Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-29 / 206. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 29. Új fejezet a magyar—román találkozók sorában (Folytatás az 1. oldalról) tek bevonásával. A tanács­kozást követően az épület dísztermében nemzetközi sajtótájékoztatóra került sor. Ezen Grósz Károly és Ni- colae Ceausescu rövid beve­zető után válaszolt az újság­írók, tudósitók és riporterek kérdéseire. Elsőként Nicolae Ceauses­cu foglalta össze a tárgyalá­sok tapasztalatait, hasznos­nak, szükségesnek ítélte a találkozót, amely jó eredmé­nyekre vezetett. A további­akban elmondta: a nyílt, elv­társi légkörben lezajlott megbeszéléseken érintették a két ország és a két párt kap­csolatait. véleményt cseréltek az együttműködés fejlődésé­ről. Szó volt a találkozón a két ország életének alakulá­sáról, valamint nemzetközi kérdésekről is. Rámutatott: „A kérdések széles körét megvitatva, azokból az elvekből indul­tunk ki, amelyek államaink kapcsolatainak alapjait ké­pezik, és amelyek benne vannak a két ország együtt­működési és barátsági szer­ződésében — hangsúlyozta. Megállapítottuk: mindkét nép érdekei azt kivánják, hogy fejlesszük együttműkö­désünket, megfelelően ala­kuljon a jószomszédi vi­szony mindkét fél gazdasági és társadalmi haladása, a szocializmus építése, a ma­gyar és a román nép anyagi és szellemi színvonalának emelése érdekében. Közös egyetértésre jutottunk ab­ban — jelentette ki Nicolae Ceausescu —, hogy a gazda- sági-műszaki-tudományos és kulturális együttműködés­ben, a különböző cserekap­csolatokban, mint pl. a tu­risztika, mindez megvalósít­ható a jelenlegi körülmé­nyek között: nevezetesen, hogy szükség van a tapasz­talatcsere kiszélesítésére, hogy jobban megértsük egy­más országának problémáit, hogy megtalálhassuk az együttműködés lehetőségeit mind szélesebb területen. — Vannak olyan kérdések, amelyekben nézetkülönbsé­gek maradtak — utalt rá a román főtitkár. Abban egyeztünk meg azonban, hogy előtérbe kell helyezni azokat a témákat, amelyek­ben azonos, vagy nagyon kö­zeli az álláspontunk. Az ál­talános kérdéseket illetően pedig tovább kell munkál­kodnunk álláspontjaink kö­zelítésén, azon, hogy az együttműködés során megér­tésre jussunk azokban a té­mákban is, amelyekben to­vábbra is nézetkülönbségek vannak. Abból indulunk ki. hogy a szocializmus orszá­gonként különböző feltételek között épül — minden párt­nak és népnek önállóan kell megválasztania a szocialista építés útját. Maga az élet is bebizonyí­totta, hogy ez az egyedüli helyes út ebben az irányban. A mostani megbeszélés során ebben a kérdésben meg­egyeztünk. Úgy véljük: amennyiben egyes általáno­sabb elméleti vagy gyakor­lati kérdésben vannak is né­zetkülönbségek közöttünk, ezeket nem kell eltúlozni, ar­ra törekedjünk, hogy jobban megértsük egymást, helyez­zük előtérbe azokat a témá­kat, amelyekben közös az álláspontunk. Elmondhat­juk, hogy a legtöbb kérdés­ben, beleértve a szocialista építés kérdéseit is, közös ál­láspontot sikerült kialakíta­ni. Maradtak még meggondo­landó és megvitatandó kér­dések természetesen, de az a keret amelyben megegyez­tünk, jó és széles perspektí­vákat nyújt, így népeink és pártjaink között az együtt­működésben. Az egyetlen, aki eldöntheti, hogy milyen politikát folytatunk, az az adott ország népe. Senki sem tekintheti magát az igazság letéteményesének valameny- nyi kérdésben. Nicolae Ceausescu végül kifejezte meggyőződését, hogy a most született meg­egyezések fontos mozzanatai lesznek a két párt és a két nép további kapcsolatainak. Ezt követően Grósz Károly nyilatkozatában kifejtette: nagy érdeklődéssel fogadta el az MSZMP Politikai Bizott­sága Nicolae Ceausescu meg­hívását. — Nagy várakozással jöt­tünk, várakozásunkban nem csalódtunk — mondta. — A hasznos, nyílt, realista, jó légkörű tárgyalás alkalmat és lehetőséget adott arra, hogy eszmét cseréljünk két­oldalú kapcsolatainkról. Tá­jékoztathattuk a Román Kommunista Párt vezetését az MSZMP törekvéseiről, megismerhettük vélemé­nyüket a kétoldalú kapcsola­tokról, valamint azt a gon­dolkodásmódot, ahogyan ro­mán elvtársaink vizsgálják a szocializmus építésének kér­déseit. Minden kérdésről szót váltottunk, ami a ma­gyar közvéleményt, a párt tagságát foglalkoztatja, amely hatással lehet jövőbe­ni együttműködésünkre. Vannak olyan kérdések is, amelyek megközelítésében felfogásunk eltér. Ugyanak­kor azt is tapasztaltam, hogy szinte minden kérdésben se­gítő szándékkal válthattunk szót, cserélhettünk véle­ményt, és meg vagyok arról győződve, hogy közös aka­rattal a vitatott kérdések is megoldhatók. — Tárgyalásunkat végig­kísérte az a felelősségtudat, amellyel népünknek tarto­zunk politikánk alakítása­kor, a szocialista világnak és az egyetemes emberi ér­dekeknek, törekvéseknek. Hasonló a véleményem tár­gyalópartneremmel: politi­kánk minősítése a gyakorla­ti tapasztalatok alapján el­sősorban és mindenekelőtt népeinkre vár. Egyöntetűen arra töreked­tünk, hogy az együttműködés lehetőségeit keressük, ezért mindenekelőtt a termeléssel összefüggő kérdésekben álla­podtunk meg. Úgy gondol­juk, hogy e téren már eddig is szép eredményeket értünk el, de mégsem lehetünk elé­gedettek, hiszen úgy látjuk: kölcsönösen nagy tartaléka­ink vannak még. Fontosnak tartottuk kölcsönösen, hogy ne csak a politikusok, hanem a nép is folytasson diplomá­ciai tevékenységet. Ezért bá­torítjuk a turizmust: népe­ink ismerkedjenek meg egy­más országának életével, ter­mészeti kincseivel, adottsá­gaival, élvezzék a barátság­ból származó előnyöket. Ügy látjuk, a történelmi múlt is sok kérdés feltárását teszi indokolttá, ezért a tör­ténelmi vegyes bizottság munkájának bátorításában állapodtunk meg, s a kultu­rális vegyes bizottságot is arra kérjük; szervezze kul­turális kapcsolatainkat, munkálkodjon a kulturális együttműködésen. Közös szándékkal kiszélesítjük az újságírók cseréjét, hogy a tömegtájékoztatás útjain ke­resztül is még több reális in­formációt, ismeretet juttas­sunk el népeinkhez. Kije­lenthetem: a Magyar Szocia­lista Munkáspárt elvi és po­litikai kötelességének tartja, hogy minden korábbi jelen­legi megállapodást maradék­talanul betartson, és a poli­tika eszközeivel szervezze az állam, a társadalom, a gaz­daság különböző szervei kö­zötti kapcsolatok elmélyíté­sét. A sajtókonferencián a to­vábbiakban kérdésekre vá­laszoltak a főtitkárok. A nap folyamán Szűrös Mátyás koszorút helyezett el az aradi vértanúk emlékmű­vén. A kegyeletes megemlé­kezésen jelen volt Szűts Pál. A sajtókonferenciát köve­tően ünnepélyes keretek kö­zött búcsúzott el egymástól Grósz Károly és Nicolae Ceausescu. A magyar és ro­mán zászlóval, valamint a két párt főtitkár fényképével díszített megyeháza előtti té­ren felsorakozott a díszőr­ség, amelynek tisztelgő sor­fala előtt elvonult a magas rangú vendég és vendéglátó­ja. Felcsendült a magyar és a román Himnusz, majd Grósz Károly és Nicolae Ceausescu búcsút vett egy­mástól. Ezt követően az MSZMP főtitkára gépkocsi­ba szállt, elindult Magyaror­szág felé. Grósz Károly és kísérete a késő esti órákban érkezett vissza Magyarországra. Az MSZMP főtitkára Szegeden interjút adott a televízió számára. Szervezetesdi helyett politizálni kell (Folytatás az 1. oldalról) végül felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi idő­szakban a KISZ-nek nem szervezetesdit kell játsza­nia, hanem politizálnia kell, és tömégimunkát kell végez­nie. A testület megerősítette korábbi határozatát az or­szágos KISZ-értekezlet ösz- szehívásáról. Időpontjául a november 18—20. közötti idő­szakot jelölte meg, helyszí­néül pedig Székesfehérvárott a Videoton oktatási központ­ját választotta. A küldöttek kiválasztásának módjáról — élénk viták után — úgy ha­tározott, hogy egyes válasz­tott tisztségviselők küldött­ként vegyenek részt az érte­kezleten. A Központi Bizottság man­dátumot és lehetőséget adott arra, hogy csoportok szerve­ződhessenek a KISZ-ben a különböző kérdések megvi­tatására, a közös álláspontok kialakítására, ennek érdeké­ben akár különböző szintű fórumok összehívására. A testület felhívta a figyelmet arra, hogy ez az alulról kez­deményezett szerveződési fo­lyamat nem vezethet a KISZ szétveréséhez. A KB úgy döntött, hogy a KlSZ-érte- kezlet választási jogköréről később határoz. A párt ifjúságpolitikájá­nak korszerűsítésére vonat­kozó javaslatot több módosí­tással elfogadta a KISZ Központi Bizottsága, s a vég­leges kidolgozással Hámori Csabát bízta meg. Az ifjúsági szövetség ve­zető testületé a következő ülését október 1-jén tartja. Ekkor tesz javaslatot a KISZ-értekezlet vitaanya­gaira és technikai kérdéseire. Ezen az ülésen tájékoztató hangzik majd el az orszá­gos munkaerőhelyzet alaku­lásáról, a fiatalok elhelyez­kedésének idei tapasztalatai­ról, s javaslatot terjesztenek elő ezzel összefüggésben a KISZ feladataira. Ugyancsak javaslatot tesz a KB és a KISZ állásfoglalásának alap­elemeire a foglalkoztatáspo­litika átfogó továbbfejleszté­sével kapcsolatban. Végezetül a testület Szabó Györgyöt, a KISZ KB nem­zetközi kapcsolatok osztályá­nak vezetőhelyettesét kine­vezte a KISZ képviselőjévé a DlVSZ-iben, s ő a szoká­soknak megfelelően a DÍVSZ főtitkári posztját tölti be. Szabó Györgyöt egyben meg­választotta a KISZ KB tit­kárságának tagjává. KÖZŐS KÖZLEMÉNY Közös megállapodás, alap­ján 1988. VIII. 28-án Aradon munkatalálkozóra került sor Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, miniszterelnök és Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialis­ta Köztársaság Államtaná­csának elnöke között. A megbeszéléseken ma­gyar részről jelen volt: Szű­rös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Major László, az MSZMP KB Irodájának ve­zetője, Szokai Imre, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese, Szűts Pál Ma­gyarország bukaresti nagy­követe, s több más hivatalos személy. Román részről Ion Stoian, az RKP KB PVB póttagja, KB-titkár, Silviu Curticeanu, az RKP KB tit­kára, Constantin Mitea, az RKP KB osztályvezető-he­lyettese, Nicolae Mihai, az RKP KB osztályvezető-he­lyettese, Traian Girba, a Ro­mán Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetek Országos Szövetsége Tanácsának el­nöke, Traian Pop külügymi­niszter-helyettes ült asztal­hoz. A két pártvezető kölcsö­nösen tájékoztatta egymást országuk szocialista építésé­nek időszerű feladatairól, széles körű véleménycserét folytattak a magyar—román együttműködésről, a baráti és jószomszédi viszonyról, valamint a nemzetközi hely­zet néhány kérdéséről. A munkajellegű konstruk­tív légkörű megbeszéléseken hangsúlyozták közös óhaju­kat, hogy feltárják a két párt és a két nép közötti együtt­működés erősítésének mód­jait, tevékenykedjenek a magyar—román kapcsolatok­ban tapasztalható problémák leküzdéséért, a baráti és jó­szomszédi kapcsolatok to­vábbi erősítéséért. Aláhúz­ták: ez megfelel a magyar és a román nép érdekeinek, az új társadalmi rend építé­se, a jólét és a civilizáció szintjének növelése, a szo­cializmus és a béke érdeké­ben kifejtett aktív együtt­működésüknek. Hangsú­lyozták a barátság erősítését és a kétoldalú együttműkö­dés fejlesztését szolgáló érintkezések és véleménycse­rék fontosságát. Kiemelték: a két ország folyamatosan növekvő gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos potenciálja, valamint a gazdasági együttműködésben elért eredmények kedvező feltételeket teremtsenek a gazdasági cserék kiszélesíté­sére, a termelési együttmű­ködésre és szakosodásra. Kifejezték Magyarország és Románia azon eltökéltsé­gét, hogy fejlesztik a kultu­rális, a tudományos és a tu­risztikai kapcsolatokat. a delegációk — közte újságíró küldöttségek — cseréjét. Mindez a jobb kölcsönös megismerést, a két nép és a két ország közötti megértés és barátság előmozdítását szolgálja. A megbeszélések során aláhúzták, hogy a két or­szág és nép gazdasági és tár­sadalmi fejlődését segítő ma­gyar—román kapcsolatok erősítése hozzájárulást jelent az európai és a világbéke ügyéhez is. A két főtitkár hangsúlyoz­ta annak szükségességét, hogy a jövőben minden olyan alkalommal, találkoz­zanak. amikor azt a közös érdeklődésre számot tartó problémák megvitatása igényli. A találkozón Nicolae Ceau­sescu ebédet adott Grósz Károly tiszteletére. Az ebé­den a főtitkárok pohárkö­szöntőben éltették a magyar —román barátságot, az együttműködés erősítését szorgalmazva. Grósz Károly és Nicolae Ceausescu kifejezte meggyő­ződését, hogy a mostani ma­gas szintű találkozó és a megbeszélések fontos ese­ményt jelentenek a kétolda­lú kapcsolatok jövőbeni fej­lődésében, a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság, az MSZMP és áz RKP, a ma­gyar és a román nép közötti barátság és jószomszédság erősítésében. A megbeszélések őszinte, nyílt légkörben, a kölcsönös tisztelet jegyében zajlottak le. A találkozó ideje alatt Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Szűts Pál bu­karesti magyar nagykövet nemzeti színű szalaggal át­kötött koszorút helyezett el az aradi vértanúk emlékmű­vénél. a LEMP KB ülésén Kritikus, önkritikus szellemben B kambodzsai kérdésről Kínai—szovjet tárgyalások „Immár látni egy kis fényt a kambodzsai alagút végén” — jelentette ki szombaton a pekingi repülőtéren Igor Ro- gacsov szovjet külügymi­niszter-helyettes, aki egy hé­tig tartó tárgyalásokra érke­zett a kínai fővárosba. Kína és a Szovjetunió között első ízben lesznek külön megbe­szélések a kambodzsai kér­désről. Megfigyelők rámutatnak arra, hogy Kína a közelmúlt­ban — ráadásul Csao Ce- jang KB-főtitkár személyé­ben — több figyelemre mél­tó bejelentést tett a kambod­zsai kérdésben. Csao Ce-jang egy korábbi állásfoglalásá­ban arra hívta fel a figyel­met, hogy Kína nem kívánja a „vörös khmerek” kizáróla­gos kormányzását a délkelet­ázsiai országban. Mint isme­retes, a „vörös khmerek” legfőbb támogatója, minden tekintetben, éppen Kína. Szintén megfigyelők mu­tatnak rá arra, hogy egy esetleges siker megnyithatná az utat a kínai—szovjet csúcstalálkozó előtt. Kína úgy véli, hogy a kambodzsai kérdés megoldatlansága ké­pezi a legfőbb akadályt a két ország viszonyának teljes normalizálása előtt. Az irak—iráni fonton Csak kisebb incidensek Genfben vasárnap délután folytatódtak a tárgyalások az ENSZ főtitkárának közvetí­tésével az iraki és az iráni külügyminiszter között. A két küldöttség szomba­ton — Pérez de Cuellar ja­vaslatára — egynapos tár­gyalási szünetet tartott. Szlavko Jovics jugoszláv tábornok, az iraki—iráni tűzszünetet ellenőrző ENSZ- erők parancsnoka vasárnap Bagdadban kijelentette, hogy a két fél eddig betartotta az augusztus 20-án életbe lépett fegyvernyugvást. A fronton azóta csak „kisebb inciden­sek” történtek — mondta. Eközben Irak és Irán egy­aránt azzal vádolta a másik felet, hogy az megsérti a tűzszünetet. Kritikus, de mindenekelőtt önkritikus szellemben foly­tatta ülését vasárnap a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. A Poli­tikai Bizottság szombaton előterjesztett két beszámoló­ja után, arra mintegy vála­szul, Zbigniew Messner kor­mányfő és Zdzislaw Sadow- ski, a reform megvalósítását irányító miniszterelnök-he­lyettes, aki nem tagja a LEMP-nek, egyaránt védel­mébe vette a kormány poli­tikáját, bár beismerték, hogy az év eleji egyszeri áremelé­sekkel elképzelt egyensúlyja­vító politika kudarcot val­lott. Mindketten kitartottak amellett, hogy a kormány a Szejm által elfogadott re­formprogramot következete­sen végrehajtja. Messner kormányfő, aki egyben a LEMP KB PB tag­ja is, hosszú felszólalásában a még most is tartó sztráj­kok politikai jellegét hangsú­lyozta és úgy vélekedett, hogy az ott megfogalmazott gazdasági követelések telje­sítése a lengyel gazdaság összeomlását eredményezné. Óvott attól, hogy az akko­ri hibát most megismételjék és javasolta: vezessenek be ár- és bérstoppot, amelynek időtartama alatt felfüggesz­Szombaton Kabulban meg­kezdődött a Nemzeti Tanács (parlament) ülése. A tanács­kozáson felszólalt Moham­mad Nadzsibullah afgán ál­lamfő. Beszédében azt hang­súlyozta, hogy az afgán ve­zetés a testvérháború be­szüntetését tartja jelenleg legfontosabb feladatának. Az afgán elnök ismét le­szögezte, hogy az 1987 elején meghirdetett megbékélési po­litika teljes mértékben meg­felel az afgánok nemzeti ér­dekeinek. A szovjet hírügynökség tenének minden bértárgya­lást. A többi felszólalást is a vélemények sokszínűsége, a javasolt megoldások változa­tossága jellemezte. A több­ség azonban a kormány fele­lősségét hangsúlyozta és gyors, határozott lépéseket követelt. Javaslat hangzott el arról is, hogy össze kelle­ne hívni a LEMP rendkívüli küldöttértekezletét. Vasárnap délután még további felszó­lalásokkal folytatódott a vi­ta, ezt követően határozatok meghozatalával fejeződött be a KB ülése. * * * A lengyel minisztertanács vasárnapi rendkívüli ülésén a kormány reformbizottságá­nak javaslatára elvetette az ár- és bérstop bevezetését. A LEMP KB Politikai Bizott­ságának beszámolójában sze­replő és a KB ülésén is több­ször megfogalmazott indít­vánnyal szemben foglaltak állást a nagyüzemek vezetői és a szakszervezetek is és így éles vita után született meg a döntés. A kormányt még az ország parlamentje hatal­mazta fel ez év májusában rendkívüli hatáskörrel, amelyben szerepelt az ár- és bérstop bevezetésének lehe­tősége is. szombati beszámolója szerint kivonták a központi kormány csapatait az ország középső részén fekvő Bamiján tarto­mányból. ahol eddig heves harcokat vívtak a kormány- ellenes fegyveresekkel. A tartományban a helyzet „rendkívül feszültté vált” — közölte a TASZSZ az afgán hivatalos hírügynökséget idézve. A szovjet csapatok a ki­vonulási menetrendet betart­va már elhagyták az afganisztáni tartomány terü­letét. Afgán parlament A legfontosabb feladat a testvérháború beszüntetése

Next

/
Thumbnails
Contents