Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-26 / 204. szám

1988. AUGUSZTUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Nagykunsági Fém és Építőipari Kisszövetke­zet lakatosüzemében évente 35—10 millió fo­rint értékben több vál­lalatnak kooperációban készítenek különböző fémszerkezeteket. Fel­vételünk a daraboló mű­helyben készült (Fotó: D. G.) Ganz Mozdony- és Vagongyár Kormányzati döntés a felszámolásról A kormány illetékes veze­tői szerdán döntöttek a Ganz Mozdony- és Vagongyár Vállalat sorsáról, miután a szanáló szervezet bejelentet­te, hogy nem lát lehetőséget az eladósodott vállalat álla­mi segítséggel való talpraál- lítására. A döntésről Berecz Frigyes ipari miniszter tá­jékoztatta az MTI munka­társát. Elmondta, hogy a vállalat adóssága és vagyo­na között igen jelentős a kü­lönbség — a mintegy 17 mil­liárd forintos adóssággal szemben alig több mint két milliárd forint értékű a va­gyona —, ekkora tartozást a vállalat nem tud önerejéből rendezni, a költségvetésnek pedig sem módjában, sem pedig szándékában nem áll azt átvállalni. Az érintett társadalmi és szakmai szervezetekkel egyetértésben végül is olyan kormányzati döntés szüle­tett, hogy a Ganz Mozdony- és Vagongyár Vállalat bu­dapesti törzsgyára — a bir­tokában lévő anyagi és szel­lemi potenciál egységes meg­őrzése, a veszteségek mini­málisra csökkentése érdeké­ben — irányítót?, gyorsított és egyszerűsített felszámo­lásra kerül, várhatóan még szeptember végéig. A hazai vasúti járműjavítás fenntar­tása érdekében azonban ez a tevékenység ezt követően részvénytársaság formájában újjászerveződik. A részvény- társaság tagjai a vállalat ha­zai vevői, beszállítói, s pénz­intézetek lesznek, de ajánla­tot tettek a részvételre kül­földi cégek is. A Ganz Moz­dony- és Vagongyár Válla­lat két leányvállalata egy-egy önálló vállalatként működik tovább; az átszervezés a tervek szerint még e hónap­ban megtörténik. A leány­vállalatok önállósításával a Ganz Mozdony- és Vagon­gyár 3200 dolgozója közül mintegy kétezernek a sorsa megnyugtatóan rendeződik: várhatóan a törzsgyár dolgo­zói is megtarthatják munka­helyüket, csak a munkáltató­juk lesz más. Felvásárol, exportál a megyei iroda (Folytatás az 1. oldalról) get, sőt még további 500 ton­na elszállításával számol­nak. Jelenleg már a fehér, töl­teni való paprika felvásárlá­sát is megkezdték, amiből az elmúlt héten három vagon­nal küldtek el az NDK-ba és Csehszlovákiába. Papri­kából egyébként 50 tonna megvételét tervezték, de a piaci lehetőségeket figye­lembe véve jelenleg többet is el tudnának adni. Az idén vöröshagymából jó terméssel számolhatunk. A Hungarofruct szolnoki te­rületi irodájának ebből 2400 tonnára van szerződése, s ez a mennyiség teljes egészében a tőkés országok piacaira kerül. Almából több mint •kétezer tonnát szeretnének exportálni, főleg a Szovjet­unióba, Csehszlovákiába és az NDK-ha. Az idén még 1500 tonna ipari léalma fel­vásárlásával is számolnak, Amit Ausztriába és az NSZK-ba szállítanak. A biztosítók is tervezik az együttműködést Állami garancia a magánvállalkozóknak Beszélgetés Müller Ferenccel, a VOSZ elnökségi tagjával A gépipari mérnökök és közgazdászok II. országos szemináriumának tegnapi előadói között Müller Ferenc neve is szerepelt, aki a Vál­lalkozók Országos Szövetsége Elnökségének tagja, s a vál­lalkozások elterjedésének és fejlődésének problémáiról, s az érdekvédelem új felada­tairól tartott előadást. A ta­nácskozás szünetében vele beszélgettem. — Tulajdonképpen a Vál­lalkozók Országos Szövetsége hogyan jött létre és mi a fel­adata? — A szövetség a vállalko­zók kezdeményezésére ala­kult meg. Ez egy olyan tes­tület, amelynek tagja lehet mindenki — kisiparos és ál­lami cég is —, aki az alap­szabályban foglaltakat elfj- gadja. Feladatunk az érdek- képviselet, s a tagjainkat kü­lönböző információkkal és szolgáltatásokkal segítjük, így például igyekszünk el­igazítani őket a különböző jogszabályok dzsungelében, de könyvviteli tanácsadással és jogsegélyszolgálattal is rendelkezésükre állunk. — Jelenleg hány tagjuk van? — Eddig négyezer gazdál­kodó szervezet lett a tagja a szövetségnek. — A szeminárium első na­pi előadásaiban többször is elhangzott, hogy a gazdasági tevékenység élénkítése nél­kül elképzelhetetlen a sta­bilizáció és a kibontakozás. Ezekben a kijelentésekben az is■ benne van, hogy a vál­lalkozásoknak mind jobban kellene terjedniük. Ezzel szemben ebben az évben, az adórendszer bevezetésével inkább csökkent, mint nőtt a vállalkozások száma. — Pontosan így van. De mielőtt a felvetésére reagál­nék, a jobb megértés érdeké­ben tisztáznunk kell. hogy mi is a vállalkozás. Vállal­kozás az a szervezet, amely­nek létszáma nem több száz­nál, és az anyagi eszközök a saját vagyonból tevődnek össze. Tulajdonképpen a vál­lalkozások úgy jöttek létre, hogy a tőke átment egyik formából a másikba, oda ahol jobban érvényesült és több hasznot hozott. Igen ám, csakhogy a különböző diszkriminatív intézkedések miatt ezeket a vállalkozáso­kat is a pillanatnyi egyéni haszonszerzés motiválta, vagyis a vállalkozók arra tö­rekedtek, hogy minél több pénzt vegyenek ki az üzlet­ből, és nem azon törték a fe­jüket, hogy miként lehetne befektetni, fejleszteni. Ugyanakkor jól tudom, hogy a jelenlegi személyi jövede­lemadó is a teljesítmény nö­velés ellen hat. Mert mint tegnapelőtt a pécsi bányá­szok is elmondták, előfordul, hogy egy adott hónapban többet keresnek, ha betegál­lományban vannak, mintha dolgoznának. Ugyanez igaz a vállalkozókra is. Éppen ilyen okok miatt ezt az adórend­szert mindenképpen módosí­tani kell, amit az illetékesek meg is ígértek. Én most már optimista vagyok, mivel ké­szül a társasági törvény, s amelyben az is benne lesz, hogy a magántőke vállalkoz­hat és egyáltalán a tőke sza­badon mozoghat. Mondhat­nám úgyis, hogy a magán- vállalkozók állami garanciá­kat kapnak. Ugyanakkor a jövőben, vé­leményem szerint, azért is többen vállalkoznak majd, mert a biztosítók is hajlan­dónak mutatkoznak az együttműködésre. Magyarul: arról van szó, hogy az elkö­vetkező időkben a vállalko­zók is köthetnének biztosí­tást, s ha bukik, akkor a biztosító állná a kár egy ré­szét. — Sokszor lehet hallani, hogy egy exportorientált gazdaságban nagy szükség volna a belső kooperációkra is. Ebben ugyancsak nagy feladta hárulna a vállalkozá­sokra. Igen ám, csakhogy en­nek a folyamatnak ellene hat az információ hiánya is. — Ezt mi is érezzük. Ép­pen ezért sürgetjük egy olyan információs központ felállí­tását, amely kft-ként mű­ködne, és ott pénzért bár­milyen gazdasági, termelési információhoz hozzá lehetne jutni. Ennek megvalósítása egyébként a közeljövő fel­adata. De szó van arról is, hogy a Világbank hitelt nyújt a hazai vállalkozók­nak. Erről éppen most foly­nak tárgyalások, s ha min­den rendben megy, akkor azokat a hiteleket a vállal­kozók a kereskedelmi ban­kokon keresztül pályázhatják majd meg. Rekordtermés búzából A gabonatermesztés háttere és jövője Az elmúlt hetekben a leg­többször szereplő mezőgaz­dasági téma a lap hasábjain az aratás volt. Erre a mun­kafolyamatra mindenki oda­figyel, pedig már jó ideje nem ez az agrárágazat leg­nehezebb időszaka, de a ha­gyománytisztelet, a kenyér tisztelete a tudatban nem csökkentette az aratás je­lentőségét. A nem értékará­nyos árrendszer miatt az üzemekben létkérdés a ka­lászos gabona sikeres beta­karítása. Egy rossz aratásból eredő árbevétel-jövedelem- kiesés jó néhány gazdaságot nehéz helyzetbe hozna, pe­dig a búza részesedése a me­zőgazdasági üzemekben az összes bruttó termelési ér­tékből csak 14 százalék a nö­vénytermesztés bruttó ter­melési értékéből pedig 29 százalék. Megyénk mezőgazdaságá­nak fejlődésében a búzater­mesztés meghatározó, amely­Az 1981—85. közötti idő­szakban a vetésterület 112— 140 ezer hektár között ala­kult, ez az összes szántóföldi terület 29—36 százaléka, eb­ben az évben 134 ezer hektár volt. Módosult a gabonaterü­let szerkezete is. Míg 1980 előtt a búza, kukorica vetés- területének aránya 1,9:1 volt, most a búza vezetősze­repe tovább növekedett, és az arány 2,7:1 módosult. Az árpa vetésterülete jelentő­sebben csökkent, az őszi ár­páé és a tavaszié is egyaránt. A területcsökkenést indokol­ja, hogy az árpa termésátla­ga még ebben az évben is alig haladta meg a 4,7 ton- na/hektár átlagtermést, és az üzemi átlagok 2 és 6 tonna/ hektár között változnak. A búza termése nagymér­tékben nőtt, azonban ezt az évenkénti termés erős in­gadozása kísérte. Voltak az ideit megelőzően is kiugróan jó évek, ilyen volt 1984, ami­kor 720 ezer tonna termett, 1982-ben és 1986-ban 580 ezer tonna körül alakult a termés mennyisége, 1981-ben viszont 462, 1979-ben pedig 344 ezer tonna volt a termés, most pedig meghaladja a 737 A kalászosok aratása be­fejeződött, és a nyár nagy munkáját követi a követke­ző év termelésének előkészí­tése. A jövő jelentős erőfe­szítések elé állítja az üze­meket. A tervezők, ha nem is ilyen rekord, de kiegyen­lítetten magas terméssel számolnak, elsősorban a ter­mésátlagok javulására ala­pozva. A tervezett termelés- növekedés néhány megol­ben nagy hagyományokkal rendelkezünk. Az ágazat fej­lődése igen dinamikus. A bú­zatermelés 1976. óta két év kivételével meghaladja az 500 ezer tonnát, és ebben az évben 700 ezer tonna felett van. Ez a termésmennyiség közel 3 százalékkal több, mint az 1984. évi rekordnak számító évben volt. Az egy lakosra jutó búzatermés min­den évben nagyobb egy ton­nánál (1984-ben 1,64 tonna), és az idén 1,7 tonna. E mu­tatórendszer szerint a búza- termesztésünk előkelő helyet foglal el a megyék sorában. A hatodik ötéves terv elő­irányzata az intenzív gabo­naprogramra alapozva je­lentős termelés bővüléssel számolt. A célkitűzések el­érése 15 százalékot meghala­dó termelésnövekedést fel­tételezett. A terv a terület némi növekedése mellett el­sősorban az átlaghozamok emelkedésével számolt. ezer tonnát. Reálisan számí­tani kell arra, hogy ezután is lesz olyan év, amikor a búzatermés stagnál vagy csökken az előző évhez ké­pest. Ennek döntően időjá­rási okai lehetnek. Ez a je­lenség azonban a belső ellá­tást nem veszélyezteti, első­sorban az exportálható búza mennyiségét befolyásolhatja. Visszatérve ennek az év­nek értékeléséhez, mert re­kordra nem lehet eleget em­lékezni, a búza aratása a megyében július 12-én kez­dődött, és július 29-én feje­ződött be, 18 munkanap alatt. A betakarított termés­átlag a több mint 134 ezer hektár vetésterületről 5,43 tonna/hektár, az eddigi leg­magasabb 1984. évi termés- eredményt 220 kg/hektárral haladta meg. A 62 mezőgaz­dasági nagyüzem termésát­lag szerinti csoportosításában 4,5 tonna/hektár alatt volt 2 üzem, 4,5—5 tonna/hektár között 13 üzem, 5—6 tonna/ hektár között 34 üzem, a 6 tonna/hektár termésátla­got 13 üzem haladta meg, s közülük egy túllépte a 7 tonna/hektár átlagtermést is. dásra váró kérdést vet fel. Szükséges a nagy termés el­éréséhez a biológiai alap további fejlesztése, az új, a jelenleginél nagyobb ter­mőképességű fajták terme­lésbe állítása, a növényvéde­lem hatékonyságának to­vábbi növelése. Javítani kell a talaj tápanyagellátását is, ez azért is kiemelten fontos, mert a műtrágya felhaszná­lás esetenként stagnált, il­letve csökkent. Feltehető, hogy az időjáráson kívül en­nek is szerepe van a termés­átlagok ingadozásában. A nagyüzemekben a gabo­natermelés teljesen gépesí­tett. A termelés további nö­velése indokolttá teszi a műszaki fejlesztést, a gépál­lomány felújítását. Ezt a célt szolgálja a kombájn­park korszerűsítése. A terv szerint a kombájnok száma ugyan nem növekszik, de át­eresztő képességük a jelenle­ginél 7 százalékkal nagyobb lesz 1990-re. A termés növe­kedésével az ágazat energia- igénye is nagyobb lesz, bár ez kizárólag időjárás függ­vénye, a szárításhoz felhasz­nált energiamennyiség olaj­egyenértékben kifejezve a jelenlegi energiaárakkal szá­molva jelentős költségnöve­kedést jelent. Bővíteni kell a tárolótereket is. A termelés további intenzív növekedése csak akkor lehetséges, ha elegendő tárolótér áll ren­delkezésre, mert az 1 millió tonnát meghaladó gabona- termelésnél már 1 százalék veszteség is óriási mennyisé­get jelent. A több gabona szállítása is, különösen az őszi betakarítási időszakban, a termelés további bővítését teszi kockázatossá. Többletgabona exportra Az előbb említett feltéte­lek megteremtése alapozhat­ja csak meg a tervezett ga­bonamennyiség biztonságos megtermelését és felhaszná­lását. Ezeket az ár- és jöve­delemszabályozások, vala­mint a hatékony gazdálko­dásnak együtesen kell előse­gítenie, hiszen az ágazat ter­melésének nagy az anyag- és beruházásigénye. A termés­hozam növelésekor a fel­használási célok tekinteté­ben lényeges módosulás a jövőben sem várható. A bel­földi élelmezési, takarmány- és vetőmagfelhasználás nö­vekedésével nem számolha­tunk, Amennyiben az állat- állomány létszámváltozása megtartja jelenlegi tenden­ciáját, a takarmányigénye­ket nem fokozza, de a fel- használás jobb hatékonysá­ga miatt a jelenlegi szükség­let is csökken. A megter­melt többletgabona tehát el­sősorban az exportot szol­gálja, hozzájárulva egyen­súlyi helyzetünk javításá­hoz. Jakó Tibor a Megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályának főelőadója Az árpa vetésterülete csökkent Az ingadozások okai A Tószegi Petőfi Tsz orsózó üzemében alapanyaghiány miatt az elmúlt évhez képest csökkent a termelés, ezért most azt tervezik, hogy a Budaprint Szegedi Textilgyá­rával kooperálva szövődét alakítanak ki a jövő évtől (Fotó: T. Z.) N. ,T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents