Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-20 / 225. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. SZEPTEMBER 20. Hosszú még az egész nap PÁLYAKEZDŐK MUNKÁBAN Medicinák mérlegen KNEB-vizsgálat a gyógyszerellátásról A tanév befejezése után néhány héttel már megjelen­tek az első pályakezdők a Jászberényi Munkaerőszolgá­lati Irodán. Azok kopogtat­tak a nyár «elején, akik az általános vagy középiskola után nem kívántak tovább­tanulni. Augusztusban újab­ban érkeztek, a sikertelen felvételisek keresitek munkát, ök már jóval nehezebb hely­zetben voltak, mert időköz­ben a szabad állások legna­gyobb részét betöltötték. Egyesek még most, szeptem- • bér közepén se tudják hol, merre kötnek ki. Majd lesz valahogy Többszöri próbálkozás után, hosszas csengetésre nyit ajtót Szerdahelyi Gábor. A Lehel Vezér Gimnázium volt diákját, a jelek szerint nem töri le a pillanatnyi helyzete. — Felvételim az Yblre ■nem sikerült. Azután sport­állással kecsegtettek itthon, mivel jégkoron gozom, ezért nem is jártam más munka után. Mostanában derült ki, hogy nincs szerencsém és valami állás után kell néz­nem. Ma voltam a Hűtőgép­gyár nyomdájában érdek­lődni, holnap pedig az ORION-ban nézek meg egy a kocsikísérői állást. Egy év­re az is megfelel, azután meg majd lesz valahogy, katoná­nak is behívhatnak. Szerdahelyi Gábor nincs egyedül, de a MESZI-n úgy tudják, hogy az érettségizett fiatalok előbb-utóbb munkát találnak, legfeljebb az igé­nyeket kell lejjebb adniuk, így volt ez már a múlt nyá­ron is. Sárközi Marianna azonban, aki a jászapáti gimnáziumban végzett, nem hagyta véletlenre a dolgot. Harmadikban fakultatív tan­tárgyként a kémiai anyag- vizsgálatot választotta, hogy későhb gyógyszertárban vagy valamilyen laboratóriumban helyezkedjen el. — Két és,fél hónapja dol­gozom — mondja a Hűtő­gépgyár laboratóriumának egyik irodájában. — örül­tem, hogy ilyen egyszerűen munkához jutottam. Mikor negyedik elején érdeklőd­tem, csak azzal biztattak, hogy értesítenek, ha szük­ség lesz rám. Az érettségi előtt azonban már biztos állásom volt. — És a munka? — Élvezem. Ezt gondol­tam, erre számítottam, a 74 forintos órabér is megfelelő. Rögtön az elején felelősség­teljes munkát bíztak rám, mert a kollégáim szabad­ságon voltak. Hűtőfolyadék- koncentrátumokat készítek, vegyi fürdők összetételét el­lenőrzőm. A munkatársaim kedvesen fogadtak, segítenek is, jól érzem itt magam. A gyár felajánlotta, hogy sze­rezzem meg a technikusi képesítést, élni is fogok a le­hetőséggel. Talán csak az egész napos munkát nem szoktam még meg. László Róbert, ahogy mon­dani szokták, az utcáról jött egy hirdetés alapján a Hű­tőgépgyárba. Nem kötött ta­nulmányi szerződést főisko­lás korában, mert nem akar­ta lekötni magát. Pedig a vállalathoz érkezett hat pá­lyakezdő diplomás közül né­gyen már előre gondoskod­tak a jövőjükről, és voltak olyanok, akiket a későbbi je­lentkezés miatt, el kellett utasítani. Augusztus elseje óta dolgozik a célgépszer­kesztő osztályon mint villa­mos tervező. Az asztalán egy elektromos kapcsolási rajz, melyet a radiátorcsövek és menetes csőcsatlakozások hegesztésére szerkesztett fél­automatához készít. Még homályos a kép — A munka szép, érdekes, lehet tanulni, fejlődni, sza­kosodni. Az erősáramú te­rület mellett szeretnék meg­ismerkedni a számítógépek­kel és a mikroelektronikával is. Szakmailag ideális hely­re kerültem, és úgy hallom, a lakáshoz jutás is kedvező. A havi 5500 forint azonban lehetne több is, bár nem pa­naszkodom. Jó lenne a ru­galmas munkaidőt bevezetni itt is, mint sok más főváro­si vállalatnál, de gondom in­kább a katonasággal van. Fél év múlva rám kerül a sor, és ebben az óriási ütem­ben fejlődő szakmában e másfél éves kiesés miatt szinte kezdhetek • mindent élőről. A katonaság gondot okoz Benke Imrének is, az Aprí­tógépgyár újdonsült elemző közgazdászának, aki idén egyedüli diplomásként érke­zett a vállalathoz. Az egye­tem előtt már egy évet eltöl­tött a gyárban, majd a szakmai gyakorlatokon is ott dolgozott 1—1 hónapot, vé­gül pedig tanulmányi szer­ződéssel biztosította a mun­kahelyét. — Alig két hete vagyok még csak itt, de az arcok nem ismeretlenek, lényegé­ben a gyár se. Jó híre van mostanában az Aprítónak a városban, jobb, mint 5 éve volt. A konkrét munkámról azonban még csak homályos elképzeléseim vannak. Azt hiszem, hónapok vagy évek is eltelnek mire teljesen ki­ismerem magam a gazdasá­gi, pénzügyi, termelési ösz- szefüggések, törvényszerűsé­gek között. Mészáros Tibor géplakatos­nak jóval rövidebb időre volt szüksége, hogy tisztán lássa a teendőjét. Osztályel­sőként fejezte be a szak­munkásképzőt. Az Aprító­gépgyárat választotta, ahol felszabadult. Két kézzel kap­tak utána, és nemcsak azért, mert kevés a lakatos a gyár­ban, hanem mert már a ta­nulóidőben is felfigyeltek jó hozzáállására, ügyes kezé­re, lelkiismeretes munkájá­ra. Fél ötkor kel, hogy Fény­szaruból beérjen 6-ra, de ez már hozzátartozik a munká­hoz. A brigád befogadta, egyre önállóbb, bonyolultabb feladatokat bíznak rá. — A korábbiakhoz képest csak annyi a változás, hogy nem kell munka után tanul­ni. Havi 3500 forintot viszek haza, de februárban, amikor betöltőm a 18. évet, már lehet túlórázni. Szükség van a pénzre, mert otthon be akarok rendezni magamnak egy kis műhelyt. flz első megméretés Berdó Zsuzsát egy jász­apáti üzletben találom lel­tározás közben. A Szolnoki Kereskedelmi és Vendéglá­tó Főiskolán tanult, és a jászapáti áfésznál tárt ka­rokkal várták. Kihasználta még az utolsó szabad nyarait, nem sietett a munkakezdés­sel. — Az itt eltöltött rövid idő alatt is rájöttem már, hogy az áfészekről, szerte­ágazó tevékenységükről ke­veset tanultunk a főiskolán. Ezért az a feladatom, hogy ismerkedjem minden terü­lettel és egy hónap múlva egy dolgozatot vár tőlem az elnök. Arra kíváncsi, hogy friss diplomás szemmel mi­lyen új lehetőségeket látok a készletfinanszírozásban. Ez lesz bizonyosan az első meg­méretésem. A munkahelyen, azt hiszem, minden rendben lesz, kevés a diplomás, szük­ségük van rám, és én szeret­nék is a követelményeknek megfelelni. Csak a falut nem tudom ismét megszokni, pe­dig itt érettségiztem. Hiány­zik Szolnok, a nagyváros, a társaság... Lukácsi Pál Az elmúlt három évben kiegyensúlyozottabbá vált a lakosság és a gyógyító in­tézmények gyógyszerellátá­sa; csökkent á hiányzó or­vosságok száma, korszerűsö­dött választékuk — ezt álla­pította meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság közel­múltban végzett átfogó fel­mérése. • A hazai gyógyszer- ellátás helyzetét elemezve a népi ellenőrök főként arra kerestek választ, hogy 1984- es vizsgálatuk óta miként fejlődött a gyártás és a for­galmazás, milyen új jelensé­gek tapasztalhatóak a fel­használásban, a lakosság gyógyszerfogyasztási szoká­saiban. Az ellenőrzésben résztve­vő intézmények, vállalatok köre kiterjedt a Szociális és Egészségügyi Minisztérium­ra, az Országos Gyógyszeré­szeti Intézetre, a Gyógyáru- értékesítő Vállalatra, vala­mint több gyógyszergyárra, körzeti orvosi rendelőre, kórházra, tanácsi szervre. A jobb tájékozódást lakossági ankétok, kérdőíves felméré­sek segítették. A hazai gyógyszergyártás alakulását vizsgálva a népi ellenőrök megállapították; az ellátásban változatlanul meghatározóak az itthon előállított készítmények — a forgalom 73.7 százalékát ad­ják —, bár valamelyest csök­kent a belföldön termelt medicinák aránya. Kedvező­en alakult a forgalomba ho­zott magyar gyógyszerek összetétele: az elmúlt három évben 110. korszerűtlen, kis mennyiségben gyártott ter­mék előállítását szüntették meg, s 36 új készítmény lé­pett a helyükbe. A tartósan hiányzó gyógyszerek száma a korábbinak egyha;madára csökkent; különösen örven­detes , hogy a hiánycikkek listáján nincs életmentő gyógyszer. Dinamikusan növekedtek a gyógyszerek és a gyógyá­szati eszközök felhasználás­ra és forgalmazására bizto­sított szociálpolitikai támo­gatások. Ezek összege 1987- ben 2.3 milliárd forinttal emelkedett. így elérte a 15.8 milliárdos összeget. Ebből 10.9 milliárd forintot tett ki az a támogatás, amellyel a termelői és az importárak, illetve a térítési díjak közöt­ti különbözetet fedezték. Kedvezőtlenek a vizsgálat eredményei a gyógyszerfo­gyasztási szokásokkal kap­csolatban. Ezért a vizsgálat eredményeit összegezve a népi ellenőrök szorgalmaz­zák a hatékonyabb egészség­nevelő. felvilágosító módsze­rek alkalmazását a káros gyógyszerfogyasztási szoká­sok visszaszorítására. Olyan árrendszer kialakítását ja- valsolják, amelyben a térí­tési díjak, illetve a termelői és import árak — tendenciá­jukban — együtt mozognak. Ezzel együtt állást foglalnak amellett, hogy a térítési dí­jak rendszere az átlagosnál jobban preferálja a rendsze­res egészségügyi ellátásra szoruló és szociálisan hátrá­nyos helyzetű embereket. Szükségesnek tartják a gyógyszertári készletek opti- matizálását szolgáló számí­tógépes hálózat gyorsabb ütemű kiépítését is. Az MHSZ megyei gépjárművezető iskolájának a megye minden városában van kirendeltsége, ötvennégy gépkocsin negyvenkét főállású és száz-százhúsz megbí­zásos szakember oktat. Évente mintegy ezer sorköteles és a lakossági igényeknek megfelelően mintegy négyez­ren sajátítják el a járművezetés ismereteit — beleért­ve a megye oktatási intézményeiben működő közlekedési szakköröket és diákköröket is. Képeink a guruló iskola egy napjának fontosabb mozzanatait örökíti meg. Elméleti oktatáson Guruló iskola Sikeres gázprogram Túrkevén Eddig 820 lakást kapcsoltak a rendszerre Már szűk a mezőtúri állomás 1983-ban világbanki hitel­lel kezdődött Túrkeve gáz­hálózatba történő bekapcso­lása, és a kezdeményezés gazdaságossága az elmúlt időszakban beigazolódott. Időközben ugyanis a helyi üzemek, vállalatok mintegy 20" millió forint értékben vá­sároltak gázkötvényt, így jelentősen járultak hozzá a beruházás sikeres megvaló­sításához. (Egyébként jövő­re elkezdik a kötvények visszavásárlását.) Napjainkra már 820 ház­tartás, 49 iskola, intézmény, illetve hét ipari fogyasztó kapott engedélyt a gáz be­kapcsolására. Különösen a lakosság körében népszerű ez a lehetőség, amit igazol az is, hogy az elmúlt két év­ben tíz kilométer hosszúsá­gú vezeték épült meg az itt élők anyagi áldozatvállalá­sával. A hálózat hosszúsága évről évre öt-hatezer méter­rel gyarapszik. A növekedés újabb gon­dokat, tennivalókat is jelent, mivel a gázfelhasználás már most is meghaladja a koráb­bi, beruházási tanulmányban számított mennyiséget. Ugyanakkor az újabb fej­lesztések gátjává vált a me­zőtúri gázátadó állomás szűk kapacitása. A továbblé­pés érdekében a két város tanácsa a Tigázzal együtt most azon munkálkodik, hogy megfelelő bővítés után elháruljanak ezek az aka­dályok. A témával legutóbbi ülé­sén a túrkevei városi tanács végrehajtó bizottsága is fog­lalkozott. Az ülésen elisme­réssel szóltak a gázbekötések alakulásáról, valamint a Ti- gáz itteni szolgáltató tevé­kenységéről. Meggyőzésre, agitációra Önálló munkával készülnek Még mindig újdonság, hogy újdonságokkal kísérle­teznek a KISZ Megyei Bi­zottsága Politikai Képzési Központjában. A héten a megye KISZ-es vezető pro­pagandistáinak kezdődött al­kotótábor, amint említettük, újszerű formában. A koráb­ban megszokott előadás, kon­zultáció, vita helyett — illet­ve azokon túl — önálló mun­kával készülnek a fiatalok a mozgalmi évre. Tegnap a Néplap és a Ma­gyar Rádió szolnoki stúdiójá­nak munkatársaival talál­koztak az alkotótábor részt­vevői, ma délelőtt Vass Csa­ba, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa társadalom­politikai osztályának veze­tője lesz vendégük. Vele a társadalmi reformról folytat^ nak eszmecserét a fiatalok. Délután Magyar József; A mi kis ügyeink c. filmjének megtekintését követően a rendezővel beszélgetnek. Holnap a párt ideológiai munkájával ismerkednek <al alkotótábor résztvevői, csü­törtökön a Politikai Főisko­lára látogatnak. A gyakorlati oktatáson a legmodernebb Rutinpályán — gyakorlás közben felszerelések állnak a hallgatók rendelke­zésére Sorkötelesek oktatása a ru­tinpályán és az országúton A gépkocsik javítását és szervizét bat szerelő látja el a mű­helyben (Fotó: Nagy Zsolt)

Next

/
Thumbnails
Contents