Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-12 / 192. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 12. Sajtótájékoztató Moszkvában Szovjetunió a négyoldalú tárgyalások sikeréért A Szovjetunió, noha csak megfigyelőként vesz részt a délnyugat-afrikai helyzet rendezéséből folyó tárgyalá­sokon, nem nézi tétlenül a folyamat alakulását. Példá­ul az amerikai partnerral folytatott gyakori konzultá­ciókon keresi a módját, ho­gyan vihetné sikerre a négy­oldalú tárgyalásokat — han­goztatta csütörtökön moszk­vai sajtótájékoztatóján Ana- tolij Adamisin külügymi­niszter-helyettes. A Szovjetunió az ENSZ BT többi állandó tagjával együtt kész kezességet vál­lalni a létrejövő megállapo­dás végrehajtásáért és üd­vözli a külső beavatkozás megszűnésének tényét, a dél­afrikai csapatok szerdán megkezdődött kivonását. Maguk a kubaiak is hangsú­lyozzák: nem azért küldték csapataikat Angolába, hogy A liberálisokhoz közelálló igen tekintélyes brüsszeli Le Soir, a legnagyobb példány- számú francianyelvű belga lap csütörtökön háromhasá­bos cikket közöl „az ENSZ- be delegált román szakértő­ket sújtó járványról”. Emlékeztet rá a cikk: ez­előtt három évvel Liviu Bo- tát. aki 1985-ig az ENSZ le­szerelési kutató intézetének igazgatója volt Genfben, konzultációra hazarendelték Bukarestbe. Bota ott — a hi­vatalos jelentés szerint — megbetegedett. Valójában — írja a lap — a román titkos- rendőrség, amely szerint túl­ságosan független volt, kém­kedéssel vádolta és őrizetbe vette. Az ENSZ nyomására később kiengedték, de házi­ott beavatkozzanak az or­szágban dúló polgárháború­ba. hanem hogy a pretoriai rezsim ellenében nyújtsanak védelmet Angolának — mu­tatott rá a miniszterhelyet­tes. Vagyim Perfiljev külügyi szóvivő arról tájékoztatott, hogy az utóbbi időben a Fe­hér Ház állásfoglalása nyo­mán a nyugati sajtó külön­böző vádakkal illeti a Szov­jetuniót az ABM-szerződés- sel kapcsolatos genfi szov­jet—amerikai eszmecsere kö­zeledtével. Az Egyesült Ál­lamok szándékosan elferdíti azt a szovjet kezdeménye­zést, amely a krasznojarszki radarállomással kapcsola,- tos. A szovjet fél pusztán építő hozzáállását akarta ki­fejezésre juttatni, amikor ja­vasolta a krasznojarszki lé­tesítmény leszerelését — mondotta a szóvivő. őrizetben tartották és csak az ENSZ ismételt követelé­sére engedték vissza két év­vel később Genfbe, ahol már nem mert semmilyen nyilatkozatot tenni. Csak annyit mondott, hogy kisza­badulását az amerikai kül­ügyminisztériumnak köszön­heti. Nem kizárt — folytatja a Le Soir — hogy Washing­tonnak most újból interveni­álnia kell. Az emberi jogok Genfben székelő ENSZ-bi- zottságának román szakértő­je, Dumitru Mazilu „kapta el a betegséget” és egy éve nem engedik vissza Genfbe. Most Bukarest Ion Diaconu személyében mást küldtek a helyébe. Az ENSZ követeli, hogy adják vissza Mazilu mozgási szabadságát. Teherán ragaszkodik Irak elítéléséhez (Folytatás az 1. oldalról) volt, hogy addig nem fogad­ja el a tűzszünetet, amíg ag- resszorként meg nem bélyeg­zik Irakot. Irán ENSZ-küldötte szer­dán tiltakozást jelentett be amiatt, hogy iraki repülőgé­pek iráni városok fölött re­pültek át. A küldött kije­lentette, hogy az iráni lég­tér megsértése ellentétes a két félhez intézett és az au­gusztus 20-i tűzszünet előtt maximális önmérsékletet sürgető felhívással. Mohammad Dzsafar Ma- hallati ENSZ-küldött Pérez de Cuellar főtitkárral tar­tott találkozója után újság­írók előtt hangoztatta: Irán a legerélyesebb formában tiltakozott amiatt, hogy ira­ki gépek iráni városok fö­lött repültek át. Hozzátette, hogy az iraki lépés „rossz nyitánynak” bizonyulhat. Barma Viszonylagos nyugalom Az előző napokban lezaj­lott viharos összecsapások­hoz képest csütörtökön vi­szonylagos nyugalom volt Burmában. Nyugati diplo­maták szerint ugyan szórvá­nyosan lövöldözés hallatszott a fővárosban, az előző na­pihoz hasonló nagy utcai üt­közetek azonban nem voltak a tüntetők és a karhatalom között. A helyzet mindazonáltal változatlanul igen feszült: az államfő megbuktatását ter­vező tüntetők és a Sein Lwin elnökhöz hű csapatok serény előkészületeket tesz­nek. Mindkét fél úttorlaszo- kat épít Rangunban. Az el­nök ellenfelei lázasan fegy­verkeznek, benzinespalac­kokkal és egyéb házilag ké­szített harceszközökkel sze- relkeznek föl, a katonák páncélozott járművekben járőröznek az utcákon. Nyu­gati diplomaták szerint a szembenálló erők csütörtö­kön „macska-egér harcot” vívtak: a tüntetők kisebb csoportokba verődve gyújto­gattak. törtek-zúztak. Ha ka­tonai járőr tűnt fel, cso­portjaik gyorsan szétoszlot­tak, majd kisvártatva ismét összeverődtek. A szenátus megszavazta 27 millió dollár a kontráknak Csak humanitárius segélyt volt hajlandó megszavazni amerikai szenátus demokrata párti többsége a nicaraguai ellenforradalmároknak. A rendkívül heves vita után elfogadott határozat csak­nem 27 millió dollár értékű élelmiszer, gyógyszer, ruha­nemű beszerzését engedélye­zi. Szöul: Polgári ruhás rendőr bántalmaz egy egyetemistát augusztus 10-én, azon a harmadik napja tartó tüntetésen, amelyen azt követelik, hogy találkozhassanak észak-koreai társaikkal Panmindzsonban és az ország békés újraegyesítésé­ről tárgyaljanak (MTI — Telefotó) Belga sajté a romániai ENSZ-diplomatákról BUDAPEST Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke és Stadinger István, az Országgyűlés elnöke fogadta dr. Bányász Rezsőt, hazánk Kanadába akkreditált rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljö­vőben utazik állomáshelyére. MOSZKVA t A moszkvai rádió magyar nyelvű szerkesztősége ismét tengizi ügyeletet tart: a Tengizben dolgozó magyar szakemberek hozzátartozói, barátai, ismerősei augusz­tus 16—17-én, budapesti idő szerint reggel 7-től 12-ig küldhetnek telefonüzenetet szeretteiknek. Az érdeklődőknek a ŰO-7095-ös előhívószám tár­csázása után' a 233-73-16-os telefonszámot kell hívniuk. Ezen a számon rögzítik han­gos üzeneteiket, amit a szer­kesztőség munkatársai már másnap eljuttatnak Tengiz- be. LISSZABON Angola csütörtökön elve­tette azt a gondolatot, hogy a luandai kormány ellen harcoló és a kormányzásból részt kérő UNITA nevű szer­vezetet is bevonják az Af­rika délnyugati térségének rendezését célzó béketárgya­lásokba. Az angolai közlemény ugyanakkor aláhúzt a: Luan­da kész arra, hogy közke­gyelemben részesítse azokat az ellenzékieket akik hajlan­dók beilleszkedni az angolai társadalomba, és akik be­csületes munkával készek hozzájárulni Angola társa­dalmi és gazdasági talpraál- lításához. ATRI Egy olasz fiatalember 1965-ben azzal a kéréssel fordult Atri városának pos­tahivatalához, hogy a postá­nál alkalmazottként dolgoz­hasson. A választ szerda dél­után, kereken 23 év múltán, meg is kapta. A levélben az áll, hogy az illető ideiglene­sen levélkézbesítőként kap­hat alkalmazást. A kérelmező az ajánlatot nem fogadta el. A ma már 53 éves Erco- lano Giuocoliere, úgy gon­dolta, helyesebb ha megtart­ja iskolagondnoki állását, amelyet már 22 éve megsza­kítás nélkül tölt be. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) sén is kifejezte, hogy javíta­ni akarja a sajtó tájékozta­tását mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt, job­ban ki akar tárulkozni a a közvélemény előtt, nem­csak a döntéseit akarja ma- . gyarázni, hanem a döntés­előkészítési folyamatba be akarja kapcsolni mind a tár­sadalmi érdekképviseleti szerveket, mind pedig a köz­vélemény segítségét — mon­dotta egyebek között Raft Miklós és átadta a szót Ma­rosán Györgynek. A szóvivő az újságírók se­gítségét, együttműködését kérve kijelentette: a kor­mányszóvivői munka a jö­vőben — éppen abból faka­dó, hogy a kormány nagyobb szerepet szán a közvélemény tájékoztatásának — meg fog változni. Építeni akarok azokra a bevált formákra, amelyeket elődöm, Bányász Rezső dolgozott ki. Min­denképpen tovább sze­retnénk azonban lép­ni : naprakészebb, rugalma­sabb, gyorsabb tájékoztatás­ra törekedve. Hozzátette: a kormányszóvivő feladata az, hogy tájékoztasson. Tehát nem véleményt mond, ha­nem mindig tényeket. Té­nyeket, információkat arról: mit tesz a kormány, mit kí­Marosán György 42 éves, okleveles fizikus, később tudományszerve­zéssel foglalkozott, s el­nyerte a filozófiai tudo­mányok kandidátusa cí­met is. Az MSZMP Köz­ponti Bizottságának po­litikai munkatársa, majd a Társadalomtudományi Intézet tudományos ta­nácsadója volt. ván tenni, milyen szándékok és milyen célok vezetik. Elsőként Iványi Pál szólt a főváros általános rendezé­si programjáról. Mint mon­dotta, annak is jelentősége van, hogy a Minisztertanács ezt a programot most jóvá­hagyólag tudomásul vette. Korábban ugyanis az ilyen tervek felett a kormány dön­tött, most azonban a tudo­másul vételével egyidejűleg felhatalmazta a Fővárosi Ta­nácsot arra, hogy a program alapján készülő tervet saját hatáskörében ez év végéig fogadja el. Ez is abba az irányba hat, hogy a taná­csi népképviseleti-önkor­mányzati szervek lényegesen nagyobb önállósággal és fe­lelősségei döntsenek a saját területüket érintő kérdések­ben. Intenzív városfejlesztés Kérdésekre válaszolva Ivá­nyi Pál a fejlesztési prog­ram lényegét úgy foglalta össze, hogy a főváros alap­vető szerkezete nem válto­zik, de a korábbi extenzíz városfejlesztés egy intenzív jellegű folyamattá válik. Va­gyis Budapest meglévő ér­tékeinek fokozottabb védel­me, megóvása a cél. Az újságírók érdeklődtek az 1995-ös .budapesti világ- kiállítás előkészületeiről. Iványi Pál a többi között el­mondta, hogy nincs döntés a világkiállítás helyét illető­en, jelenleg három terület van a figyelem középpontjá­ban, s a kiválasztással kap­csolatos műszaki-gazdasági elemzőmunka várhatóan e hónap végén zárul. Ezt kö­vetően lehet majd érdemi döntést hozni, azt is figye­lembe véve, hogy a világki­állítás megrendezésének a jogáról csak decemberben születik döntés. Iványi Pál a rendezés pénzügyi hátteréről érdeklő­dő kérdésre kifejtette, hogy számításaink szerint, ha a program prioritásait 2000-ig minden területen érvényesí­teni kívánják, akkor a jövő évtől kezdve az ideinél jó­val több fejlesztési eszköz­re lenne szüksége a város­nak. Ebből következik, hogy az eljövendő néhány évben sem lehet elkerülni bizo­nyos fájdalmas döntéseket, s a megérett problémák kö­zött szigorúan rangsorolni kell. Alapelv, hogy a város A szervezeti kereteket ele­mezve a miniszter utalV ar­ra, hogy korábban a Parla­mentben alakult egy alkot- mányozó bizottság, amely az Országgyűlés részéről kíséri figyelemmel az előkészülete­ket, s vitatja meg a témával kapcsolatos kérdéseket. A Központi Bizottság mellett működő másik bizottság pe­dig a magas szintű politikai döntésekkel kapcsolatos te­vékenységet koordinálja. Az igazságügy-miniszter kapta azt a feladatot, hogy az elő­készítő munka állami szer­vezeti kereteit megteremtse. Az úgynevezett tudományos bizottság a miniszter elnök­letével dolgozik: részt vesz­nek benne az alkotmányjog és a politikatudomány ki­emelkedő képviselői közül többen, s az alkotmány elő­készítésével foglalkozó bi­zottságok elnökei. Az al­kotmány jelenlegi szerkeze­tének vizsgálatára tíz, egyes tartalmi témaköröket vizs­gáló munkabizottság is ala­kult; elnökei a témával fog­lalkozó állami vezetők, il­működtetéséhez, üzemelteté­séhez szükséges feltételeket minden körülmények között biztosítani kell. S ha nem romlanak tovább a tanácsok pénzügyi lehetőségei, továb­bá három-négy év múlva némi javulás is lehetségessé válik a fejlesztés területén, akkor meg lehet közelíteni a 2000-re megfogalmazott el­képzeléseket, bár maradék­talanul végrehajtani nem lehet. Ezt követően Kulcsár Kál­mán igazságügyminiszter, a kormányülés alkotmánnyal kapcsolatos napirendi pont­jának előadója emlékeztetett arra, hogy mint a Magyar Tudományos Akadémia egyik vezetője, ő irányította azokat a kutatási munkála­tokat, amelyek már évekkel ezelőtt jelzték az alkotmány felülvizsgálatának időszerű­ségét, s az akkor született előkészítő anyagokra a je­lenlegi munka ráépíthető. Szólt arról, hogy a hosszú évek óta folyó tudományos munka mellett a társadalom­ban is világossá vált — s egyre inkább magáévá tette a gondolatot a politikai ve­zetés is —: a gazdasági re­form politikai reform nélkül nem lehet igazán sikeres. Az országos pártértekezlet a kormányzat feladatává tette az alkotmány felülvizsgála­tát. A mostani ülésen ennek a munkának a szervezeti ke­reteit és ütemezését tár­gyalta meg és fogadta el a Minisztertanács. letve a tudományos élet jeles képviselői. A miniszter hozzátette: a bizottságokban való munká­ra felkértek úgynevezett máskéntgondolkodókat is, hogy az ő szaktudásukat is hasznosítsák. Emellett egy kodifikációs bizottságnak a szövegszerkesztést kell majd előkészítenie. A kormányzat elképzelése szerint az al­kotmánytervezet első szöve­gét — a társadalmi vitát követően — 1989. december 31-éig a Központi Bizottság és az Országgyűlés is véle­ményezi. Az alkotmány felülvizsgá­latával kapcsolatosan Kul­csár Kálmán kifejtette: nemcsak formailag, hanem tartalmilag is el kell dön­teni, hogy új alkotmányra vagy pedig a régi alapos módosítására van-e szükség. Ha a tartalmi módosítások olyan méretűek, hogy a régi keretek között ez nem old­ható meg, akkor a bizott­ság — s feltehetően a kor­mányzat is — új alkotmány mellett fog dönteni, ezt azonban ebben a pillanat­ban még korai lenne megjó­solni. Kérdésekre válaszolt ez-> után a miniszter. A tör­vényhozás, a végrehajtás és a bírói hatalom különvá­lasztására vonatkozó felve­tésre — saját véleménye­ként — elmondta: a hatalom megosztásának elvét az al­kotmányozás során érvénye­síteni kell. A politikai és jogi ideológia nagy tévedé­se volt, amikor ezt az el­vet valamifajta polgári el­gondolásként értékelte, olyannak, aminek nincs he­lye a szocialista államélet­ben. Ez az elv töretlenül a világon sehol nem érvénye­sül — jelentette ki, s hozzá­tette: praktikus összefüggé­sei sokszor problematikusak, alapvető rendező elvként azonban mindenképpen hasz­nálható, olyan, amelyet a társadalmi fejlődés hozott létre, és amely nem köthe­tő csak egyetlen társadalmi formációhoz. Kulcsár Kálmán egy kér­dés kapcsán megállapította: a bíráskodás anyagi felté­telei valóban nem felelnek meg a bírósági munkával szemben támasztható igé­nyeknek, sem azoknak a fel­adatoknak, amelyek megol­dására a bíróság hivatott. A jogállam egyik elenged­hetetlen feltétele és az el­képzelésekben is szerepet kap a bírósági rendszeren belül a közigazgatási bírás­kodás kifejlesztése. Ezek az új igények azonban olyan feladatokat jelentenek a bí­róságok számára, amelyek a jelenlegi feltételek között . megoldhatatlanok. Továb­bi tartalékok nincsenek az új feladatokhoz, tehát új feltételek teremtésére van szükség — fejtette ki a mi­niszter. Egy alkotmányozó ország- gyűlés összehívását felvető újságírói kérdésre Kulcsár Kálmán kifejtette: az alkot­mánnyal kapcsolatos munka máris elkésett, a tudomá­nyos kutatások is igazolták, hogy jó néhány esztendővel korábban kellett volna el­kezdeni. Ugyanakkor az al­kotmányozás gondolata a mostani összetételű parla­mentben merült fel, ez a tes­tület indította el a munkát. Meg kell tehát adni a lehe­tőséget a tisztesség — és a politikai gyakorlat — miatt ennek az Országgyűlésnek, hogy fejezze is be. Visszatérítendő támogatások Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke arról tájé­koztatta a jelenlévő újság­írókat, hogy a kormány el­fogadta a központi ifjúsági alap szabályozását. A szabá­lyozás indokáról elmondta: összhangba kellett hozni az alap működését az állami pénzügyekről szóló törvény módosításával, érvényesítőé az elmúlt két évben szerzett tapasztalatokat is. Az új sza­bályozásról kifejtette: az ed­digiekhez képest nagyobb szerepet kap majd a pályá­zati úton, bárki számára el­érhető támogatás. Egyértel­műen megfogalmazódott az is, hogy a KISZ és az Űttö- rőszövetség egyetértési, a Szakszervezetek Országos Ifjúsági Tanácsa pedig vé­leményezési jogot kapott. Az államtitkár a továb­biakban emlékeztetett arra, hogy a Minisztertanács és a KISZ KB az elmúlt év de­cemberében megállapodott, hogy a stabilizációs időszak céljaival összhangban újra kell rendezni az ifjúságpo­litika hangsúlyait, prioritá­sait. E feladatnak tett ele­get az ÁISH. amikor szé­leskörűen egyeztetett javas­latát a kormány elé terjesz­tette. Bejelentette: a Mi­nisztertanács az ifjúságpoli­tikai feladattervet azzal a módosítással fogadta el, hogy néhány fontos kérdést még egyeztetni kell az illeté­kes tárcákkal, s a végleges változatot ismét a kormány elé viszik. Tíz munkabizottság

Next

/
Thumbnails
Contents