Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-25 / 203. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 25. Nyílt levél a lengyel sztrájkolókhoz Több bányában felvették a munkát Kerekasztal- Honferencia a leszerelésről Augusztus 30-án és 31-én a Magyar Külügyi Intézet nemzetközi kerekasztal-kon- ferenciát rendez a hagyo­mányos leszerelésről. A ta­nácskozáson a Varsói Szer­ződés és a NATO 5—5 tag­államának néhány politiku­sa, katonai vezetője és tudó­sa vitatja meg a témával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Baltikumi nagygyűlések A három szovjet — balti köztársaság — Észtország, Lettország és Litvánia — vá­rosaiban, elsősorban Tallin- ban, Rigában és Vilniuszban kedden este százezrek vettek részt azokon a megmozdulá­sokon és nagygyűléseken, amelyeken a szovjet—német megnemtámadási szerződés aláírásának 49. évfordulójá­ról emlékeztek meg. A kü­lönböző öntevékeny szerve­zetek és népfrontmozgalmak kezdeményezte gyűléseket az illetékes városi tanácsok en­gedélyezték, s azok nyu­godtan zajlottak le. A baltikumi gyűléseken — amelyeken részt vettek és felszólaltak a köztársasági kommunista pártok pépvise­lői is — elítélően szóltak a Molotov—Ribbentrop pak­tumról, a Baltikumot (és Lengyelországot) érdek­szférákra osztó megállapo­dásról. Kiemelték azt is, hogy az akkori szovjet veze­tés — Sztálinnal az élen —?■ a parancsuralmi módszerek elemeit az államközi kapcso­latokra is átvitte, fisveimen kívül hagyta a nemzetközi jogi és az elemi etikai nor­mákat. A megmozdulásokon meg­emlékeztek a fasizmus és a sztálinizmus, a repressziók áldozatairól. Szó esett arról is — az SZKP XIX. párt­konferenciája határozataira emlékeztetve —, hogy az át­alakítás és a demokrácia megszilárdításának folya­mata a lenini elveknek meg­felelően lehetővé teszi, hogy a szovjet köztársaságok va­lódi föderációt alakítsanak ki, megerősítve szuverenitá­sukat. Az egész párttagsághoz in­tézett nyílt levélben az ille­gális sztrájkok megakadályo­zására, a közrend és a mun­kahelyi fegyelem helyreállí­tásának elősegítésére szólí­tott fel keddi ülésén a Len­gyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottsága, amely a közeli napokra ösz- szehívta a LEMP Központi Bizottságának ülését. A LEMP KB PB szerint a nehéz életkörülmények, az ország vezetéséhez címzett megalapozott kritikák és kö­vetelések nem szolgálhatnak magyarázatul a jogtiprásra, a termelés, a közlekedés és a nemzetközi árucsere megza­varására. A PB egyben re­ményét fejezte ki, hogy a helyzet veszélyes alakulása miatt aggódó állampolgárok „A Magyarország és Ro­mánia között kiéleződött vi­ta elsimítására nincs sok ki­látás, ha Bukarest nem vál­toztat a nemzeti kisebbsé­gekkel szembeni jelenlegi po­litikáján” — állapította meg szerdai számában a L’ Unita. Az olasz kommunisták lapja tudósításban számolt be ar­ról, hogy román menekültek és különféle „spontán” ma­gyar szervezetek kéthetes tiltakozó megmozdulást kezdtek Budapesten a romá­niai falurombolási terv el­len. A lap beszámol arról, hogy a tiltakozás hétfőn kez­megértéssel fogadták a Czes­law Kiszczak belügyminisz­ter által bejelentett rendkí­vüli intézkedéseket. Keddről szerdára virradó­ra a sziléziai Myslowice „Le­nin” bányájában befejező­dött az illegális sztrájk. Bár a szczecini kikötő vál­tozatlanul sztrájkol, lénye­gesen javult a város tömeg- közlekedése, miután szerdá­ra újabb autóbuszgarázsban vették fel a munkát és már csak egyet tartanak meg­szállva a munkások. Poznani hír szerint a „ce- gielski” művekben a szerdai reggeli műszak minden üzemrészében munkába állt; miután tegnap végétért a két gyáregységben a két napig tartó sztrájk. dődött, a tüntetők három— hat órás turnusokban vált­ják egymást a budapesti ro­mán nagykövetség előtt. A tudósítás megállapítja, hogy a nagykövetséget őrző rend­őrség „nem lépett fel a tün­tetőkkel szemben”, akik „Tiltakozunk Ceausescu el­len”, és „Éljen a magyar— román barátság” feliratú táblákat tartottak kezükben. A L, Unitá olvasói megtud­hatják azt is, hogy a „sza­bad Románia” tagjai, vagyis a román származású mene­kültek huszonnégy órás éh­ségsztrájkot szerveznek. Pénteken újra Panmindzsonban Észak—déli tárgyalás Pénteken ismét tárgyaló- asztalhoz ül a KNDK és Dél-Korea küldöttsége Pan­mindzsonban. Erről sikerült egyezségre jutnia szerdán a delegációk vezetőinek a már-már kudarccal fenyege­tő megbeszélések után seb­tében megtartott magánta- lálkozón, a demilitarizált övezeti határfaluban. A phenjani rádió szerint a KNDK kész engedményekre a két ország közös parla­menti konferenciájának na­pirendjét és összetételét il­letően egyaránt. A dél-kore­ai fél azonban csak azt erő­sítette meg, hogy újabb tár­gyalásra kerül sor. Szöulból származó értesü­lések szerint nincs érdemi közeledés az álláspontokban, ugyanis a KNDK a két or­szág törvényhozása vala­mennyi tagjának bevonásá­val szeretné Phenjanban megtartani azt a konferen­ciát, amelyen a meg nem tá­madási szerződés kérdéseit vitatnák meg, míg Dél-Ko- rea első lépésként a 20—20 fős parlamenti csoport fel­adatának csupán azt szánná, hogy a KNDK olimpiai rész­vételéről tárgyaljon. Oan Quayle n botrányok nem ülnek el Nem ülnek el a zajos bot­rányok a Republikánus Párt alelnökjelöltje, Dán Quayle szenátor körül. Ezúttal is­mét előkerült az az állítóla­gos szexbotrány, amelynek évekkel ezelőtt, fiatal képvi­selőként részese volt, to­vábbra is vitatják katonai szolgálatának körülményeit és még iskolai bizonyítvá­nyait is előkeresték, annak igazolására, hogy gyenge ta­nulóként nyilván csak pro­tekcióval jutott be a jogi karra. Quayle minden vádat el­utasít, elnökjelöltje, George Bush, a leghatározottabban védelmezi, sőt Reagan elnök is kijelentette, hogy messze­menően alkalmasnak tartja a szenátort az alelnökjelölt- ségre. Tiltakozás Budapesten a ro mán nagykövetség előtt A L,Unita beszámolója a magyar-román viszonyról Két tűz között a palesztinok Jordánia nem palesztin állam — ez volt Husszein király augusztus eleji „üzenetének” lényege és ezt egyformán intézte mind Izraelhez, mind a PFSZ- hez. Az uralkodó azt mondta, hogy le­mond az Izrael által 1967-ben meg­szállt országától! elfoglalt területekről és azok egyedüli törvényes képviselő­jének a PFSZ-t ismeri el — minden fenntartás nélkül. Husszein kiábrándult mind az Arab Ligából, mind a PFSZ-,bői, amellyel legújabban 1985 óta egyezkedett az Iz­rael által 1967-ben megszállt arab terü­letek, Ciszjordánia és a gázai övezet közös képviseletéről, és kiábrándult az izraeli Munkapártból is, amellyel ta­valy áprilisban jutott Londonban félig- meddig titkos megállapodásra arról, hogy a területek nagyrészét Jordánia kapná vissza. Az egyezség megvalósu­lását a másik izraeli kormánypárt, a LIKUD „megfúrta”. E helyzetben Husz- szein tarthatott attól, hogy mind Izra­elben, mind a PFSZ-ben felerősödnek azok az elképzelések, amelyek szerint a palesztinok hazája tulajdonképpen Jor­dánia— állampolgárai mintegy fele­részben valóban palesztinok, a többi főleg beduin. Emlékezhetett arra, hogy a PFSZ 1970-ben <a „fekete szeptem­ber” idején tett már kísérletet a hata­lom megragadására Jordániában és az izraeli jobboldalon többen — például Sáron tábornok — akkor legalábbis szóban támogatták ezt a törekvést, hi­szen ha a palesztinoknak lenne önálló államuk — Jordánia helyén —, akkor Izrael „joggal” tarthatná meg a most megszállt területeket. A Husszein-féle „lemondás” körül­ményei azonban arra utalnák, hogy a király még nem játszotta ki utolsó kár­tyáját. Milyen állampolgárok lesznek a megszállt területek Lakosai? Eddig kap­hattak jordániai útlevelet és ennek alapján külföldön továbbra is jordániai állampolgárnak számítottak. Az ural­kodó bejelentése szerint marad az út­levél, de ezentúl nem igazol semmiféle állampolgárságot. Kérdés, be tudja-e tölteni a PFSZ a keletkezett jogi űrt? A szervezet azt ígéri, hogy a palesztin Nemzeti Tanács Algírban hamarosan összeülő tanácskozásán emigráns kor­mányt alakítanak. Más elképzelések szerint a helyszínen „de jure” függet­len államot alakítanak ideiglenes kor­mánnyal. Ez persze tényleges állam- alapítást semmiképp sem jelent, hiszen a területek továbbra is izraeli kézben vannak. De ettől függetlenül is, ha a nemzetközi közösség egy része talán el is ismerné a felszabadítás! szervezet „kormányát”, vajon állampolgárok le­hetnek-e nemzetközi jogi szempontból a nem létező állam Iákosai? Kiszolgál­tatottságukat fokozza, hogy a napokban az izraeli kormány törvényen kívül helyezte a területeken eddig is csak ti­tokban működő népi bizottságokat. Ezek a bizottságok szervezik a pasz- szív ellenállást, az adófizetés megtaga­dását. a kereskedősztrájkot, az izraeli áruk bojkottját és helyébe a kezdetle­ges helyi ipar fellendítését, a kijárási tilalommal akadályozott mezőgazdasá­gi termelés helyett a ház körüli gazda­ságok közös művelését, a bezárt isko­lák helyett a gyerekek házi oktatását — más szóval az esetleges államalapí­tás infrastruktúráját. Mostantól e bi­zottságok tagjait és a velük együttmű­ködőket tízévi börtönbüntetés fenyege­ti illegális szervezethez való tartozás miatt. Eddig ha nem sikerült közvet­lenül „terrorcselekményt” rájuk bizo­nyítani, pusztán szervezkedés miatt legföljebb hathónapos adminisztratív elzárást szabhattak ki a hatóságok, igaz, ezt akárhányszor. Az új intézke­dés megnehezíti a PFSZ-nék, hogy át­vegye a területeken Jordánia szerepét. A jordániai költségvetés eddig évi 30—40 millió dollárral egészítette ki a területeken izraeli irányítással műkö­dő palesztin közigazgatás alkalmazot­tainak fizetését, fejenként havi 200— 250 dollárral, 20—40 százalékkal told­va meg mintegy 20 ezer közalkalmazott — tanár, orvos, elöljárósági hivatalnok — Izraeltől kapott havi fizetését. Ezt most az uralkodó — elismerve a terü­letek Jordániától való „függetlenségét” — megszüntette. Az érvágás Ciszjordá­nia 850 ezer lakosából a családtagok­kal együtt vagy 100 ezer embert köz­vetlenül sújt, és tovább rontja a gyen­gülő közszolgálatokat. Az adóbevételek csökkentésére hivatkozva ugyanis az utóbbi hónapokban az izraeli hatóságok már vagy 1200 palesztin közalkalmazot­tat „leépítettek”. A király felmondta a területek számára 1986-ban meghirde­tett ötéves, 1,4 milliárd dolláros fejlesz­tési tervét is. Igaz, hogy már tavaly is csak 20 milliót tudott átutalni az ese­dékes 250 millió helyett, de amikor a december óta tartó lázongás már ed­dig becslések szerint 330 millió dollár kiesést okozott, ez sem csekély összeg. A PFSZ aligha küldhet többet, hiába ígért az Arab Liga júniusban havi 40— 50 millió dollárt: az izraeli hatóságok szigorítják a vám- és pénzügyi ellen­őrzést, a határon százezerszámra ko­bozzák el a pénzt, mióta egy új rendel­kezés szerint arabok fejenként és al­kalmanként legföljebb 1200 dollárt hoz­hatnak be az országba külföldről. A jelek szerint Husszein célja olyan jogi, politikai és gazdasági űrt képezni, amelybe a palesztinók idő előtt belefá­radnak. Szigorával ebben segítségére van az izraeli kormány is. Ha majd a lakosság belátja, hogy a PFSZ-től sem­mi jóra nem számíthat, ismét a király segítségét fogja kérni? Az biztos, hogy a jordániai feltételek akkor sokkal ke­ményebbek lesznek. Mészáros György Munkabeszüntetés a pécsi szénbányáknál Megegyezés a kormánnyal Szerda délután befejeződ­tek a tárgyalások a kor­mány és a bányászszakszer­vezetek vezetői között azok­ban a kérdésekben, amelyek miatt Pécs bányaüzemének István aknáján kedd éjszaka figyelmeztető munkabeszün­tetést kezdtek. A munkaleál­lás okairól, az ez ügyben folytatott tárgyalásokról Ko­vács László, a Bányaipari Dolgozóik Szakszervezetének főtitkára tájékoztatta az MTI munkatársát. A figyelmeztető munkabe­szüntetés közvetlen kiváltó oka a tegnap közzétett hir­detmény volt, arról, hogy múlt évi teljesítményeik alapján Pécsbánya dolgozói mekkora hűségjutalomban részesülnek. A kihirdetett hűségjutalmak nettó össze­ge több ezer forinttal keve­sebb volt, mint egy évvel korábban, s ezt a bányászok úgy értékelték, mint munká­juk lebecsülését, a bányá­szat leértékelődését, ami már hónapok, évek óta nyugta­lanítja őket. Kovács László a hajnali órákhan érkezett a helyszín­re Kapolyi László bányásza­ti kormánybiztossal. A tár­gyalások azonnal megkez­dődtek, s mint Kovács Lász­ló elmondta, a bányászoktól megszokott higgadt maga­tartás, őszinteség jegyében zajlott le a beszélgetés. A bá­nyászok ismertették problé­máikat, s ezek képviseleté­re felkérték Kovács Lászlót és Kapolyi Lászlót. Mivel a bányászok panaszait a szak- szervezet is jogosan ítélte, a bányászszakszervezet főtit­kára azt kérte, hogy válasz­szák meg képviselőiket, s azok jöjjenek fel velük Bu­dapestre. A kormány vezetőivel a bányászok kérésére Kovács László és Kapolyi László tárgyalt. Kapolyi László ez ügyben Medgyessy Péter és Marjai József miniszterel­nök-helyettesekkel, míg Ko­vács László Grósz Károly párti őtitkár-miniszterel- nökkel tárgyalt. A bányász­szakszervezet főtitkára Srósz Károlynak átadta Pécs-Bá- nyaüzem dolgozóinak levelét, amelyben egyebek között kérik a bányászat jövőjének egyértelmű tisztázását. Le­velükben arra is felhívták a miniszterelnök figyelmét, hogy már az elmúlt évek­ben romlott a bányászat anyagi elismerése, amit az új adórendszer most tovább sú­lyosbított. Kovács László a Srósz Károllyal folytatott megbe­széléséről elmondta, hogy a bányászok anyagi gondjai mellett a bányászat több éve halmozódó problémái is na­pirendre kerültek. K bányá­szat gondjai nem ismeretle­nek a miniszterelnök előtt, márcsak azért sem, mert a bányászszakszervezet veze­A pécsi bányászok meg­bízottai szerdán délután hat órakor tértek vissza Buda­pestről, velük volt Kapolyi László kormánybiztos és Csethe András vezérigazgató. Az István-aknán tartott gyű­lésen, amelyen részt vettek a Mecseki Szénbányák más termelőüzemeinek képvise­lői is, Grün Lajos vájár szá­molt be küldetésük eredmé­nyéről. Teljesítették a fel­adatukat — mondta — igaz, bizonyos kompromisszumok­kal. Elmondta, hogy a hű­ségjutalmakat a tavalyival azonos összegben megkap­ják, ehhez pénzügyi támoga­tást kap a vállalat. A mun­kahelyi pótlékokat terhelő többletadók kérdését az Or­szággyűlés elé terjesztik, amely az adórendszer to­vábbi korszerűsítése kapcsán figyelembe veheti a bányá­szok sérelmeit. A gyűlés résztvevői megkérdezték a kormánybiztost, hogy mi a garancia a Mecseki Szénbá­tői is feltárták azokat, s a megoldásról folyamatosan tárgyaltak. A tárgyalások eredménye­ként megállapodás született arról, hogy a Pécs-Bánya- üzeim dolgozóinak hűségju­talmát ki kell egészíteni a tavaly kifizetett hűségjuta­lom nettóértékére, amihez a szükséges anyagi fedezetet bankhitel útján bocsátják rendelkezésükre. Mivel a mecseki bányáknál szanálási eljárás van folyamatban, ezt a hitelt is annak kapcsán rendezik majd. Megállapo­dás született arról is, hogy az adórendszer tapasztalatai­nak összegzésekor megvizs­gálják a bányászok pótlék- rendszerét s annak adóztatá­si mértékét, mert a pótlékok az új adórendszer hatására veszítettek ösztönző erejük­ből. Megvizsgálják a bá­nyászoknak azt a javaslatát, hogy a különféle pótlékok az alapbértől függetlenül, ne azzal együtt halmozottan, hanem külön megállapított sávban adózzanak. A bányászszakszervezet fő­titkára külön is kiemelte, hogy a dolgozóknak ez a megmozdulása valójában nem sztrájk volt, hanem fi­gyelmeztető munkabeszünte­tés. Annál is inkább, hiszen az éjszaka során senkit sem korlátoztak abban, hogy fel­vegye a műszakot, minden­ki saját belátása szerint dönthetett. Ezt pécs-Bányaüzem kép­viselői is hangsúlyozták, amikor szerda délután a bá­nyászszakszervezet székhá­zában találkoztak a sajtó képviselőivel. — Nem akar­juk, hogy megmozdulásunk­nak politikai színezete le­gyen — mondták — mi csak a gondjainkra akarjuk fel­hívni a figyelmet. A tárgya­lások eredményéről a bá­nyászok képviselői elégedet­ten nyilatkoztak, jóllehet minden gondjuk nem nyert azonnali megoldást, de ami­kor feljöttek Budapestre, maguk is tisztában voltak azzal, hogy az évek óta hal­mozódó problémákat nem le­het az egyik pillanatról a másikra megoldani. Az újságírókkal tartott ta­lálkozón jelen volt Kapolyi László is, s jogosnak mon­dotta mindazokat a problé­mákat, amelyeket a bányá­szok feltártak. Elmondta, hogy a miniszterelnök-he­lyettesekkel, a tárca vezetői­vel folytatott szűkkörű meg­beszélésen kialakított állás­pont alapján jutottak meg­egyezésre a bányászok kép­viselőivel. A bányászok ál­tal panaszolt problémák egy része azonban nemcsak ezt azt iparágat érinti, hanem általánosan rendezendő kér­dés, amelyre a kormányzati szervek a későbbiekben egyébként is visszatérnek majd. nyaszat jovojere, a Danyaszos munkájának nagyobb erköl­csi és anyagi megbecsülésé­re. A válasz: az értékes me­cseki szénre ezután is szük­ség lesz, ennek megfelelően gondoskodni fognak a bá­nyákról és a bányászokról. Ezután a bányászok válasz­tott képviselője, Molnár At­tila vájár javaslatára a gyű­lés megszavazta az egyezsé­get, felhatalmazva Kapolyi Lászlót, hogy közölje dönté­süket a kormánnyal. Ezzel véget ért a kereken húszórás munkabeszüntetés a Mecse­ki Szénbányák üzemeiben. A délutános műszak je­lenlevő dolgozói nyomban le­szálltak a bányába, hogy rendbe tegyék a munkahe­lyeket és előkészítsék a más­napi termelő műszakot. A többieket külön autóbuszok­kal hazaszállította a vál­lalat. Éjszakai műszakot most kivételesen nem szerveztek, hogy az emberek az izgal­mak után kipihenhessék ma­gukat Ismét termelnek a mecseki bányák

Next

/
Thumbnails
Contents