Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-15 / 221. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. SZEPTEMBER 15. Késik a döntés A népi ellenőrök vizsgálták Miért beteg a gyógyszerellátás? Sok a panasz a gyógyszer- ellátásra. A valós helyzet felmérésére, az okok, a kö­rülmények feltárásárai elem­zésére vállalkozott a népi el­lenőrzés. A lakosság és a szakemberek (orvosok, gyógyszerészek) véleményét, tapasztalatait 80 ankéton és 2700 kérdőív révén összegez­ték. Mintegy 700 népi ellen­őr vizsgálódása a főváros­A vizsgálat mindenekelőtt a gyógyszerhiány valós mér­tékének megállapítására tö­rekedett. Kimutatta, hogy az 1984. évi gyógyszerellátási mélyponthoz képest a kü­lönböző intézkedések hatásá­ra jelentős a javulás. Négy esztendővel ezelőtt 150 ha­zai és külföldi készítményt nem lehetett hónapokig kap­ni. Tavaly az ilyen tartósan hiányzó gyógyszerek száma 51 volt, időlegesen ennél va­lamivel több hiányzott. Lé­nyeges, hogy életmentő gyógyszerek nem szerepel­nek a hiánylistán, a hiány­zó készítmények pedig más, hasonló hatású gyógyszerek­kel helyettesíthetők. Az ellátás lehetne telje­sebb, zavarmentesebb, ám a hiány és annak érzete eltúl­zott, nagyobb mérvű, mint amit a valós helyzet indokol­na. Ebben többféle körülmény játszik szerepet, döntő azon­ban a beidegződött gyógy- szerszedési és felírási szo­kás. Az elmúlt három évben például 110 korszerűtlen és kis mennyiségben készített A KNEB-vizsgálat a fo­gyasztás, az igények alakulá­sára is kiterjed. Évente 14— 15 százalékkal nő átlagosan a gyógyszereladás, önma­gában ezt minősíteni akkor is nehéz, ha tudjuk, hogy egyharmada volumennöve­kedésből, csaknem fele ösz- szetétel-változásból, a fenn­maradó hányad pedig az árak emelkedéséből szárma­zik. A vizsgálat illetve a la­kosság és a szakemberek kö­rében rendezett ankétok ta­pasztalatai szerint a gyógy­szereknek — különösen az ban és hét megyében az el­látás valamennyi láncszemé­re kiterjedt: az irányításra (a Szociális és Egészségügyi Minisztériumra, az Országos Gyógyszerészeti Intézetre, a tanácsok egészségügyi szak- igazgatására), öt gyógyszer- gyárra, a forgalmazásra, a körzeti orvosi rendelőkre, a klinikákra, a kórházakra. gyógyszer előállítását szün­tették meg, s 36 új termék gyártását kezdték el, ám a lakosság egy része a régit keresi. Gond az is, hogy az orvo­sok nem mindig figyelnek az ellátási tájékoztatókra, s gyakran rutinszerűen felír­ják a tartósan hiányzó, vagy nehezen beszerezhető gyógy­szereket is. A tartós és időszakos gyógyszerhiány fő előidézői a termelés és az import zava­rai. Tavaly 35 magyar ké­szítmény és tizenhatféle, szocialista importból szár­mazógyógyszer szerepelt tartósan a hiánylistán. A teljes forgalomnak csaknem háromnegyed része hazai gyártásból származik. Az öt gyárban folytatott vizsgálat szerint az egyetlen gyártás és szállítás a konver­tibilis importanyagok hiá­nyára, gyártási hibákra és a háttéripar gondjaira — pél­dául ampulla- és csomagoló­anyag hiányra — vezethető vissza. olcsóbbnak — nincs értéke. A készítmények rendelésé­nél, felírásánál mennyiségi szemlélet érvényesül. Az akut betegek — az orvosok szerint — gyakran csak a tünetmentességig használják a gyógyszereket. Sokan vi­szont rendelés nélkül töme­gesen szedik a nyugtatókat, a fájdalomcsillapítókat, ter­jed az öngyógyítás. Többféle készítmény a „házi patikák­ban” halmozódik fel. A la­kosság gyakran nem ismeri a birtokában lévő gyógysze­rek tárolási, felhasználási tudnivalóit. A nyilvánosság segítségét kéri Ófalu A nyilvánosság segítségét kérte az ófalui társadalmi bizottság a baranyai község közelébe tervezett sugárte­metővel kapcsolatos aggá­lyok tisztázásához, a hatósá­gi eljárások fejleményeiről való tájékoztatáshoz. A tes­tület kifogásolja, hogy a má­jusi fővárosi társadalmi vi­tán kapott ígéretek ellenére a helybélieket nem tájékoz­tatták az atomerőművi hul­ladéktemető engedélyezési eljárásának mozzanatairól, s az érintett települések lakói mind nehezebben viselik el a döntés elhúzódása okozta bizonytalanságot, feszültsé­get. Az Óíalu, Feked és Vé- ménd falvak lakóit képvise­lő társadalmi bizottság tag­jai hiányolták, hogy az álta­luk felkért független szakér­tőknek a hulladékelhelye­zésre vonatkozó alternatív javaslatára az illetékesek még nem adtak választ, to­vábbá az atomenergiáról szó­ló törvény nyolcéves késés­sel megszületett végrehajtá­si rendeletének tanulmányo­zása után sem látnak kellő garanciát a környezetet meg­változtató beavatkozás la­kossági ellenőrzésére. Sérel­mezték, hogy a döntéselőké­szítés őket közvetlenül érin­tő folyamatáról csupán a saj­tó közvetítésével értesülhet­nek. (Természetesen segít­ségét mindenképpen igény­lik). Az építésügyi főhatóság az atomerőmű fellebbezését el­utasítva nem hosszabbította meg ugyan a területfelhasz­nálási engedélyt, s a Köz­egészségügyi Járványügyi Felügyelőség első fokú hatá­rozatában elutasította a su­gártemető létesítésére be­nyújtott kérelmet is, azon­ban a PAV fellebbezését kö­vetően a főfelügyelőség ál­tal egy ízben harminc nap­pal már meghosszabbított döntési határidő már augusz­tus 27-én lejárt, s a lakosság körében ez jogos aggodalmat vált ki — állapította meg az ófaluiak társadalmi bizott­sága. Csehszlovákiából Ballonok a must tárolásához A kistermelők számára az ősz egyik legfontosabb ese­ménye a szőlő szüretelése, préselése lesz. A must, a há­zi bor tárolásához 25 és 50 literes ballonokra van szük­ség. Szeptemberben érkezik Csehszlovákiából mindkét méretből 800—800 üvegbal­lon az Amfora szolnoki le, rakatához. A demizsonokat szintén e szomszédos ország­ból hozzák, hiszen a hazai cégek alapanyaghiányra hi­vatkozva nem tudják szállí­tani. A KNEB javaslatai A gyógyszerforgalom nö­vekedésében fellelhetők egészségileg káros jelensé­gek, rossz gyógyszerszedési szokások, a pazarlás tünetei. (Például a kedvezményes árú humán gyógyszereket ál­latgyógyászati célra hasz­nálják fel). A gyógyszerek és gyógyászati eszközök mintegy 80 százalékos támo­gatása önmagában mégsem kárhoztatható. Az alacsony étrítési díjak ellenére egyes rétegek — nyugdíjasok, kró­nikus betegségben szenve­dők — jövedelmük 10—30 százalékát költik gyógyszer­re. Vitathatók viszont az 1983. év közepétől érvényes, zömében 3—10 forintos térí­tési díjak miatt, hogy tel­jesen elszakadtak a termelői, illetve az importáraktól, mi­közben egészségügyi, illetve szociálpolitikai célokat sem szolgálnak már egyértelmű­en. A tennivalók sokrétűek Egyidejűleg kell fellépni a hiány, a pazarlás jelensé­geivel szemben és a króni­kus betegségben szenvedők és az időskorúak anyagi túl­terhelése ellen. Ezért a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság az egészségmegőrzést szolgáló s a jelenleginél ész­szerűbb; hatékonyabb gyógy­szerellátást segítő szabályo­zás kidolgozását javasolja. A KNEB szükségesnek tartja továbbá a zavartalan ellátás és az optimális készletezést szolgáló számítógépes adat- feldolgozás meggyorsítását is. K. J. A régi gyógyszert keresik Terjed az öngyógyítás A tervek szerint jövő nyáron adják át a tiszafüredi új OTP-fiókot. A 281 négyzetméter alapterületű, egy­emeletes épület földszintjén az OTP Irodái, míg fölötte változó alapterülettel hat lakást alakítanak ki. A munkálato­kat a városi ta­nács költségvetési üzeme végzi (Fotó: T. Z.) alternatívan vagy hagyományosan? Beszélgetés a katonai szolgálatról Különböző fórumokon és azok nyomán esetenként a saj­tóban is többször esik szó manapság az alternatív katonai szolgálatról. Valójában mennyire foglalkoztatja ez a kérdés a közvéleményt, és- a gyakorlatban hogyan nyilvánul meg a katonai szolgálat vállalása, illetve elutasítása? Erre keres­tük a választ, ezért fordultunk Budai István alezredeshez, a megyei hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokság pa­rancsnokhelyetteséhez. — A gyakorlatban más­ként vetődik fel az alterna­tív katonai szolgálat, mint a különböző fórumokon — mondta Budai alezredes. — Azok számára, akiknek val­lási előírásuk tiltja a fegy­ver viselését és használatát, van olyan lehetőség, hogy a népgazdaság és a hadsereg számára hasznos, fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítsenek. Az alaki ki­képzés, a katonai formasá­gok az ö számukra is köve­telmény, de ők mentesülnek a fegyveres kiképzés alól. Katonai eskü helyett is csak fogadalmat tesznek. Az idén háromszor tör­tént sorkatonai behívás a megyénkben. A Krisztusban hívő nazarénus gyülekezet tagjai közül az augusztusi bevonuláskor egy fiatal nem vállalta a katonai szolgála­tot, egy pedig csak a fegy­ver nélküli szolgálatra vál­lalkozott. A tartalékos had­kötelesek behívásakor vagy as év közben az ő számukra tartott hadiruházat kiadá­sakor sem történt szolgálat­megtagadás. — És az előző évben? — Az 1987-es bevonulá­sokkor három olyan fiatal volt, aki mind a fegyveres, mind a fegyvertelen szolgá­latot — jehovista meggyő­ződésére hivatkozva — meg­tagadta. — Ilyen esetekben mit tesz a hadkiegészítési és te­rületvédelmi parancsnok­ság? — Nem kellett velük szemben eljárnunk, mert ön­ként jelentkeztek a katonai ügyészségen. Egyikük né­hány nap múlva* a bírósági tárgyalás megkezdése előtt vállalta a fegyver nélküli katonai szolgálatot. Másik társa öt hónapi, börtönben töltött büntetés után meg­gondolta magát, és vállalta a fegyveres katonai szolgá­latot. Az egyik szolnoki ala­kulathoz került, és eddig becsülettel eleget is tett kö­telezettségeinek. — Börtönben töltött ideje beszámít a katonaidőbe? — Nem számít bele. — És mi lett a harmadik társukkal? — Két év és hat hónapi börtönbüntetést kapott. Most a büntetését tölti. — Bármelyik újonc vá­laszthatja a fegyver nélküli katonai szolgálatot? — Az érvényben lévő ren­delkezések szerint nem, csak az, akinek vallási meg­győződése tiltja a fegyver- viselést. — Ezt bárki elmondhatja magáról... — Igen, de az illetékes szervek ilyen esetekben kör­nyezettanulmányt végeznek, és figyelembe veszik az újoncok előéletét. — Nem ösztönzik ezzel a fiatalokat a jehovisták vagy a nazarénusok táborába? — Ezt nem tartom való­színűnek, mert az illetékes parancsnokságok arra töre­kednek, hogy a fegyver nél­küli szolgálatot teljesítők dolga sem legyen könnyebb azokénál, akik a haza vé­delme érdekében minden ál­dozatra készek. — Ezt az álláspontot tart­ja kiindulópontnak egy eset­leges, az alternatív katonai szolgálatról szóló törvény meghozatalakor is? — Természetesen, mert jónéhányan nemcsak lelki- ismereti, vallási indítékok miatt szorgalmazzák az al­ternatív szolgálatot, hanem azért, mert a könnyebb meg­oldást keresik. Kényelme­sebb — mondjuk környezet- védelmi feladatokat teljüsi- teni, mint havas esőben jár­őrszolgálatra menni az országhatár úttalan utain. Az igazságos megoldást kell megtalálni, hogy a számitó emberek ne járjanak job­ban. — Ügy tűnik, mintha nem az alternatív szolgálatra szavazna... — Nekem az alkotmány­hoz kell ragaszkodnom. Ab­ban pedig — annak esetle­ges változtatásáig — az áll, hogy a haza védelme a Ma­gyar Népköztársaság min­den polgárának szent köte­lessége. .. Ezen pedig ér­demben a demokratizálási folyamat sem változtathat. Azt hiszem, elég utalnom a második világháborúra, amikor a fasizmus ellen ép­pen az erős hadseregek véd­ték a demokratikus vívmá­nyokat. Hazánkban külön­ben is. nagy hagyománya van a fegyveres szolgálatot tel­jesítő vagy teljesített fiata­lok tiszteletének. Minden joggal a férfivá érés jelét látják az emberek a katona­idő letöltésében. — Köszönjük a beszélge­tést. Simon Béla Betörő több szolnoki iskolában Főleg a lakáskulcsok és az ellenőrzők érdeklik Még az elmúlt tanévben egy rejtélyes, korábban nem tapasztalt bűnügy helyszíne volt néhány iskola a megye- székhelyen. Sajnos, az „ak­ciósorozat" az idén ősszel folytatódott, és a besurranó hívatlan vendéget elsősorban a diákok folyosón hagyott kabátjában, táskájában lé­vő igazolványok, ellenőrzők, lakáskulcs-csomók érdekel­ték. Hogy pontosan miről van szó, ezt dr. Kapai Sán­dor rendőr-alezredes, a vá­rosi kapitányság bűnügyi osztályvezetője mondja el. — Az egésznek az a lénye­ge, hogy az ismeretlen ki­használja azt, hogy órák alatt az iskolák folyosóin, előterében felügyelet nél­kül maradnak a táskák, meg a kabátok. Bennük könyvek, ellenőrzők, személyi igazol­ványok, sőt olykor lakáskul­csok is akadnak, mivel úgy­tűnik. a divatos, szűk ru­hákban. nincs helye a kulcs­csomónak. Más kérdés, hogy magam sem értem; egy 10—17 éves ifjúnak miért kell mindig tucatnyi kulcsot magával cipelnie? Nos, a tolvaj a táskákból kiveszi a kulcsot, az ellenőrzőből vagy ott felejtett személyiből gyorsan leírja a címet, és bő negyedóra vagy félóra múlva nyom nélkül bejut a lakásba. Efféle esetek meg­Több tanú személyleírása alapján, a gyanúsítottról ké­szült rajz történtek a Varga Katalin, a Tisza par ti Gimnáziumban és a Széchenyi lakótelepi, úgynevezett Piros Iskolában. — Mi érdekli a betörőt? — Csak az ékszer és a több mint százezer forintot készpénz. Akadt, ahonnan emelt el. Sajnos, a betörés­sorozat a már említett mó­don megszerzett címek alap­ján az idén szeptemberben folytatódott, most a Török úti, Kodály iskolából tűnt el négy kisdiák kulcsa. Az egyik helyre már be is ha­tolt az ismeretlen, ahonnan tízezer forinttal távozott. — Mit tud eddig a rend­őrség? — Több szemtanú leírta már a besurranó tolvajt, eb­ből kitetszik, az elkövető 18 —20 év körüli, jól ápolt, bar­na hajú, kerek arcú nő, kis­sé molett. Nem lepődik meg, ha az ajtót kinyitva vélet­lenül valakit talál otthon: a lány vagy fiú barátjaként mutatkozik be, akit azért küldött kulccsal haza az il­lető, hogy hozza el a töltő­tollát... — Mit kérnek? Elsősorban azt tanácsoljuk a diákságnak, hogy a lakás­kulcsot, a személyi igazolvá­nyukat, a személyi okmá­nyokat a köpenyben vagy a ruha zsebében hordják. Kul­csok semmiképpen nem va­lók folyosóra, vagy iskola­táskába. Egyúttal felhívjuk az Igazgatók, iskolavezetők figyelmét arra, hogy az elkö­vető újabb megjelenése ese­tén — akkor is ha csak gya­núról van szó — azonnal ér­tesítsék a rendőrséget. Nem utolsó sorban a megelőzést szolgálják azok a jól bevált ügyeletek, amelyeket egy időben rendszerint két diák lát el az oktatási intézmé­nyekben, reggeltől egészen késő délutánig. D. Sz. M. Kezdődik a cukorgyártás Erdőtelepítés Az idén mintegy nyolc­ezer hektárra telepítenek er­dőt az országban, mindenek­előtt olyan részeken, ame­lyek mezőgazdasági műve­lésre nem alkalmasak. Főleg Szabolcs-Szatmár, Bács-Kis- kun és Somogy megyében növekszik az erdőterület. El­sősorban „emberközelben” a települések közelében foly­nak a telepítések. Az idén jó ütemben halad a budapesti zöldterület bővítése. Az ország délkeleti részén megkezdődött a cukorrépa betakarítása, és elsőként a Sarkadi Cukorgyárban lát­nak hozzá a termés feldol­gozásához. A gazdaságok 106 700 hek­tárról takarítják be a ter­ményt, ez 900 hektárral ke­vesebb, mint egy évvel ko­rábban. A legutóbbi becs­lés alapján közepes, hektá­ronként 36,6—37 tonnás ter­mést várnak,’ A répa cukor­tartalma tonnánként 140 ki­logramm körüli, az átlagos­tól valamivel elmarad. Ez úgy alakult ki, hogy a szá­raz nyári időszak nagy ré­szét a répa viszonylag jól átvészelte, a gyökér mérete, cukortartalma a vártnak megfelelően alakult. A ká­nikula utolsó időszaka azon­ban — az öntözött területe­ket kivéve — a növényt ala­posan megviselte.

Next

/
Thumbnails
Contents