Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-22 / 227. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. SZEPTEMBER 22. Eduard Sevardnadze és George Shultz ismét tárgyalóasztalnál A kormány és a SZOT képviselőinek tanácskozása A szovjet és az amerikai külügyminiszter találkozói előtt megszoktuk, hogy fel­pörögnek az események, s reflektorfénybe kerül mind­az, ami a két nagyhatalom viszonyában kérdésessé vált. Ezúttal viszonylagos csönd előzte meg Sevardnadze és Shultz párbeszédét. Mintha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak nor­malizálása, a konfrontáció mérséklése a diplomáciai tárgyalásokat körülvevő lég­kör feszültségét is oldotta volna. Már a feledés homá­lyába merül az az időszak, amikor a szovjet és az ame­rikai külügyminiszter úgy ült a tárgyalóasztalhoz, hogy még a külsőségekkel is szembenállásukat demonst­rálták, s a tárgyalások órái alatt még Coca Colával sem kínálták meg a szovjet dip­lomácia vezetőjét az ameri­kai követségen. A mostani viszonylagos csönd azt is tükrözi, hogy e találkozók többé nem sorol­hatók a rendkívüli esemé­nyek közé, természetessé vált a rendszeres kontaktus. Csütörtökön Sevardnadze és Shultz úgy ül tárgyalóasz­talhoz, hogy maguk mögött tudhatják a sikeres májusi moszkvai csúcsértekezletet. Építhetnek annak eredmé­nyeire, jelentős elvi megál­lapításaira. Arra a kölcsö­nös akaratra, ami a közös közlemény szerint arra irá­nyul, hogy haladást érjenek el a fegyverzetkorlátozásban. Semmi kétség, a soronlévő külügyminiszteri találkozó legnagyobb tétje is az, va­jon előre tudnak-e lépni a hadászati támadófegyverek csökkentésének témaköré­ben. Bár a közelmúltban fel­röppent az a hír, hogy újabb Gorbacsov—Reagan találko­zóra van kilátás, a gyors cá­folat is jelzi: az ellentétek áthidalása a külügyminisz­terek dolga. Nem könnyű a feladatuk, az újabb leszere­lési megállapodás útjában mintha nem csökkennének az akadályok, Annak jeleit is tapasztaljuk, hogy az el­nökválasztás közeledtével a korábbi szovjetellenes ' re­torika is feltámadt. George Bush, állítólag ettől remél­heti a szélsőségesen konzer­vatív elemek megnyerését. A The Washington Post szerint a Fehér Ház a leg­utóbbi szovjeteUenes akciók forrása. Ezek nem kis zavart okoztak, hiszen nemcsak a megkötendő megállapodáso­kat teszik kérdésessé, de a már megkötött szerződése­ket is. Még sem lehet kétséges, hogy ezek az akciók lénye­gesen nem befolyásolják a tárgyalásokat. Hiszen sok olyan kérdés vár tisztázásra, amely elől egyik fél sem akar kitérni. A kétoldalú vi­szony mellett bizonnyal megtárgyalják a szovjet csa­patkivonások közepette ala­kuló afganisztáni helyzetet, s szóba kerülhet a többi, kö­zött Kambodzsa is. Nyilvánvalóan az elnök­választási taktikánál Wa­shington számára is fonto­sabb a két nagyhatalom kö­zös érdekeltsége. Ezért re­mélhető,' hogy az a realiz­mus fog érvényesülni, ami Shultz szerint is nélkülöz­hetetlen a problémák meg­közelítésénél. És a Szovjet­uniónak az az őszinte szán­déka, hogy bárki is legyen az Egyesült Államok követ­kező elnöke, folytatódjon a kapcsolatok építése. Moszkvában az NSZEP KB főtitkára Erich Honecker, az NSZBP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke az SZKP KB meghívására szep­tember végén munkalátoga­tást tesz a Szovjetunióban — jelentette szerdai számában a moszkvai Pravda. _________ Új burmai kormányfő Burmában Saw Maung tábornok, a vasárnapi kato­nai puccs irányítója lett az új kormány vezetője — je­lentette be szerdán a ran­gúm rádió. A dél-ázsiai országban kedden alakítottak kormányt a puccsal hatalomra jutott katonai vezetők. Az 59 éves Saw Maung, az államcsíny vezetője, az új kormányban megtartotta magának a vé­delmi tárcát, amelyet az elő­ző, megdöntött kormányban is birtokolt, és ő lett a kül­ügyminisztérium irányítója ■is. Bolgár—olasz tárgyalások Todor Zsivkov szülőváro­sának megtekintése és a vele folytatott tárgyalások jegyé­ben telt el Giulio Andreotti ’ olasz külügyminiszter bul­gáriai látogatásának első napja. Kevéssel megérkezése után Andreotti a fővárostól mintegy 60 kilométerre fek­vő Pravecben megtekintette a mikroprocesszoros készü­lékek gyárának állandó „ ki­állítását, a vidék forradalmi mozgalmának történetét be­mutató múzeumot és Todor Zsivkov szülőházát. ■ Később Szófiában Todor Zsivkov, a Bolgár Államta­nács elnöke fogadta az olasz politikust, akinek a tisztele­tére vacsorát is adott. Meg­beszélésükön áttekintették a bolgár—olasz kapcsolatok helyzetét és bővítésük távla­tait. Nemzetközi kérdésekről szólva a felek támogatásuk­ról biztosították a szovjet- amerikai párbeszédet, a ke­let—nyugati kapcsolatok fej­lesztésének európai folyama­tát, hangsúlyozták a bécsi találkozó jelentőségét. To­dor Zsivkov bulgáriai látoga­tásra hívta meg Francesco Cossiga olasz államfőt. Szerdán bolgár kollégájá­val, Petar Mladenovval is tárgyalt Andreotti külügy­miniszter. Nyílt levél a Magyar Demokrata Fórumhoz és az Űj Márciusi Fronthoz A KISZ Központi Bizottsá­gának Egyetemi és Főiskolai Tanácsa nyílt levelet inté­zett a Magyar Demokrat^ Fórumhoz és az Üj Márciusi Fronthoz. A levél tartalmát szerdán Ismertették a sajtó képviselőivel. A dokumentum egyebek között üdvözli az új szelle­mi-politikai mozgalmak megalakulását és kifejezésre, juttatja azt a véleményt, hogy a szocialista Magyar- ország mélyreható átalakítá­sában a társadalom legkü­lönbözőbb* csoportjai érde­keltek, önálló programjaik alapján abban részt venni jogosultak. A KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Taná­csa szükségesnek tartja min­den olyan kezdeményezés tá­mogatását, amely a formá­lódó új alkotmányosság ke­retei között, a civil és poli­tikai közösségekre építve, a magyar társadalom demok­ratizálását tűzi zászlajára. Meggyőződésünk - ugyanak­kor, hogy a válságelemekkel terhes magyar valóság a kü­lönböző tisztességes szándé­kú politikai erők nyílt poli­tikai koalícióját, szövetsé- ség igényli. „A Magyar Demokrata Fó­rum tes az Űj Máricusi Front megalakulásukkal és műkö­désükkel hozzájárulhatnak a magyarországi szocializmus általunk is igényelt és sür­getett radikális és átfogó re­formjához. A programjaik­ban megfogalmazott társa­dalmi célok biztató alapot jelenthetnek a szervezeteink közötti párbeszédre; a közös célok megvalósítása érdeké­ben együttműködésünket ajánljuk. Együttműködésünk a kritikai szolidaritásra épül. Az Egyetemi és Főiskolai Tanács és az új szervezetek, mozgalmak között a ' válasz­tott eszközök, módszerek és utak tekintetében szükségsze­rűen van és lesz különböző­ség. Az ezek közötti társa­dalmi választást segítheti elő a nyilvános párbeszéd, az egymást tiszteletben tartó, kizárólagosságra nem törek­vő vita. Épnek szellemében politikai tanács közlést kez­deményezünk egy új, dina­mikus társadalmi konszenzus megteremtésének esélyeiről, lehetséges útjairól” — záró­dik a KISZ KB és Egyetemi és Főiskolai Tanácsa nyílt le­vele. Howe tiltakozása a román külügyminiszternél Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter kormánya „súlyos aggodalmát” fejezte ki a , ,szis ztemati zál ás nak’.’ 'nevezett falurombolás miatt loan Totu román külügymi­niszternek küldött tiltakozó levelében. A levelet szep­tember 12-én küldték el fu­tárpostával a címzettnek, de csak szeptember 21-én, a tíz­napos afrikai körúton járt brit külügyminiszter haza­térését követően hozták nyil­vánosságra vezető londoni lapok. Tiltakozó levelében Sir Geoffrey Howe kormányá­nak „súlyos aggodalmát” fe­jezte ki a „szisztenatizálás” miatt. Nyomatékosan felszó­lította a román kormányt, hogy állítsa le a programot, amelynek végrehajtása a brit kormány megítélése szerint az „emberi jogok megsérté­sére vezet, jóvátehetetlen kárt okoz közös európai kul­turális és építészeti öröksé­günknek”. Független lap Litvániában Szovjet-Litvániában szer­dán megjelent az első olyan hetilap, amelyet független társadalmi szervezet ad ki. Az új orgánum címe Atgi- mimas (Újjászületés), védnö­ke pedig a peresztrojka tá­mogatására létrejött Sajudis (Mozgalom) nevű szervezet. A lap 30 ezer példányban jelenik meg, és egy állami nyomdában nyomják. (Folytatás az 1■ oldalról) dotta. Ez a leértékelődés nem kerülte el sem a kor­mányzatot, sem pedig a szakszervezeti mozgalmat, hi­szen a korábbi politikai kap­csolatrendszer és együttmű­ködési formák azt sugallták, hogy ez a két szervezet lé­nyegében azonos politikai in­tézményrendszer, azonos alapintézmény. így egyik szervezet sem kerülheti el. hogy a válság idején súlyos társadalmi kritikának le­gyen kitéve. Az államminisz­ter véleménye szerint termé­szetes és logikus, hogy a szakszervezetek levonják a rájuk vonatkozó következte­téseket, s ezt az önvizsgála­tot a kormánynak is meg kell tennie. Amiben a kormány a szakszervezeti mozgalom megértését és támogatását kéri, az mindenekelőtt az, hogy a szakszervezetek is le­gyenek megértéssel a kor­mány helyzete iránt, nem­csak a tanácskozás napirend­jén lévő gazdasági kérdések-, ben, hanem atekintetben is, hogy a kormány egyre in­kább — önálló politikai ar­culatát is keresve — az egész nép kormánya kíván lenni, tehát nem csupán a munka- vállalók, mint ahogy nem csak a munkaadók és a vál­lalkozók kormányaként akar dolgozni. Szeretné, ha ezt a törekvést a SZOT és a mö­götte felsorakozó szakszer­vezeti mozgalom is támogat­ná, elfogadná. — Mi viszont tartozunk maximálisan tisz­teletben tartani a szakszer­vezeti mozgalom autonómiá­ját és szuverenitását — mondta. Várható bérintézkedések Az óllamminiszter ezután arról érdeklődött, hogy a szakszervezeti mozgalom mi­lyen belső megújulási, átala­kítási szándékkal fog hozzá helyzetének stabilizálásához, társadalmi presztízsének megőrzéséhez. Megvalósítha­tónak tartja, hogy a szak- szervezeti mozgalom a nyil­vánosság előtt is kifejezze polemikus viszonyát a kor­mánnyal szemben konkrét kérdésekben. Nagy Sándor a szakszer­vezeti munka megújításáról szólva arról tájékoztatott, hogy folyik az elképzelések tagsági vitája, a több mint 4 millió szakszervezeti tag vé­leményének ismeretében kí­vánnak majd választ adni a novemberi országos szakszer­vezeti értekezleten a legsür­getőbb kérdésekre.' A szak- szervezeti mozgalom nagy valószínűséggel abba az irányba fejlődik tovább, hogy egyszerre használja ki a szakmai és az ágazati szervezkedésben rejlő elő­nyöket. A vitaindító előadásokat követően Csikós Pál, a SZOT titkára fejtette ki a Szak- szervezetek Országos Taná­csának álláspontját az 1988. évi népgazdasági helyzet ala­kulásával, illetve a szüksé­ges intézkedésekkel kapcso­latban. Hangsúlyozta: a ter­vezetnél nagyobb infláció bekövetkezése miatt a SZOT arra a következtetésre ju­tott, hogy szociálpolitikai, il­letve bérintézkedésekre van szükség. Ezeknek az összeg­szerű kihatása mintegy 1,2 milliárd forint. Elodázhatat­lan a központi béremelés az egészségügyben, a postánál, a közművelődés, illetve a sajtó területén. Az adórend­szer működésével kapcsola­tos gondokkal összefüggés­ben kifejtette, hogy az elté­rő munkakörülményeket ho­noráló pótlékok értékmegőr­zéséről gondoskodni kell. Különös figyelmet érdemel­nek ebből a szempontból a pedagógustársadalom kép­viselői és az egészségügyben dolgozók. Villányi Miklós pénzügy- miniszter a kormány állás­pontját ismertetve kiemelte: a teljesítmények emelkedé­se nélkül nem képzelhető el a jövedelmek növelése. Az alapvető célok közé tartozik a külső és a belső egyensú­lyi helyzet javítása, a szelek­tív fejlesztési politika meg­valósítása. Átfogó bér- és szociálpoli­tikai intézkedések végrehaj­tását a kormány nem tart­ja lehetségesnek. A pénz­ügyminiszter bejelentette, hogy a sajtó dolgozóinak, a szerkesztőségi alkalmazottak­nak a bérét 15 százalékkal tervezik növelni. A postánál várhatóan 5 százalékos, a közüzemi, víz, csatorna és fürdő vállalatoknál, a sütő­iparban, a kő- és kavicsbá­nyáknál, valamint a meg­változott munkaképességűe­ket foglalkoztató vállalatok­nál pedig 10 százalékos köz­ponti bérfejlesztést hajtanak végre. A tömegközlekedési vállalatoknál gondoskodnak arról, hogy a nettó keresetek túlmunka esetén se csökken­jenek. A kormány a 70 éven aluli nyugdíjasok illetményének emelésére nem lát lehetősé- ✓ get, javasolja viszont, hogy jövőre módosítsák a nyug­díjak rendszerét. A családi pótlék további 100 forintos emelése helyett a kormány azt indítványoz­za, hogy 200 millió forinttal növeljék a tanácsok jutta­tási keretét. Az adórendszerrel kapcso­latos gondokról szólva kifej­tette: a jelenlegi adórend­szerben vannak joghézagok, a parlament elé terjesztendő módosításokkal éppen eze­ket igyekeznek megszüntet­ni. A kormány egyetért az­zal, hogy az adómértékek módosításával olyan adótáb-. lát dolgozzanak ki, amely a lakosság terheit további inf­lációval nem növeli. Nagy Sándor, a SZOT fő­titkára nyugtalanítónak mondotta, hogy a reálbér-, illetve a reáljövedelem-szá- mítás'okban nagy eltérések mutatkoznak. Javasolta, hogy a kormány tegyen ha­tározott, garanciális ígéretet arra vonatkozóan: az egész­ségügyben dolgozók bérének ^rendezése jövőre az első he­lyen szerepel. Indokoltnak tartja a pedagógusok bér- bruttósításának a mainál igazságosabb megoldását is. Ügy vélekedett, hogy a mun­kakörülményi pótlékok ér­tékmegőrzését az adórend­szeren belül kell megoldani. Pótlékok okát a vállalatok hatáskörébe Az elhangzottakra vála­szolva Villányi Miklós kifej­tette: a jövő évi bérpolitikai intézkedésekre az idén nem válalhat garanciát a kor­mány. Ugyanakkor egyetér­tett azzal, hogy az egészség­ügyben és a közművelődés­ben dolgozók bérének rende­zése elodázhatatlan. E gon­dolathoz kapcsolódva Med- gyessy Péter miniszterelnök- helyettes elmondta: elkép­zelhető, hogy az egészségügy bérhelyzetének javítására még idén 50 millió forintot irányoz elő a kormány. Hal-' mos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnö­ke véleménye szerint a sze­mélyi jövedelemadó rend­szere és a pótlékok egymás­sal összeférhetetlenek. Ép­pen ezért a pótlékok 90 szá­zalékát jövőre a kormány leépíti, illetve vállalati ha­táskörbe utalja át. Kívána­tosnak tartotta, hogy az 1989-es központi bérintézke­dések meghozataláról, mér­tékéről, a kormány, a szak- szervezetek és a gazdasági kamara együttes álláspontja alapján döntsenek. A vitát összefoglalva Pozs- gay Imre államminiszter hangsúlyozta: a kormány el­ismeri, hogy a szakszerveze­tek valódi, megalapozott tár­sadalmi szükségleteket ve­tettek fel. Javasolta: az idei terv realizálásának tényeit figyelemmel kísérve a kor­mány és a SZOT képviselői üljenek össze egy újabb meg­beszélésre, s ha szükséges, a tanácskozást követően korri­gálják a jövő évi tervvel kapcsolatos elképzeléseket. Indítványozta, hogy a ja­vasolt bérintézkedések októ­ber 1-jei hatállyal lépjenek életbe. Egyetértett azzal, hogy a tanácsi juttatási ke­retet 200 millió forinttal nö­veljék, s az egészségügy — egy meghatározott körben dolgozók bérének emelésére — kapjon október 1-jéig 50 millió forintot. Családi támogatások rendszere Nagy Sándor reményét fe­jezte ki, hogy ez az 50 mil­lió forint egy jövőre folyta­tódó intézkedéssorozat első lépése lesz. Javasolta, hogy a munkakörülményi eltéré­seket honoráló pótlékok ügyében két héten belül tár­gyaljanak az ágazati szak­szerveztek képviselői az érintett tárcák illetékesei­vel. A jövő évi népgazdasági terv főbb vonásairól szólva Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke hangsú­lyozta : szigorú vásárlóerő­szabályozásra lesz szükség, s ez a lakosságtól áldozato­kat követel. A népgazdaság növekedési üteme lassú lesz, esetleg stagnálásra is szá­mítani kell. A konvertibilis export várható növekedése mellett a szocialista kivitel­ben csökkenés következik be. Mindent összevetve a forrásnövekedés „.szerény mértékű lesz, ezért a bel­földi felhasználást — a la­kossági fogyasztást és a be­ruházást — 1—2 százalékkal csökkenteni kell. A reáljö­vedelmek a számítások sze­rint három, a reálbérek hat százalékkal csökkennek, a lakossági fogyasztás egy szá­zalékkal mérséklődik. An­nak ellenére, hogy a kor­mány igyekszik a lakosság terheit a még elviselhető mértéken tartani, az áremel­kedés teljes körű kompenzá­lására és valamennyi társa­dalmi juttatás értékének megőrzésére nem lesz lehe­tőség. A leginkább rászoru­lók segítésére új Rendszerű támogatások keretében a családi táfnogatások rendsze­rét szándékozza a kormány­zat bevezetni. A tárgyaló felek az 1989. évi népgazdasági tervet il­letően megállapították, hogy egyes kérdésekben az állás­pontok között még mindig nagy a különbség. A kor­mányzat jövőre sokkal sző­kébb lehetőséget lát a bérek, jövedelmek, szociális intéz­kedések tekintetében, mint amit a SZOT társadalmilag feltétlenül indokoltnak tart. Meállapították, hogy mind­két részről készség van a kölcsönös megértésre, meg­egyezésre. A jövő évi lehető­ségek pontosabb ismereté­ben november végén ismét sor kerül a kormány és a SZOT képviselőinek találko­zójára, ahol napirendre tű­zik az 1989. évi terv vitatott kérdéseit. Szó volt a sztrájkjogról, amelynek törvény szintű szabályozását a tárgyaló fe­lek egyöntetűen szükséges­nek tartják. Egyetértés volt abban is, hogy addig is, amíg a sztrájkról jogszabály születik. hozzanak létre olyan megegyzést, amely a folyamatokat áttekinthetővé, kezelhetővé teszi. A tanácskozást sajtótájé­koztató követte, ezen Maro­sán György, a kormány-, és Szalay Ferenc, a SZOT szó­vivője foglalta össze a meg­beszélés eredményeit.

Next

/
Thumbnails
Contents