Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-24 / 202. szám
xxxiX. évt. 202. sz„ 1988. aug., 24., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Az egyén szerepe a szocializmusban Nemcsak a galopp-pályán versenyeznek A tévé képernyője előtt Egyesületi esély Ülést tartott a Politikai Bizottság Polyetilén zsákokat, valamint fröccsöntött termékeket gyárt a Tszker Műanyagfeldolgozó és Filmnyomó Gt fegyverneki üzeme. Idei termelési tervük mintegy 45 millió forint (Fotó: T. K. L.) A jászkiséri téglagyárban Újra füstöl a kémény A Baunit Kft hasznot remél Grisz Károly fogadta Maximé Az MSZMP Politikai Bizottsága augusztus 23-ón ülést tartott. A testület megvitatta azokat az elveket, amelyek meghatározzák a kommunisták viszonyát az újonnan létrejövő szervezetekhez, egyesületekhez. A párttagságnak elő kell segíteni az MSZMP és az állampolgárok különböző egyesületei közötti partneri kapcsolatok kialakulását és fejlődését. A kommunisták feladata, hogy a közös célok elérése szocialista építőmunkánk szilárd belső és külső feltételeinek biztosítása érdekében törekedMásodszor találkoznak a gépipari mérnökök és közgazdászok országos szemináriumon augusztus 25—26- án Szolnokon, hogy folytassák a két évvel korrábban Nyíregyházán megkezdett párbeszédet. Ügy gondoljuk, szükséges a véleménycsere, a nézetek ütköztetése, az álláspontok megvédése és a közös vélemény kialakítása, mert az ipar mérnökei, közgazdászai egyaránt az ipar műszaki-gazdasági problémáinak megoldásához akarnak hozzászólni, a megoldások közül is az eredményesebb módot keresik. Fejlesztésre nagy szükség van, ahhoz pedig pénz kell, több és jobb piaci információ, újabb és célszerűbb feltétel- rendszer, összehangolt mérnöki és közgazdasági munka. Sok jó és rossz példát lehetne felsorolni, manapság — amikor minden vállalatnál, szövetkezetnél együtt dolgozik a mérnök és a közgazdász — milyen a naponta megmutatkozó együttműjenek az újtípusú nemzeti konszenzus megteremtésére, együttműködve a megalakuló új szervezetekkel, a magyar társadalom haladást igenlő erőivel — a témát megvitatásra a Központi Bizottság elé terjeszti. A Politikai Bizottság jóváhagyta azt a programot, amelynek keretében a testület tagjai és a Központi Bizottság titkárai az év hátralévő időszakában, munkájuk szerves részeként látogatásokat tesznek az ország megyéiben, városaiban. A látogatások során — az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően — részt Az adott témák legszakavatottabb ismerői tartanak előadásokat. Így például az első nap Zányi Jenő, a Magyar Gazdasági Kamara al- elnöke a mérnöki és a köz- gazdasági szemlélet közös vonásairól, Kopátsy Sándor pénzügyi tanácsos pedig az innováció közgazdasági feltételeiről beszél. Hegedűs Oszkár, a Budapest Bank vezérigazgatója a vállalati műszaki fejlesztés banki támogatásáról tart előadást, de szó lesz még többek között arról is, hogy például milyen szerepe van a tartalékfeltáró és szervező munkának a vállalati gazdálkodásban, milyen hatása van a piaci mozgásoknak és az árnak a vállalati fejlesztésekre. Bizonyára sok hallgatója lesz annak az előadásnak is, amelyet Debreczeni Kálmán, a Befektetési Bank igazgatója tart a tőzsde gazdasági életben betöltött szerepéről. A kétnapos tanácskozás pénteken, a kora délutáni órákban ér véget. vesznek alapszervezetek taggyűlésein, megyei, városi, vállalati és intézményi pártszervek tanácskozásain, tájékoztatókat tartanak politikai kérdésekről, találkoznak és eszmecserét folytatnak párt tisztségviselőkkel, állami és gazdasági vezetőkkel, párttagokkal és pártonkívüliekkel. A testület döntése szerint e találkozókra a jövőben kötetlen és közvetlen formában kerül sor. A testület a továbbiakban hatáskörébe tartozó személyi kérdésekről tárgyalt és különféle szóbeli bejelentéseket hallgatott meg. KGST Tanácskozás a termőföldek felújításáról Tudományos tanácskozás kezdődött kedden Gyöngyösön az ipar által károsított termőföldek rekultivációjáról a KGST-országok és Jugoszlávia képviselőinek részvételével. Az első napon mintegy száz hazai és külföldi szakember a nemzetközi együttműködés lehetőségeit vitatta meg, s szó esett kétoldalú szerződések előkészítéséről is. Elhangzott, hogy a szocialista országokban mintegy 2,5 millió hektárnyi termőföldet érint a bányaművelés, és Magyarországon is eléri a 300 ezer hektárt a rekultivációra szoruló terület nagysága. A következő napokban a károsodott föld termővé alakításának új módszereiről cserélik ki tapasztalataikat a nemzetközi szimpózium résztvevői. A nemzetközi konferencia —, amelynek rendezője a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kompolti kutatóintézete és a Gyöngyösi Üzemmérnöki Intézet — csütörtökön jegyzőkönyv aláírásával zárul. Egyéves szünet után újból termel a jászkiséri téglagyár. A téesz 1986 őszén fejezte be a nyers gyártást, és a következő fél évben már csak a készletek értékesítése érdekében gyújtották be a körkemencét. Majd két évtizedes termelés után a múlt év júniusára kiürültek a színek, elnéptelenedett a gyár. A dolgozók eltávoztak, többségüket a szövetkezet más területen foglalkoztatta. A Jászkiséri Lenin Tsz, amely jogelődjétől örökölte a téglagyárat, lényegében soha nem látott jelentős hasznot a gyártásból, sőt az utóbbi években kifejezetten veszteséges volt a termelés. öt éve még egy jelentős rekonstrukcióba is belevágtak, de a fejlesztés nem hozta meg a remélt eredményt, ezért úgy döntött a vezetés 86-ban, hogy a termelést megszünteti. Az elmúlt hetekben a Baunit Vállalkozási és Kereskedelmi Kft névvel megalakult társaság újból megindította a gépeket Jászkiséren. A fedett színek megteltek nyers téglával és hamarosan megkezdődik az égetés is. A szolnoki Profil Mérnöki Iroda és a jászkiséri költségvetési üzem vezetői láttak fantáziát a téglagyártásban, és fogtak össze, hogy a téesszel közösen alakítsák meg a Baunitot. Mivel a szövetkezet elzárkózott, így nélküle kezdődött meg a termelés. Továbbra is a hagyomá(Folytatás a 3. oldalon) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. a Minisztertanács elnöke kedden a Központi Bizottság székházában fogadta Maxime Gremetzet, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság külügyi titkárát, aki az MSZMP meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást a két párt helyzetéről, tevékenységéről és azokról a fontosabb feladatokról, amelyek Magyarországon és Franciaországban a politikai munka előterében állnak. Nagyra értékelték az MSZMP és az FKP közötti hagyományosan jó kapcsolatokat, és állást foglaltak az együttműködés további fejlesztése mellett. Augusztus 25—26-án Gépipari mérnökök és közgazdászok II. országos szemináriuma Szolnokon ködésük eredménye. Szakmájukat szerető, igényes mérnökök és közgazdászok, valamint a termelés vezetők már hosszabb idő óta próbálják, hogy a két szakma képviselői minél jobban együtt dolgozzanak a fontos ipari és vállalati kérdések megoldásában. A csütörtökön kezdődő .kétnapos szeminárium tulajdonképpen a továbbképzést szolgálja, s a tanácskozáson bizonyára „megfogalmazzák az együttműködés feltételeit, feltárják annak hiányosságait, s ami egyébként sem lényegtelen szempont, megoldásokat is javasolnak majd ezeknek az okoknak a megszüntetésére. A szekcióüléseken remélhetőleg élénk viták alakulnak ki, mivel van miről szót váltani: Elég ha a hazai általános műszaki-gazdasági problémákra, ezek között a kooperáció, a minőség, a tartalékfeltárás és gazdaságosság növelésének időszerű kérdéseire gondolunk. A tanácskozás résztvevői megvitatják majd a kooperáció témakörében a kisiparosok és kisszervezetek, kisszövetkezetek, géemkák stb szerepét, felvetik az eredményes vállalati gazdálkodáshoz egyre inkább szükséges bel- és külpiaci információk fontosságát, ismertetik a hazai és külföldi legújabb kutatási és fejlesztési eredményeket. Kustáp Péter a horonynál. A kézi korongozás fortélyait egyre kevésbé értékeli a piac. Valóban csak a tömegtermelésé a jövő? Magyar és idegen formák a raktár polcain (Fotó: T. K. L.) Ezek az edények ismertethetnék meg a hiteles magyar formákat a külpiacon Az utóbbi három évben jelentősen visszaesett a Karcagi Agyagipari Népművészeti Szövetkezet termékei iránti kereslet. A „szakmában” korántsem csak a Kunság fővárosának fazekasai küszködnek ilyen gondokkal, itthon mind kevesebben veszik a népi hagyományokat őrző cserepeket, a határokon túl pedig nem ismerik annyira, hogy a megrendelések munkát adjanak minden alföldi fazekasnak és fazekasszövetkezetnek. Ügy tűnik, túl sokat termelünk, hogy mindannyian a hazai piacról éljünk meg, a külföldi vevő előtt pedig gyakran kevésnek bizonyulunk — vélekednek Karcagon. A külföldről érkező megrendeléseket ugyanis gyakran azért kénytelenek elszalasztani, mert a sok ezres szériát a megrendelőtől elvárt határidőre képtelenek elkészíteni a szövetkezetben. A magyar formavilágtól meglehetősen idegen, például hongkongi ihletésű kerámiákat (a legtöbbször ilyet kér a külföldi vevő) kény- szerűségből készítik el a kunsági fazekasok, bár a szövetkezetben ma használatos technológiát nem a tőmegtermelés igényei szerint alakították ki. Karcagon a napokban talán sikerül üzletet kötni egy nagyobb tételű amerikai szállításra. És ami a legfontosabb: olyan cserepeket kérnek a tengerentúlról, amelyik az Alföld közepének népművészeti hagyományait őrzi. liehet, hogy csak egy jó piackutató kellett, hogy a karcagi termékek iránt felkeltse a külföld érdeklődését? Korong es k a I P m t a c
