Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-02 / 210. szám
1988. SZEPTEMBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanévnyitó a Killián főiskolán A tanévnyitón résztvevő hallgatók egy csoportja Tegnap reggel tanévnyitó ünnepséget tartottak a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán. A repülőtéri művelődési házban felsorakozott főiskolai, tiszthelyettesi szakközépiskolai, valamint a katonai főiskolákra előkészítő tanfolyamon résztvevő hallgatókat Zseniben István mérnök vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka köszöntötte, majd bemutatta helyetteseit, a tanszékvezetőket és a szolgálati ágak vezetőit. A parancsnok megnyitó szavai után Bede László ezredes tartott beszédet. Szólt a főiskola hagyományairól — külön kiemelve azt. hogy a csapatokhoz kikerült tisztek becsülettel megálltak a helyüket. Elmondta, hogy tanulmányaikhoz egyre kedvezőbb tárgyi és személyi feltételeket biztosítanak. Folytatódik a főiskola rekonstrukciója és a korábbinál felkészültebb oktató-nevelő állomány segíti az ismeretek minél jobb elsajátítását. Az ünnepi beszéd után a szocialista versenyben elért helyezésekért járó jutalmakat adták át. A tanévnyitó a főiskola parancsnokságának zárszavával ért véget. Az Országgyűlés ad hoc bizottságának ülésén Napirenden az adótörvények módosítása Ülést tartott csütörtökön az Országgyűlés adóügyi ad hoc bizottsága. A testület megtárgyalta a Pénzügyminisztérium javaslatát a magánszemélyek jövedelem- adójáról, illetve az általános forgalmi adóról szóló törvények módosítására. A napirendi pontok megvitatása előtt Gágyor Pál budapesti képviselő kért szót. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság tagjainak igen kevés idő állt rendelkezésükre a felkészülésre, mert a Pénzügyminisztérium anyagát csupán néhány napja kapták meg, s így aligha tudnak felelősen dönteni a kérdésben. Óvott attól, hogy a képviselők a múlt esztendőhöz hasonlóan az idén is gyorsított ütemben vitassák meg ezt a fontos témát, mert ez eredményezte, hogy az Országgyűlés kevéssé átgondolt adótörvényt fogadott el. Békési László pénzügyminiszter-helyettes arról tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy a két adótörvény módosítása csupán azt jelenti, hogy a meglevő joghézagokat pótolják, a személyi és jövedelemadó törvényt összhangba hozzák az idén elkészülő egységes nyereségadó rendszerrel. A pénzügyi kormányzat — az áremelkedés mértékének figyelembe vételével — tervbe vette az adórendszer kulcsainak csökkentését, illetve a sávok módosítását. Erről az Országgyűlés decemberi ülésszakán születik majd döntés. A miniszterhelyettes szólt a költségvetés várható hiányáról is. Elmondotta, hogy ez a jelenlegi számítások szerint 27—28 milliárd forint körül fog alakulni a tervezett 10,4 milliárd forinttal szemben. A vártnál nagyobb hiányban szerepet játszik, hogy a személyi jövedelem- adó bevétel a számított 58 milliárd forintnál kevesebb, 50—52 milliárd forint lesz. A bizottság tagjai megvitatva a pénzügyi kormányzat által javasolt változtatásokat. többek között javasolták, hogy az általános forgalmi adó visszatérítése szempontjából a lakásépítők — függetlenül a kivitelezési módtól, a megrendelőtől — azonos helyzetbe kerüljenek. Olyan javaslat is elhangzott, hogy a törvény ne határozza meg azoknak az építőipari termékeknek a listáját, amelyek után — ha azokat lakásépítésre, felújításra használják fel — visszatérítés igényelhető. Ezt az igényt azonban a bizottság elvetette azzal, hogy sok visszaélésre adna alkalmat. Egyetértettek viszont azzal a Javaslattal, hogy a pénzügyi kormányzat a lakások karbantartásánál, sőt közművesítésénél is biztosítsa az ÁFA visszaigénylésének lehetőségét. A bizottság támogatta azt a kormányjavaslatot, amely a bérlakások cseréjénél is kedvezményt biztosít: s egyetértett azzal" is, hogy a jövőben az egyéni vállalkozók választhatnak: a személyi jövedelemadó-rendszeren belül, vagy a vállalkozási adórendszer szerint adóznak-e. A tavalyinál jobb terméskilátások, bizonytalan értékesítési lehetőségek (Folytatás az 1. oldalról) je le a termést. Furcsa paradoxon ez egy olyan esztendőben, amelyet növénytermesztési programjának meghirdetésekor a minőség évének „kiáltott ki” az ágazati minisztérium! Javában tart a csemegeszőlő-szüret a másik tiszazugi közös gazdaságban, a Csé- pai Tiszamenti Tsz-ben is. A szakemberek ott a tavalyi, fagykáros esztendőben termett szőlőnek az ötszörösére számítanak a közösben, a szakcsoport-tagok által és a háztájiban művelt 530 hektárnyi ültetvényről. Száz tonna csemegeszőlő értékesítését tervezték acsé- paiak, 70 tonnányi már gazdára is- talált kilónként átlagosan 14—16 forintos áron. A borszőlő-fajták szürete sem sokat várat magára a szövetkezetben, a jövő hét derekán megkezdik annak az ötven tonnának a szedését, amit szőlőként kívánnak értékesíteni. A termés többi részéből a téesz saját feldolgozó üzemében préselnek mustot és készítenek bort, a tervek szerint mintegy 11 ezer hektolitert. Annak ellenére, hogy a pincészetükben még jelenleg is található mintegy ötezer hektoliternyi óborkészlet, van hol elhelyezniük az új szőlőtermés levét. Idén már teljes kapacitással működik ugyanis három, egyenként 800 hektoliteres vörösborerjesztő tartály, amelyekben a termés negyven százaléka elfér. Az erjedés befejeztéig, tehát a tél beállta előtt átadják rendeltetésének Tiszaugon az új, 22 ezer hektoliter kapacitású fedett bortároló teret is. Az utóbbi években kialakított szőlészeti-borászati vertikum révén az új termés elhelyezése tehát nem okoz gondot a csépai téeszben. Bizonytalan azonban egyelőre, hogy a szakcsoporttagoktól, a részesművelőktől és az egyéni szőlősgazdáktól felvásárlásra kerülő 300 tonnányi bornak való árát miből fizetik ki. Bíznak abban, hogy a mezőgazdasági kormányzat közbenjárására a pénzintézetek biztosítják a szőlőfelvásárláshoz kért hitellehetőséget. Ha azonban központi segítséget nem kapnak, kénytelen a szövetkezet részletfizetési feltételekben megegyezni a termelőkkel. Később érnek a fürtök megyénk északibb szőlőtermő területén, a Felső-Jászságban. A Jászszentandrási Haladás Tsz-ben 180 hektár ültetvényt gondoz az ágazat félszáz dolgozója, harminc hektárral kevesebbet mint az elmúlt évben. Nagy kézimunka-igényessége és az időközben jelentkezett borértékesítési gondok miatt ugyanis fölszámolták a szövetkezetben a hagyományos művelésű, tömegbort adó szőlőtáblákat. A tavalyi mindössze egy tonnával szemben idén fajtánként változóan hektáronként öt és tíz tonna közötti terméssel biztatnak a tőkék, várhatóan az otonell és a chardonnay fajtákból szüretelnek majd a legtöbbet. A téesz pincészetében már mintát vettek a nedűből, a mustfokoló egyelőre még csak tizenkettes értéket mutat. A jelenlegi meleg, száraz időjárás mellett napi két fokos cukrosodással számolva szeptember második felére tervezik az úgynevezett nagyszüret megkezdését, amelyben a szolnoki és a jászsági szakközépiskolások diákjainak segítségével számolnak. Legalább 18 fokos mustból készítenek bort a várható 1300 tonnányi termésből. Jászszentandráson sincs gond a 4500 hektoliter óbor mellett az új must elhelyezésével, az egyszer fejtett bor értékesítésének lehetőségei azonban egyelőre ott is bizonytalanok. A Haladás Tsz hat vendéglátó üzletében ugyanis csak a tárolásra kerülő bormennyiség mintegy a harmadát tudják eladni. Éppen ezért sűrítmény készítésének a lehetőségét latolgatják a szövetkezet borászati szakemberei. T. F. Túl a csúcson, de nem válságban Tizenhárom kérdés az alföldi szénhidrogén-kutatásról A kőolaj- és földgázbányászat az egész világon az érdeklődés előterében áll. Az árak hirtelen felszökése vagy zuhanása országokat indíthat el a szédületes fejlődés vagy a hanyatlás útján. Az olajárrobbanás következményei bebizonyították, hogy a mai gazdaságunk is érzékenyen reagál az olajpiac változásaira, s mivel a legolcsóbb olaj és gáz még mindig a hazai, érthető, ha az olajkutatás a szűkebb szakmai körökön kívül is érdekli az embereket. A hazai szénhidrogén-termelés mintegy nyolcvan százaléka az Alföldről származik, s a kutatás súlypontja is az Alföldön van. Bállá Kálmánt, a szolnoki székhelyű Kőolajkutató Vállalat kutatási vezérigazgatóhelyettesét arról kérdeztem, milyen ma a kutatás helyzete, s milyenek a kilátásai. — Az előrejelzések szerint a jelenlegi kétmillió tonnás olaj- és hétmilliárd köbméteres földgáztermelés az évszázad végére egymillió tonnára, illetve öt-hatmilliárd köbméterre csökken. — Igen, ha jelentősebb készletet nem találunk. Az olajkutatás eddigi története azt mutatja, hogy a nagyobb készletek megtalálásában van bizonyos periodikusság, azaz 5—7 évenként bukkanunk jelentősebb mezőkre. — Ez nem lehet véletlen? — Nem véletlen, ugyanis közben gyarapodnak ismereteink, fejlődnek módszereink, korszerűsödik műszerparkunk. — Mely területeken kutatnak most? — Kiemelt kutatási terület Mezősas—Komádi, bi- harkeresztesi pannonkori telepek, Földes—Szeghalom- Észak, Végegyháza-Nyugat, Dorozsma—Ásotthal om- Észak, valamint az úgynevezett közép-alföldi gázöv. Ezeken a területeken azonban csak kisebb mezőkre számíthatunk, esetleg Mezősas—Komádi és Dorozsma elérheti a közepes nagyságot. Az Alföld bonyolult földtani szerkezetei miatt a telepek olykor kisebbek, mint a mező nagyságából eredetileg gondoltuk. Ez történt Bihai- keresztesen. és Martfűn is. — A kutatás tehát hosz- szabb távon nem tudja pótolni a termelés készlethátterét? — Nem, de nézzük meg, hogy mit kellene pótolni! Egy rendkívüli módon felfutott termelés igényeiről van szó. A felfutást az algyői mező megtalálása tette lehetővé, s ez egyszeri siker volt. Az ottani termelés csökkenése okozza a visszaesést. Az egyéb csökkenéseket tudjuk pótolni, „algyői méretű” mező megtalálására azonban nincs iriég egyszer reális esélyünk. Hadd tegyem azonban hozzá, hogy a szénhidrogén-íkutatás még kisebb mezők esetén is gazdaságos, mert bár a kitermelés költségei így nagyobbak. a kitermelt olaj vagy gáz olcsóbb az importáltnál. — Melyek a kutatás további lehetőségei? — Két úton haladunk. Az egyik a már ismert felhalmozódást övékhez kapcsolódó szerkezetek kutatása a modern geofizika eszközeivel, a másik a kutatás kiterjesztése teljesen új területekre. — Vannak még ilyenek az Alföldön? — Vannak nem vagy alig kutatott területek. Ilyen a Jászság, a Nagykunság északi és a Hajdúság keleti része, valamint az Északi-Középhegység nevezetesen a Mátra és a Bükk előtere. Ezeken a területeken a Világbank támogatásával készítünk szeizmikus felvételeket, és kutatóteameket szervezünk az OKGT (Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt) vállalatainak szakembereiből az információk feldolgozására. A Mátra—Bükk előterében .máris jelentős készletekre számíthatunk, az ottani szénhidrogén-vagyon kő- olaj-egyenértékben mintegy huszonhatmillió tonna. — Számításaink alapján az alföldi készleteket milyen arányban találták már meg? — A területünkön lehetséges vagyon több mint ötven százalékát megtaláltuk. Ha úgy tetszik, túl vagyunk a csúcson. Ilyen helyzetben a kutatás egyre nehezebb, a költségek növekednek. A munkát azonban ilyenkor is folytatni kell, hiszen a költségek nemcsak nálunk növekednek, a kőolaj ára, ha időleges ingadozásokkal is, hosszú távon emelkedik így a drágább kutatás és termelés mellett is gazdaságos a hazai szénhidrogének bányászata. — A Világbank jelentős kölcsönökkel támogatja a hazai szénhidrogén-kutatást. Mire használják föl a kölcsönt? — Részben a kutatómunka meggyorsítására, részben eszközfejlesztésre. A nehezebb föltételekhez modernebb, gazdaságosabban működtethető technikával kell alkalmazkodni. Az eszközök részletezése nélkül is elmondhatom, hogy bizonyos dolgokat világszínvonalon tudunk elvégezni, de nem mindent. — Nem mond ez ellent annak, hogy egyidejűleg visz- sza kell fogni a kutatást? — Sajnos, csökkent a kutatásra fordítható pénz, ez pedig azzal járt, hogy az idén mintegy 20—75 ezer méterrel lesz kevesebb a kutatófúrás, mint tavaly. A berendezések egy részét leállítottuk. Ez azt jelenti, hogy egyes eszközök kihasználtsága csökken, ami költségnövelő tényező. — A berendezések leállítása együtt járt létszám- csökkentéssel? — A létszámcsökkentés aránya jóval kisebb volt, ugyanis belső átcsoportosításokat hajtottunk végre. A vállalat úgynevezett extern tevékenységgel törekszik költségjavító árbevételre. Ilyen a vízkutak fúrása, geofizikai mérések, fuvarozás, gépkocsijavítás és egyéb bérmunka, külföldön is. — A köznapi logika azt tanácsolná, hogy éppen most kellene fölfuttatni a kutatást, amikor csökkennek a tartalékok. — Valóban ezt kellene tenni a jövő érdekében. Az eszközeink is megvannak hozzá, sajnos hiányzik a pénz. Pedig lehetséges, hogy a most így megtakarított pénz többszöröse megy el a századforduló táján kőolajvagy földgáz többletimportjára. Egyébként nálunk az eredményes fúrások aránya 54 százalék, gyakorlatilag minden második fúrásunk eredményes, ez pedig nagyon kedvező arány, még akkor is, ha csak kisebb mezőket fedezünk föl. — Egy időben nagy reményeket fűztek a mélyfúrásokhoz. Milyen eredmények születtek? — Világbanki hitelből mélyítettünk több, 3500 méter alatti fúrást. Ezt a modernebb eszközök tették lehetővé. Makó környékén 4150 méternél találtunk is olajtároló réteget, de a földtani sajátosságok miatt a folyamatos ipari termelés nem lehetséges, legalábbis a tedh- nika mai színvonalán. A jelenlegi gazdasági helyzetben a mélyfúrásokra jelentős összeget nem szabad fordítani, ettől készletnövekedést nem várhatunk. Mégsem volna célszerű teljesen . lemondania mélyfúrásról, csökkentett ütemben folytatni kell, hiszen távlatban ez is egy lehetőség, s egyetlen lehetőséget sem szabad teljesen elvetni. — Szolnok megye területe milyen helyet foglal el a vállalat teljes tevékenységi területén belül? — A kutatás súlypontja az utóbbi években ismét északabbra tolódott, s ez azt jelenti, hogy a megye területén újra intenzívebb a kutatómunka. A VII. ötéves terv prognózisa alapján itt kiemelt tevékenységet folytatunk, s a perspektívák kedvezőek. A már említett Jászság és Nagykunság mellett Kengyel—Törökszent- miklós környékén folyik kutatás. Bistey András A Mezőgép Vállalat cibakház! gyárában továbbra is folyamatosan gyártják a jól bevált AZU—104 típusú kaszáló adaptereket. Ebben az évben több mint 800 kerül szocialista exportra (Fotó: T. Z.)
