Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-31 / 208. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 31. A magyar—román találkozóról Nyílatkizatt az MSZMP szóvivőié A vasárnapi aradi magyar —román találkozóról nyilat­kozott Major László, az MSZMP szóvivője kedden a televízió híradójában. Az egész ország felfokozott ér- IdeklődésóJe utaló riporteri kérdésre válaszolva kijelen­tette: már készülnek az ér­tékelések a látogatásról, az egynapos tárgyalás eredmé­nyességéről. A magyar köz­vélemény erőteljes várako­zással tekintett a tárgyalá­sok elé, hiszen 11 éve volt utoljára főtitkári találkozó. Egy csapásra azonban nem lehetett megoldani minden problémát, ami az elmúlt évtizedben felgyűlt; erre a nemzetközi diplomácia törté­netében nem volt még pél­da. A szóvivő ezt követően felsorolta a magyar—román kapcsolatok feszítő legfőbb kérdéseket, amelyeket Grósz Károly tíz pontban vetett fel a tárgyalásokon. A ma­gyar párt főtitkára javasla­tot tett arra, hogy 1989-ben kerüljön sor legfelsőbb szin­tű találkozóra, és ezen kö­zös nemzetiségi deklaráció szülessen meg a kisebbségi kérdésről. A gazdasági együttműködés serkentése érdekében üljön össze a gaz­dasági együttműködési kor­mánybizottság. A kulturális téren tapasztalható anomá­liák megszüntetése érdeké­ben a hosszabb ideje nem ülésező kulturális vegyesbi­zottság újbóli tanácskozását sürgette. Szükségesnek tar­totta, hogy a magyar—ro­mán vegyesbizottság vizs­gálja meg a Magyarországon tartózkodó román állampol­gárok (menekültek) helyze­tét, s segítse a velük 'kap­csolatos gondok megoldását. A politikai szempontok fél- retételét javasolta a törté­nészek együttműködésében, hogy tudományos alapon vi­tassák meg a felmerülő kér­déseket. Indítványozta a ta­lálkozón a főkonzulátusok újbóli megnyitását; felvetet­te a történelmi hagyomá­nyok közös ápolásának, va­lamint az idegenforgalomban jelentkező akadályok elhárí­tásának fontosságát, annak érdekéiben, hogy a két nép jobban megismerhesse egy­mást. A magyar lakta és a többségi román vidékek meglátogatását célzó magyar újságíróküldöttség romániai tanulmányútjára is javasla­tot tett a magyar főtitkár. Végül kérte: a román veze­tés vizsgálja meg, milyen következményekkel jár a ki­sebbségben lévőkre a terü­letrendezési terv, amely vég­rehajtásának felfüggesztését kérte. Nyolc témában sikerült haladást elérni — jelentette ki a szóvivő. Ügy tapasztal­juk: megvan a szándék ar­ra, hogy a legfelső szintű találkozó és a nemzetiségi deklaráció létrejöjjön. A gazdasági együttműködést szintén támogatták romah részről, s ha e téren előbbre jutunk, az jótékonyan hat á politikai kapcsolatokra is. Ugyancsak készség mutat­kozott a kulturális vegyesbi­zottság működtetésére, s po­zitívan reagáltak a menekült­kérdésben. A főkonzulátusok kérdésében a román állás­pont elutasító volt. A törté­nelmi hagyományok ápolá­sában megegyeztek a tárgya­láson. Kedvező volt a válasz az idegenforgalom javításá­ra és arra a kérésre is, hogy magyar újságíró-küldöttség látogathasson Romániába. Nem adtak pozitív feleletet a területrendezéssel kapcso­latban, ugyanakkor felaján­lották, hogy a helyszínen megvizsgálják a tényleges helyzetet. A találkozót követő felada­tokat körvonalazva a szóvi­vő kifejtette: a szavakat tet­teknek kell követniük, hiszen a tárgyalás eredményességét azon lehet lemérni, hogy mi valósul meg. Végül hangsú­lyozta: érdemes volt elmenni Aradra, mert az, hogy 11 évig nem volt főtitkári találkozó, nem használt a kapcsolatok­nak. Nem ismertük egymás gondolkodását, s ez zavart okozott a viszonyunkban, most bepillanthattunk abba, hogy a román politikai veze­tés miként gondolkodik. MOSZKVA A szovjetunióbeli rakéta­megsemmisítési helyszíneken szerzett amerikai tapasztala­tokról szólt nagy elégedett­séggel keddi moszkvai sajtó- értekezletén Roland Lajoie dandártábornok. A közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről szóló szerződés végrehajtását a Szovjetunióban ellenőrző amerikai megfigyelők veze­tője elmondta, hogy a szov­jet fogadtatás, a katonai lé­tesítményekben tapasztalt együttműködési készség és teljes nyíltság felülmúlta vá­rakozásaikat. Az amerikai tábornok szerint a KHR— HHR-szerződés végrehajtá­sának, a rakéták megsemmi­sítésének ellenőrzésében a jövőben sem várhatók ne­hézségek. Szeptember 5-ikén a Szov­jetunió Legfelsőbb Bíróságá­nak épületében kezdődik meg Jurij Csurbanov volt el­ső belügyminiszter-helyettes­nek, a néhai Brezsnyev fő­titkár vejének tárgyalása — közölte egy kérdésre vála­szolva keddi sajtótájékozta­tóján Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő. BONN Kedden befejezte kétnapos hivatalos bonni látogatását Bohuslav Chnoupek, Cseh­szlovákia külügyminisztere. Chnoupek találkozott Kohl kancellárral és Genscher külügyminiszterrel is. A csehszlovák diplomácia irá­nyítója a megbeszélések során egyebek mellett java­solta két közös munkacso­port életre hívását; az egyik a tervek szerint humanitá­rius kérdésekkel foglalkozik majd — ide sorolva egyes ki- vándorlási ügyeket és bizo­nyos szabadságvesztési ítéle­teket —, a másik a rendsze­res jövőbeni külügyminiszte­ri találkozók előkészítésére lenne hivatott* WASHINGTON Jubilál Moszkva és Wa­shington. között a „forjó drót”: 25 évvel ezelőtt, 1963. augusztus 30-án helyezték üzembe a Washington és Moszkva között a gyors leg­felső szintű üzenetváltást le­hetővé tevő közvetlen össze­köttetést. A „drótból” ma már szinte semmi sincs: az eredetileg telexvonalakon lebonyolított összeköttetést ma mesterséges holdak se­gítségével tartják fenn. Irak—Irán Technikai megbeszélések Géniben Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanács állandó tagjainak segítségét kérte ahhoz, hogy újalbb lendületet kapjanak a Genf ben folyó iraki—irá­ni béketárgyalások. Diplomáciai források sze­rint a főtitkár különösen az Egyesült Államokat kérte ar­ra, hogy „gyakoroljon nyomást Irakra”, amely nem hajlan­dó a Satt-el arab folyóval kapcsolatos álláspontján vál­toztatni. (Bagdad teljes fennhatóságot követel ma­gának a két ország határán húzódó folyószakasz felett, míg Teherán megegyezési alapnak egy 1975-ös egyez­ményt tekint, amely szerint az országhatár a folyó köze­pén húzódik). Kedden mindössze techni­kai jellegű megbeszélések voltak Genfben ENSZ-tiszt- ségviselők és az iraki, illetve iráni küldöttség tagjai kö­zött. Teheránban kedden Kho­meini ajatollah, Irán vallá­si vezetője az ország politi­kai vezetőivel közölte: az iráni népnek nem szalbad azt hinnie, hogy a háborúnak vége van. A 85 éves aiatol- lah szerint a hadseregnek készenlétben kell állnia, mert Irán ellenségei folya­matosan készülődnék Tehe­rán ellen. Khomeini először nyilatkozott azóta, hogy Irak és Irán között a tűzszü­net hatályba lépett. fl katasztrófa ellenére Az USD nem korlátozza a légibemutatókai Az amerikai szövetségi re­pülésügyi hivatal, a FAA kö­zölte: a ramsteini szeren­csétlenség ellenére az Egye­sült Államokban nem korlá­tozzák, nem szüntetik be a hasonló légibemutatókat. A hivatal szerint az amerikai előirások sokkalta szigorúb­bak, mint Európában és ez csökkenti a balesetveszélyt. Bár a bemutatókon már sok­szor fordultak elő halálos balesetek, a közönség köré­ben még nem voltak áldoza­tok. Reagan elnök szóvivője, Mariin Fitzwater ugyancsak azt mondotta, hogy nem fog­lalkoznak a bemutatók kor­látozásának gondolatával. Egyesített szocialista piac L angyetorszá g Tárgyalni vagy sztrájkolni? „A gazdasági nehézségek gyors or­voslása, a politikai párbeszéd, a társa­dalmi közmegegyezés kiszélesítése”. Ezt a receptet fogalmazta meg két és fél hónap alatt ezúttal már másodszor a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, miután májushoz ha­sonlóan augusztusiban is sztrájkokban megnyilvánuló politikai feszültség rob­bant ki. Miközben' tehát a politikai fő vonal­tól történt eltérésről szó sincs, lénye­ges hangsúlyeltolódásokat tapasztalha­tunk május és augusztus között. Az or­szág vezetése akkor és most is elismer­te: a kialakult feszült helyzet alapvető oka a dolgozók romló életkörülménye, a belpiaci egyensúlyhiány, a száguldó infláció, az ellátási zavarók. Csakhogy míg májusban az év eleji sikertelen ér­és bérkorrekciók felülvizsgálata ke­rült napirendre, addig augusztusban a HEMP KB Politikai Bizottságának be­számolója immár az elmúlt 6 évben folytatott egész gazdaságpolitikát bí­rálta. Míg májusban a kormány rend­kívüli felhatalmazásáról döntöttek a reform gyors megvalósítása érdekében, addig augusztusiban már maga a kor­mány került a vádlottak padjára és a közelgő Szejmülésen dönteni kell to­vábbi sorsáról. Míg májusban a kia­lakult helyzet önkritikus értékelése mellett a politikai , ellenzéket ültette el­sősorban a vádlottak padjára, addig augusztusban a még erősebb önkritika mellett a Lengyel Egyesült Munkás­párt konkrét tárgyalási javaslatot tett a politikai ellenzék mérsékelt szárnyá­nak. Szólt ez mindazoknak, akik haj­landók elismerni az ország alkotmá­nyos és jogi rendjét és ebből most Lech Walesát sem zárták ki, sőt ő az együtt­működési ajánlat első számú címzettje. Az elmúlt hét legfontosabb politikai eseménye kétségtelenül Kiszczak tábor­nok, lengyel belügyminiszter bejelen­tése volt: kész a kormány felhatalma­zásából előfeltételek nélkül tárgyaló asztalhoz ülni bármilyen társadalmi és politikai erővel, az ország) vezetése te­hát hajlandó konkrét formába önteni a többször is javasolt válság ellenes, vagy reformpaktumot. Ügy tűnik, hogy amennyiben sor 'kerül a tárgyalásokra, akkor Lech Walesa és tanácsadói ülnek egy asztalhoz Czeslaw Kiszczak bel­ügyminiszterrel, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagjával. A kormány tárgyalási platformja alapelveilben ismert. A belügyminiszter ki fog tartani amellett, hogy változat­lanul lehetetlen az egykori „Szolidari­tás” ‘ legalizálása és nem lehet szó a szakszervezeti pluralizmus olyan értel­mezéséről, amely két, egymással ver­sengő szakszervezetet feltételez egy üzemben. Nem lehet tárgyalási téma a „Szolidaritás” újjáélesztése, mert a len­gyel vezetés változatlanul rendszerel­lenes politikai pártat lát benne, olyan szervezetnek tartja, amelynek végső célja a szocializmus megdöntése, a ha­talom átvétele. Ahogyan a LEMP KB egyik felszólalója fogalmazott: „tár- | gyalni a Szolidaritással nem, a szolida- ritásbeliekkel igen”. A kormány tehát nem az 1080-as állapot visszaállításá­ról kíván véleményt cserélni, hanem egy olyan általa értelmezett szakszer­vezeti pluralizmus lehetőségéről, amely­ben egy üzemben ugyanúgy változat­lanul csak egy szakszervezet működ­hetne, de hogy az a jelenlegi legális szakszervezeti mozgalom struktúrájá­hoz tartó zzam e vagy sem, arról ma­guk a munkások döntenének demokra­tikus úton, szavazással. Az eddigiekből is látszik, hogy nem várható könnyű tárgyalás. A lengyel ellenzéknek nem lesz könnyű elfogadni a kormány álláspontját és összeegyez­tetni azt saját követeléseivel. Még nem világos, a megosztott ellenzékiben mely erők keretednek felül, lesz-e elég rea­litás- és kompromisszumérzék. Előkészületiben van Lengyelország­ban is az új egyesülési törvény, a mó­dosított választási törvény, amely az ellenzékiek bejutásával is számol a Szejmbe. Minden bizonnyal akár már jövőre létrejöhet a kétkamarás Szejm, nemsokkal azután az államfői intéz­mény az Államtanács helyett. A lengyel ellenzékieknek tehát ma­guknak kell dönteniök: mennyiben és mennyire kívánnak részt venni a refor­mokban annál is inkább, mivel egyre világosabban rajzolódik ki a lengyel katolikus egyház növekvő érdekeltsé­ge a lengyelországi újjászületésben az ország stabilitásában. Zsebesi Zsolt Erős lökést keil adni az integrációnak „A szükséges politikai és jogi feltételek nélkül lehe­tetlen a jövőben kialakítani a KGST-országok egyesített piacát, amelynek feladata lenne erős lökést adni mind az integráció, mind a nem­zetgazdaságok fejlődésének” — olvasható egyebek között a Rabotnicseszko Delo ked­di számában „A politikai realitások és a szocialista gazdasági integráció” cím­mel megjelent cikkben. A szerző, Georgi Sztojanov professzor arra a következte­tésre jut, hogy a szocialista országok „gazdasági irányí­tásában végbemenő változá­sok, a gazdasági szervezetek szerepének a nemzetközi gazdasági szférában tapasz­talható megerősödése nem változtat annak szükségessé­gén, hogy államközi úton történjék az integrációs fo­lyamatok iránykijelölése”. Kárhoztatja a cikkíró a KGST „struktúrájának, mun­kájának és stílusának nem racionális voltát, káderei perspektivikus gazdasági gondolkodásának hiányát” is, ám a fő gondot a KGST-ben jelenleg érvényes jogrend­szerben látja, a „soklépcsős és elhúzódó döntéshozatal­ban”. Szerinte ezek módosí­tása mind elméleti, mind gyakorlati szempontból sür­gető. a kerekasztal (Folytatás az 1. oldalról) ugyancsak a rendezvény in­formális jellegét hangsúlyoz­ták a szervezők. A hivatalos álláspontok merev ütközte­tése helyett inkább a szabad véleményalkotást, — egyez­tetést helyezik előtérbe a ke- rekasztal-konferencia két napja során. Az első nap csaknem ki­lenc órán át tartó eszmecse­réinek tapasztalatait össze­foglalva a Magyar Külügyi Intézet igazgatója az MTI tu­dósítójának elmondta: az is­merkedés első percei után hamar elmúlt a nemzetközi konferenciákra jellemző fe- szélyezettség, s a tanácsko­zás a házigazdák reményei­nek megfelelően szakembe­rek konstruktív párbeszédé­vé vált. Erre a fajta konst- ruktivitásra, egymás vélemé­nyének mérlegelésére annál is inkább nagy szükség van, mivel már az első hozzászó­lásokból kiderült: a hagyo­mányos leszereléssel Össze­függő tárgyalások még komplexebb megközelítést igényelnek, mint a nukleáris fegyverzet korlátozásáról folytatott viták. Általános vélemény, hogy eddig jobbára csak a politi­kai deklarációk szintjére ju­tottak el a' hagyományos haderők és a fegyverzet kér­déskörében. A kerekasztal- konferencia résztvevői is szerűben találták már magu­kat a leendő tárgyalópartne­rek előtt álló problémákkal: miként szerezzenek megbíz­ható adatokat a szemben ál­ló felek egymás hagyomá­nyos haderejéről, miként el­lenőrizzék ezeket az infor­mációkat, miként mérjék fel, és mennyiben vegyék fi­gyelembe az „ellenség” vélt vagy valós fenyegetettség­érzését, miként küszöböljék ki a fegyverzetekben fennál­ló asszimetriákat. Az össze­tett témacsomagot boncol­gatva annyi már világosnak látszik — hangsúlyozta Har- di Péter —, hogy e kérdése­ket több fázisra bontva kell a tárgyalások napirendjére tűzni; fogódzkodóként ki kell jelölni bizonyos priori­tásokat. semmilyen részkér­dést sem zárva ki ugyanak­kor az eszmecserék köréből. Abban is egyetértenek a résztvevők, hogy a hagyomá­nyos leszerelés első lépései­nek színhelye Európa köz­ponti régiói lesznek. Az azonban még nem világos, hogy hol húzzák meg az érintett területek határait. Épül az ázsiai béketorony. A jövő évi márciusi Ázsiai Béke­kiállítás helyszíne a 234 méter magas Fukuoka lesz. A kiál­lítás megkezdése előtt egy hónappal átadandó, hatmilliárd jenbe kerülő építmény Japán legmagasabb ilyen jellegű al­kotása, amely egy mesterséges szigeten található (MTI — Külföldi Képszerkesztőség)

Next

/
Thumbnails
Contents