Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-20 / 199. szám
Ára: 2.20 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! xxxix.évf. 199. sz., 1988. augusztus 2o„ szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Tőkeáramlás — keringési zavarokkal A Tisza jövője — a jövő Tiszája Búcsúra készül Újszász Karcagi malmok Államiságunk ezeréves történelmének tanulsága Felzárkózni Európához, a világ élvonalához Alkotmánynapi nagygyűlések, ünnepi megemlékezések, kitüntetések Megkülönböztetett figyelem övezi hazánkban az alkotmány ünnepét. Ebből az alkalomból már tegnap délután ünnepélyes külsőségekkel a Kossuth téren felvonták az állami zászlót, a Gellérthegyen a nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. A Nemzeti Múzeumban Szent István képe a magyar történelemben címmel kiállítás nyílott. Több helyen rendeztek az országban nagygyűlést, így Székesfehérvárott, István király városában, valamint megemlékeztek az állam- alapítóról Veszprémben is. Kalocsán felavatták Szent István szobrát. Alkotmány napi nagygyűlést tartottak az esztergomi várhegyen is, ahol a szónok Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke volt. A székesfehérvári nagygyűlésen Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Az alkotmány ünnepének alkalmából kitüntetéseket adtak át kiválóan dolgozó kollektíváknak, népművészeknek, népművelőknek. A megyében is tegnap kezdődtek az ünnepségek, Mezőtúron szoboravatással egybekötött ünnepi nagygyűlésre került sor, amelyen Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter méltatta augusztus 20-a jelentőségét. Grész Károly a Német Demokratikus Köztársaságba látogat Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke Erich Honecker- nek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének meghívására szeptember 8— 9-én hivatalos baráti látogatást tesz a Német Demokratikus Köztársaságban. Irak—Irán Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke elöljáróban arról szólt, hogy minden bizonnyal Szent István emlékezete is serkentette az Országgyűlést 1949. augusztus 18-án, hogy törvényt alkosson hazánk alkotmányáról. És azt sem tekinthetjük véletlennek, hogy ez az 1949. évi XX. törvény — a Magyar Népköztársaság Alkotmánya — éppen augusztus 20-án lépett hatályba. Felszabadult népünk így az államalapító és törvényalkotó István király emlékét együtt ünnepelhette új államiságunk törvényi szabályozásává — mondotta. Ezután azzal folytatta: Kár lenne tagadni, hogy az azóta eltelt négy évtized alatt is időnként más-más hangsúlyt kapott az augusztus 20-i ünnep. Olykor az új kenyér vagy a munkásparaszt barátság ünneplése nemcsak Szent István emlékezetét, hanem alkotmányunkét is elhomályosította. Még olyan „elsőistváni” képet is „festettek”, amiről egy kíméletlenül központosító, az elvekért a saját népét is irtó uralkodó tekintett visz- sza ránk. Kétségtelen, hogy a szent- istváni örökség történelmünk leggazdagabb hagyományai közül való, azaz sokan és sokfélét meríthettek belőle az adott kor érdekeinek megfelelően. De az örökségnek vannak nem manipulálható, állandó értékei. önbecsülésünk diktálja, hogy a magyar politikai gondolkodásban kitörölhetetlenül benne legyen 1100 éves európai jelenlétünk, az államalkotó magyarság ezredéves öröksége. Éppen úgy, mint a felszabadulás óta eltelt esztendők vívmányai, a szocializmus építésének eddigi eredményei. Ezután Straub F. Brúnó a demokrácia érvényesülésének szükségszerűségéről beszélt, majd így folytatta: Alkotmányunk ünnepén kötelességünk arról is szólni, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás elképzelhetetlen az állam és az állampolgár, illetve az államhatalom és az egyén viszonyának alkotmányos rendezése nélkül. Előbbre jutásunk egyenesen megköveteli, hogy olyan korszerű politikai és jogi garanciarendszert építsünk ki, majd pedig működtessünk, amelyik az államhatalom jogi korlátozása és az állam- polgári jogok alkotmányos deklarálása mellett konkrét jogvédelemmel, alkotmány- bírósággal is biztosítja honfitársaink véleménynyilvánításának szabadságát éppúgy, mint a jogilag nem tiltott tettek szabadságát. Az ünnep sem feledtetheti velünk, hogy a Magyar Népköztársaság Alkotmánya fölött is eljárt az idő. Ezért politikai és állami vezetésünk szándéka az alkotmány új megfogalmazása, majd Országgyűlés elé terjesztése. Halaszthatatlan azonban már most a demokrácia érvényesülésének másik oldala, az állampolgár tevékeny részvétele az ország ügyeinek intézésében. Aki figyelemmel kíséri az eseményeket, tudja, hogy olyan alapvető kérdésekben, mint a nyilvánosság, a sajtószabadság, a lelkiismereti szabadság, a gyülekezés és egyesület-alakítás, a környezetvédelem ügye és még sok más kérdésben folyik a vita, az érdekegyeztetés, gyakoroljuk a demokrácia érvényesítését. Fennmaradásunk, haladásunk és felzárkózásunk alapvető kérdése, hogy társadalmi, gazdasági területen mennyire tudjuk milliók cselekvőkészségét igénybe venni. Ez a gondolat és cselekvési szabadság lényeges növelésének lehetőségén múlik. Nagy erők feszülhetnek itt, amelyek felszabadítása nélkül lehetetlen előrelépni. Olyan tanulságok ezek, amelyekért meg kellett és még meg kell szenvednünk, sok — olykor értelmetlennek tűnő — áldozatot hozva. De az is kétségtelen, hogy ezekhez a tanulságokhoz korábbi sikereink nélkül nem juthattunk volna el. És éppen a munkánkat sokáig kísérő eredmények adnak erőt ahhoz az önvizsgálathoz, amely további fejlődésünkhöz elengedhetetlen. A szentistváni mű és szocialista államiságunk évtizedei, egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy tetteink következményeivel merjünk szembenézni. Azért hogy a rossz ne ismétlődhessen meg, a jót viszont jobbítani tudjuk. Tisztelt Nagygyűlés! Hazánk és népünk nehéz napokat él meg, és talán még egy nehéz évtized áll előttünk. A feladat lényege szinte ugyanaz, ami végigkíséri államiságunk ezeréves történetét: felzárkózni Európához, a világ élvonalához, hogy ne váljon végzetessé lemaradásunk — mondotta az Elnöki Tanács elnöke. (Folytatás a 2. oldalon) Mezőtúriak és a környező települések lakói sokszázan vettek részt a nagygyűlésen. (Előtérben a felavatandó szobor) Tűzszünet küszöbén Az ENSZ csaknem összes megfigyelője már megérkezett az iraki—iráni frontvonalra, ahol szombaton reggel, helyi idő szerint hétkor, közép-európai idő szerint reggel ötkor lép életbe a fegyvernyugvás. A frontvonalról pénteken sem jelentettek semmilyen harci tevékenységet. A megfigyelők 95 százaléka már a helyszínen van, s nagyon jó az együttműködés mindkét szemben álló féllel — közölte az ENSZ béke- fenntartó akcióit- összehangoló titkárság. Afganisztán Csapatkivonások Washington elégedett az afganisztáni szovjet csapat- kivonás ütemével — ez derül ki az amerikai külügyminisztérium csütörtökön kiadott közleményéből. A dokumentum nyugtázza, hogy a genfi megállapodásokban rögzített határidőre, augusztus 15-re kivonták Afganisztánból az ott állomásozó szovjet csapatok felét. KN0K—Oél-Korsa Közvetlen kapcsolatfelvétel A phenjani és a szöuli parlament öt-öt képviselője találkozott pénteken Pan- mindzsonban. A KNDK és Dél-Körea között csaknem három éve nem került sor közvetlen kapcsolatfelvételre. Nyugat-szaharai béketerv A Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság fenntartásokkal ugyan, de elfogadja az ENSZ főtitkárának a nyugat-szaharai rendezésre kidolgozott béketervét — jelentették pénteken hírügynökségek. Marokkó — elvben — szintén nem zárkózik el a terv elől, de mintáz ország uralkodója közölte, nem hajlandó kivonni csapatait arról a területről, amelyet a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság a maga földjének tekint.
