Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-23 / 201. szám
1988. AUGUSZTUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Festik, szobrászok a Takács-tanyán Látogatóban a VI. mezőtúri képzőművészeti alkotótelepen A Körösök völgyének természetvédelmi körzete hazánk legszebb, legfestőibb tájai közé tartozik. A Takács-tanya, a mezőtúri Holt- Körös partján, néhány éve már fogalom a képzőművészek számára. Az idén hatodszor hívtak oda festőket, szobrászokat, grafikusokat, s a vendéglátó Mezőtúr város közössége ideális környezetben biztosítja a művészek számára a gondtalan alkotás lehetőségét. Ágotha Margit és Rékassy Csaba grafikusok, Balogh Géza, Fazekas, Magdolna, Pjotr Makszavics Javics (Szovjetunió), Mikulás Lo- vacky (Csehszlovákia), Ván- csa Ildikó festőművészek, Borbás Tibor és Győrfi Sándor szobrászművészek kaptak meghívást az idei, egy hónapig tartó alkotótelepre. A már-már legendás Takács-tanyán — ahol a művészek alkotnak — csupa ismerős arc. Meggyes László „talpig trópusi öltözetben” fest. — Ha nem tévedek, második nyara ez már a Holt- Körös partján... — A harmadik, de mintha most lennék itt először, annyi festői szépséget. izgalmat ad nekem ez a táj, hiszen a növényi kultúrák változásával új és újabb arcát mutatja. — ön évtizedek óta a Szolnoki Művésztelepen él, dolgozik, innen bő félszáz kilométernyire. Ennek ellenére másnak látja itt az Alföldet, mint a Tisza—Zagyva mellett? — Teljesen más ez a vidék, mint a Szolnok környéki. Ezzel nem annak szépségét akarom kétségbe vonni, hanem a másságot szeretném hangsúlyozni. Más az ég, a levegő, itt állandóan fúj valamicske szél, á fák levelei, a növényzet, a virágok állandóan mozognak. Az állóvíz — a Holt- Körös — másképpen tükröz, mint a Tisza, és egyáltalán, mint a folyó vizek. Meggyes László: A víz növényvilága is színes festői téma olyan öntési eljárást ismertem meg, azt a bizonyos viaszveszejtő módszert, amely egyenesen. szenzációs. Borbás Tibor szobrász kollégám volt olyan kedves „bevezetni” az eljárás rejtelmeibe. Ezt az életfát, amelyet most készítek, már szeretném önállóan bronzba önteni. Széchenyi. Borbás Tibor szobra — egyelőre még gipszben kebb felületeit nézzük, akkor örökösen változó színeket láthatunk. Az itteni naplementéket sohasem felejtem el. egyáltalán szinte egy életre való élményanyagot kapok a Takács-tanya körüli élővilágtól. Dr. Mikulás Lovackyval — akinek a múlt héten nyitották meg kiállítását a megyei művelődési központban — a szobrászok „színjében” találkoztunk. — Hogy érzi magát nálunk, min dolgozik? — Köszönöm, nagyon jól. Hogy min dolgozom? Tudja én szobrászkodom is, és itt — ön „civilben" a bártfai múzeum igazgatója. Milyen lehetőségét látja a magyar—szlovák művészeti kapcsolatoknak? — Nagyon remélem, hogy a mostani ittartózkodásom és a Pavol Tarasoviccal közös tárlatunk a gyümölcsöző együttműködés kezdetét jelenti. Pjotr Makszavics Javics Vityebszkben élő, de Török- szentmiklóson született szovjet festőművészt egy portré festésében zavartuk meg. — Szép kislányt talált modellnek, Pjotr Makszavics! — Bizony, ráadásul nem is akármilyen kislány, hanem a földim, törökszentmiklósi ! — S hogy mint él az itthoni ősvadonban? — Hosszú, hosszú évtizedekig álmodoztam arról — bár választott hazámra sem lehet panaszom —, hogy egyszer még majd itthon festhetek. Ez most megvalósult, gyönyörű szép ajándék ez számomra, hetvenedik születésnapomra. Mozgalmasak voltak azok a napok — amikor ott jártunk — más szempontból is a Takács-tanyán. Győrfi Sándor a Mezőtúron azóta már felállított szobra elhelyezésén dolgozott, Váncsa Ildikó a gyulai várban csütörtökön megnyílt kiállítását rendezte, és a jelenlévő művészek közül csaknem mindannyian a tavaly alkotott munkáikból válogattak az V. mezőtúri alkotótelep kiállításához. Az idei, sorrendben a hatodik képzőművészeti alkotótelepen „született” képeket, rajzokat, szobrokat jövőre láthatja majd a közönség. Fazekas Magdolna: Mindig újabb és újabb színcsodák — ti — — örömmel olvastuk nevét az országos akvarell- biennálé díjazottjai között. —< Azokkal az akvarellek- kel pályáztam, amelyeket tavaly itt festettem a Takácstanyán. — Fazekas Magdolna a halk harmóniák művésze, itt viszont minden annyira eruptív. Valami mégis „rabul ejtette” önt is, hiszen nyaranta vissza-visszahív- ja ez a táj. — Kétségtelenül erősek és meghatározóak itt a színek, ha csak úgy végigfürkész szemünk a látványon, de ha egy-egy bokor, faág vagy akár napraforgótábla szűA Holt-Körös, Pjotr Makszavics Javics vásznán Ót bemutató előadás—Ha kedd, akkor orfeum—„Régi szolnokiak” újra a Tisza partján Évadnyitó társulati ülés a Szigligeti Színházban A társulati ülés résztvevői Tegnap délben tartották a Szolnoki Szigligeti Színházban az új évad első társulati ülését. Schivajda György igazgató köszöntötte a társulat új tagjait. Győry Emil és ifjú Újlaki László — már több sikeres évadjuk volt Szolnokon — a Pécsi Nemzeti Színháztól, Spolarics Andrea a Madách Színháztól szerződött Szolnokra; Meister Éva Marosvásárhelyről; Farczádi Ildikó pedig Kolozsvárról jött a Tisza partjára. A színház új tagja Pajor Eszter is. Dramaturgként a társulathoz szerződött Molnár H. lMjos romániai magyar író, rendezőnek pedig Taub János Izraelből. Csík György díszlettervező a filmgyárat cserélte fel a szolnoki színházzal. Bejelentette a színház igazgatója, hogy a Művelődési Minisztérium nagyobb összeggel és nívódíjjal ismerte el és jutalmazta a társulat múlt évi teljesítményét, majd ismertette az új évad műsortervét. A nagy színházban öt bemutató előadást tartunk — mondotta Schwajda György —. Október elsején Molnár Ferenc vígjátékával, az Üvegcipővel nyitunk. Az előadást Garas Dezső rendezi, a főszerepet Győri Emil játssza. Október 14-én lesz Székely János Caligula helytartója című drámájának bemutatója, Taub János rendezésében. A három főszereplő: Fodor Tamás, Kézdy György és Helyey László. November 18-án Kálmán Imre Marica grófnője kerül színre Horváth Tivadar rendezésében, január elején pedig Franz Kafka A kastély című regényének színpadi változata — ezt Fodor Tamás rendezi. A nagy színház évadjának utolsó bemutatója nem az Assisi Szent Ferenc lesz, hanem ugyanazon író, Ghelderode Színész el... című műve. A változtatásra azért van szükség, mert a Képek Assisi Szent Ferenc életéből hatalmas vállalkozás, a felkészülés igen hosz- szú időt igényel. A következő, tehát a jövő évadban mindenképpen szeretnénk műsorra tűzni ezt a zseniális darabot, mondotta Schwajda György. A Szobaszínház Koestler Sötétség délben című könyvének színpadi változatával nyit, majd Yukio Misima japán író Sade márkiné című darabja kerül bemutatásra. Ezt követi Szilágyi Andor A rettenetes anya avagy a madarak élete című drámája. Ha kedd, akkor orfeum: vagyis minden kedden — Koós Olga rendezésében — kabaré lesz a Szobaszínházban, egy-egy országosan ismert konferanszié fellépésével. A bemutatók számát csökkentette a színház, de az előadások számát semmiképpen sem akarják mérsékelni, hazai és külföldi vendégszerepléseket terveznek. Nyomatékosan leszögezte a színház igazgatója, hogy bármennyire is fontosnak véli a gazdasági kérdéseket, a művészi színvonalat semmiképpen sem rendelik alá a körülmé- nyeknek. A színház épületének állagáról szólva elmondotta Schwajda György, hogy a mielőbbi felújítás — statikai, tűzrendészeti, munkavédelmi okokból — nem tűrhet halasztást, mert fennáll annak lehetősége, hogy a hatóságok az üzemszerű használatra alkalmatlannak minősítik az épületet. Az igazgató expozéját követően Vincze Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője köszöntötte a társulatot, nagyra értékelte a színház elmúlt évadban nyújtott művészi teljesítményét. Felszólalt a társulati ülésen Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára is. Kérte a társulat tagjait, legyenek bizalommal a megyei vezetés iránt, amely a jelenlegi gazdasági nehézségek közepette is rendkívüli erőfeszítéseket tesz azért, hogy az országszerte és immár nemzetközileg is elismert tehetséges társulat művészi munkájának feltételei tartósan megnyugtatóvá váljanak, fokozatosan javuljanak, s hogy természetesen, a közönség is zavartalanul élvezhesse az előadásokat. De a megoldásért meg kell küzdeni — mondotta. Az évadnyitó társulati ülésén bejelentették, hogy az 1988/89-es évad tényleges megkezdése, és a belgrádi BITEF szereplés előtt a társulat néhány előadásban még műsorra tűzi Szolnokon a nagysikerű Dr. Zsivágót. Nemcsak érdekességként jegyezzük meg, hogy a Zsivá- gó előadásszáma a városban túlszárnyalta a Csárdáskirálynőét. — ti — SZOL A RÁDIÓ Vasárnapi újság A megyeszékhelyen Országos képzőművészeti filmszemle Hatodik alkalommal kerül sor Szolnokon az országos képzőművészei filmszemlére. A háromévenkénti seregszemle időpontja ezúttal szeptember 26—27—28-a lesz. A megnyitót követően délután 2 órakor az idén elhunyt Kollányi Ágostonra emlékezznek a résztvevők a Megyei Művelődési és Ifjú; sági Központban. Este pedig egy új magyar film díszbemutatóját tervezik. Másnap, szeptember 27-én vetítik le 9—18 óráig a szemle versenyfilmjeit. Mintegy hetven filmet mutatnak be három: TV-filmek, mozifilmek illetve városi TV-, amatőrfilmek kategóriában. A zsűrielnökök Horváth Z. Gergely, Lugossy László illetve Buglya Sándor. A filmszemle rendezői a jövőben szeretnék nemzet-' közivé bővíteni a versenyt. Így már az idén természete- . sen versenyen kívül külföldi filmeket is vetítenek. A háromnapos seregszemle zárónapján Hogyan segítik a képző- és iparművészeti alkotások a vizuális nevelést, ismeretterjesztést a közoktatásban és a közművelődésben címmel tanácskozásra kerül sor, majd átadják a verseny díjait. A már sokszor sikert aratott, hajnaltól—hajnalig tartó, a hallgatók kívánságát teljesítő élő egyenes adással köszöntötte az ünnepet, augusztus húszadikát a rádió. Ezúttal a Petőfi adón zajlott a nagy atrakció, a 22 órás, többhelyszínes műsor, kilenc műsorvezetővel, rengeteg zenével és ünnepi közvetítésekkel. A délutánból nem hiányzott a sport, az estéből a sok, meglepetésekkel teli, derűs pillanat, régmúlt és mai hírességek megszólaltatása. Igazán érdekes műsor volt, — bár egy hallgatónak egyszerre sok — még ha a vasárnap hajnali műsorrészben olyan műsorvezetők is szólaltak meg, egy csokorban, mint Déri János, Juszt László és Verebes István. A jó humorú, élvezetes adás után csak az várakozott 10 percet vasárnap hajnalban, aki ha csak teheti, mindig meghallgatja a Vasárnapi újságot, ezt a második évfolyamnál tartó, de már sok rangos műsorral vetekedő magazint. Vannak, akik ismerőseimtől tudom, — egyszerűen csak vasárnapi misének hívják ezt a reggel hattól fél kilencig szóló, egyszerűen, de annál nagyobb gonddal szerkesztett műsort, amolyan hazai tükörnek, valóságunk mai és közelmúltunk izgalmas kérdéseit bátran fölvállaló műsornak. Bárki, bárhogyan hívja, aki egyszer-kétszer belehallgatott már, bizonyosan nem mulasztja el többé. Most vasárnap is, a nagy ünnepségek után, tudott vasárnapi örömöket adni az újság, s az örömök mellett hasznos tudnivalókat is. A szombati bejelentés után e műsorban hangzott el először a pápai meghívás híre, és szó volt a várható pápai látogatás hazai és nemzetközi jelentőségéről. Visszatekintést is adott — rádiós lehetőséggel élve — a negyven esztendős szomorú történetre, a pócs- petri ügyre, amelyről dokumentumfilm készült, s várja sorsát évek óta — dobozban. Vannak, akik sokallják mostanában a vallásos témákat a rádióban, tévében. Róbert László nekik is felelt, mert a vallásos téma érintésével jutott el sokunkat izgató kérdésig: hol van itt erkölcs?... Ezúttal mintha csak szakmabelieknek szólt volna a jó sorozat, B. Király György újságíró „mesterek” vallató- ja. Erről azonban Pálfi József, a Magyarország fő- szerkesztője is tehet — belement egy olyan politikaiszakmai vitába, amelyről a legtöbb hallgató nem tud. (SJ)
