Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-09 / 163. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚLIUS 9. SZOMBAT; Bartók Béla ham­vai megérkeztek Európába, mindenütt figyelemmel kísé­rik a nagy magyar zene­szerző utolsó útját — Az ENSZ közvetlenül is bekap­csolódik a kambodzsai ren­dezésbe. VASÁRNAP: „Románia le­rombolásának*’ terve egyre inkább figyelmet kelt a vi­lágsajtóban, a szocialista or­szágok sajtója egyformán közli a magyar és a román állásfoglalásokat — Az ENSZ főtitkárhelyettese elutasította az afgán ellenforradalmárok ellenkormány alakítására irá­nyuló tervét — Megkezdődött a szovjet—amerikai rakéta­megállapodás alapellenőrzé- se, szovjet szakértők ellen­őrzik, nem gyártanak-e Per­shing—2 rakétákat az Egye­sült Államokban — Az ame­rikai légierő a Perzsa (Arab)- öböl fölött lelőtt egy iráni utasszállító repülőgépet 298 utassal a fedélzetén; egyön­tetű nemzetközi felháborodás az eset nyomán. HÉTFŐ: Washington mente­getőzik az iráni utasgép le- lövése miatt: összetévesztet­ték egy támadó katonai gép­pel, az utasgép letért a ki­jelölt légifolyosóról — A szovjet pártértekezletet kö­vetően az első külföldi ven­dég Moszkvában Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára — Közel a kambodzsai rende­zés, ezt sejteti az ASEAN bangkoki külügyminiszteri ülése — A peresztrojka foly­tatása mellett állnak ki az SZKP pártértekezletének ha­tározataiban. KEDD: Iráni bosszútól tart a világ, miközben vizsgáló- bizottság utazott az Airbusz katasztrófájának színhelyére — A reformok jegyében nyílt meg Prágában a KGST 44. ülésszaka — Még mindig fe­szült a helyzet Jerevánban, a sajtó sztrájkokról és tün­tetésekről számol be — Mi­nőségileg új szocializmust sürget a szovjet—magyar kö­zös közlemény, amely lezár­ta Grósz Károly látogatását. SZERDA: A visszaélésekkel vádolt Edwin Meese ameri­kai igazságügyi miniszter, Reagan elnök régi barátja lemond — Kis szavazattöbb­séggel még mindig az In­tézményes Forradalmi Párt győzelme várható a mexikói elnökválasztáson — A jere­váni repülőteret megszálló fiatalokat távolított el a rendőrség — Vietnam két­lépcsős rendezést óhajt Kam­bodzsában. és nem vesz részt, csak legfeljebb egy második szakaszban a rendezést célzó djakartai megbeszélésen — Tájékozódó céllal Ahrome- iev marsall, szovjet vezér­kari főnök az Egyesült Ál­lamokba látogat — Irán az ENSZ BT-hez fordult a le­lőtt utasgép ügyében. CSUTÖDTÖK: Eltemették Bartók Bélát Budapesten — Sztrájkok, feszült helyzet Jerevánban — Kormánytago­kat is érintő pénzügyi bot­rány Japánban — A KGST ülésén egyes tagországok sürgették a reformokat, má­sok ilven törekvéseknek nem adtak hangot, az eltérő megközelítések a záró sajtó- értekezleten is kitűntek. PÉNTEK: A nyugat-európai parlament elítélte Romániát a nemzetiségi és emberi jo­gok megsértése miatt. p iHeti világhíredé Merre tart a jövőben a KGST? Nagy várakozás előzte meg a KGST 44. ülésszakát, s úgy tűnik, a tárgyalt prob­gazdasági modell hívei kö­zött. Az ülésen ugyan nyílt vita folyt, de sikerült a re­formok szellemében egyez­ségre jutni — legalábbis ki­jelentésekben. Prágában megállapították, hogy a tag­államok közötti együttműkö­dés, a szocialista munka- megosztás fejlesztésre szo­rul. a KGST-n belül komoly tartalékok és hiányosságok is vannak. A célkitűzésekhez képest a szervezet nem já­rul hozzá a gazdaságok ha­tékonyságának fokozásához, nem fejlődik kellő ütemben a gyártmányszakosítás és a kooperáció, lassult az or­szágok közötti kereskede­lem. egyes országok nagyon eladósodtak. Ennek kiküszöbölését és a fejlődést szolgálja több elv es program, amit elfogad­tak: így a szocialista nem­zetközi munkamegosztás alapelveinek megfogalmazá­sa; a KGST-országok 2000-ig szóló sokoldalú, távlati gyár­tásszakosítási és kooperáci­ós fejlesztési programja; az együttműködés és a szocia­lista nemzetközi munkameg­osztás elmélyítése a tudo­mány, a technika, a terme­lés, az értékesítés teljes cik­lusában. Azt is hangsúlyoz­ták, hogy a kollektív szel­lemnek a távlati célok meg­valósításában is fontos elemmé kell válnia, ezért szükség van a tagállamok népgazdasági terveinek egyeztetésére is. Magyarország javaslatai nagyrészt helyet kaptak a KGST határozatai között; így az áru- és pénzviszo­nyokra, a közvetlen vállala­ti együttműködésre, a köz- gazdasági módszerek és esz­közök, szabályozók alkal­mazására vonatkozó javas­latok. Egyre többen ismerik el annak a jogosságát is, hogy az árrendszer, és a valutáris, illetve a sokolda­lú elszámolási rendszer ki­alakítása a KGST fejlődésé­nek egyik kulcskérdése. A magyar kormányzat ezt évek óta szorgalmazza — mind­eddig kevés sikerrel — a KGST fórumain. A gyorsabb cselekvés egyik biztosítéka lehet az a felismerés, hogy a refor­moknak nincs alternatívája. Teret nyert most már az a megközelítés is, hogy az új megoldásokat alkalmazzák egyelőre azok a tagországok egymás között, amelyek er­re készek, a többiek pedig ne csatlakozzanak.. Azt is hangsúlyozták azonban, hogy ez „ne rontsa az együtt­működést azokkal a tagálla­mokkal. amelyek szubjektív vagy objektív okok miatt még nem tudnak ilyen ütem­ben haladni”. A héten tanácskozott Prágában a KGST 44. ülésszaka (MTI-Telefotó) lémakörök jelentős részében sikerült kimozdulni a holt­pontról: a tagállamok mind­egyike megértette és magáé­nak vallja, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az egyetlen lehetséges út a körülményekhez való gyors, rugalmas alkalmazkodás, s ez az eddigi, immár túlha­ladott módszerek megvál­toztatását igényli. Egyesek borúlátással tekin­tettek az ülésszak elé, és ott vitát vártak a piaci szocia­lizmus és a hagyományos „Tévedés" volt-e az iráni utasgép lelövése? Hogyan fordulhat elő, hogy 298 ember életét „té­vedésből” kioltják? S va­lóban tévedés volt-e, vagy elvakultság okozta azt a múlt vasárnap történt tra­gédiát, amikor a Vincennes amerikai hadihajóról raké- tatüzet nyitottak az iráni légitársaság Airbus A—300 típusú utasszállító gépére? Világszerte nagy megdöb­benést keltett az eset, ami a polgári légiközlekedés egyik Munkatanácskozás. Mihail Szergejevics Gorbacsov, az SZKP főtitkára munkatanácskozást tartott Grósz Károllyal, az MSZMP főtitkárával, magyar kormányfővel. A tanácskozá­son resztvettek (balról jobbra) Türmer Gyula, Grósz Ká­roly, Mihail Gorbacsov, V. Medvegyev és Sahnazarov (MTI-Telefotó) legnagyobb tragédiája. Ke­vesen fogadták el azt a wa­shingtoni magyarázatot, hogy a gépet a haditengeré­szet összetévesztette egy F—14-es vadászgéppel, il­letve az elhagyta a kijelölt légifolyosót, nem válaszolt a jelzésekre. A magyarázato­kat később sorra cáfolták az illetékesek. Kiderült: az iráni légibusz olyan terüle­ten haladt a Hormuzi-szo- ros körzetében, ahol egyál­talán nem tartózkodnak irá­ni harci gépek. Egyre többen vélekednek úgy. hogy az amerikai cir­káló parancsnokának dön­tése nem ’ véletlen volt, ha­nem az logikus, szinte szük­ségszerű folyománya a tér­ségben kialakult feszült amerikai—iráni viszonynak. Az Egyesült Államok hadi­hajói a hajózás, az olajszál­lítások biztosításának ürü­gyével tartózkodnak az Öbölben. Washington bizton­azonban ezúttal is előtérbe helyezte a rosszul értelme­zett szövetségesi viszonyt, és nem nem ítélte el a barbár tettet. A brit kormány egyet­értett Reagan elnökkel: az eset sajnálatos, de lezárt­nak tekinthető. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a Falkland-szigetek miatt ki­robbant konfliktusban Wa­shington állt a brit kor­mány katonai kalandja mel­lé, így joggal remélhette ugyanezt most Reagan el­nök is. Bírálóbb hangvételű volt a francia és a nyugat­német kormány, míg a tá­vol-keleti országok többsé­ge a konfliktus kiterjedése felett érzett aggodalomnak adott hangot. Tartani lehetett tőle: Wa­shington tarthat Irán bosz- szújától. Ám az iráni veze­tés ebben a kérdésben vé­gül mérsékletet és politikai realitásérzéket tanúsított: nem a bosszú eszközével, Duhajban, az imam Husszein mecsetben tartott gyászszer­tartáson egy iráni férfi az Egyesült Államokat fenyegető szavakat kiált július 4-én, a Perzsa(Arab)-öbölben bekövet­kezett katasztrófa napján. (MTI-Telefotó) sági érdekeit többszörösen meghaladó mértékben avat­kozott és avatkozik bele az öbölbeli eseményekbe. Je­lenlétük az oka az ottani feszültségnek, amelyben törvényszerűen következnek be hasonló „véletlenek”. Reagan elnök magyaráz­kodása. a gép elleni táma­dás védelmezése világszerte visszatetszést keltett. Az Egyesült Államok európai szövetségeseinek egy része hanem a nemzetközi köz­vélemény hangján kér elég­tételt halottaiért. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden tárgyalja az Airbus tragé­diájának ügyét. Éppen ezért sértő, hogy az amerikai kor­mány a vizsgálati eredmé­nyek ismerete, a döntés megszületése előtt lezártnak érzi az ügyet, 298 ember „véletlen” halálát. Kaszab Zsuzsa BUDAPEST Kovács László külügymi- nászter-helyettes meghívá­sára július 7—8-án látoga­tást tett Magyarországon dr. Dieter Kastrup, az NSZK Külügyminisztériumának po­litikai csoportfőnöke. A tárgyalások során meg­állapították, hogy a ma­gyar—NSZK kapcsolatok a ^magyar kormányfő 1987. ok­tóberi látogatása óta min­den területen tovább bővül­tek. MOSZKVA Az örmény fővárosban csütörtökön sem javult a helyzet: a hatóságok erre irányuló erőfeszítései nem hoztak eredményt. Az ipari és építőipari vállalatok túl­nyomó többségében szünetel a termelés. Felszíni tömeg- közlekedés nincs,, a jereváni metró viszont közlekedik. Dolgozói úgy határoztak: nem lépnek sztrájkba, mű­ködtetik a szerelvényeket, de az utazás ingyenes. BERLIN A Neues Deutschland pén­teken vezércikkben méltat­ta a szovjet pártkonferen­ciát. Az NSZBP központi lapjában megjelent cikk az első értékelés az egy hete véget ért moszkvai tanács­kozásról az NDK tömegtá­jékoztatásában, amely rész­letesen, de mindenfajta ki­emelés, kommentáló meg­jegyzés nélkül számolt be' a kon ferenciáról. Varsái Szerződés Honvédelmi miniszteri bizottság ülése Július 5—8. között Moszk­vában ülést tartott a Varsói Szerződés tagállamainak Honvédelmi Miniszteri Bi­zottsága. Az ülésen a Szov­jetunió honvédelmi minisz­tere elnökölt. A Honvédelmi Miniszteri Bizottság megvi­tatta a washingtoni és moszk­vai csúcstalálkozó utáni európai helyzet alakulásá­nak katonapolitikai vonat­kozásait, valamint a Varsói Szerződés tagállamai Egyesí­tett Fegyveres Erőinek álla­potát. Az ülésen egyöntetűen he­lyeselték a közepes és ki­sebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szov­jet—amerikai szerződést, va­lamint a hadászati támadó fegyverek 50 százalékos csök­kentéséről folytatott tárgya­lásokat, ‘a rakétaelhárító rendszerrel kapcsolatos szer­ződés olyan formában tör­ténő megtartásával. aho­gyan azt 1972-ben aláírták. Az ülés résztvevői egyet­értettek azzal, hogy a Szov­jetunió OTR—22 típusú had­műveleti-harcászati rakétáit az NDK és Csehszlovákia területéről — mindkét or­szág kormányának hozzájá­rulásával — még a közepes és kisebb hatótávolságú ra­kétákkal kapcsolatos szer­ződés hatályba lépése előtt kivonja. Helyeselték a Szovjetunió és az Egyesült Államok hon­védelmi, illetve hadügymi­niszterének találkozóját mint a szovjet—amerikai kapcso­latokban tett további előre­lépések mutatóját. Igen je­lentősnek tartják a Varsói Szerződés tagállamainak más, bizalomerősítő, a há­borús veszély csökkentését célzó békés kezdeményezé­seit is. Ugyanakkor felhívják . a figyelmet arra, hogy a NA­TO bizonyos köreiben ter­veket dolgoznak ki, ame­lyek keretében a felszámo­landó közepes és kisebb ha­tótávolságú rakétákat más fegyverzetek növelésével és széles körű korszerűsítéssel kívánják „kompenzálni”, ami az európai atomfegyver- . mentesítési folyamat meg­szakadásához és a háborús veszély fokozódásához ve­zethet. A Honvédelmi Miniszteri Bizottság megjelölte az Egye­sített Fegyveres Erők to­vábbi fejlesztésének iránya­it. Hangsúlyozta, hogy a továbbfejlesztés a védelem­hez szükséges fegyverzetek és a fegyveres erők lehető legalacsonyabb szinten elég­séges mennyiségének és lét­számának, illetve a testvéri hadseregek közötti együtt­működés és fegyverbarátság további bővítésének megfe­lelően történik, figyelembe- véve, hogy a csapatok harc- készültségét a szocializmus védelme érdekében magas /inten kell tartani. A megtárgyalt kérdések­ben egyeztetett határozato­kat fogadtak el- A következő ülésre Prágában kerül sor. Románia elítélése (Folytatás az 1. oldalról) lament: felszólalásában szin­tén aggodalmának adott hangot a romániai fejlemé­nyek miatt, de szerinte a dialógust mégis folytatni kell, és a bizottság nem ja­vasolja a Romániával való áruforgalom megszakítását. Szó volt az ülésen arról is, hogy Románia vissza­utasította az EGK felajánlott élelmiszer segélyét. Egyes 'képviselők javasolták, hogy ajánlják fel ezt a (magyar kormánynak a Romániából menekültek segélyezésére. Willy De Clercq az EGK- bizotitság nemzetközi kap­csolatokért és kereskedelem­politikáért felelős tagja tá­jékoztatta a parlamentet az EGK és Magyarország között létrejött kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény létrejöttéről. A parlament a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette és felhívta a bizottságot: az eddigieknek megfeűőlen foly­tassa a kapcsolat kiépítését M a gyár ország gal. PH0B0S—-1 Úton a Mars felé Az űrkutatás eddigi törté­netének legszélesebb nem­zetközi együttműködéssel megvalósuló kutatási prog­ramja kezdődött csütörtö­kön, amikor Bajkonurból út­nak indították a Phobos— BECS Az emberi jogok támoga­tásáért -kifejtett tevékenysé­gük elismeréseként pénteken Bécsben Datin-Amerika, Európa, Ázsia és a Közel- Kelet tizennyolc társadalmi csoportját és közéleti szemé­lyiségét tüntették ki a Bruno Kreisky alapítvány idei dí­jával. MADRID A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) szövet­ségi végrehajtó bizottsága és a spanyol szenátus elnöké­nek meghívására július 3—8. között látogatást tett Spa- nyolorszában Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bi­zottságénak titkára, az Or­szággyűlés külügyi bizott­ságának elnöke. Kíséretében ott volt Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. 1-et Az űrszondát július 12- én követi majd társa, a Pho­bos—2. A két berendezés 200 napos út után éri el cél­ját, a Mars körül keringő Phobos-kisbolygót. A külföldi újságírók a Moszkva környéki földi irá­nyítóközpont központi ter­mének hatalmas képernyőjé­ről kísérhették figyelemmel az eseményt. Az indítás előtt filmbemutató kereté­ben ismertették a két Pho- bos-szonda programját. A 13 ország — köztük Magyaror­szág —, valamint a Nyugat- Európai Űrkutatási Ügynök­ség együttműködésével ki­dolgozott program célja, hogy a Phobosról gyűjtött adatok alapján újabb isme­reteket szerezzenek a Nap­rendszer keletkezéséről. Áz űrszondák útjuk során a naptevékenységgel kapcso­latos kísérleteket is végez­nek majd. A Phobos—1. áp­rilisban éri el célját, és — ötven méterre megközelítve azt — két kis szondát bo­csát le rá. Az egyik egy helyben marad, míg a másik „ugrálva” bejárja a felszínt, és így küld a Földre adato­kat, Az expedíció összesen 460 napig tart majd. A legutóbbi jelentések sze­rint a Phobos—1. berende­zései rendeltetésszerűen mű­ködnek.

Next

/
Thumbnails
Contents