, így a kiadványok sokszorítását, kötését — esetleg árengedménnyel is — a korábbiaknál nagyobb mértékben tudjuk vállalni, magánosoknak is. Tervezett kiadványaink közül a Verseghy bibliográfiát említem meg elsők között. Ez a mű a Verseghy Könyvtár kutatásának összefoglaló kézikönyve lesz. Megkezdjük a Ki kicsoda Szolnok megyében lexikon összeállítását is, és folytatjuk az olvasáskutatás terén korábban elindított tudományos munkánkat. Szeretnénk egy új megyei könyvtárat, mert az olvasókat megillető korszerű szolgáltatást csak egy jól felszerelt, hatezer négyzetméter feletti területtel rendelkező könyvtár képes kielégíteni. Jól tudjuk, ennek hangsúlyozása ma nem reális követelmény, ezért elfogadható átmeneti megoldáson kell gondolkodnunk. A megyei tanács 1988. április 12—i határozata alternatív megoldások kidolgozását írta elő. Az egyik — és átmeneti jelleggel is megnyugtatónak tűnő — megoldás lehetne a Kossuth téri vegyipari kollégium fokozatos igénybe vétele. Erről és más egyéb lehetőségek kereséséről nem szabad lemondanunk. Dr. Horváth Károly a megyei könyvtár igazgatója A megyei könyvtár életében az elmúlt közművelődési évad több szempontból is jelentősnek bizonyult. Az alaptevékenységen túl olyan feladatok adódtak, amelyek megoldása méltó volt a Verseghy nevét viselő könyvtárhoz. A rendezvények lebonyolításához, a kiadványok megjelentetéséhez és az állománygyarapításhoz 1987-ben még sikerült biztosítani az anyagi eszközöket. Így az események közül neip egy országos visszhangot kiváltott. Jubileumi évfordulók Többek között az a kétnapos tudományos ülésszak, amelyet Verseghy Ferenc születésének 230., halálának Í165j évfordulójára rendeztünk. Hagyománnyá tettük a Verseghy Nyelvművelőversenyt, amelyet általános iskolások körében hirdettünk meg. Ugyancsak jelentős rendezvényünk volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 19. vándorgyűlése, amely „A könyvtár szerepe az információközvetítésben’’ témával foglalkozott, s huszonöt külföldi vendég és hétszázhatvankét hazai könyvtáros vett részt e tanácskozáson. Kiadványaink közül kiemelkedik a Verseghy biblia- fordítás, a Verseghy kiadatlan művei 2., a Mély a Tiszának a széle..., amely tiszai népdalcsokor, a Pólya Tibor rajzaiból készült kiadvány és a Szolnoki Szigligeti Színház adattárának és bibliográfiájának kiadása. Bensőséges ünnepségen emlékeztünk meg a megyei könyvtár megalapításának 35. évfordulójáról. A finnugor népek körében meghirdetett mese-illusztrációs pályázatunkra mintegy kétezer magyar, finn és észt úttörő küldte be pályázatát. Ezekből mutattunk be mintegy kétszáz művet a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Nem kis munka rejlik amögött az eredmény mögött, hogy a megyei könyvtár szép számban szerzett be hangoskönyvet, videókazettát a hanglemezek mellett es jelentős fejlődés, hogy könyvtárunkban meghonosodott a számítógép is. Ideális alapterület nélkül A könyvtár jelenlegi szűkös körülményei között — a szükséges alapterület egyötödén — kénytelen ellátni a város olvasóközönségének kiszolgálását, a megye könyvtárainak módszertani irányítását. Eleve nem fogalmazható meg olyan feladat tehát, amelyhez az ideális alapterület, gépesítettség — a számítógépet is beleértve — lenne szükséges. Kompromisszumokban kell gondolkodnunk, és merészebb elképzeléseinket a realitásokhoz alakítanunk. Nemcsak az olvasók szabadidejének csökkenése okoz gondot számunkra, hanem saját lehetetlen állapotunk is. A felnőtt olvasók száma míndezideig még nem csökkent, bár néhány éve a stagnálás a jellemző. Ennél elgondolkodtatóbb az iskoláskorú olvasóink létszámának kimutatható visszaesése. A most induló új tanévre — ezt figyelembe véve ,— készült föl könyvtárunk. Anyagi lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk a kötelező olvasmányokat a tanuló ifjúságnak; a könyvtárhasználati órák jó részének megtartását, és helyet adunk a számítógép iránt érdeklődő tanulóknak, a gyermekkönyvtár zenei részlegében pedig rendelkezésükre bocsátjuk gyűjteményünket. A gyermekkönyvtár rendezvényeit novemberben ünnepi megnyitóval indítjuk, és érdeklődésre számot tartó író-olvasó találkozók rendezését tervezzük. A videojáték sem önmagáért kapott helyet a gyermekkönyvtárban. Segítségével is az olvasók, a látogatók számát kívánjuk növelni. Az idén a Csipetnyi természet cím alatt játékos vetélkedőt szerveztünk a Szolnok Megyei Néplap segítségével, legközelebb a technika területéről vett kérdésekből szeretnénk hasonlót. A szűkös anyagiak szabta korlátokat segít csökkenteni a vállalatok által felajánlott és befizetett 340 ezer forint a Verseghy Alapítvány javára. Ez évre is terveztük a tehetséggondozó középiskolai olvasótábort, amelynek költségeit a könyvtár és a me- gvei Pedagógiai Intézet közösen viselte volna. A programot összeállítottuk, az intézet azonban nem tudta vállalni a ráeső költségrészt. Mentőötletként —■ kapcsolatainkra alapozva — a Nyíregyházi Pedagógiai Intézet és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola nyitottsága volt a biztosítéka annak, hogy a középiskolások tehetséggondozó táborának sora nem szakadt meg. Így ezt az olvasótáborunkat tizennégy tanuló részvételével — gyakorlatilag költségmentesen — Záhonyban tudtuk ‘megrendezni. Szeretnénk nagyobb mértékben felkelteni az olvasók érdeklődését szolgáltatásaink iránt. Csak példának említem a mezőgazdasági tudományok területén, sőt a műszaki tudományok területén meglévő információs bázisunkat, s természetesen a humán szakterület információs lehetőségeit is. Tovább folytatjuk a hangoskönyvek beszerzését, melyeket ma Felvételi vizsga a szolnoki Tíszaparti Gimnázium ének-zenei tagozatára. Képünkön a felvételi bizottság — nzs — Szói a rádió
