Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-24 / 229. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. SZEPTEMBER 24. Felfelé a hullámvölgy bői Megújuló tartalom, szépülő környezet a Tiszaparti Gimnáziumban Az, hogy egy iskola milyen eredményeket ér el, nagyon sok tényezőtől függ. Számos példát sorolhatnánk arra, hogy kedvezőtlen körülmények között dolgozó nevelők sikereket érnek el, míg másutt jó feltételek között is csak szerény eredmények születnek. Jórészt ebből kiindulva — véli a közoktatást irányító szakemberek többsége —, hogy a nevelés-oktatás sikere a pedagógusokon múlik. Ez első pillanatra igaznak tűnik, mégsem igazán egyértelmű állítás, hiszen az iskolában is valóban fontos „emberi tényező” a nevelőkön kívül a diákokat is magában foglalja. Ha egy iskola gyengébb felkészültségű tanulókat eljuttat képességeik csúcsára — számokban mért — eredmény centrikus világunkban ez nem jelent különösebb elismerést. Egy másik iskola viszont eleve jóképességű diákokkal ér el sikereket, élen jár a továbbtanulásban, az elsők között szerepel a statisztikában, tovább növekszik jó híre, s ami ezzel jár újra és újra jó tanuló gyerekek jelentkeznek az intézménybe. Egy gimnázium jó avagy rossz híre attól függ, hogy az érettségizettek hány százaléka felel meg az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákon. Ha eszerint rangsoroljuk a megye gimnáziumait, akkor a Szolnoki Tiszaparti Gimnázium bizony nem szerepel előkelőhelyen, de még az első tíz között sem. Az intézmény jó ideje hullámvölgyben van. A felsőoktatási intézményekbe felvett diákok aránya nem éri el a megyei átlagot sem. Hogy mi lehet ennek az oka? Ami a tantestületet illeti igazságtalan lenne az elmarasztalás. Jól felkészült, a szakterületükön ismert és elismert nevelők tanítanak az iskolában. Csak az idei pedagógusnapon hatan kaptak kitüntetést. Kiváló Pedagógus elismerést vehetett át Simon Ferencné, Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Hackler Imréné. Bér rés Jenőné, mozgalmi munkáért jutalmazták Andrási Lászlót, dr. Kovács Sándor- nét és Szegényné Magyar Ibolyát, de említhetnénk régebben kitüntetett nevelőket is, közöttük Bartáné Góhér Editet, akinek az iskolai kórusai sikerrel szerepelnek nemzetközi kórusfesztiválokon is. Az idén például a prágai nemzetközi hangversenyről „hozták el” az ezüst érmet. Ha ennyi nagyszerű pedagógus dolgozik az iskolában miért nem látszik meg a diákok továbbtanulásán — kérdezhetné joggal bárki. Nem látszik meg, mert a gimnáziumba felvett diákok jelentős hányada közepes — de akad elégséges is — eredménnyel iratkozott be az első osztályba. A „Tiszapar- tit” természetesen az énekzene tagozaton kívül jobbára azok a fiatalok választották, akik nem merték „megostromolni” a város közvéleményében „erősebbnek” jellemzett gimnáziumokat. A „miértre” meg kell említeni egy másik okot is. Még egy jó szakemberekből álló tantestületnek is arra van szüksége, hogy menedzser típusú igazgató irányítsa, felkarolja a jó ötleteket, elképzeléseket, segítse azok megvalósítását. A Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközép- iskola igazgatásával dr. Pataki Mihályt bízták meg a közelmúltban. A városi tanács művelődési osztályának egykori vezetője igen nagy lelkesedéssel és akarattal fogott munkához. A tanév elejétől az iskola bekapcsolódott az Országos Pedagógiai Intézet „integrált társadalomtudományi stúdium” kísérletébe, amelynek lényege, hogy a történelmet, a filozófiát, a szociológiát stb. komplex módon tanítják a négy év alatt tanítási órákon illetve azokon kívül szakkör, fakultáció formában összesen 768 órában. A kísérletben az ország hat gimnáziuma vesz részt. A tervek szerint a jövő tanévtől három gimnáziumi első osztályt indít a Tiszaparti, amelyből egy továbbra is ének-zene tagozatos, egy pedig a társadalomtudományi stúdium osztálya lesz. Az ének-zene tagozat léte, eredményei adták az ötletet a művészeti nevelés további növelésére. Az iskolában megalakult, s már javában dolgozik a „Kis-Tisza” nép- táncegyüttes, amely a nevében is jelzi, hogy a Szolnoki Tisza Táncegyüttes utánpótlását képezi majd. Ez tulajdonképpen hiányt pótol, hiszen a megyeszékhelyen három kiemelkedő úttörő néptánccsoport is van, de a középiskolákban nincs folytatás. Az új tanév feladatai között ugyancsak kiemelt helyen szerepel a természettudományi oktatás továbbá az idegennyelv tanulás színvonalának növelése. Jelenleg angol, német, francia és olasz nyelvet tanulhatnak az iskolában a diákok. A tartalmi munka megújítása, az intézmény egyéni arculatának kialakítása mellett csinosítják az iskolát, fejlesztik a tárgyi feltételeket is. Parkosítják az elhanyagolt udvart, jórészt társadalmi munkában sportpályát alakítanak ki. újra megnyílt az iskolabüfé. A jövőben pedig az alagsorban tantermeket szeretnének létrehozni a .még eredményesebb kis csoportos oktatás érdekében. Az eredményesebb oktatáshoz persze tanulni akaró, megfelelő képességgel rendelkező diákok is kellenek. Az iskola új vezetése és a tantestület a jövőben olyan tanulók jelentkezését várja, akik egyetemen, főiskolán szeretnének továbbtanulni, hiszen a gimnáziumoknak az a feladata, hogy felkészítsen a felsőfokú tanulmányokra. T. G. A Szolnoki Galériában Űszi kamarahangverseny Kiállítás Szász Endre képeiből „Az emberek nem szeretik, ha egy művész gyorsan dolgozik, sokat csinál, s az a sok ugyanakkor ráadásul még zseniális is. Vagy sok valami, és az akkor kommersz és italmi, vagy nagyon kevés, izzadsággal átitatott valami, és az akikor „magas művészet”, igazi, valóídi, értékes alkotás. Szász művészete élő cáfolata ennek a hamis tételnek...” Többek között ezekkel a szavakkal jellemzi Hernádi Gyula Szász Endre Munkácsy-díjas festő, grafikus munkásságának lényegét, melyből nemcsak ízelítőt, hanem az egységes egészet is jellemző, mégis önálló egészt kap most Szolnok művészetszerető közönsége. A Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága gondozásában szeptember 26-án, hétfőn délután 18 órakor nyílik meg Szász Endre festőművész kiállítása a Szolnoki Galériában. A kiállítás megnyitóját követően 18.30-kor őszi kamarahangverseny kezdődik a Galériában a Szolnoki Családi Intézet Bartók Béla kamarakórusa, a szolnoki fúvóskvartett, Varga Béla előadóművész közreműködésével, zongorán játszik Labáth Valéria. A koncertet Bartók tiszteletére rendezik. Mindinkább kiveszőben van hazánkban is a népviselet. Olyan tájegységeken is, ahol egy emberöltővel ezelőtt még egy egész település lakossága szinte évszázadokon át őrizte öltözködése hagyományait, ma már csak az idősebbek viselnek a tájegységre jellemző ruházatot. A Nógrád megyei Buják is lassan átveszi korunk szokásait, s a színpompás palócruhák csak ilyen — a Zsuppányi Ferencné által felöltöztetett — babákon lesz megtekinthető. Piriké néni babái egyébként nemcsak Bujákon népszerűek: több került belőlük Ausztriába, sőt a tengeren túlra, az USA-ba illetve Ausztráliába is. Képünkön Zsuppányi Ferencné otthonában, babái között (MTI-fotó: H. Szabó Sándor) Az ország legnagyobb — 75 ezer — kötettel rendelkező gyermekkönyvtára Szolnokon működik. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárának mintegy 3 ezer kisdiák rendszeres olvasója. A könyvtárosok a kölcsönzésen kívül zenei és számítógépes programokat és csoportos foglalkozásokat kínálnak a látogatóknak (Fotó: T. K. L.) Az ismeretterjesztés és értékmegőrzés jegyében Képzőművészeti filmek seregszemléje Háromnapos bemutató és verseny a megyei művelődési központban Szolnok immár hatodik alkalommal lesz házigazdája a képzőművészeti témájú magyar filmek rangos seregszemléjének, a Magyar Képzőművészeti Filmszemlének. A háromévenként megrendezett bemutató és verseny alapvető célja az, hogy szakmailag és a társadalmi igényeikhez szabva megméressék: a film sajátos nyelvén szóló alkotások mennyire szolgálják a képzőművészeti ismeretterjesztést és a képzőművészeti, iparművészeti értékek megőrzését. A szeptember 26-án, hétfőn délután kezdődő filmszemle ehhez a célhoz azzal járul hozzá, hogy a háromnapos programban bemutatja és értékeli az 1685 óta eltelt időszakban a képzőművészeti alkotásokról és alkotóikról ■készült filmeket. A nagy hagyományokkal rendelkező filmszemle létrehozásában részt vállalt a Magyar Film- és TV MűvéÉrtelroiségi fiataloknak Vitafórum Az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerülő törvénytervezetek országos vitájába a TIT Szolnok Megyei Szervezete is, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatával együttműködve, szeretne a’ maga lehetőségeivel bekapcsolódni. Ennek értelmében hirdet a fiatal értelmiségiek számára vitafórumot szeptember 26-án (hétfőn) délután 4 órai kezdettel a főiskola előadótermében. A fórum témája az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvénytervezet. A vitát dr. Krasznai Géza, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke vezeti, jogi szakértőként részt vesz dr. Barna Ildikó, a TIT megyei jogi szakosztályának vezetőségi tagja. A rendezvény teljesen nyitott a vitában részt venni szándékozók a szóban forgó törvénytervezeteket a napilapokból tanulmányozhatják. A Néplapban augusztus 27-én jelent meg. szék, valamint a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Szolnoki Városi Tanács, és a programok helyszínéül is szolgáló Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. A bemutató és verseny rendezője a Szolnok Megyei Moziüzemi Vállalat. A rendezvénysorozatot hétfőn délután 14 órakor nyitják meg a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében, ahol ezt követően az elmúlt seregszemlék díjazott alkotásaiból vetítenek le néhányat. 15 árától az I. emeleti előadóteremben a nemrég elhunyt Kossuth-díjas rendezőről, Kollányi Ágostonról tart előadást Neményi Ferenc stúdióvezető. A nap zárásaként a színházteremben külföldi — csehszlovák, NDK-beli, sízovjet, jugoszláv, lengyel és nyugatnémet — képzőművészeti filmeket mutatnak be információs vetítésen. Kedden 9 órától a három A szolnoki tiszaligeti napok legjelentősebb kulturális rendezvénye kezdődik el hétfőn, szeptember 26-án este hét órai kezdettel az SZMT Ságvári Endre Művelődési Házának színháztermében. A vérbíró cimű, három estét kitöltő színpadi művét adja elő a szerző, Szendrő Iván, aki saját dramaturgja és rendezője is egyben. A szerző, mondtuk, holott az előadás első két része a kelet-magyarországi Nagygéc községben élő rémhistóriából meríti témáját, ezt láthatjuk hétfőn és kedden ugyanabban az időben, A harmadik . rész — amely szerdán este 7 órakor kerül színre — hiedelmek és gyermekjátékok emlékeiből elevenít fel egy pogány esküvői játékot, melyben a sámán a „sámánság” titkaiba avatja be utódját. Mi az, ami mégis egybefűzi ezt a három estét? Mindenekelőtt a szerző személye, aki jónéhány évvel ezelőtt bukkant rá a történetre, s otthagyva színészi pályáját, mítosz-vivőként tovább meséli azt azzal a céllal, hogy az ősi vérbíró Hajnó törtékategóriában — a mozifilmek, a tv-filmek és a városi televíziók és amatőrfilmek között — versenyző alkotásokat tekinthetik meg az érdeklődők és a zsűri tagjai, akik között neves képző- és iparművészek, filmes szakemberek lesznek. Szerdán 9 óraikor a résztvevők tanácskozásával folytatódik a program. Előadások és kor- referátumok hangzanak el arról, hogyan segíthetik a képző- és iparművészeti alkotások a vizuális nevelést, az ismeretterjesztést a közoktatásban és a közművelődésben. A VI. Magyar Képzőművészeti Filmszemle — amelynek részletes programját , a város több pontján elhelyezett, az Alföldi Szilikátipari Vállalat segítségével elkészített dór oszlopokon olvashatják el az érdeklődők — szerdán délben zárul ünnepélyes eredményhirdetéssel. nete, melyet maga gyűjtött, ne menjen feledésbe. Másrészt természetesen maga a mítosz a históri, melynek alapja az, hogy az 1848-as szabadságharc után Magyar- ország egy távoli csücskében, Nagygécen telepedett le báró Haynau tábornok, akinek a személye köré költött a nép véres történetet. A fantázia Drakulához hasonlatos szörnyeteget faragott belőle, aki kastélyában foglyait egy őrlőmalomban pusztítja el. „Kutyafejű lányáról különös szerelmi történetet szőttek a mesélők. A történet szereplői a Hajnó ház későbbi bérlői is, egy tragikus sorsú zsidó család, akik maguk is hitték, és tovább is mesélték a legendát. Szendrő Iván játékában egy bot és egy ezüstös színű kerékpár segítségével nemcsak a vérbíró Hajnó mitikus figurája és a tizenhárom vértanú sorsa elevenedik meg, hanem a Történet őrzői, a Vad Kutyák is. Az a mítosz, amely kollektív rémlátomás lehet mindarról, amit a közép-európai népek a mostani időkig átéltek. Három színházi est Szendrő Iván: I vérbíró
