Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-26 / 204. szám

Negyven százalékkal több — kedvszegő gondok NEB-vizsgálat az újítások hasznosításáról A találmányok és újítások hasznosítását vizsgálta meg Szolnok megye ipari üzemei­ben és szövetkezeteiben a megyei népi ellenőrzési bi­zottság, s a jelentést tegna­pi ülésén értékelte a testü­let. Az átfogó felmérésen az utóbbi három év tapasztala­tait vették alapul, s mint megállapították, a benyújtott és elfogadott újítások száma tavaly 1985-ihöz képest negy­ven százalékkal emelkedett. A műszaki ötletek révén a nagyvállalatoknál több or­szágban is oltalmazott sza­badalmak születtek, s az ese­tek többségében azonban ki­sebb jelentőségű, a gyártási technológiát ésszerűsítő, a munkavédelmet biztonságo­sabbá tévő újításokat „gyár­tottak” az ötletemberek. A mennyiségi növekedés ellenére, még mindig sok gondot és problémát tártak fel, ami az újítók kedvét szegi. így például a kis kö­zösségekben nem célszerű olyan újítást beadni, amely várhatóan normarendezést hoz magával, mert a kis összegű újítási díj nem áll arányban a munkatársak nehezményező ítéletével. Azt is rögzítették, hogy az idén már érzékelhető jelenség az újítások fékező hatásaként az év elejétől bevezetett progresszív személyi jövede­lemadó. Változatlanul sok idő telik el a szellemi ter­mékek hasznosulásáig, s konkrét esetként megemlí­tik: a Hűtőgépgyárban egy mindenképpen hasznos szol­gálati találmány átfutási ideje a díjszerződésig hét évig tartott. Több gazdálko­dónál tapasztalták, hogy az újítási feladattervek nem a legidőszerűbb tennivalókat tartalmazzák, olyan évről évre visszaköszönő igények, célok szerepelnek bennük, amelyek közül csak nagyon kevés oldható meg az újítá­sok révén. A Szolnok Megyei NEB a vizsgálatot összegezve több javaslatot küldött az illeté­kes szervekhez. A jogszabály által előírt újítási feladat­terv helyett például a szer­vezet maga dönthesse el, mi­lyen módszerrel és gyakori­sággal kéri a dolgozók közre­működését a soron követke­ző műszaki fejlesztés meg­oldásához. E mellett ösztönzőleg hatna a szakemberek alkotó­kedvére, ha az ilyen tevé­kenységükből származó jö­vedelem után adókedvez­ményt kapnának. Végezetül felvetették: az újítás elfo­gadása és hasznosítása kap­jon nagyobb nyilvánosságot, ismertessék azt is, hogy a bevezetett újítások hogyan befolyásolják az üzem ered­ményeit, a közösség jöve­delmét. Hazánkba érkezett az afgán külügyminiszter Hivatalos látogatásra csü­törtökön hazánkba érkezett Abdul Vakil. Az Afganisztá­ni Köztársaság külügymi­niszterét Várkonyi Péter külügyminiszter hívta meg. Abdul Vakilt a Ferihegyi repülőtéren a magyar dip­lomácia vezetője fogadta. Je­len volt Asszad Kestmand, az Afganisztáni Köztársaság budapesti nagykövete. Várkonyi Péter este vacso­rát adott Abdul Vakil tisz­teletére a Gundel étterem­ben. Számitógépes vetómagminősítés A vetőmagminősítés új hazai gyártású műszerével gyarapodott a Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet és a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat. A magvak csírázó­képességének gyors megálla­pítására alkalmas készülék első példányait kapták meg, amelyekkel hozzávetőleg egy nap alatt, a szokásosnál 10 —15-ször gyorsabban állapít­ható meg a szaporítóanyag életképessége. Igen kevés importalkatrész felhasználá­sával tervezték meg, így hoz­závetőleg harmadannyiba kerül, mint a tőkés piacon beszerezhető hasonló eszköz. apirenden nzszabály módosítása ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta a gazda­sági társaságokról és a vállalkozási nyereségadóról szóló tör­vény tervezetét, valamint az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítására tett javaslatokat. Ügy határozott, hogy a két új törvény megalkotására, valamint az említett, hatályban lévő két törvény módosításá­ra vonatkozó törvényjavaslatait az Országgyűlésnek be­nyújtja, s kéri ezeknek az őszi ülésszak napirendjére való felvételét. A Minisztertanács megtárgyalta a táppénzek 1988. évi alakulását, és módosított egyes táppénz-szabályokat. Egyút­tal tájékoztatást kapott a társadalombiztosítás finanszírozá­sának korszerűsítéséről. A kormány áttekintette a költségvetési reformmnnkák jelenlegi helyzetét, és elfogadta a feladatok ütemezésére tett javaslatokat. Egyetértett azzal, bogy erről a pénzügyminisz­ter az Országgyűlésnek tájékoztató jelentést nyújtson be. A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tá­jékoztatón az egyes főbb na­pirendi pontok előadóiként részt vett dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi mi­niszter és Villányi Miklós pénzügyminiszter. Marosán György kormányszóvivő mindenekelőtt az ülés han­gulatáról, élénk vitaszelle­méről, a tanácskozásra álta­lánosan jellemző megállapí­tásokról tájékoztatta a sajtó képviselőit, majd átadta a szót a meghívottaknak. Csehák Judit a társada­lombiztosítási rendszer re­form-koncepciójáról szólva kiemelte: a kormány a dön­tés értelmében javasolja majd a Parlamentnek, hogy a költségvetési reform része­ként válassza le a társada­lombiztosítás gazdálkodását az állami költségvetésről. Az állami garanciák mellett a társadalombiztosítás gazdál­kodjon önállóan, s a továb­biakban főként saját járu­lékbevételeiből fizesse ki a biztosítottak ellátásait, le­gyen önálló vagyona, legyen bankja, a megtakarításait sa­ját maga használhassa fel. Mindez hosszú távon na­gyobb biztonságot garantál az ellátottaknak, a beteg és (Folytatás a 2. oldalon) Munkájuk sikere a piacon dől el Országos gépipari szeminárium kezdődött Szolnokon MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. lévf. 204., sz., 1988. aug., 26., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A A Gépipari Tudományos Egyesület Ipargazdasági Köz­ponti Szakosztályának és szolnoki területi szervezetének, va­lamint a Magyar Közgazdasági Társaság Szolnok Megyei Szervezetének rendezésében tegnap délelőtt Szolnokon, a Tudomány és Technika Házában megkezdte munkáját a gépipari mérnökök és közgazdászok II. országos szeminá­riuma. A házigazdák nevében Hegyi Istvánná, a megyei párt- bizottság osztályvezetője köszöntötte az ország különböző tá­jairól összesereglett vendégeket, majd Mátay László, a Gép­ipari Tudományos Egyesület ügyvezető főtitkára — aki egy­ben a kétnapos tanácskozás elnöki tisztét is betölti — nyitot­ta meg a konferenciát. Ezután Zányi Jenő, a Ma­gyar Gazdasági Kamara al- elnöke tartott előadást, s a mérnöki és közgazdasági szemlélet közös vonásairól beszélt. Elöljáróban arról szólt, hogy valaha egy vál­lalat műszaki és gazdasági vezetése úgyszólván külön- külön végezte munkáját, mi­vel az előbbinek a fejlesztés és a gyártás, az utóbbinak a gazdálkodás volt a feladata. Pedig csakis együtt lehet eredményeket elérni. Hiszen a műszaki és gazdasági ve­zetés között felfedezhető egy erős kapocs: ez pedig a gaz­daságosság kérdése. Ehhez nyilvánvalóan egységesnek kell lennie a vezetésnek. De lehet-e gazdaságos termelést folytatni alacsony műszaki színvonalon — tette fel a kérdést az előadó, s a vála­sza nemleges volt. Az okokra rávilágítva Zányi Jenő ki­emelte, hogy a mi gazdasá­gunk nyitott, de ez a nyi­tottság a belső gazdasági kooperációkban nem érvé­nyesül. Még mindig érde­mesebb egy nagyvállalatnak a legapróbb alkatrészeket is magának gyártania, mert a háttéripar rossz minőségben, késve és magas áron szál­lít. A gazdaságban még ma is hiányzik a megújulásra való készség. Sokan a köz­ponti vezetéstől várják a kész megoldást. Az előadó bírálta a jelenlegi támogatá­si rendszert is. Mint hang­súlyozta, nem a megelőlege­zett támogatásokra van szük­ség, hanem az elért ered­ményeket kell értékelni és pénzzel is segíteni. Ezután az innováció fon­tosságáról, s arról beszélt, hogy az innováció olyan egységes folyamat, amelynek elemeit nem lehet elválasz­tani. Ezzel szemben ma Ma­gyarországon mind a kuta­tás-fejlesztés, mind az alkal­mazás, mind pedig a beruhá­zás elkülönül egymástól. Ugyanakkor az infrastruktú­ra alacsony színvonala is sok gondot jelent. Áttérve a belső piac kérdésére a ka­mara alelnöke azt hangsú­lyozta, hogy a fogyasztás visszafogása nem eredmé­nyez önmagában exportnö­vekedést, mert igényes bel­ső piac nélkül nem lehet ex­portálni sem. Viszont a belső fogyasztás csökkenése azzal a veszéllyel jár, hogy a mű­szaki színvonal fejlődése megtorpanhat. Ezt követően Kopátsy Sándor, pénzügyi tanácsadó az innováció közgazdasági feltételeiről beszélt. A ta­nácskozáson szó volt a vál­lalati műszaki fejlesztések banki támogatásáról, majd délután szekcióüléseken folytatták munkájukat a résztvevők. Ma, a tanácskozás második napján ugyancsak szekció­üléseken vitatják meg az együttműködés időszerű kér­déseit. A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja (Fotó: K. É.) A Fejlődés Rákospalotai Bútoripari Kisszövetkezet jászkiséri Szeme jelenleg egy 20 millió fórint értékű megrendelést ka­pott az NSZK-tóL Egy szállodát kell berendezniük modern bútorokkal, a lakószobán keresztül a közös társalgó helyisé­gekig. Képünkön a bútorelemeket vágják méretre ________________________(Fotó: T. Z.) ________________________ H UNGAROFRUCT Felvásárol, exportál a megyei iroda MA: Rekordtermés búzából 3. oldal A rádió és a televízió jövö heti műsora 5—6. oldal Svájci SZDP-kiildöttség fogadása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt el­nöke csütörtökön délelőtt a Központi Bizottság székhá­zában fogadta a Svájci Szo­ciáldemokrata Párt küldött­ségét, amely Helmut Huba- chernek, a párt elnökének vezetésével az MSZMP KB meghívására tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes légkörű meg­beszélésen kölcsönösen tájé­koztatást adtak a két párt előtt álló feladatokról, és áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit. Hangsúlyozták, hogy a bé­ke, a nemzetközi biztonság, a leszerelés érdekében to­vábbi közös erőfeszítésekre van szükség. A találkozón részt vettek a svájci pártküldöttség tag­jai: Ursula Mauch, a párt parlamenti csoportjának el­nöke, André Daguet, a párt KB vezető titkára, Pierre Aguet és Peter Bodenmann parlamenti képviselők, vala­mint Gecse Attila, a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője. A Hungarofruct Zöldség- Gyümölcs Szövetkezeti Kül­kereskedelmi Vállalat szol­noki területi irodája az idén a megye nagyüzemeiből csu­pán három vagon cseresz­nyét vásárolt föl, melyből egy vagont Finnországba, két vagont pedig Csehszlová­kiába szállítottak el. Jóllehet a tervük ennek a duplája volt, de a konkurrencia ezen a piacon is éreztette hatását, mivel az ország különböző részeiből özönlöttek ide a felvásárlók, s ha pár fillér­rel többet kínáltak az ízle­tes és közkedvelt gyümölcs kilójáért, a termelők azok­nak adták oda, hiába volt szerződésük a Hungarofruct- tal. Ugyanez ismétlődött a meggy felvásárlásakor is, hiszen a tervezett 140 ton­nával szemben mindössze 35 tonnát tudtak megvenni, amelyből 15 tonnát az NSZK, 20 tonnát pedig Cseh­szlovákia piacain értékesítet­tek. Persze vannak olyan gyü­mölcsféleségek is, amelyek­ből már eddig is jóval töb­bet értékesítettek a terve­zettnél. Ilyen például a diny- nye, amiből úgy számoltak, hogy az idén 200 tonnát a tőkés országokba, 2750 ton­nát pedig a szocialista orszá­gokba exportálnak. Ezzel szemben eddig már 635 ton­nát elszállítottak Svédország­ba, Finnországba, Ausztriá­ba, és az NSZK-ba, s ugyan­akkor a szocialista országok­ba, így főleg Csehszlovákiá­ba és az NDK-ba is expor­tálták a tervezett mennyisé­(Folytatás a 3. oldalon) Ara: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents