Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-23 / 228. szám
1988. SZEPTEMBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szakszervezeti törvényt sürget az SZMT • (Folytatás az 1. oldalról) kidogozniuk a bérpolitika reformjára, mert egyes szakmák, rétegek helyzete a személyi jövedelemiadó, - valamint az infláció következtében a tűréshatárra szorult. Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára felszólalásában először az agitációs munka elszűrküléséről, hiányosságairól beszélt, megjegyezve, hogy az nem egyes-egyedül a szakszervezetekre jellemző. — Gyakran tapasztalom — mondta, — hogy az agitációs munka légüres térben mozog, messze esik aktuális, húsbavágó kérdésektől, mintha gyakorlati életünkhöz nem lehetne kötni akár az agitációt, akár az érdek- védelmet. — Hangsúlyozta, hogy az agitáció nem más, mint a gyakorlati, politikai munka legfontosabb kérdéseinek tudatosítása, s az emberek megnyerése a feladatok megoldására. Természetesen. ehhez jó program kell. a pártnak, a kormánynak, de a helyi szervezeteknek is. Közéletünkben azonban napjainkban inkább valamiféle tudatzavarodottság van. Arról kevesebbet lehet hallani, hogy jó programot akarnak, helyette új arcokat, kádercseréket sürget a közvélemény. A megyei pártbizottság épp holnap hozza nyilvánosságra a kritikus-önkritikus elemzésen alapuló, a realitásokat számbavevő helyzetismertetést, és programot, amely a további munkához alapvetően fontos. E program kidolgozásában a szakszervezetek is eredményes munkát végeztek, amelyért elismerés illeti őket. A megyei pártbizottság első titkára ezután a közhangulatról, a tapasztalható feszültségekről beszélt, amelynek föloldásában az emberi viszonyoktól kezdve a gazdasági-kulturális megújhodásig, minden jóakaratú összefogásra szükség van, s amelyben a szakszervezetek is megtalálhatják fontos feladataikat. Sajnos a bőséges szőlőtermésre az utóbbi hetek időjárása nem kedvezett. A fürtök rothadnak, a szemek repedezettek. Képünk az abádszalóki szőlőben készült, ahol Kovring Árpád (balról) és Bordás László szemléli a fürtöket (Fotó: T. Z.) Elismerés a Lehel fagyasztóládájának Kiosztották a BNV díjait Ma ünnepélyes megnyitó a vásárvárosban Tegnap a kőbányai vásárvárosban ünnepélyes keretek között kiosztották az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár díjait. Kelemen Lajos, a BNV díjbizottságának elnöke beszédében elmondta, hogy az idei vásáron a hazai kiállítók bemutatói a szerkezetváltások, az új ipari módszerek bevezetésének, a számítástechnika vívmányainak eredményeit is reprezentálják. A BNV vonzerejét növeli, hogy a vállalatok egy része a helyszínen árusítja termékeit, s így lehetőség nyílik a fogyasztók véleményének megismerésére is. A bizottság az idei díjak odaítélésekor szigorú feltételek szerint vizsgálta a pályázó termékeket, különös figyelmet fordított az újdonságok exportképességére, valamint arra, hogy megfelelő-e a gyártási háttér. Vizsgálták emellett, hogy a pályázó termékek alkalmasak-e korábban importált cikkek helyettesítésére, ez kifizetődő-e. Az idei őszi váTöbb éves kísérleti program után megszületett az OD—MA, a magyar—szovjet közös kukoricahibrid. Nagy reményű takarmánynövényről van szó, amelyet mindkét országban sikeresen termeszthetnek a nagyüzemi táblákon. A két ország kutatói, mindenekelőtt a nö- vénygenetikusok, kiemelkedő munkát végeztek; úgysári díjakra 197 pályázat érkezett, közülük 18 kapott nagydíjat, s a vásárdíj-bizottság 10 kiállított terméket jutalmazott elismerő oklevéllel. Kelemen Lajos végül átadta a díjakat. * * * Nagydíjat kapott többek között a Hűtőgépgyár háztartási fagyasztószekrénye. A jászberényi Hűtőgépgyár új termékét a lakótelepi lakások méreteit szem előtt tartva fejlesztették ki. A gép alapterülete 60x60 centiméter, magassága 160 centiméter. A HB 230 típusú, energiatakarékos fagyasztószekrény két rekesszel készül, s tartozéka két akkumulátor, amelyek lehetővé teszik a fagyasztó működését 39 óra hosszat áram nélkül is. A készülékből még az idén 27 ezer kerül a belföldi forgalomba. Az őszi BNV ünnepélyes megnyitóját ma tartják a kőbányai vásárvárosban. nevezett kétszeresen módosított kétvonalas hibridet nemesítettek ki. ez pedig eléggé ritka a szakmai gyakorlatban. A programban magyar részről az MTA Mezőgazda- sági Kutatóintézete. Marton- vásár vett részt, szovjet részről pedig az odesszai össz- szövetségi Nemesítési és Genetikai Intézet. Téma a bős—nagymarosi beruházás (Folytatás az 1■ oldalról) lőtei László, a bizottság elnöke zárszavában kifejtette: nincsen olyain agrotechnikai beavatkozás sem, amely valamilyen mértékben ne érintené a környezetet, ezeket a folyamatokat azonban kézben lehet tartani és erre lesz s züks ég a bős-nagymarosi beruházásnál, nemcsak az építkezés során, hanem a későbbiekben is. Csütörtökön ülést tartott az Országgyűlés település- fejlesztési és környezetvédelmi bizottsága is. Napirendjére két, a lakosságot élénken foglalkoztató kérdés került: elsőként Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár adott tájékoztatást a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről, majd Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes a balatoni építési korlátozások felülvizsgálatának állásáról informálta a törvényhozókat. A kérdések a csaknem ötórás bizottsági ülésen is élénk vitát váltottak ki, egyszersmind tükrözve a közvélemény, a választópolgárok megkülönböztetett, indulatoktól sem mentes érdeklődését. A vita zárásaként a testület 15 szavazattal egy ellenében és egy tartózkodás mellett —az elhangzott ajánlásokkal — elfogadta a beszámolót. Ezzel egyben elvetették Király Zoltán indítványát a beruházás felfüggesztéséről. OD-MA Közös nemesítés!) kukorica Látlelet a mezőtúri térség iparáról és mezőgazdaságáról Hiányoznak az újratermelés feltételei 1 A reform, a gyorsabb szerkezetváltás és a piaci eszközök szélesebb körű kiterjesztése másféle hozzáállást és gondolkodást, s ugyancsak másféle tetteket kíván mindenkitől. így természetesen a párttól is. A mindennapok gyakorlatában hogyan érvényesül ez az akarat? Többek között erről, valamint a város és vonzáskörzete gazdasági gondjairól, eredményeiről kérdeztük F. Kiss Gábort, a Mezőtúri Városi Pártbizottság gazdaságpolitikai titkárát. — Az elmúlt egy, másfél esztendőben változott-e a testület szerepe? Nőtt vagy esetleg csökkent beleszólásuk a gazdasági döntésekbe? — Jelentős változás érezhető. Tulajdonképpen a pártértekezlet is kimondta, hogy a pártmunkát és a kormányzati munkát el kell választani egymástól. De én nemcsak azóta, hanem azt megelőző másfél évet alapul véve is úgy érzékelem, hogy a párt elvi irányítása erősödött a napi ügyek operatív intézése megszűnőben van. Nyilván információkat kapunk és továbbítunk, s arra törekszünk, hogy a térség gazdasági gondjainak megoldását elősegítsük, például támogatjuk és szorgalmazzuk a kooperációt, az együttműködést a város üzemei között. — Korábban lapunkban is hírt adtunk a Magyar— Mongol Barátság Tsz-ben lezajlott elnökválasztásról. Abban a pikkben a városi pártbizottság is szóba került, és a testületek szerepe egy- értelmüen nem tisztázódott. Vagyis olyan szóbeszéd járta, hogy a pártbizottság je- löltjét erőltették a tagságra. — Erről szó sincs. Nézze, amikor egyértelművé vált, hogy a régi elnök nyugdíjba megy, elindult egy folyamat, hogy új elnököt kell választani. Nem titok, hogy káderhatáskörben egy ilyen ügy hozzánk tartozik. Így mi vártuk a kezdeményezéseket, javaslatokat egyrészt' á téesz tagságától, másrészt a megyei tanácstól és a Teszövtől. A termelőszövetkezetből olyan információkat kaptunk, hogy a tagság két csoportra oszlik ez ügyben: egyik része külső, míg a másik csoport belső személyekben látta a megoldást. Nekünk egyébként végig az volt a véleményünk, hogy senki mellett sem voksolunk, hanem a városi párt-végrehajtóbizottság elé terjesztjük a jelöltek névsorát. Mi any- nyit akartunk, hogy alkalmas ember kerüljön a szövetkezet élére. Ez annál is inkább fontos volt, mert a termelőszövetkezet • gazdálkodása 1982 óta az aszály miatt többször is a mélypontra került, s úgy gondoltuk, hogy egy labilis nagyüzem élére csakis gyakorlott vezető kerülhet. Időközben a megyei tanács és a Teszöv is megszondázta a tagságot, hogy kinek mi a véleménye. A munkahelyi tanácskozásokon végigvonult két jelölt — egy külső és egy belső — neve. Végül is egy személy, a jelenlegi elnök, Konrád József neve kerül a párt-vb elé. Ezzel a testület egyetértett, nem elvetve annak lehetőségét, hogy ha a közgyűlés valaki mást választ elnöknek, azt mi elfogadjuk, feltéve, ha nincs kizáró tényező. Lényeg az, hogy amikor elérkezett a közgyűlés napja, a jelölő bizottság a jelenlegi elnököt javasolta erre a posztra. Ott ismét szavazásra került a sor. A végeredmény az lett, hogy a tagság 75 százaléka Konrád József mellett döntött. — Térjünk át az iparra. Korábban a Néplap hasábjain többször is irtunk a Kontakta Mezőtúri Gyárának önállósulási törekvéseiről. Mi az Önök véleménye erről. Támogatják vagy ellenzik ezt az elképzelést? — Mezőtúr iparára jellemző a gyáregységi forma, s ilyen keretek között dolgozik a Kontakta helyi üzeme is, amelynek önállóságát annál is inkább időszerűnek tartottuk, mert a mezőtúri gyár vezetése és dolgozói részéről is megfogalmazódott egy ilyen óhaj. Elsősorban a leányvállalat alapításával értettünk egyet, mert úgy láttuk, hogy annak feltételei adottak. A teljes önállóságot korábban megkérdőjelezte, hogy a mezőtúri gyárban nem alakult ki műszaki fejlesztési bázis. Ugyanakkor az utóbbi esztendőkben nagyobb beruházást sem valósítottak meg, s így csaknem nullára leírt gépekkel folytatták a termelést, s emiatt szükség esetén termékszerkezetet sem tudtak volna váltani. Tulajdonképpen ezek voltak a neuralgikus pontok. Ma már teljesen más a véleményünk ez ügyben. Ugyanis az idén már január elsejével kellett volna a leányvállalatnak megalakulnia, de ez nem történt meg a központi gyár hibájából. S ez a tény felgyorsította az önállósulás folyamatát. Ennek érdekében tavaly már létrehoztak egy önálló műszaki fejlesztési csoportot, jó néhány gépet lízingelnek, s elindult egy új gyártmány bevezetése is. Csakhogy időközben ismét változott a helyzet, mert a Kontakta vezérigazgatója úgy döntött, hogy az új termék gyártását áthelyezi a budapesti gyárba. Pedig itt már megvannak a gépek is, és a szellemi kapacitás is rendelkezésre áll. Ráadásul a gyár VII. ötéves tervi programjában is benne van, hogy az NSZK-belí IFG licenc bevezetését — ez alapján készül majd a szóban forgó új termék — Mezőtúron kell megvalósítani. A Kontakta központi vezetése arra hivatkozik, hogy azért szükséges az új terméket a fővárosban gyártani, mert másképp az ottani embereknek nem tudnak munkát adni. Szóval mindezek miatt vetődött fel a teljes önállóság gondolata, s mi támogatjuk, hogy ez mihamarabb meg is valósuljon, mert ezzel a mezőtúri gyár egyféle kiszolgáltatottsága is megszűnne. — ön kiszolgáltatottságról beszél, de az infrastruktúra fejletlensége, így például a telefon, a telex hiáyya ugyancsak kiszolgáltatott helyzetbe hozza a város térmelőüzemeit. — Ez sajnos igaz. Mezőtúron mindössze négy crossbarvonal van, ebből kettő a főiskoláé, kettő pedig a városé. Ennek az áldatlan helyzetnek a negatív hatásait főként előző munkahelyemen — a Fazekasok Szövetkezetében — érzékeltem igazán. A szövetkezetnek két telefon- vonala volt, s ebből az egyiket föl kellett adnunk azért, hogy telexünk is legyen, mert a külkereskedelmi vállalat képviselője nyíltan megmondta, hogy ő nem hajlandó napokat a telefonnál ülni azért, hogy beszéljen velünk, amikor a külföldi vásárló mondjuk egy órán belül választ vár. A város vezetése már 1985- ben lépéseket tett a helyzet javítására. Felvetődött annak gondolata, hogy először is olyan anyagi bázist kellene teremteni, hogy a Postának is megérje telefonközpontot építeni Mezőtúron. A vállalatoknak és a városi tanácsnak 40 millió forintot kellett volna letennie az építkezés megkezdéséhez, s 1986-ban ennek az összegnek több mint a felére már az ígéret is megvolt, vagyis reális esélye volt a telefon- központ megvalósításának. De ez az elképzelés időközben megbukott egyetlen ok miatt: nem fért bele a megyei koncepcióba, mivel az volt a terv, hogy a mezőtúri crossbar telefonközpontnak a túrkeveivel és a törökszentmiklósival együtt kell megépülnie. Törökszent- miklóson viszont más volt az elgondolás. A jelenlegi elképzelések szerint csak 1990 után épül majd meg a telefonközpont.- Mindezek a gondok - mint ön is említette — hatnak a termelésre, visszafog- ják azt. Vannak-e a térségben gazdaságtalanul dolgozó vállalatok, s lesz-e olyan nagyüzem, amelyiket szanálni kell? — Az elmúlt évtizedben Mezőtúron veszteséges ipari üzem nem volt, s valószínű, hogy az idén sem lesz. Ez megnyugtató, de egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben is így marad. Arra gondolok, hogy a város ipari üzemeiben most már évek óta olyan kevés a beruházás, hogy az állóeszközök nettó értéke 1984-hez képest 18 millió forinttal csökkent. Ez önmagában még nem túl sok, de a tendencia mindenképpen figyelmeztető, mert az egyszerű újratermelés feltételei sincsenek biztosítva. A mezőgazdaságban még ennél is rosszabb a helyzet. Ugyanis reálisan várható, hogy a Mezőhéki Táncsics Tsz az idén veszteséggel zár. Ez a termelőszövetkezet tulajdonképpen nem a gazdálkodása, , hanem az erején felül vállalt beruházásai miatt került nehéz helyzetbe. Szó van arról, hogy a mező- hékiek a sörgyári részvények egy részének eladásával megteremtik pénzügyi egyensúlyukat. Erre annál is inkább lehetőség van, mivel ők több mint 500 millió forinttal vannak benne a sörgyári részvénytársaságban. — Az előzőekben vázolt problémák önkéntelenül is felvetik a munkaerő foglalkoztatásának kérdését. A közeljövőben lesznek-e elbocsátások a városban és vonzáskörzetében? — Az elmúlt egy évben már két alkalommal is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Mezőtúr ipari üzemeiben jelenleg háromezer-ötszázán dolgoznak, s e létszám 8 év alatt mindössze nyolcvannal csökkent. Ma úgy látszik, hogy ez a tendencia továbbra is megmarad, tehát nem kell számolni nagyobb arányú elbocsátásokkal. A mezőgazdaságban viszont jelentősebb csökkenés érezhető, főként azért, mert az üzemek a nyugdíjba vonuló emberek helyett nem vettek fel újabbakat. Az mindenképpen megnyugtató, hogy az idén Mezőtúron nem nőtt a munkát keresők száma, s a fiatalok is el tudtak helyezkedni. Gondunk főleg a szakképzet- len munkaerővel van, mert még ma is találhatók szabad munkahelyek a városban. Csakhát oda elsősorban szakmunkásokat keresnek. Köszönjük a beszélgetést. Nagy Tibor
