Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-10 / 190. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 10. Időszerű nemzetközi kérdésekről Szovjet külügyi sajtótájékoztató A Szovjetunió üdvözli az Irak és Irán között létrejött tűzszüneti megállapodást, és igen nagyra értékeli Javier Pérez de Cuellar főtitkár közvetítő tevékenységét — közölte keddi moszkvai saj­tótájékoztatóián Vagyim Perfiljev külügyi szóvivő. A Szovjetunió kész a jö­vőben is mindent megtenni, hogy elősegítse a világszer­vezet ilyen irányú tevékeny­ségének sikerét — tette hoz­zá. Emlékeztetve arra az amerikai értékelésre, amely a tűzszüneti megállapodás létrejöttét és erődemonstrá­ció sikerének tudta be, Per­filjev kijelentette: az Irak és Irán között kialakult komp­romisszum éppen hogy nem az erőnolitika, hanem a jó­zan ész győzelme. A délnyugat-afrikai hely­zetről folyó tárgyalássorozat augusztus 5-én Genfben vé­get ért negyedik fordulójával kapcsolatban Perfiljev kifej­tette: a Szovjetunió úgy íté­li meg, hogy a Genfben lét­rejött megállapodás a tér­ségbeli konfliktus megoldása felé tfjtt pozitív előrelépés. A közös közlemény arról ta­núskodik. hogy Genfben si­került konkrétan megegyez­ni az ENSZ BT 435. számú határozatának megvalósítá­sát illetően. A genfi megál­lapodás jelentősége abban áll, hogy felcsillantotta a reményt: meg lehet oldani politikai eszközökkel ezt a régóta elhúzódó konfliktust — mondta Perfiljev. Afganisztánnal összefüg­gésben a szóvivő emlékezte­tett rá: Jakub Hán pakisz­táni külügyminiszter moszk­vai látogatásának végén azt hangoztatta, hOjgy országa becsületesen be akarja tarta­ni a Genfben kötött egyez­ményeket. ám hazatérve a Szovjetuniót vádolta a meg­állapodás megszegésével. A pakisztáni sajtó nap mint nap arról ír, hogy Pakisz­tánnak joga van kifejezésre juttatni a mudzsahidek, az afgán kormány ellenzéke iránti rokonszenvét. A világ közvéleménye jól tudja, mi­ben jut kifejezésre ez a szimpátia — mutatott rá Perfiljev, és idézte az ENSZ közgyűlésének azt az 1987- ben hozott — Pakisztán által is megszavazott — határoza­tát. amely felhívja a világ- szervezet tagállamait, s -ön­tessék be saját területükön azt az előkészítő-szervező tevékenységet, amely a tör­vényes afgán kormány ellen harcolók támogatására irá­nyul. Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter kedden Moszkvában búcsúlátogatá­son fogadta Bryan Cart- ledge-et. Nagy-Britannia szovjetunióbeli nagykövetét, aki hamarosan végleg távo­zik állomáshelyéről — kö­zölte a szóvivő. A megbeszé­lésen, amely a diplomata kérésére jött létre, megálla­pították: a szovjet—brit pár­beszéd kibontakozóban van, a kétoldalú kapcsolatok gazdagodnak, egyre dinami­kusabban fejlődnek. Végezetül egy kérdésre re­agálva a szóvivő sem meg­erősíteni, sem cáfolni nem tudta azt az állítást, misze­rint hétfőn Moszkvában őri­zetbe vették Alekszandr Po- nomarjovot a Demokratikus Szövetség elnevezésű nem hivatalos szervezet egyik ve­zetőjét. Szöuli olimpia Szigorú biztonsági intézkedések A KNDK indítványozta; hogy a szöuli olimpián való esetleges részvételéről és a Dél-Koreával kötendő meg nem támadási szerződés ki­dolgozásáról augusztus 17- én, a határmenti Panmind- zsonban tartsanak megbeszé­lést a két ország parlamenti képviselői. Jang Hjong Szob, a Legfelsőbb Népi Gyűlés állandó bizottságának elnöke a szöuli parlamentnek kül­dött levelében hangsúlyozta, hogy az olimpia megnyitásá­ig már csak negyven nap van hátra, ezért előkészítő megbeszélést már nem lehet kezdeni, sürgős tanácskozás­ra van szükség. Az olimpiá­val kapcsolatos „észak—dél” megbeszélést a KNDK jú'i- us 21-én javasolta, s az n- dítványt Szöul elfogadta. A szöuli rendezők minden eddiginél nagyobb biztonsá­gi óvintézkedéseket tesznek az olimpia elleni esetleges terrorakciók kivédésére. A létesítmények kisebb erődít­ményekre emlékeztetnek, az olimpiai parkot hosszú ideje seregnyi rendőr őrzi éjjel­nappal. A versenyek idején 120 ezer állig felfegyverzett katona és rendőr tart szol­gálatot. Özönvízszerű esőzések nyomán Rendkívüli állapot Szudánban Az áradások sújtotta Szu­dánban az egész országra kiterjedő, hat hónapig tartó rendkívüli állapotot hirde­tett ki hétfői televíziós be­szédében Muhammed Szadik al-Mahdi miniszterelnök. A természeti katasztrófa — amely 42 év óta a legsú­lyosabb — több mint egy­millió szudánit tett hajlék­talanná — jelentette kedden az Al-Ahram című kairói lap. A tudósítás szerint a múlt heti özönvízszerű eső­zések következtében az ország fővárosában, Karúim­ban teljesen megbénult a víz- és áramszolgáltatás, va­lamint a tömegközlekedés, az oktatási intézmények zár­va tartottak. 11 ember áram­ütés következtében vesztette életét, amikor a leszakadt vezetékek a vízbe estek. Vasárnap a szudáni kor­mány Kartúmot és további három várost katasztrófa­sújtotta területnek nyilvání­tott és a külügyminiszter nemzetközi segélyt kért. Burma tüntetések, letartóztatások A burmai hatóságok 822 személyt, köztük 11 fiatal budhista szerzetest tartóztat­tak le Rangoonban a hétfői tömegtüntetésen. A burmai fővárosban hétfőn este 100 ezer ember tüntetett a kor­mány ellen, dacolva a múlt hét óta érvényben levő rend­kívüli állapot gyülekezési tilalmával. Demokráciát és gazdasági reformokat köve­telő tüntetések voltak az or­szág 14 más városában jS. Mandalay és Mergui városá­ban két-két tüntető életét vesztette. Rangoonban a tüntetők szétoszlatására felvonuló biz­tonsági erők sörétes puskák­kal a tömegbe lőttek. Szór­ványos lövések diplomáciai források szerint még kedd reggel is hallhatóak voltak a fővárosban. A hétfői tüntetés volt a legnagyobb népi megmozdu­lás Burmában az 1962-es ka­tonai hatalomátvétel óta. A tiltakozó mozgalom követeli Sein Lwin államfő lemondá­sát is, őt tartva felelősnek az utóbbi hónapok kormány- ellenes megmozdulásainak véres elnyomásáért. Zavargások Belfastban Szórványos zavargások robbantak ki keddre virra- dólag Belfast katolikus ne­gyedében azt követően, hogy egy szélsőséges protestáns félkatonai szervezet álarcos fegyveresei hétfőn agyonlőt­tek egy 17 éves fiút és egy sörgyári munkást. A brit karhatalmi erőket rendkívüli készültségbe he­lyezték Észak-lrországban az internálás bevezetésének 17. évfordulója alkalmából. At­tól tartanak, hogy a brit fennhatóság ellen küzdő IRA félkatonai szervezetek „em­lékezetessé" kívánják tenni 1971. augusztus 19-ét, ami­kor a brit biztonsági erők rajtaütésszerűen begyűjtöt­ték és bírósági eljárás nélkül büntetőtáborba tereltek 450 IRA-gyanús személyt. N1T0 Negyedmillió katona az őszi hadgyakorlaton A NATO nagy erőde­monstrációnak szánja idei őszi „Automn Forge” fedő­nevű hadgyakorlat-sorozatát, amelyen a tagországok ne­gyedmillió katonája vesz részt — közölte a NATO eu­rópai haderői főparancsnok­ságának szóvivője kedden a Belgium déli részén fekvő Le Casteau-ban, a NATO európai haderőinek főpa­rancsnokságán. A manőverek augusztus végétől november végéig tar­tanak. A hadgyakorlat-soro­zat színhelye Törökország keleti körzeteitől Észak-Nor- végiáig terjed, Erdélyi püspök bírálta a bonni kormányt Albert Klein erdélyi evan­gélikus (lutheránus) püspök bírálta a bonni kormány­nak azt a törekvését, hogy felgyorsítsa a német nyel­vű kisebbség kivándorlását Romániából. A Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet lapnak adott interjújában az egyházi méltóság hangoztat­ta, hogy Bonn terve meggyő­ződése szerint „nem kívá­natos és kivihetetlen”. Ki­fejtette, hogy a „tömeges ki­vándorlás azok számára is lehetetlenné tenné a mara­dást, akik tulajdonképpen nem akarnak távozni Romá­niából. Ebben az esetben egyik közösség a másik után válna életképtelenné”. Ülést tartott a Politikai Bizottság (Folytatás az 1. oldalról) inkban eddig elért eredmé­nyek megőrzéséhez, illetve a lehetőségek jobb hasznosítá­sához. A Politikai Bizottság ugyancsak meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly beszámolóját az Egyesült Államokban és Kanadában tett látogatásáról. Nagy je­lentőségűnek tartja a Ro­nald Reagan-nel tartott ta­lálkozóját. Megállapította, hogy az Egyesült Államok vezetőivel folytatott megbe­szélések jól szolgálták egy­más álláspontjának kölcsö­nös, jobb megismerését, a bizalom erősítését, s ezzel a magyar—amerikai kapcso­latok továbbfejlesztéséhez szükséges politikai feltéte­lek megteremtését. A testület a kapcsolatok fejlesztését elősegítő, fontos eseményként értékelte az első magyar—kanadai kor­mányfői találkozó létrejöt­tét, a Brian Mulroney-val folytatott megbeszéléseket. A Politikai Bizottság üd­vözölte, hogy a küldöttség az Egyesült Államokban és Ka­nadában találkozott a ma­gyar emigráció képviselői­vel, kiemelkedő személyisé­geivel. Kifejezte azt a véle­ményét, hogy a magyar származású külföldi állam­polgárok fontos szerepet játszhatnak Magyarország és új hazájuk kapcsolatainak erősítésében. A testület a továbbiakban a személyzeti munkával, a hatáskörökkel, valamint sze­mélyi ügyekkel kapcsolatos el őt er j észt éseket vitatott meg és fogadott el. MOSZKVA A TASZSZ hírügynökség kedden jelentette, hogy sú­lyos betegség következtében 47 éves korában augusztus Délnyugat-afrikai rendezés Remények és kételyek „Körvonalazódtak a megállapodás alapvető elemei”. „Felcsillant a bé­ke reménysugara”. Ilyen és ehhez hasonló óvatos kifejezéseket hasz­náltak azok a szakértők, elemzők az utóbbi hetekben a délnyugat-afrikai válság rendezésének kilátásairól nyilatkozva. S elővigyázatuk, dip­lomáciai szóvirágokban nem szűköl­ködő jóslatuk, igencsak érthető volt, elvégre Földünk egyik legrégebben húzódó véres, érdekösszeütközteté- sekkel terhelt és külpolitikai vetü- letekkel bonyolított válsággócáról van szó. Bár az óvatosság mindig indokolt, mégis a legfrissebb fejlemények ar­ra utalnak, hogy ezúttal a remények megalapozottabbak lehetnek mint a korábbi próbálkozásoknál. Kime­rítő, aprólékos tárgyalási menetek, no és nélkülözhetetlen kompromisz- szumok előzték meg a bejelentést: megvan az áttörés, s gyakorlatilag életbelépett a tűzszüneti megállapo­dás. A londoni, kairói, majd a New York-i eszmecserék után a siker a svájci konferenciavároshoz, Géni­hez fűződik: itt tudott végre közös nevezőre jutni Angola, Kuba, illet­ve a Dél-afrikai Köztársaság kül­döttsége, felvázolva egyben a hosz- szabb távú rendezés menetére vonat­kozó elképzeléseiket is. A negyedik fél, az Egyesült Államok delegáció­ja közvetítőként vett részt a megbe­széléssorozaton, s közismert az is, hogy az egyezkedést folyamatosan kísérte a magas szintű szovjet— amerikai konzultáció. A délnyugat-afrikai megoldás el­érhető közelségbe kerülése részben tehát ugyanúgy az üdvösen megja­vult nagyhatalmi viszony következ­ménye, mint más regionális válság­gócok, Kambodzsa vagy Afganisz­tán „araszolása” a rendezés felé. Másrészt azonban számos belső té­nyező, gazdasági és politikai meg­fontolás tette lehetővé azt, hogy a két szorosan összefonódó krízis, An­gola és Namíbia ügye kimozdulhas­son a holtpontról. A kettő közül ez utóbbi tekinthet vissza mélyebb történelmi gyöke­rekre. Az egykori német gyarmat még mandátumi területként került a Dél-afrikai Unióhoz, ám az apart­heid rezsim 1949-ben annektálta az országot. Namíbia azóta egyfolytá­ban vitatéma az ENSZ-ben, ám Pre­toria mindeddig figyelmen kívül hagyta a függetlenség megadását előíró határozatokat. Most a jelek szerint a növekvő anyagi és ember­veszteségek, a nemzetközi nyomás késztette jobb belátásra. Sok szempontból kényszerhelyzet­ben érezhette magát a luandai ve­zetés is. Angolában több mint egy évtizede (pontosabban 1975, vagyis a portugálok távozása óta) polgárhá­ború pusztít, a gazdaság kimerült. A kubai katonai segítség elegendőnek látszhatott a túléléshez, nem kínált viszont esélyt a tartós rendezésre. A tárgyalások alapkérdésének ért­hetően, a namíbiai önállóság elnye­rése és a csapatkivonások ügye bi­zonyult. Kisebb vihart keltett Botha dél-afrikai külügyminiszter közel­múltban közzétett „menetrendje” mivel az túl szoros határidőket sza­bott, és a kubai alakulatok távozá­sát a namíbiai választások előtt je­lölte volna ki. Ezt így sem Havan­nában, sem Luandában nem fogad­hatták el, világos tehát, hogy ma­radt alkudozni való a következő, valószínűleg szeptember elején tar­tandó megbeszélésre is. Mint ahogy távolról sem tisztá­zott a leendő, immár független Na­míbia jövője sem. Hogyan boldogul­hat önállóan a szinte minden szem­pontból Dél-Afrikától függő ország? Kitart-e az eddigi nemzetközi támo­gatás akkor is, amikor saját lábra állva kell majd kormányozni? Arról nem is beszélve, hogy a lakosság Izraeli harci gépek sorozatos légitámadást intéztek augusz­tus 9-én a dél-libanoni Szaida (Szidon) körzetében lévő MIJE-MIJE palesztin menekülttábor és a Palesztina Hang­ja rádióadó ellen. Ketten életüket vesztették, tízen meg­sérültek (MTI — Telefotó) 6-án meghalt Anatolij Lev- csenko szovjet űrhajós. Anatolij Levcsenko 1987. decemberében részt vett a Szojuz TM—4 repülésében, amely a „Mir” űrállomás fe­délzetére szállította az űr­hajósokat. KABUL Szovjet hivatalos források kedden Kabulban megerősí­tették, hogy augusztus 5-én Afganisztán légterében, az afgán—pakisztáni határ tér­ségében lelőtték a szovjet légierő egyik katonai gépét. A repülőgép pakisztáni te­rületen zuhant le, a pilóta sorsa egyelőre ismeretlen. ATHÉN A ciprusi külügyminiszter kedvezően ítéli meg a meg­osztott szigetország problé­májának rendezési kilátása­it. Az ENSZ főtitkára New Yorkban bejelentette, hogy Georgiosz Vasziliu ciprusi elnök augusztus 24-én Genf­ben találkozik a ciprusi tö­rök közösség vezetőjével, és ezzel remélhetőleg felújul a görög és török ciprióták három éve megszakadt pár­beszéde. BECS A múlt hét hétfőjén Bécs- ben egy autóban holtan ta­lált Hegedűs Csaba holttes­tének vegyi vizsgálata lezá­rult. Kedden közölték: a fia­talember halálát nem gyógy­szeres vagy alkoholos mér­gezés okozta. A bonctani adatok inkább fulladásos halálra utalnak. Azt azon­ban nem lehet eldönteni, hogy az esetleges fulladásos halál szerencsétlen körülmé­nyek folytán következett-e be, vagy pedig a fiatalem­bert megfojtották. Az ügy­gyei kapcsolatban letartózta­tott Lovas György Antal ki­hallgatása folyik. zöme számára vonzerőt jelentő SWAPO, a fegyverrel is küzdő Fel-" szabadítási Szervezet aligha lesz el­fogadható Pretoria számára. Nem kevesen fogalmaznak úgy, hogy a fajüldöző kormányzat — szerződé­ses rendezés ide, vagy oda — csak akkor adja át ténylegesen a hatal­mat az észak-nyugati szomszédor­szágban, ha alapvető érdekeit nem látja veszélyeztetve. S mégis így is tisztázatlan, nem következik-e be a jelentős gazdasá­gi befolyású fehér lakosság újabb távozási hulláma — elvégre tíz éve amikor szintén sok szó esett az ön­állóság megadásáról, a namíbiai fe­hérek negyede költözött el, persze vagyonával együtt. Nem csoda hát, hogy az izmoso­dó remények mellett a kétely sem tűnt el nyomtalanul a Délnyugat- Afrikával foglalkozó elemzésekből. Sok még a bizonytalanság, hosszan­tartó diplomáciai „apró munkára lesz még szükség a krízis végleges felszámolásához”. Ezért egyelőre meglehetősen illuzórikusnak hatnak azok a jóslatok, hogy a rendezési megállapodás-csomag aláírása szep­tember végére várható. Bár szimbo­likus ereje kétségtelenül lenne e dátumnak: éppen egy évtizeddel az­előtt, 1978 szeptember 29-én fogad­ták el a Biztonsági Tanács híres 435 számú határozatát Namíbiáról. Ideje lenne hát valóra váltani... Szegő Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents