Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-21 / 226. szám

1988. SZEPTEMBER 21.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Nehéz lecke

parlamenti képviselőknek

(Folytatás az 1. oldalról)

terheit a fogyasztókra hárították a vállalatok — saját nyereségüket olykor növelték. Ami ártalmas lehet a jövőben az az adórendszer „fellazítására” való törekvés. Ahhoz az elvhez kell ragaszkodni következetesen, hogy minden forint után egyformán kelljen adózni!

Ezután Sugár Dezső, a Pénzügy Minisztérium főosztályvezető-helyettese a vállalkozási és nyereségadót, „ajánlotta be” a képviselőknek. Elmondta, hogy ha a törvényjavaslatból törvény lesz, úgy az államháztartást megillető adók 70 százaléka már a törvény garanciája alapján folyik be a közös kasszába. A jövedelemelvonás törvényes rendszere hosz- szú távra ad biztosítékot, de a változás lényege az is, hogy megszünteti az egyenlőtlen helyzetet a szektorok között. Sem a tulajdonforma, sem a tevékenységi kör

nem jelent majd megkülönböztetést; érvényesül a szektorsemlegesség oly régóta hangoztatott elve, s talán ez ösztönzi majd a tőke beáramlását a vállalkozásokba. Az adószakemberek mindenesetre türelmet és bizalmat kérnek. Bugán Mihály, a képviselőcsoport vezetője erre a következőt válaszolta: az adó ne csak a pénzbeszedés eszköze legyen, de teremtse meg a feltételrendszerét annak, hogy — legyen miből pénzt beszedni. E fajsúlyos témában a vita a késő délutáni órákig zajlott, majd szót kért Sándor László, a Hazafias Népfront megyei titkára is, és amolyan hangulatjelentést adott a népfront-rendezvényekről.

Végül Bugán Mihály a Parlament két ülésszak közötti tevékenységéről és a csoportvezető tanácskozásainak legfontosabb témáiról adott ismertetést.

— Pb —

Építésügy, közlekedés, művelődés

Bizottsági ülések az Országházban

Kedden a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Szilágyi Gábor elnökletével. A testület megvitatta a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot.

Sárközy Tamás, a Minisztertanács Parlamenti Titkárságának vezetője elmondta, hogy a törvényjavaslathoz kapcsolódva folyamatban van a külföldi beruházásokról szóló törvény előkészítése, s foglalkoznak az átalakulási törvény tervezetével is

Az adótörvények végrehajtásának eddigi tapasztalatait, s a személyi jövedelemadóról, illetve az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatokat vitatta meg keddi ülésén az Országgyűlés kulturális bizottsága, Tóth János titkár elnökletével a Parlamentben.

Egy év tapasztalatai

Az Agrocoopiiál

Az Imequylröl tanácskoztak

Hatékony készítmények alkalmazása a baromfitartásban címmel az Agrocoop Állattenyésztési és Takarmánytermelési Rendszer a lyoni Rhone Merieux céggel együtt szimpóziumot rendezett tegnap délelőtt Szolnokon. A tanácskozáson megvitatták a francia Imequyl készítmény használatával szerzett tapasztalatokat.

A Zagyvarékasi Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Baromfifeldolgozó Üzemét alapanyaggal ellátó termelők mintegy 4 éve ismerik és használják a készítményt, amely a baromfifélék és egyéb állatfajok felnevelése, tartása során jelentkező fertőző eredetű betegségek leküzdéséhez nyújt segítséget. A résztvevők létszáma és az előadások után a hozzászólások élénk érdeklődést tükröztek. A felhasználók továbbra is igénylik a készítményt, melynek biztosítására az Agrocoop a későbbiekben is vállalkozik.

(Folytatás az 1■ oldalról)

pokon reggel nyolc órától délután 16. 30-ig áll ügyfelei rendelkezésére — akik sajnos egyre többen vannak. A központ vezetője tavalyi adatot említett: 1987-ben 550 súlyosan veszélyeztetett családot tartottak nyilván, minekutána elkészítették a város szociális térképét. Sajnos, a gondozásra, segítségre szoruló családok száma azóta nem csökkent, inkább növekedett.

Általában szívesen fogadják a családgondozókat, mert hamar kiderül, hogy jószívvel, gyorsan és sokféleképpen segítenek a bajbajutottaknak. Ézsiás Kálmánná elmondta, hogy nyolc szakképzett, főiskolát végzett dolgozójuk team rendszerben látja el feladatát. Az ügyfélfogadást a székházban minden nap más más dolgozó végzi, de a teendőket közösen vitatják meg. Nemcsak pénzzel segítik a szegény sorsú, bajbajutott családokat — albérletet szereznek, s az első havi díjat ki is fizetik a börtönből, vagy elvonókúráról szabadult elmagányoso- dott embereknek, kapcsolatban vannak a munkaközvetítőkkel, s maguk is közvetítenek még alkalmi munkát is, a különböző társadalmi szervezetek gyűjtéséből rendelkezésükre álló használt ruhákból fölöltöztetik a családokat, segítséget nyújtanak állami gondozottaknak otthon- és családalapításukhoz, akár bútorvásárlással is. Tavaly 904, az idén eddig már több mint kétezer olyan ügyfelük volt, akinek komplex vagy efféle szolgáltatással segítették gondjai megoldását. Az idén sikerrel vezették be börzenapjai- kat, amikor a központ udvarán a családok különféle tárgyaikat cserélték. Most különféle klubokat szeretnének alakítani, ahol a családok és családgondozók szabad idejüket hasznosan tölthetnék el, akár gyermekeikkel is együtt. Szeretnének helyet adni a nagycsaládosoknak is — klubjukat szívesen látnák az intézet falai között.

Az ülésen hallottunk arról is — Trencsényi József né

előadásában —, hogy a családsegítő központok tevékenységének tapasztalatait a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság is megvizsgálta a közelmúltban. A népfront munkatársa beszámolt a tanácsnak a megyében működő családsegítő központok helyzetéről is, s különösen jónak ítélte az 1985-ben alakult jászberényi családsegítő központ munkáját.

— sj —

Banánuborka mezőtúrról, halvagdalt Törökszentmiklósról

(Folytatás az 1. oldalról)

és kertekben. Ezekből és a hagyományos zöldség-gyümölcsfélékből a legszebbeket —. például 21,5 kilogrammos görögdinnyét is — mutatja be a gyöngyösi kiállításon a Mezőtúr és Vidéke Áfész kertbarát szakcsoportja. Az 1971-ben harminckét taggal megalakult közösségben ma már csaknem nyolcszázan évi 3,5 millió forint értéket termelnek, hetven százalékban önellátásra. Termékeik többi részét — az idén például 1,5 millió forint értékű zöldség vetőmagot és 40 tonna gyümölcsöt — közösen értékesítik a szakcsoporttagok. Mezőtúri „színekben” állított ki a GATE mezőgazdasági gépészmérnöki főiskolai kara is. A tanüzemében gyártott kistermelői eszközöket, például tápkockakészítőt, kis- parcellás vetőgépet és zöldborsócséplőt valamint pneumatikus metszőberendezést ajánl a gazdáknak.

Két Szolnok megyei közös gazdaság mutatkozik be a kiállításon, a Karcagi Magyar-Bolgár Barátság és a Cibakházi Vörös Csillag Tsz. Az előbbi az ipari fő- ágazatának két újítását mutatja be tablókon. Ezek a pótkocsik alkatrész- és költségtakarékos felújítását, valamiéit a targoncák gyors irányváltoztatásából adódó gyakori károk kiküszöbölését segítik. Tavaly üzembe helyezett tartósítóüzemének termékéit, uborkából, paprika- és káposztafélékből gyártott savanyúságokat állítottak ki a cibakháziak. Az üvegeken már a téesz saját „felségjelzése” látható magyarul, a termék fantázianeve — Green Light — viszont angolul. Magyarul annyit tesz: zöld fény. A magyarán zat abban keresendő, hogy az idei feldolgozási szezonra tervezett mintegy 100 millió forint értékű savanyúság kétharmadát továbbra is az NSZK-beli, hollandiai és ausztráliai megrendelőknek szállítják majd.

Ismét sikerült megújítani gyártmányszerkezetét a Törökszentmiklósi Baromfi- ipari Vállalatnak: Ripp-ropp

termékcsalád már igazán népszerű korábbi és három új tagjával mutatkozik be a cég egy hétig Gyöngyösön, és közben majd az őszi BNV-n is. Két új ízesítéssel — para- jos és kelbimbós — gyarapodott a baromfihúsból készülő elősütött és gyorsfagyasztott termékcsalád. És ami igazán újdonság a törökszentmiklósi választékban: a busából készült halvagdalt.

A hét Szolnok megyei kiállító közül hármat tartott érdemesnek a szakkiállítás bíráló bizottsága díjazásra. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának díját a mezőtúri kertbarátoknak ítélték oda, a Szolnok Megyei Tanács díját pedig a GITR és a cibakházi téesz kapta meg. A szakkiállítás ünnepélyes megnyitása után Váncsa Jenő egyéni elismeréseket is átadott. A MÉM Kiváló Munkáért kitüntetését vette át a minisztertől Lackó Já- nosné, a Szolnok Megyei Tanács kistermelői főelőadója, és Kiss Gábor, a Kisújszállási Tisza II Tsz nyugdíjasa.

T. F.

Az országos pártórtekezlot szellemében

Hangsúly a feladatok kimunkálásán

Előkészületek a megyei pártbizottság október 7-i ülésére

Elkezdődött a megyékben az országos pártértekezlettel összefüggően a helyi tennivalók meghatározása. A hét végén tudósított a sajtó, így lapunk is a Hajdú-Bchar megyei pártértekezletről, de korábban már jelentek meg hírek arról, hogy Debrecenben is lezajlott a városi pártértekezlet. Tegnap a megyei párt-végrehajtóbizottság döntött a megyei pártbizottság

— Mint ismeretes a június 29-ii megyei pártbizottsági ülésen vetődött fel annak gondolata, hogy az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó megyei feladatokat hogyan és mint oldjuk meg? Ezen az ülésen a párt- bizottság gyakorlatilag döntött abban, hogy kibővített pártbizottsági ülésen fogja megtárgyalni a végrehajtó bizottság által készített és beterjesztett politikai beszámolót, ennek alapján fog elfogadni egy politikai programot és egy feladattervet.

— A korábbi politikai gyakorlattól eltérően az országos pártértekezlet dokumentumainak feldolgozását, az abból adódó helyi feladatokat nem egyfajta lemenő rendszerben végezzük — tehát nem a megyei pártbizottság ülését követik a városi pártbizottságok, községi pártbizottságok tanácskozásai — hanem együtt indult a megye minden pártszervénél, szervezeténél a munka.

Jónak tartom, hogy a városi pártbizottságoknál nem túl nagy időeltéréssel történt az indítás. És természetes az is, hogy eltérő módon készítették, készítik elő a testületi üléseket. Van. ahol az apparátus dolgozza ki a politikai beszámolót, munkálja ki a programot, a feladattervet, van, ahol a párt- bizottság tagjaiból választott bizottság végzi ezt a munkát. Az első városi pártbizottsági ülés Kisújszálláson szeptember 16-án már lezajlott. A megyei pártbizottság ülése előtt még három városi pártbizottság fog tanácskozni. A mezőtúri, a szolnoki és a túrkevei testület vitatja meg a tennivalókat. Október végére all városi, városi jogú pártbizottságból egy kivételével mind elvégzi ezt a munkát. Mi azt kértük a városii pártbizottságoktól : olyan munkát végezzenek, hogy legkésőbb az év végi beszámoló taggyűlésen minden alapszervezet rendelkezzen egy feladattervvel, amelyben megfogalmazza saját tennivalóit.

— Ez a párhuzamosság azért mehet így egy korábbi politikai gyakorlattal szemben, mert ezeknek a testületeknek saját tennivalóikat kell meghatározniuk. ..

— A megyei pártbizottság sem fogalmaz meg politikai programjában és feladattervében az irányított pártszerveknek, az állami, társadalmi és tömegszervezeteknek feladatokat, csupán ajánlásokat illetve kéréseket. Saját maga és szervei illetve az apparátus számára határoz meg teendőket.

— Lesz-e pártértekezlet valamelyik városban?

— Eddigi ismereteink szerint a 9 városból 8-ban egyértelmű, hogy nem lesz. Jászberényben alakult ki egy olyan helyzet, hogy elkészítették a politikai beszámolót s a programtervezetet, amit a város és környéke pártalapszervezeteihez eljuttattak és pártvitát folytatnak róla, melyen megkérdezik a párttagok véleményét, a pártértekezletet illetően is. Ismereteim szerint a városi párt-vb úgy ítéli meg, hogy kibővített'- pártbizottsági ülésen megfelelő módon meg tudják vitatni a Jászság politikai, gazdasági-társadalmi helyzetét. Ki tudják dolgozni saját feladataikat.

— Érkezett-e észrevétel a megyei pártbizottsághoz arra vonatkozóan, hogy legyen

ülésének időpontjáról, s javaslatot tett napirendjére. Ennek értelmében a pártkonferencia döntésének tükrében a megye politikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről szóló jelentést vitat meg a testület, politikai programot és feladattervet fogad el. Milyen előkészítő lépések előzték meg ezt a tanácskozást? — erről kérdeztük Szűcs Jánost, a megyei pártbizottság titkárát.

pártértekezlet, s hogyan tájékozódtak arról, hogy le- gyen-e ilyen tanácskozás?

— A pártbizottság a június 29-i ülésen egy kilenctagú munkabizottságot választott, amelynek feladatául szabta meg, a testület munkájának megújhodásához szükséges személyi változások előkészítését. A megye: pártbizottság tagjaival folytatott beszélgetésen egy pártbizottsági tag fogalmazta meg konkrétan, hogy megyei pártértekezletet kellene tartani. A beszélgetéseken szóba került a kérdés, de a testületi tagok többségének az volt a véleménye, hogy ne a nagy tanácskozások összehívására, hanem a feladatok minél gyorsabb kimunkálására helyeződjék a hangsúly. Az irányított pártszervektől, az állami, társadalmi szervektől az információs jelentésekben jeleztek pártértekezlet összehívásával kapcsolatos ' véleményeket. Ezek a jelzések Szolnok város területéről érkeztek, a megyéből máshonnan ilyen észrevétel, javaslat nem érkezett. Amikor megnéztük, hogy milyen alapról indult ez a jelzés, ez a vélemény, azt tapasztaltuk; néhány üzemből indult, de nem az üzemi pártszervek testületi ülésén vetődött fel. hanem a párttagok egymás közötti beszélgetésében. S nem jutott el odáig nagyságrendjénél fogva, hogy erről egy üzemi pártbizottság tárgyalt vagy állást foglalt volna. Volt olyan tapasztalat is; az információs jelentésbe úgy került bele az észrevétel, hogy annak a véleménye volt, aki ezt a jelentést összeállította.

— Visszatérve a bizottság feladatára: az úgy fogalmazódott meg, hogy kerüljenek új pártbizottsági tagok a testületbe azok helyett, akik elfáradtak, akik a pártbizottsági tagsággal járó kötelezettségeket az átlagosnál lényegesen alacsonyabb színvonalon végezték. Feladatul szabta mgg a pártbizottság, hogy csökkenjen a pártbizottságban a megyei vezetők, ezen belül a pártvezetők száma és aránya. Azt is feladatul kapta a bizottság, hogy tegyen javaslatot az új pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagok személyére. A megyei pártbizottság fel- frissítését illetően lényegében három társadalmi réteget jelölt meg a megyei párt- bizottság. Az egyik a humán értelmiség, a másik ilyen csoport a műszaki értelmiség illetve a közgazdászok, és harmadikként megfogalmazta, hogy ugyanakkor ne feledkezzünk meg a munkásosztály képviselőiről sem.

— összegezné röviden a beszélgetések tapasztalatait?

— A pártbizottsági tagok

őszintén, nyíltan elmondták véleményüket tevékenységükről, saját munkájukról a pártbizottság testületében és a munkahelyen a saját alapszervezetükben. Nagyon

őszinte hangvételű beszélgetések voltak ezek. Sok pártbizottsági tag szólt arról, hogy milyen gondok nehezítik tevékenységét. Voltak, akik úgy ítélték meg, hogy nem kapnak elég információt, nem ismerik eléggé a megyei folyamatokat ahhoz, hogy a testület munkájában érdemi véleményt nyilváníthassanak, érdemi javaslatokat tehessenek. Megfogalmazták — ettől függetlenül —. hogy ők jónak ítélik meg a pártbizottság által hozott

döntéseket, és azok végrehajtásában teljes erővel részt is vesznek, részt vettek eddig is. Voltak, akik elmondták, hogy a megyei pártbizottság, munkáját túlszervezettnek tartják. Értették ezalatt azt, hogy a testületi ülésre kiadott anyagok nagyon aprólékosan, pontosan ki vannak munkálva, ahhoz túl sok mindent hozzátenni, vitatni nem nagyon lehet. Voltak, akik azt hiányolták, nehezíti a munkájukat, hogy a megyei párt- bizottság apparátusa, amely előkészíti az anyagokat a testületi ülésre, előzetesen nem kéni ki a véleményüket, nem vonja be őket a döntéselőkészítésbe, pedig ez nekik sok segítséget jelentene az eredményesebb részvételhez. A beszélgetéseknek már ennél a részénél voltak pártbizottsági tagok, akik önkritikusan megfogalmazták, úgy érzik, a későbbiekben ők nem tudnak megfelelni annak a követelménynek, amit a pártbizottság megfogalmazott a június 29-i ülésen. Voltak, akik kérték, hogy helyettük fiatalabb, frissebb, felkészültebb pártbizottsági tagra tegyünk javaslatot. Ami a testületi munka megítélését illeti, nagyon sok észrevétel, vélemény, javaslat, benne kritikai vélemény hangzott el. Nagy többsége a javaslatoknak olyan volt, amelyeket a pártbizottság egy későbbi napirendjénél lehet és kell hasznosítani.

— Hogyan kerül „felfrissítésre” a megyei pártbizottság?

— Az említett munkabizottság még az elbeszélgetések előtt összeült, hogy a megyei pártbizottság ajánlásának megfelelően közös nevezőre jusson az ajánlásokat illetően. Konkrét személyekről ez a bizottság nem döntött. Elvekben állapodtunk meg, abban, milyen körből kerüljenek be az új tagok, és hányán legyenek? Ez a nagyságrend azt jelentette, hogy a megyei pártbizottság létszámának egynegyedét kellene kicserélni ahhoz, hogy frissítésről beszéljünk. Ha a júniusban kooptáltakat is figyelembe vesszük, akkor ez közel egyharmados új erőt jelent. A beszélgetések befejeztével ez realizálódott, 16—17 főről van szó. Ezeknek mintegy kétharmada maga kérte illetve ajánlotta fel felmentését, egy- harmada a beszélgetések során döntött úgy, hogy egyetért a munkabizottság tagjaival abban, hogy kerüljön felmentésre. Akik kérték felmentésüket, többféleképpen indokolták, de három fő indok hangzott el. Egy része az idős korára, egészségi állapotára hivatkozott, más részük úgy érezte, a pártbizottság előtt álló feladatoknak nem tud eleget tenni. A harmadik csoport akik nem kérték, de felajánlották, ők régóta tagjai voltak a megyei pártbizottságnak.

— A munkabizottságnak az a javaslata, hogy a felmentett pártbizottsági tagok helyére csak mintegy 4—5 személyt hívunk be, a többi tíz-tizenkettőt az országos pártértekezlet állásfoglalása alapján a községi és az üzemi pártbizottságok válaszszák- meg közvetlenül. E pártszervek kijelölése a megyei pártbizottságra vár. tőlük mindenekelőtt azt kérjük, hogy a testület által javasolt rétegekből válasszanak.