Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-20 / 199. szám
10 Barangolás a megyében 1988. AUGUSZTUS 20. Egy templomnak nem lehetnek hétköznapjai. Ahová a csodatevés reményéért jár a hívő, ott mindig hinni kell a földöntúli erők közelségét. Márpedig az ember földhözragadt tevés-vevése oszlatja a varázst. Mégis, néha ráfér a fölújítás a hitélet relikviáira: bármily szentségtörő, szorgos asszonybe- zek porolják az oltárt, fényesítik a gyertyatartókat. Kezük nyomán apró csillagszórók gyúLnak. Buzgó férfiak gereblyézik a gazt az újszászi templom kertjében, hogy méltó környezetet biztosítsanak Szent István napjára a búcsúinak és a templomdombi körmenet- nek. Szent István király napján Búcsúra készül Ujszász ... minden nagy ünnep előtt rendet teszünk itt, a templomban, — mondja a 82 éves Csömör Imréné A sekrestyében a jól végzett munka öröme fénylik az arcokon. A 82 éves Csömör Imréné eltartja magától az ezüst kegytárgyat és szétterülő mosollyal gyönyörködik a csillogó végeredményben. — Jövünk minden nagy ünnep előtt és rendet teszünk itt, a templomban. Nem kell toborozni senkit, valamennyi asz- szony tudja, hogy amit használnák az porosodik is. Ilyenkor hát szi- dolozunk, takarítunk. Hanem amikor megpillantom a templomot teljes pompájában amint tündöklik az oltár, illatozik a sok-sok virág, olyan öröm fog el, mintha a sajátom lenne. — Mióta látogatója az isten házának? — Már gyermekkorom óta, pedig az nem most volt. Sajnos, egyre kevesebben járunk rendszeresen. Ügy van ez, ahogy az atya mondta: vannak akik agyon dolgozzák -magukat szombaton meg vasárnap, és hétfőn mennek vissza a munkahelyükre pihenni... Az újszászi plébánián István király szellemét próbálom megidézni, ám váratlanul a második világháború emléke rohan meg. A sárgult, fosztó matriikulálkat golyó lyukasztotta, szilánk vágta át és ahogy forgatom a sérült táblás könyveket, szinte tapintani vélem a re- pesz hideg vasát, a lövedék ólomsúlyos magját és érzem, amint a lapok közül kénes lőporfüst szálldos. Dr. Mandula József plébános számára csak hallomásból ismert egykori elődjének, Prakker István plébánosnak a halála. A háború alatt katonai megfigyelő fészkelte be magát a dombra épült templom tornyába, és mint ilyen, célponttá vált az ellenség számára. Találat érte a tornyot és a plébániát is: a plébános, a testvére és egy menékült pap társ a éppen vacsorázott, amikor becsapott az akna. A torony Is leégett és mint a község történetében már annyiszor, 1946-ban ismét újjá kellett építeni a templomot. — A Szent István oltalmába ajánlott templomot hányszor porlasztotta el a történelem ? — kérdem Mandula József plébánost, és a vállasz a mai Üjszász tömör históriája lehetne. — Már az 1347 évi okmányokiban szerepel a Zaas nevű település, amelynek kőtemploma volt. A török hódoltság alatt aztán teljesen elpusztult a falu és a földdel lett egyenlő a templom is. Az Orczy család 1727-ben kihalt pusztaságként vásárolta meg Űj- szász mai helyét és Orczy István István királyunk emlékezetére 1740-ben építtetett templomot, melyhez a tornyot 1743-ban emelték. Éktől számítják jeles ünnepnek nálunk augusztus 20-át, István 'királyunk napját. — Időzzünk el egy kicsit a falu történelménél: a közelmúltban nyílt meg a Szász étterem, ami azt sugallja, mintha a község a szász betelepülőktől kapta volna a nevét. A plébános tiltakozik. — Erről nekem egészen más a véleményem: a települést Zaasnak hívták már akikor is, amikor jászok lakták és nagy biztonsággal valószínűsíthető, hogy e névtől kell származtatni a mai Üjszász elnevezését is. Nos, ezen hosszan elvitatkoznának a történészek, ugyanis véleményük szerint a magát legkézenfekvőbben kínáló etimológiai megoldás vezeti leginkább félre a múltban kutatót. — A községben egyébként érezhető a Szent István kultusz? —• A környékünkön nem egy egyházközség választotta védőszentjének nagy királyunkat: augusztus 20-án tartják a búcsút Abonyban, Tiszai öldváron és Száj ólban is. Ennek ellenére vendégekben itt sem lesz hiány. A mi templomunkban vendégszónok, dr. Visnyei Lajos veresegyházi plébános tartja a misét és ez a változatosság mindig is megnöveli az érdeklődést. •— A búcsú népünnepélyéhez és a körmenethez kell-e engedélyt kérpi valahonnan? — Engedélyt nem kérünk, a helyi tanácsnál és a rendőrőrsön tudomásul vétel végett bejelentjük. Elsősorban praktikus szempontból, hogy a közlekedés szervezésében legyenek a segítségünkre. Ha arra is gondol, hogy esetleg a hivatal bármikor akadályozta volna a hívőket a hagyomány ápolásában, úgy elmondhatom, hogy erre sem mostanság, de tudomásom szerint korábban sem volt példa. — Úgy tudom, az újszá- sziak szép számban tisztelegtek a szent jobb ereklyéje előtt. — Egyházközségünket meghívták Vácra, amikor István királyunk bebalzsamozott jobb keze a városba érkezett. Három busszal mentünk egyházmegyénk sízékhelyére, és akkora tömeg várta már az ereklyét, hogy mi, . meghívottak alig tudtunk a közelébe férkőzni. Mi több, jómagam, akinek szerepe is volt az ünnepi ceremóniában, csak közelharc árán jutottam el az oltárhoz. Mindezt nem panaszként mondom, hiszen a hallatlan nagy érdeklődés felemelő érzéssel töltött el. Évtizedekkel ezelőtt elképzelni sem lehetett, hogy az állaim ilyen megértéssel fogjad egy egyházi rendezvényt. A hívők még arra is felfigyeltek, hogy a rendőrök milyen kultúráltan segítették a rend fenntartását, és minő előzékenyen látták el feladatukat. Az idei búcsú kissé körülményes lesz a község számára. Alig van olyan utca Üjszászon, ahol ne dolgoznának az árkokban vízgáz vagy telefonvezeték Buzgó férfiak gereblyézik a gazt a templomkertben A Kossuth Lajos utcában építésén, így a forgalom már igazán „városi.” Lezárt utcák, terelő utak, fól- nyomsávra szűkített földutak teszik próbára majd a búcsú résztvevőinek leleményességét. Kissé ennek az urbanizációs nekibuzdulásnak lett a mártírja Bariba József nyugdíjas is. — Szeptember 19-én lesz egy éve, hogy a cigány lo... nem egy egyházközség választotta védöszentjének nagy királyunkat... va megvadult, kitérni nem tudtam az árok miatt, így átment rajtam a kocsi is, ló is. Hetvenkét évesen tíz hétig voltam a kórházban, az átfúrt lábamnál fogva felfüggesztve. Sókat már nem adtak volna érteim, hiszen a medencecsontom darabokra tört, aztán hát csak itt vagyok, biciklin járok, ha óvatosan is. Én is, a feleségem is templomosok voltunk világ életünkben, és most itt vagyunk vénsé- günkre nyomoréban. De ha azt mondom, ott is maradhattam volna, hát csoda hogy élek. Hála istennek és a védőszentnek, meggyógyultam. — Józsi bácsi, hogy emlékszik vissza a régi idők búcsúira? — A mostani benzinkút környékén álltak a sátrak, hullámzott a nép az utcákon, nyíltak a bugyeUárisok az árusok előtt, mindenki haza jött, aki érdekelve volt valamicskét is családilag a a községben. Jötték a népek Györgyéről lobogókkal, énelkelve. Ment ez az ünnepség minden korban. Jó, volt Olyan is, hogy amikor a körmenet elhaladt a kocsma előtt, az ajtóból valamelyik részeg odakiáltott valami rosszízű megjegyzést, de ez a hívőiket nem zavarta. A Bartha család számára alighanem mozgalmas lesz, augausztus 20-a. A parányi virágból tjükban ezer színben pompáznak a nap virág-aktualitásai. És a haza- látogatók aligha mennék a vendégségbe üres kézzel. Nézem a 103 éves katolikus templomot, melynek építésénél 1885-ben az egész falu összefogott, akinek fogatja volt ingyen fuvarral hordta a földet, hogy dombra épülhessen, a régi helyére — fölé. És hát ez a nagy összefogás lett a veszte a templomnak és a plébánosának: az Alföldön e magaslatot a háborúban persze, hogy figyelőál lásnak használták, ahonnan tüzet A sárgult matrikulákat golyó lyukasztotta. A képen dr. Mandula József plébános lehetett vezényelni és közölni a pontos lőelemeket. Innen pedig a gyújtólövedék meg az akna egyenes következmény volt. A 'kánikulai melegből az Orczy kripta hűsébe alá- szállva megborzong az ember. Emlékeim kelléktárában egy hiteles István 'király kép után kutatnék. Gyermekkorom hittankönyveiben a boltozatos ko- ponyájú, s zafcállas szent é gre szegezett, áhítatos pillantásával besorakoztatott a li- lomkezű szentasszonyok sorába. Később a kemény uralkodó került előtérbe, aki alacsony homlokával, mdkány alakjával a pogány őse:t idézte. Volt, amikor a kereszt — volt amikor a kard jutott a kepéken, a szobrokon kezeügyébe. „Légy türelmes mindenekhez nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz. akik nem férnek a hatalomhoz. Aztán légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson.” Az Intelmei nyomán mindenesetre mindkét bennünk élő képnek hitele van. Miként tovább él az a kettősség is, hogy a véreskezűnek mondott király csodásain épen maradt jobbja fölé ötszáz év múlva emelt templomot az utókor hálás kegyelete. Furcsa Kálmán, az egyháztanács elnöke a portája előtt tesz rendet. Kicsit a k'ásott gödör „álcázását” végzi: ha jönnek a vendégek a búcsúra, ne riassza vissza őket az urbanizációs fölíordulás. Ha már bent mire ő rövid számvetés után kivágja: — Hát nem olyan nehéz úgy harminc emberre számítunk, de a gyerekekkel együtt lesz az több is. Jászfelsőszentigyörgy, 7.agy- varékas adja a legtöbb rokont. — És mit ad a házigazda vendégeinek? ■— Már kinéztem egy jókora birkát, azt áldozzuk fel a búcsú oltárán. Persze két hatalmas kakast is hizlaltam, de csirke meg tyúk is pusztul. Déhát a fogásokat finomítani is kell: jön az egyik sógorasszony, ő nem szereti a tojást a préz- liihez a rántotthúsnál, hát akkor ő anélkül kapja. A másik csirkehúshoz ragaszkodik — lesz az is. De a gyerek a legkülönösebb. Ha az egyik sárga hűsítőt iszik, akkor mindenkinek az kell. Aztán belekóstolnak a másikba, ha látják, hogy valamelyik azt vette sorra. Végül ott hagyják ezt is, azt is. Most úgy döntöttem, hogy a lurkóknak egyfajta ital lesz és punktum! A férfiakkal nem lesz gond, ők aLighanem kitartanak a sörnél; készítettem is öt ládát, de aiki fröccsöt óhajt, az sem marad szotmjan. Indulásnak persze egy 'kis szíverősítőt... Furcsa Kálmán, az egyháztanács elnöke — Súlyos, országos gondok” ezek, dehát alighanem erre van kitalálva a vendégek jövése menése. Furcsa Kálmán nagyot nevet. — Erre is, meg arra is, hogy ilyenkor végigjárják a rokonságot, a temetőben meglátogatják a sírokat. Egyszóval keli ez ahhoz, hogy ne feledjék egymást a legközelebbi összetartózók. — ön az egyház és a harminc tagú egyháztanács között olyan közösségi megbízott. Mi lenne a körülhatárolt feladata? — Kényes tennivalóm biztosan akkor lenne, ha bármiféle ellentét merülne fél az egyház és az államigazgatás között. Ilyen nincs: ha eljön az ideje a hittan beínatásmak, rendben megtörténik. Ha a hitoktatás óráira kerül sor, akad hely a tanulók számára, Megszépül a templom belseje Pend lesz,!—mert az lesz, ;— legyen takaros az utca bejárata is. Az erőtől duzzadó nyugdíjas férfi aktív korában a Máitravidóki Bányáknál volt nehézgépkezelő. Mi tagadás, egy bányászt, aki ráadásul nehézgépet kezei, ilyennek képzel az ember. — Hány vendéget vár? — kérdem a házigazdát, Fotó: Tarpai Z. ahol leüljenek. Azt nem mondom, hogy mindenki meggyőződésből segíti az egyázi munkát, de csorbát a vallásgyakorlás nem szenved. Ügy látom, István király körül most körben áll az ország. A búcsú a védőszentünk ünnepén hát olyan llesz, amilyen rég nem volt! Palágyi Béla
