Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-05 / 186. szám
1988. AUGUSZTUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Társadalmi vita előzi meg a döntést Törvény készül az egyesülési és gyülekezési jogról Petrik Ferenc nyilatkozata objektív és független bíróság hatáskörébe adja. A szervezeti és működési szabályzat a társadalmi szervezet, illetőleg az egyesület alapdokumentuma. Ez garantálja a szervezet demokratikus működését, a tagok érdekeinek maradéktalan érvényesülését. A törvény ezért — néhány alapvető követelmény meghatározásán túl — a szervezetre bízza a részletes szabályok meg. állapítását — hangsúlyozta a miniszterhelyettes, hozzátéve: Társadalmi és gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában elképzelhető, hogy a társadalmi szervezet, illetőleg az egyesület csak abban az esetben képes magát fenntartani, és ezáltal a társadalompolitikai célkitűzéseknek eleget tenni, ha egyéb tevékenysége mellett gazdálkodó tevékenységet is folytat. Ez azonban sértheti a vállalatok, szövetkezetek érdekeit, hiszen a társadalmi szervezetek és az egyesületek általában kedvezőbb pénzügyi szabályozás alá tartoznak. — Az egyesülésről szóló törvénnyel párhuzamosan vitatják meg a gyülekezés szabályairól szóló javaslatot. A gyülekezési jog gyakorlása felöleli a békés összejövetelek, gyűlések, felvonulások, rendezvények szervezését, illetőleg megtartását. Ezeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják és közös álláspontot alakíthatnak ki, amit továbbíthatnak az állami és más szervezetekhez. Egyes rendezvények megtartását >'s szervezését a törvényjavaslat bejelentésihez köti. A bejelentésinek a rendezvényre vonatkozó legfontosabb adatokat kell tartalmaznia, így például az időpontot, a helyszínt. a rendezvény célját, napirendjét, a várható létszámot, a rendezők képviseletére jogosult személyeket. A rendezvény megtartását a hatóság csak a törvényben meghatározott esetben tilthatja meg. Ez esetben a rendezők a bírósághoz fordulhatnak majd. Bejelentési kötelezettség Annak érdekében, hogy az eljárás minél kevésbé legyen bürokratikus, a javaslat szerint nem tartozna a törvény hatálya alá az a rendezvény, amely az állami, a gazdálkodó és a társadalmi szervezetek rendeltetés- szerű működésével kapcsolatos. Természetesen az elismert vallási felekezetek szertartásai, a kulturális események, sport-, valamint családi jellegű rendezvények sem esnének a törvény szabályai alá. Az egyéb célú rendezvény bejelentése is csak akkor kötelező, ha közterületen vagy középületben kívánják megtartani, illetőleg, ha a résztvevők várható létszáma a 'kétszázat meghaladná. — A két lényeges szabadságjog szabályozása elsősorban az állampolgárok jog- gyakorlását kívánja elősegíteni. Kiküszöböli azokat a joghézagokat, amelyek eddig a jogok szabad gyakorlásának korlátái, s nem elősegí- tői voltak. Szándékaink szerint széles körűen bevonjuk a törvényjavaslatok előkészítésébe a politikatudomány művelőit, s figyelembe vesz- szük az állampolgárok véleményét. Elsősorban a már működő egyesületek tagjainak jó és rossz tapasztalatait is szeretnénk megismerni, majd hasznosítani. Ezt követően kerülnek a törvény- javaslatok az Országgyűlés elé — mondotta végezetül dr. Petrik Ferenc. Törvény készül az egyesülési és gyülekezési jogról. Az új paragrafusok megalkotásának szükségességéről, céljáról dr. Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyettes nyilatkozott Kun Erzsébetnek, az MTI főmunkatársának. — A Magyar Népköztársaság alkotmánya kimondja, hogy hazánkban törvény állapítja meg az állampolgárok alapvető jogaira es kötelezettségeire vonatkozó szabályokat. Társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában a jogalkotásnak számos, eddig nem szabályozott kérdésében állást kell foglalnia. Eire kötelezi a jogalkotót a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, valamint a jogalkotásról szóló törvény is — emlékeztetett rá bevezetőül, majd így folytatta: — Az Igazságügyi Minisztériumban már megkezdték azokat az előkészítő munkálatokat, amelyek a lelkiismereti és vallásszabadságról, a nemzetiségi jogokról, a helyi és országos népszavazásról szóló törvényeket alapozzák meg. A közeljövőben a kormány társadalmi vitára bocsátja az. egyesülésről, valamint a gyülekezésről szóló törvények tervezetét. — A társadalmi feladatok megoldásában mind nagyobb jelentősége van az állampolgári részvételnek, az állampolgárok öntevékenységének — hangsúlyozta a miniszter- helyettes. Ez. az öntevékenység — a tevékenység jellegéből következően — a közösséget, az állampolgárok együttműködését igényli. Az. egyesületekben az állampolgárok általában sajátos egyéni hajlamaik, képességeik és ambícióik alapján tömörülnek azzal a céllal, hogy törekvéseiket, kedvteléseiket a szervezett keretek előnyeit felhasználva válthassák valóra. Hz alapítás feltételei — Hazánkban az elmúlt évek társadalmi-gazdasági változásai gazdagították a társadalom érdektagoltságát. A társadalmi szervezetek és az egyesületek meghatározott közösségi célokat követő szervezetek — tehát sajátos érdekcsoportosulások is. A politikai és társadalmi viszonyok jelenlegi fejlettségi szintjén számolni kell azzal, hogy e szervezetek — céljaikhoz igazodva — mind határozottabban lépnek fel a tagok érdekeinek védelmében és különböző módon formálják a közvéleményt, sőt közvetlenül vagy közvetve befolyásolják a politikai állásfoglalásokat, az állami döntéseket is. Ez is egyik oka annak, hogy egyre erősödik az igény az egyesülési jog gyakorlására. — A készülő törvény meghatározza azokat a szervezeteket, amelyek az egyesülési jog gyakorlása során létrehozhatók. Az alapítók — szándékuk és a politikai intézményrendszerhez való kötődésük szerint — társadalmi szervezetet vagy egyesületet alakíthatnak. A törvény meghatározza az alapításhoz szükséges kereteket. E korlátokat nemzetközi szerződés is megállapítja: az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, nem járhat a közegészség, valamint mások jogai és szabadsága sérelmével. A törvényjavaslat szerint az alapítás normatív feltétele, hogy meghatározott számú alapító (ez társadalmi szervezet esetén ezer, míg egyesület esetén tíz fő) az alapítás szándékát egybehangzóan nyilvánítsa ki meg kell választani az ügyintéző és képviselő szerveket, meghatározva a szervezeti és működési szabályzatot. A szervezet azonban csak akkor kezdheti meg működését, ha állami szerv nyilvántartásába vette. A törvényjavaslat számos kérdésben — így a nyilvántartásba vételnél is — alternatívák megfogalmazásával igyekszik segíteni a társadalmi vitát. Az egyik változat szerint valamennyi szervezetet — a törvényi feltételek megléte esetén — a bíróság vesz nyilvántartásba, míg a másik megoldás szerint a nyilvántartásba vétel feladata megosztana az Országgyűlés, a Belügyminisztérium és a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága között. A működési szabályzat és a tagság Fontos biztosítékot tártál- mi szervezet, illetőleg az máz a törvényjavaslatnak az egyesület működését érintő a szabálya, mely a társadal- döntéseket végső soron az A KERMI-vizsgálatok tapasztalatai Háromezer új termék vizsgázott A Közalkalmazottak Szakszervezete klubjának rendezésében mutatják be a napokban azokat a modern varrógépeket, amelyeket a patinás nevű Singer cég adott át díjtalan használatra különböző vidéki és fővárosi művelődési házaknak. A mintegy harminc, bonyolult feladatok megoldására is képes géppel szabás -varrás tanfolyamok indítását tervezik. Képünkön a jövendőbeli Singer-oktatók és szak körvezetők ismerkednek a gépekkel (MTI-fotó: Pataki Gábor) A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézetben az év első felében 3016 új hazai gyártmányt vizsgáltak meg annak érdekében, hogy meg- állauítsák: megállja-e a termék a helyét a piacon. A hazai újdonságok 80 százaléka megfelelt a forgalomba hozatal követelményeinek, ez valamivel rosz- szabb arány, mint a múlt év azonos időszakában volt. A korábbinál kevesebb új készítménnyel rukkolt ki ezúttal a tejipar. Étolajból hétféle újdonságot állított elő az ipar, s közülük öl Eredményes első félév a Kőolajkutató Vállalatnál (Folytatás az 1. oldalról) meg a talaj vízháztartása és nem okoz gondot a már lehűlt víz elhelyezése. A lefúrt kútban ammóniát cirkuláltatnak, amely lent fölmelegszik, gőzzé válik, s a gőz a felszínen egy hőcserélő rendszerben vizet melegít a lakótelep központja részére. Ezzel a módszerrel sokkal kevesebb költséggel, energiával állíthatnak elő használati meleg vizet. Ami a vállalat idei feladatait illeti, 242 ezer méter kutató- és feltáró fúrást terveztek. A feladatokat a meghatározott ütemterv szerint végrehajtják. Az éves fúrási feladatterv 55 százalékát az első félévben teljesítették, így a másodikra a tennivalók 45 százaléka marad. Az éves kutatási, fúrási terv túlteljesítéséről csak nagyobb hatékonyság elérése esetén lehetne szó, mert a pénzügyi lehetőségek különben ennek gátat szabnak. Az első félév termelési eredményei mellett a költségfelhasználás mutatói is kedvezően alakultak, 45 százalékos volt a költségfelhasználás. Az olajbányászok erőfeszítése nyomán — mint arról már hírt adtunk — az utóbbi évek egyik legjelentősebb olajtároló telepét tárták fel a Dévaványa— Nagydél 1. elnevezésű kutatófúrással. A világbanki hitelkeretből végzett munka során háromezer méter körüli mélységben találtak rá — az eddigi ismeretek szerint — napi negyven-ötvenezer liter jó minőségű kőolajat adó rétegre, amelynek munkálatait nagyobb eredmény reményében tovább folytatják. A világbank egyébként a vállalat öt kutatófúrását finanszírozza, segíti azzal, hogy a fúrásokhoz szükséges 10—20 százalék tőkés importanyagok dollárfedezetét biztosítja. Ezekre a kutakra különösen nagy figyelmet fordítanak, ugyanis a programban szereplő pontokon a mélyebb rétegekben végeznek alapkutatást, keresik a szénhidrogén előfordulást. A szolgáltatások körének bővitésére is jó lehetősége, sőt kézzel fogható eredménye van már a vállalatnak^ Együttműködést alakított ki a Csepel Művekkel és a csőgyártásban vállalt szerepet. Bérmunkában speciális gépeikkel a szénhidrogénipar részére szükséges béléscsövek menetvágását, a csövek minőségének a vizsgálatát, valamint a fúrórudak tompahegesztését végzik. A különleges minőségű béléscsöveket korábban tőkés importból szerezték be, az együttműködéssel ezt hazai termékkel pótolják. Közismert, hogy a mai gazdasági körülmények között azok a vállalatok képesek talpon maradni, eredményesen gazdálkodni, amelyeknél ésszerűen, költségtakarékosán termelnek. Ennek a célnak az elérésére a vállalat minden üzemére meghatározták a terveket, az érdekeltségi rendszert és ezek végrehajtásáért, alkalmazásáért a gazdálkodó egységek felelnek. A folyamatot a következő három évben tovább fejlesztik, önelszámoló rendszert alakítanak ki. A vállalati közgazdászok szerint az lenne a kívánatos, ha a nyereség összekapcsolható lenne a bérrel, ez bizonyosan a dolgozókat is jobban ösztönözné a nagyobb teljesítményekre. Bár 1988-ból öt hónap még hátra van, az olajbányászok bíznak abban, hogy ezt az évet nehézségeik, gondjaik ellenére sikeresen zárják. — endrész — Az ÁG KÉR Kft-nél Eredményes ösztönzés Az idén kereskedőházi formában működő ÁGKER Kft, az Állami Gazdaságok Kereskedőháza az első félévben csaknem 3!? millió dolláros" konvertibilis exportot bonyolított le, csaknem ötödével többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az ez évre tervezett bevételnek ötvenöt százalékát teljesítették félévkor, noha a mezőgazdasági export rendszerint az év első felében a gyengébb. Az ÁGKER-nél újszerű, ösztönző premizálást valósítottak meg, ebben elsősorban az egyes kereskedelmi ügyletek eredményességét, és a konvertibilis elszámolású kivitel növelését ismerik el. Az anyagi ösztönzés érdekében a kollektív szerződést is ennek megfelelően módosították, aminek lényege, hogy a kitűzött prémiumösszeg negyven százalékát aktkor fizetik ki az áruforgalmi osztályok dolgozóinak, ha a konvertibilis piac árbevételt az adott hónapban teljesítik. A prémium további ötven százaléka akkor jár, ha a kereskedelmi tevékenység általában is eredményes. A prémium tíz százalékát veszik föl a dolgozók akkor, amikor a forgalom eléri a tervezettet. megnyerte a bírálók tetszését. A húsipar lényegesen több új készítményt mutatott be a KERMI szakembereinek mint a múlt év első felében, s a termékek 73 százaléka megfelelőnek bizonyult. Többségük baromfihúsból készült. A hazai gyárakban előállított 474 újfajta ruházati termék és háztartási textília alig több mint fele állta ki a minőségi vizsgálódás próbáját. Jól vizsgázott a minősi- téskor a hazai iparcikk újdonságok nagy része. Francia exportra az idén 70 ezer párolóedényt szállít a képen látható tipusból az Alumíniumárugyár tiszafüredi gyára. Folyamatban van egy új forma kifejlesztése is, amelyből 15 ezret gyártanak az év végéig (Fotó: T. K. L.)
