Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-25 / 203. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 25. Nyílt levél a lengyel sztrájkolókhoz Több bányában felvették a munkát Kerekasztal- Honferencia a leszerelésről Augusztus 30-án és 31-én a Magyar Külügyi Intézet nemzetközi kerekasztal-kon- ferenciát rendez a hagyományos leszerelésről. A tanácskozáson a Varsói Szerződés és a NATO 5—5 tagállamának néhány politikusa, katonai vezetője és tudósa vitatja meg a témával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Baltikumi nagygyűlések A három szovjet — balti köztársaság — Észtország, Lettország és Litvánia — városaiban, elsősorban Tallin- ban, Rigában és Vilniuszban kedden este százezrek vettek részt azokon a megmozdulásokon és nagygyűléseken, amelyeken a szovjet—német megnemtámadási szerződés aláírásának 49. évfordulójáról emlékeztek meg. A különböző öntevékeny szervezetek és népfrontmozgalmak kezdeményezte gyűléseket az illetékes városi tanácsok engedélyezték, s azok nyugodtan zajlottak le. A baltikumi gyűléseken — amelyeken részt vettek és felszólaltak a köztársasági kommunista pártok pépviselői is — elítélően szóltak a Molotov—Ribbentrop paktumról, a Baltikumot (és Lengyelországot) érdekszférákra osztó megállapodásról. Kiemelték azt is, hogy az akkori szovjet vezetés — Sztálinnal az élen —?■ a parancsuralmi módszerek elemeit az államközi kapcsolatokra is átvitte, fisveimen kívül hagyta a nemzetközi jogi és az elemi etikai normákat. A megmozdulásokon megemlékeztek a fasizmus és a sztálinizmus, a repressziók áldozatairól. Szó esett arról is — az SZKP XIX. pártkonferenciája határozataira emlékeztetve —, hogy az átalakítás és a demokrácia megszilárdításának folyamata a lenini elveknek megfelelően lehetővé teszi, hogy a szovjet köztársaságok valódi föderációt alakítsanak ki, megerősítve szuverenitásukat. Az egész párttagsághoz intézett nyílt levélben az illegális sztrájkok megakadályozására, a közrend és a munkahelyi fegyelem helyreállításának elősegítésére szólított fel keddi ülésén a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottsága, amely a közeli napokra ösz- szehívta a LEMP Központi Bizottságának ülését. A LEMP KB PB szerint a nehéz életkörülmények, az ország vezetéséhez címzett megalapozott kritikák és követelések nem szolgálhatnak magyarázatul a jogtiprásra, a termelés, a közlekedés és a nemzetközi árucsere megzavarására. A PB egyben reményét fejezte ki, hogy a helyzet veszélyes alakulása miatt aggódó állampolgárok „A Magyarország és Románia között kiéleződött vita elsimítására nincs sok kilátás, ha Bukarest nem változtat a nemzeti kisebbségekkel szembeni jelenlegi politikáján” — állapította meg szerdai számában a L’ Unita. Az olasz kommunisták lapja tudósításban számolt be arról, hogy román menekültek és különféle „spontán” magyar szervezetek kéthetes tiltakozó megmozdulást kezdtek Budapesten a romániai falurombolási terv ellen. A lap beszámol arról, hogy a tiltakozás hétfőn kezmegértéssel fogadták a Czeslaw Kiszczak belügyminiszter által bejelentett rendkívüli intézkedéseket. Keddről szerdára virradóra a sziléziai Myslowice „Lenin” bányájában befejeződött az illegális sztrájk. Bár a szczecini kikötő változatlanul sztrájkol, lényegesen javult a város tömeg- közlekedése, miután szerdára újabb autóbuszgarázsban vették fel a munkát és már csak egyet tartanak megszállva a munkások. Poznani hír szerint a „ce- gielski” művekben a szerdai reggeli műszak minden üzemrészében munkába állt; miután tegnap végétért a két gyáregységben a két napig tartó sztrájk. dődött, a tüntetők három— hat órás turnusokban váltják egymást a budapesti román nagykövetség előtt. A tudósítás megállapítja, hogy a nagykövetséget őrző rendőrség „nem lépett fel a tüntetőkkel szemben”, akik „Tiltakozunk Ceausescu ellen”, és „Éljen a magyar— román barátság” feliratú táblákat tartottak kezükben. A L, Unitá olvasói megtudhatják azt is, hogy a „szabad Románia” tagjai, vagyis a román származású menekültek huszonnégy órás éhségsztrájkot szerveznek. Pénteken újra Panmindzsonban Észak—déli tárgyalás Pénteken ismét tárgyaló- asztalhoz ül a KNDK és Dél-Korea küldöttsége Panmindzsonban. Erről sikerült egyezségre jutnia szerdán a delegációk vezetőinek a már-már kudarccal fenyegető megbeszélések után sebtében megtartott magánta- lálkozón, a demilitarizált övezeti határfaluban. A phenjani rádió szerint a KNDK kész engedményekre a két ország közös parlamenti konferenciájának napirendjét és összetételét illetően egyaránt. A dél-koreai fél azonban csak azt erősítette meg, hogy újabb tárgyalásra kerül sor. Szöulból származó értesülések szerint nincs érdemi közeledés az álláspontokban, ugyanis a KNDK a két ország törvényhozása valamennyi tagjának bevonásával szeretné Phenjanban megtartani azt a konferenciát, amelyen a meg nem támadási szerződés kérdéseit vitatnák meg, míg Dél-Ko- rea első lépésként a 20—20 fős parlamenti csoport feladatának csupán azt szánná, hogy a KNDK olimpiai részvételéről tárgyaljon. Oan Quayle n botrányok nem ülnek el Nem ülnek el a zajos botrányok a Republikánus Párt alelnökjelöltje, Dán Quayle szenátor körül. Ezúttal ismét előkerült az az állítólagos szexbotrány, amelynek évekkel ezelőtt, fiatal képviselőként részese volt, továbbra is vitatják katonai szolgálatának körülményeit és még iskolai bizonyítványait is előkeresték, annak igazolására, hogy gyenge tanulóként nyilván csak protekcióval jutott be a jogi karra. Quayle minden vádat elutasít, elnökjelöltje, George Bush, a leghatározottabban védelmezi, sőt Reagan elnök is kijelentette, hogy messzemenően alkalmasnak tartja a szenátort az alelnökjelölt- ségre. Tiltakozás Budapesten a ro mán nagykövetség előtt A L,Unita beszámolója a magyar-román viszonyról Két tűz között a palesztinok Jordánia nem palesztin állam — ez volt Husszein király augusztus eleji „üzenetének” lényege és ezt egyformán intézte mind Izraelhez, mind a PFSZ- hez. Az uralkodó azt mondta, hogy lemond az Izrael által 1967-ben megszállt országától! elfoglalt területekről és azok egyedüli törvényes képviselőjének a PFSZ-t ismeri el — minden fenntartás nélkül. Husszein kiábrándult mind az Arab Ligából, mind a PFSZ-,bői, amellyel legújabban 1985 óta egyezkedett az Izrael által 1967-ben megszállt arab területek, Ciszjordánia és a gázai övezet közös képviseletéről, és kiábrándult az izraeli Munkapártból is, amellyel tavaly áprilisban jutott Londonban félig- meddig titkos megállapodásra arról, hogy a területek nagyrészét Jordánia kapná vissza. Az egyezség megvalósulását a másik izraeli kormánypárt, a LIKUD „megfúrta”. E helyzetben Husz- szein tarthatott attól, hogy mind Izraelben, mind a PFSZ-ben felerősödnek azok az elképzelések, amelyek szerint a palesztinok hazája tulajdonképpen Jordánia— állampolgárai mintegy felerészben valóban palesztinok, a többi főleg beduin. Emlékezhetett arra, hogy a PFSZ 1970-ben <a „fekete szeptember” idején tett már kísérletet a hatalom megragadására Jordániában és az izraeli jobboldalon többen — például Sáron tábornok — akkor legalábbis szóban támogatták ezt a törekvést, hiszen ha a palesztinoknak lenne önálló államuk — Jordánia helyén —, akkor Izrael „joggal” tarthatná meg a most megszállt területeket. A Husszein-féle „lemondás” körülményei azonban arra utalnák, hogy a király még nem játszotta ki utolsó kártyáját. Milyen állampolgárok lesznek a megszállt területek Lakosai? Eddig kaphattak jordániai útlevelet és ennek alapján külföldön továbbra is jordániai állampolgárnak számítottak. Az uralkodó bejelentése szerint marad az útlevél, de ezentúl nem igazol semmiféle állampolgárságot. Kérdés, be tudja-e tölteni a PFSZ a keletkezett jogi űrt? A szervezet azt ígéri, hogy a palesztin Nemzeti Tanács Algírban hamarosan összeülő tanácskozásán emigráns kormányt alakítanak. Más elképzelések szerint a helyszínen „de jure” független államot alakítanak ideiglenes kormánnyal. Ez persze tényleges állam- alapítást semmiképp sem jelent, hiszen a területek továbbra is izraeli kézben vannak. De ettől függetlenül is, ha a nemzetközi közösség egy része talán el is ismerné a felszabadítás! szervezet „kormányát”, vajon állampolgárok lehetnek-e nemzetközi jogi szempontból a nem létező állam Iákosai? Kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy a napokban az izraeli kormány törvényen kívül helyezte a területeken eddig is csak titokban működő népi bizottságokat. Ezek a bizottságok szervezik a pasz- szív ellenállást, az adófizetés megtagadását. a kereskedősztrájkot, az izraeli áruk bojkottját és helyébe a kezdetleges helyi ipar fellendítését, a kijárási tilalommal akadályozott mezőgazdasági termelés helyett a ház körüli gazdaságok közös művelését, a bezárt iskolák helyett a gyerekek házi oktatását — más szóval az esetleges államalapítás infrastruktúráját. Mostantól e bizottságok tagjait és a velük együttműködőket tízévi börtönbüntetés fenyegeti illegális szervezethez való tartozás miatt. Eddig ha nem sikerült közvetlenül „terrorcselekményt” rájuk bizonyítani, pusztán szervezkedés miatt legföljebb hathónapos adminisztratív elzárást szabhattak ki a hatóságok, igaz, ezt akárhányszor. Az új intézkedés megnehezíti a PFSZ-nék, hogy átvegye a területeken Jordánia szerepét. A jordániai költségvetés eddig évi 30—40 millió dollárral egészítette ki a területeken izraeli irányítással működő palesztin közigazgatás alkalmazottainak fizetését, fejenként havi 200— 250 dollárral, 20—40 százalékkal toldva meg mintegy 20 ezer közalkalmazott — tanár, orvos, elöljárósági hivatalnok — Izraeltől kapott havi fizetését. Ezt most az uralkodó — elismerve a területek Jordániától való „függetlenségét” — megszüntette. Az érvágás Ciszjordánia 850 ezer lakosából a családtagokkal együtt vagy 100 ezer embert közvetlenül sújt, és tovább rontja a gyengülő közszolgálatokat. Az adóbevételek csökkentésére hivatkozva ugyanis az utóbbi hónapokban az izraeli hatóságok már vagy 1200 palesztin közalkalmazottat „leépítettek”. A király felmondta a területek számára 1986-ban meghirdetett ötéves, 1,4 milliárd dolláros fejlesztési tervét is. Igaz, hogy már tavaly is csak 20 milliót tudott átutalni az esedékes 250 millió helyett, de amikor a december óta tartó lázongás már eddig becslések szerint 330 millió dollár kiesést okozott, ez sem csekély összeg. A PFSZ aligha küldhet többet, hiába ígért az Arab Liga júniusban havi 40— 50 millió dollárt: az izraeli hatóságok szigorítják a vám- és pénzügyi ellenőrzést, a határon százezerszámra kobozzák el a pénzt, mióta egy új rendelkezés szerint arabok fejenként és alkalmanként legföljebb 1200 dollárt hozhatnak be az országba külföldről. A jelek szerint Husszein célja olyan jogi, politikai és gazdasági űrt képezni, amelybe a palesztinók idő előtt belefáradnak. Szigorával ebben segítségére van az izraeli kormány is. Ha majd a lakosság belátja, hogy a PFSZ-től semmi jóra nem számíthat, ismét a király segítségét fogja kérni? Az biztos, hogy a jordániai feltételek akkor sokkal keményebbek lesznek. Mészáros György Munkabeszüntetés a pécsi szénbányáknál Megegyezés a kormánnyal Szerda délután befejeződtek a tárgyalások a kormány és a bányászszakszervezetek vezetői között azokban a kérdésekben, amelyek miatt Pécs bányaüzemének István aknáján kedd éjszaka figyelmeztető munkabeszüntetést kezdtek. A munkaleállás okairól, az ez ügyben folytatott tárgyalásokról Kovács László, a Bányaipari Dolgozóik Szakszervezetének főtitkára tájékoztatta az MTI munkatársát. A figyelmeztető munkabeszüntetés közvetlen kiváltó oka a tegnap közzétett hirdetmény volt, arról, hogy múlt évi teljesítményeik alapján Pécsbánya dolgozói mekkora hűségjutalomban részesülnek. A kihirdetett hűségjutalmak nettó összege több ezer forinttal kevesebb volt, mint egy évvel korábban, s ezt a bányászok úgy értékelték, mint munkájuk lebecsülését, a bányászat leértékelődését, ami már hónapok, évek óta nyugtalanítja őket. Kovács László a hajnali órákhan érkezett a helyszínre Kapolyi László bányászati kormánybiztossal. A tárgyalások azonnal megkezdődtek, s mint Kovács László elmondta, a bányászoktól megszokott higgadt magatartás, őszinteség jegyében zajlott le a beszélgetés. A bányászok ismertették problémáikat, s ezek képviseletére felkérték Kovács Lászlót és Kapolyi Lászlót. Mivel a bányászok panaszait a szak- szervezet is jogosan ítélte, a bányászszakszervezet főtitkára azt kérte, hogy válaszszák meg képviselőiket, s azok jöjjenek fel velük Budapestre. A kormány vezetőivel a bányászok kérésére Kovács László és Kapolyi László tárgyalt. Kapolyi László ez ügyben Medgyessy Péter és Marjai József miniszterelnök-helyettesekkel, míg Kovács László Grósz Károly párti őtitkár-miniszterel- nökkel tárgyalt. A bányászszakszervezet főtitkára Srósz Károlynak átadta Pécs-Bá- nyaüzem dolgozóinak levelét, amelyben egyebek között kérik a bányászat jövőjének egyértelmű tisztázását. Levelükben arra is felhívták a miniszterelnök figyelmét, hogy már az elmúlt években romlott a bányászat anyagi elismerése, amit az új adórendszer most tovább súlyosbított. Kovács László a Srósz Károllyal folytatott megbeszéléséről elmondta, hogy a bányászok anyagi gondjai mellett a bányászat több éve halmozódó problémái is napirendre kerültek. K bányászat gondjai nem ismeretlenek a miniszterelnök előtt, márcsak azért sem, mert a bányászszakszervezet vezeA pécsi bányászok megbízottai szerdán délután hat órakor tértek vissza Budapestről, velük volt Kapolyi László kormánybiztos és Csethe András vezérigazgató. Az István-aknán tartott gyűlésen, amelyen részt vettek a Mecseki Szénbányák más termelőüzemeinek képviselői is, Grün Lajos vájár számolt be küldetésük eredményéről. Teljesítették a feladatukat — mondta — igaz, bizonyos kompromisszumokkal. Elmondta, hogy a hűségjutalmakat a tavalyival azonos összegben megkapják, ehhez pénzügyi támogatást kap a vállalat. A munkahelyi pótlékokat terhelő többletadók kérdését az Országgyűlés elé terjesztik, amely az adórendszer további korszerűsítése kapcsán figyelembe veheti a bányászok sérelmeit. A gyűlés résztvevői megkérdezték a kormánybiztost, hogy mi a garancia a Mecseki Szénbátői is feltárták azokat, s a megoldásról folyamatosan tárgyaltak. A tárgyalások eredményeként megállapodás született arról, hogy a Pécs-Bánya- üzeim dolgozóinak hűségjutalmát ki kell egészíteni a tavaly kifizetett hűségjutalom nettóértékére, amihez a szükséges anyagi fedezetet bankhitel útján bocsátják rendelkezésükre. Mivel a mecseki bányáknál szanálási eljárás van folyamatban, ezt a hitelt is annak kapcsán rendezik majd. Megállapodás született arról is, hogy az adórendszer tapasztalatainak összegzésekor megvizsgálják a bányászok pótlék- rendszerét s annak adóztatási mértékét, mert a pótlékok az új adórendszer hatására veszítettek ösztönző erejükből. Megvizsgálják a bányászoknak azt a javaslatát, hogy a különféle pótlékok az alapbértől függetlenül, ne azzal együtt halmozottan, hanem külön megállapított sávban adózzanak. A bányászszakszervezet főtitkára külön is kiemelte, hogy a dolgozóknak ez a megmozdulása valójában nem sztrájk volt, hanem figyelmeztető munkabeszüntetés. Annál is inkább, hiszen az éjszaka során senkit sem korlátoztak abban, hogy felvegye a műszakot, mindenki saját belátása szerint dönthetett. Ezt pécs-Bányaüzem képviselői is hangsúlyozták, amikor szerda délután a bányászszakszervezet székházában találkoztak a sajtó képviselőivel. — Nem akarjuk, hogy megmozdulásunknak politikai színezete legyen — mondták — mi csak a gondjainkra akarjuk felhívni a figyelmet. A tárgyalások eredményéről a bányászok képviselői elégedetten nyilatkoztak, jóllehet minden gondjuk nem nyert azonnali megoldást, de amikor feljöttek Budapestre, maguk is tisztában voltak azzal, hogy az évek óta halmozódó problémákat nem lehet az egyik pillanatról a másikra megoldani. Az újságírókkal tartott találkozón jelen volt Kapolyi László is, s jogosnak mondotta mindazokat a problémákat, amelyeket a bányászok feltártak. Elmondta, hogy a miniszterelnök-helyettesekkel, a tárca vezetőivel folytatott szűkkörű megbeszélésen kialakított álláspont alapján jutottak megegyezésre a bányászok képviselőivel. A bányászok által panaszolt problémák egy része azonban nemcsak ezt azt iparágat érinti, hanem általánosan rendezendő kérdés, amelyre a kormányzati szervek a későbbiekben egyébként is visszatérnek majd. nyaszat jovojere, a Danyaszos munkájának nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésére. A válasz: az értékes mecseki szénre ezután is szükség lesz, ennek megfelelően gondoskodni fognak a bányákról és a bányászokról. Ezután a bányászok választott képviselője, Molnár Attila vájár javaslatára a gyűlés megszavazta az egyezséget, felhatalmazva Kapolyi Lászlót, hogy közölje döntésüket a kormánnyal. Ezzel véget ért a kereken húszórás munkabeszüntetés a Mecseki Szénbányák üzemeiben. A délutános műszak jelenlevő dolgozói nyomban leszálltak a bányába, hogy rendbe tegyék a munkahelyeket és előkészítsék a másnapi termelő műszakot. A többieket külön autóbuszokkal hazaszállította a vállalat. Éjszakai műszakot most kivételesen nem szerveztek, hogy az emberek az izgalmak után kipihenhessék magukat Ismét termelnek a mecseki bányák
