Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-24 / 229. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. SZEPTEMBER 24. Felfelé a hullámvölgy bői Megújuló tartalom, szépülő környezet a Tiszaparti Gimnáziumban Az, hogy egy iskola milyen eredményeket ér el, nagyon sok tényezőtől függ. Számos példát sorolhatnánk arra, hogy kedvezőtlen körülmé­nyek között dolgozó neve­lők sikereket érnek el, míg másutt jó feltételek között is csak szerény eredmények születnek. Jórészt ebből ki­indulva — véli a közoktatást irányító szakemberek több­sége —, hogy a nevelés-okta­tás sikere a pedagógusokon múlik. Ez első pillanatra igaznak tűnik, mégsem iga­zán egyértelmű állítás, hi­szen az iskolában is valóban fontos „emberi tényező” a nevelőkön kívül a diákokat is magában foglalja. Ha egy iskola gyengébb felkészültsé­gű tanulókat eljuttat képes­ségeik csúcsára — számok­ban mért — eredmény cent­rikus világunkban ez nem jelent különösebb elismerést. Egy másik iskola viszont ele­ve jóképességű diákokkal ér el sikereket, élen jár a to­vábbtanulásban, az elsők kö­zött szerepel a statisztiká­ban, tovább növekszik jó hí­re, s ami ezzel jár újra és újra jó tanuló gyerekek je­lentkeznek az intézménybe. Egy gimnázium jó avagy rossz híre attól függ, hogy az érettségizettek hány százalé­ka felel meg az egyetemi, fő­iskolai felvételi vizsgákon. Ha eszerint rangsoroljuk a megye gimnáziumait, akkor a Szolnoki Tiszaparti Gim­názium bizony nem szerepel előkelőhelyen, de még az el­ső tíz között sem. Az intéz­mény jó ideje hullámvölgy­ben van. A felsőoktatási in­tézményekbe felvett diákok aránya nem éri el a megyei átlagot sem. Hogy mi lehet ennek az oka? Ami a tantestületet il­leti igazságtalan lenne az el­marasztalás. Jól felkészült, a szakterületükön ismert és elismert nevelők tanítanak az iskolában. Csak az idei pedagógusnapon hatan kap­tak kitüntetést. Kiváló Pe­dagógus elismerést vehetett át Simon Ferencné, Kiváló Munkáért kitüntetésben ré­szesült Hackler Imréné. Bér rés Jenőné, mozgalmi mun­káért jutalmazták Andrási Lászlót, dr. Kovács Sándor- nét és Szegényné Magyar Ibolyát, de említhetnénk ré­gebben kitüntetett nevelőket is, közöttük Bartáné Góhér Editet, akinek az iskolai kó­rusai sikerrel szerepelnek nemzetközi kórusfesztiválo­kon is. Az idén például a prágai nemzetközi hangver­senyről „hozták el” az ezüst érmet. Ha ennyi nagyszerű peda­gógus dolgozik az iskolában miért nem látszik meg a di­ákok továbbtanulásán — kérdezhetné joggal bárki. Nem látszik meg, mert a gimnáziumba felvett diákok jelentős hányada közepes — de akad elégséges is — eredménnyel iratkozott be az első osztályba. A „Tiszapar- tit” természetesen az ének­zene tagozaton kívül jobbára azok a fiatalok választották, akik nem merték „megost­romolni” a város közvéle­ményében „erősebbnek” jel­lemzett gimnáziumokat. A „miértre” meg kell em­líteni egy másik okot is. Még egy jó szakemberekből álló tantestületnek is arra van szüksége, hogy menedzser típusú igazgató irányítsa, fel­karolja a jó ötleteket, elkép­zeléseket, segítse azok meg­valósítását. A Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközép- iskola igazgatásával dr. Pa­taki Mihályt bízták meg a közelmúltban. A városi ta­nács művelődési osztályának egykori vezetője igen nagy lelkesedéssel és akarattal fo­gott munkához. A tanév ele­jétől az iskola bekapcsoló­dott az Országos Pedagógiai Intézet „integrált társada­lomtudományi stúdium” kí­sérletébe, amelynek lényege, hogy a történelmet, a filo­zófiát, a szociológiát stb. komplex módon tanítják a négy év alatt tanítási órákon illetve azokon kívül szakkör, fakultáció formában össze­sen 768 órában. A kísérlet­ben az ország hat gimnáziu­ma vesz részt. A tervek sze­rint a jövő tanévtől három gimnáziumi első osztályt in­dít a Tiszaparti, amelyből egy továbbra is ének-zene tagozatos, egy pedig a társa­dalomtudományi stúdium osztálya lesz. Az ének-zene tagozat léte, eredményei adták az ötletet a művészeti nevelés további növelésére. Az iskolában megalakult, s már javában dolgozik a „Kis-Tisza” nép- táncegyüttes, amely a nevé­ben is jelzi, hogy a Szolnoki Tisza Táncegyüttes utánpót­lását képezi majd. Ez tulaj­donképpen hiányt pótol, hi­szen a megyeszékhelyen há­rom kiemelkedő úttörő nép­tánccsoport is van, de a kö­zépiskolákban nincs folyta­tás. Az új tanév feladatai kö­zött ugyancsak kiemelt he­lyen szerepel a természettu­dományi oktatás továbbá az idegennyelv tanulás színvo­nalának növelése. Jelenleg angol, német, francia és olasz nyelvet tanulhatnak az is­kolában a diákok. A tartalmi munka megújí­tása, az intézmény egyéni arculatának kialakítása mel­lett csinosítják az iskolát, fejlesztik a tárgyi feltétele­ket is. Parkosítják az elha­nyagolt udvart, jórészt tár­sadalmi munkában sportpá­lyát alakítanak ki. újra meg­nyílt az iskolabüfé. A jövő­ben pedig az alagsorban tantermeket szeretnének lét­rehozni a .még eredménye­sebb kis csoportos oktatás érdekében. Az eredményesebb okta­táshoz persze tanulni akaró, megfelelő képességgel ren­delkező diákok is kellenek. Az iskola új vezetése és a tantestület a jövőben olyan tanulók jelentkezését várja, akik egyetemen, főiskolán szeretnének továbbtanulni, hiszen a gimnáziumoknak az a feladata, hogy felkészítsen a felsőfokú tanulmányokra. T. G. A Szolnoki Galériában Űszi kamara­hangverseny Kiállítás Szász Endre képeiből „Az emberek nem szere­tik, ha egy művész gyorsan dolgozik, sokat csinál, s az a sok ugyanakkor ráadásul még zseniális is. Vagy sok valami, és az akkor kom­mersz és italmi, vagy nagyon kevés, izzadsággal átitatott valami, és az akikor „magas művészet”, igazi, valóídi, ér­tékes alkotás. Szász művé­szete élő cáfolata ennek a hamis tételnek...” Többek között ezekkel a szavakkal jellemzi Hernádi Gyula Szász Endre Munkácsy-díjas festő, grafikus munkásságá­nak lényegét, melyből nem­csak ízelítőt, hanem az egy­séges egészet is jellemző, mégis önálló egészt kap most Szolnok művészetszerető kö­zönsége. A Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága gon­dozásában szeptember 26-án, hétfőn délután 18 órakor nyílik meg Szász Endre fes­tőművész kiállítása a Szol­noki Galériában. A kiállítás megnyitóját követően 18.30-kor őszi ka­marahangverseny kezdődik a Galériában a Szolnoki Csa­ládi Intézet Bartók Béla ka­marakórusa, a szolnoki fú­vóskvartett, Varga Béla elő­adóművész közreműködésé­vel, zongorán játszik Labáth Valéria. A koncertet Bartók tiszteletére rendezik. Mindinkább kiveszőben van hazánkban is a népviselet. Olyan tájegységeken is, ahol egy emberöltővel ezelőtt még egy egész település lakossága szinte évszázadokon át őrizte öltözködése hagyományait, ma már csak az idősebbek viselnek a tájegységre jellemző ruházatot. A Nógrád megyei Buják is lassan átveszi korunk szokásait, s a színpompás palócruhák csak ilyen — a Zsuppányi Ferencné által felöltöztetett — babákon lesz megtekint­hető. Piriké néni babái egyébként nemcsak Bujákon népszerűek: több került belőlük Ausztriába, sőt a tenge­ren túlra, az USA-ba illetve Ausztráliába is. Képünkön Zsuppányi Ferencné otthonában, babái között (MTI-fotó: H. Szabó Sándor) Az ország legnagyobb — 75 ezer — kötettel rendelkező gyermekkönyvtára Szolnokon működik. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárának mintegy 3 ezer kisdiák rendszeres olvasója. A könyvtárosok a kölcsönzésen kívül zenei és szá­mítógépes programokat és csoportos foglalkozásokat kínálnak a látogatóknak (Fotó: T. K. L.) Az ismeretterjesztés és értékmegőrzés jegyében Képzőművészeti filmek seregszemléje Háromnapos bemutató és verseny a megyei művelődési központban Szolnok immár hatodik al­kalommal lesz házigazdája a képzőművészeti témájú ma­gyar filmek rangos sereg­szemléjének, a Magyar Kép­zőművészeti Filmszemlének. A háromévenként megren­dezett bemutató és verseny alapvető célja az, hogy szak­mailag és a társadalmi igé­nyeikhez szabva megméres­sék: a film sajátos nyelvén szóló alkotások mennyire szolgálják a képzőművészeti ismeretterjesztést és a kép­zőművészeti, iparművészeti értékek megőrzését. A szep­tember 26-án, hétfőn délután kezdődő filmszemle ehhez a célhoz azzal járul hozzá, hogy a háromnapos prog­ramban bemutatja és érté­keli az 1685 óta eltelt idő­szakban a képzőművészeti alkotásokról és alkotóikról ■készült filmeket. A nagy hagyományokkal rendelkező filmszemle létre­hozásában részt vállalt a Magyar Film- és TV Művé­Értelroiségi fiataloknak Vitafórum Az Országgyűlés őszi ülés­szaka elé kerülő törvényter­vezetek országos vitájába a TIT Szolnok Megyei Szerve­zete is, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatával együtt­működve, szeretne a’ maga lehetőségeivel bekapcsolódni. Ennek értelmében hirdet a fiatal értelmiségiek számá­ra vitafórumot szeptember 26-án (hétfőn) délután 4 órai kezdettel a főiskola elő­adótermében. A fórum témája az egye­sülési és gyülekezési jogról szóló törvénytervezet. A vi­tát dr. Krasznai Géza, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának elnöke vezeti, jogi szakértőként részt vesz dr. Barna Ildikó, a TIT me­gyei jogi szakosztályának ve­zetőségi tagja. A rendezvény teljesen nyi­tott a vitában részt venni szándékozók a szóban forgó törvénytervezeteket a napila­pokból tanulmányozhatják. A Néplapban augusztus 27-én jelent meg. szék, valamint a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Szolnoki Vá­rosi Tanács, és a programok helyszínéül is szolgáló Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központ. A bemutató és ver­seny rendezője a Szolnok Megyei Moziüzemi Vállalat. A rendezvénysorozatot hét­főn délután 14 órakor nyit­ják meg a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központ színháztermében, ahol ezt követően az elmúlt sereg­szemlék díjazott alkotásaiból vetítenek le néhányat. 15 árától az I. emeleti előadó­teremben a nemrég elhunyt Kossuth-díjas rendezőről, Kollányi Ágostonról tart elő­adást Neményi Ferenc stú­dióvezető. A nap zárásaként a színházteremben külföldi — csehszlovák, NDK-beli, sízovjet, jugoszláv, lengyel és nyugatnémet — képzőművé­szeti filmeket mutatnak be információs vetítésen. Kedden 9 órától a három A szolnoki tiszaligeti na­pok legjelentősebb kulturá­lis rendezvénye kezdődik el hétfőn, szeptember 26-án este hét órai kezdettel az SZMT Ságvári Endre Műve­lődési Házának színházter­mében. A vérbíró cimű, há­rom estét kitöltő színpadi művét adja elő a szerző, Szendrő Iván, aki saját dra­maturgja és rendezője is egyben. A szerző, mondtuk, holott az előadás első két része a kelet-magyarországi Nagygéc községben élő rém­históriából meríti témáját, ezt láthatjuk hétfőn és ked­den ugyanabban az időben, A harmadik . rész — amely szerdán este 7 órakor kerül színre — hiedelmek és gyer­mekjátékok emlékeiből ele­venít fel egy pogány esküvői játékot, melyben a sámán a „sámánság” titkaiba avatja be utódját. Mi az, ami mégis egybefű­zi ezt a három estét? Min­denekelőtt a szerző személye, aki jónéhány évvel ezelőtt bukkant rá a történetre, s otthagyva színészi pályáját, mítosz-vivőként tovább me­séli azt azzal a céllal, hogy az ősi vérbíró Hajnó törté­kategóriában — a mozifil­mek, a tv-filmek és a váro­si televíziók és amatőrfilmek között — versenyző alkotá­sokat tekinthetik meg az ér­deklődők és a zsűri tagjai, akik között neves képző- és iparművészek, filmes szak­emberek lesznek. Szerdán 9 óraikor a résztvevők ta­nácskozásával folytatódik a program. Előadások és kor- referátumok hangzanak el arról, hogyan segíthetik a képző- és iparművészeti al­kotások a vizuális nevelést, az ismeretterjesztést a köz­oktatásban és a közművelő­désben. A VI. Magyar Képzőmű­vészeti Filmszemle — amely­nek részletes programját , a város több pontján elhelye­zett, az Alföldi Szilikátipari Vállalat segítségével elkészí­tett dór oszlopokon olvashat­ják el az érdeklődők — szer­dán délben zárul ünnepélyes eredményhirdetéssel. nete, melyet maga gyűjtött, ne menjen feledésbe. Más­részt természetesen maga a mítosz a históri, melynek alapja az, hogy az 1848-as szabadságharc után Magyar- ország egy távoli csücskében, Nagygécen telepedett le bá­ró Haynau tábornok, akinek a személye köré költött a nép véres történetet. A fan­tázia Drakulához hasonlatos szörnyeteget faragott belőle, aki kastélyában foglyait egy őrlőmalomban pusztítja el. „Kutyafejű lányáról külö­nös szerelmi történetet szőt­tek a mesélők. A történet szereplői a Hajnó ház ké­sőbbi bérlői is, egy tragikus sorsú zsidó család, akik ma­guk is hitték, és tovább is mesélték a legendát. Szendrő Iván játékában egy bot és egy ezüstös színű kerékpár segítségével nem­csak a vérbíró Hajnó miti­kus figurája és a tizenhá­rom vértanú sorsa elevene­dik meg, hanem a Történet őrzői, a Vad Kutyák is. Az a mítosz, amely kollektív rémlátomás lehet mindarról, amit a közép-európai népek a mostani időkig átéltek. Három színházi est Szendrő Iván: I vérbíró

Next

/
Thumbnails
Contents