Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-07 / 161. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚLIUS 7. IA tudomány világa I Hullócsillagok — meteoritok Nyári esték tűzijátéka Új robotnemzedék .Gépemberek” személyi szolgálatra »r Nyári estéken, leginkább augusztusban, különösen szép látvány a „csillaghullás” égi tűzijátéka. Hirtelen fény­lő pont tűnik fel az égbol­ton, majd szinte keresztül­hasítja azt, s végül hirtelen kialszik a fény. Nem csil­lagok ezek, hanem több­nyire a gombostűfejnél is ki­sebb vas- vagy kődarabok, amelyek a Nap körüli kerin­gésük idején hidegek és sö­tétek. Csak akkor kezdenek izzani, amikor behatolnak a Föld légkörébe; az egész színjáték 70—130 kilométer magasságban játszódik le. Mindennap milliárdszámra hull a Földre az apró me­teor. A legtöbbje roppant ki­csiny, ha viszont a kozmikus porszem átmérője eléri az egy millimétert, már fényes nyomot hagy az égen, és egy-két másodpercig úgy ra­gyog, mint egy csillag. A meteorok mérete igen különböző lehet. Legtöbb­jük mindössze néhány mil­ligramm súlyú és néhány mikron átmérőjű. (Egy mik­ron a milliméter ezredré­sze.) A sarkvidéki hómező­kön találtak már mikrosz­kopikus méretű meteorport, sőt nyomuk a mélytengeri üledékekben is fellelhető. Időnként meteoróriások is összetalálkoznak a Földdel. A legnagyobb vasmeteoritot Dél-Afrikában találták sú­Minél magasabbra kapasz­kodik valaki az Alpok csú­csaira, annál szembetűnőb­ben fogyatkozik azoknak az állat- és növényfajoknak a száma, amelyek a nagy ma­gasságok kedvezőtlen viszo­nyai között is megélnek. A központi Alpokban, a . há­romezer méter magasságban lévő klimatikus hóhatár tér­ségében már csak száz kü­lönböző virágos növényfaj él. Számuk gyorsan csökken a magasság növekedésével. Háromezernégyszáz méteres magasságban már csak 30 faj, újabb száz méterrel ma­gasabban már csak három különböző növényfaj számít állandó lakónak. A legneve­zetesebb magassági csúcstar­A Bikani-atollon (korall­zátonyon) végrehajtott leg­nagyobb amerikai atomfegy­ver-kísérlet során a hirosi- mai atomrobbanásnál 750- szer több energia szabadult fel: három kicsiny, szomszé­dos sziget teljesen eltűnt. 1946-bart 467 lakóját kitele­pítették — ezért az ameri­kai kormánytól és egy alapít­ványtól kártalanítást kaptak. 1966-ban úgy döntöttek, hogy engedélyezik az egykori la­kók visszatérését a környe­A British Aerospace a csempészés ellen olyan be­rendezést rendszeresített, amellyel mindenfajta úti járműnek — kamionnak, konténert szállító tehergép­kocsinak stb. — a rakomá­nyát átvizsgálhatják anél­kül, hogy az árut ki kellene rakni. A berendezésnek két része van. Az egyik a vizs­gálandó raktárba belehelye­zendő; illóanyag-érzékelő, ez hivatott jelezni — aszerint, hogy milyen anyag felfede­lya 160 tonna. A földre hul­lott meteort, kémiai össze­tételére való tekintet nélkül, meteoritnak nevezzük. A grönlandi vasmeteorit, ame­lyet a York-foknál találtak, 33 tonnát nyom. A legna­gyobb kőmeteoritra az USA- beli Kansasban bukkantak, súlya 564 kilogramm. Mind­ezek eltörpülnek az arizo­nai óriásmeteor feltételezett súlya mellett. Az amerikai Arizonában egy 1220 méter átmérőjű és 183 méter mély kráter hirdeti, hogy a törté­nelmi idők hajnalán 100 000 tonnás test fúródott a fel­szín alá. A légkörbe jutó apró vas- és kőtestecskék száma na­ponta több milliárdra tehe­tő. Nem egységes a csillagá­tó a gleccser-boglárka, amely még négyezer méter ma­gasságban is felkapaszkod­hat. Aszolút magassági csúcs­nak számít, hogy ezt a nö­vényt a berni Alpok legma­gasabb csúcsán, a Finste- raarhörnon is megtalálták 4275 méteres magasságban. Külsőre semmi nyoma sincs, hogy ez a jelentéktelen nö­vény alkalmazkodhatna a rendkívüli viszonyokhoz, nem különbözik a völgyek megszokott növényeitől. Ami a rendkívüli, az a példátla­nul rövid vegetációs perió­dusa ; kedvezőtlen években a négy héttel is beéri. Ha szükséges, a hó- és jégtakaró alatt is „átnyaral”. ző szigetekre. Négy évvel ké­sőbb Bikini lakóit újra ki­telepítették, mert még min­dig rendkívül erős sugárzást mértek. A legújabb becslé­sek szerint- a Bikini-atoll még 30—60 évig lakhatatlan. Az egykori lakók szerveze­tében szokatlanul nagy a sugárzó cézium — 137 meny- nyisége. Az ebből adódó egészség-károsodásért Bikini lakói 450 millió dolláros kártérítést követelnek az amerikai kormánytól. zésére programozták be — ha kábítószer, alkohol vagy robbanóanyag van a rako­mányban. Az érzékelő jelzé­seit egy gázspektrográf elemzi. A másik része egy röntgenkészülék, ennek ké­pei a vámtiszt képernyőjén jelennek meg, s fölfedezik, ha a rakományban a szállí­tólevélen fel nem tüntetett áru rejtőzik. A berendezés­sel óránkén húsz jármű vizsgálható át. szók állásponjta abban a te­kintetben, hogy mennyi le­het a Földre hulló meteori­tok összsúlya, de bizonyos, hogy eléri az évi 5 millió tonnát. S' ez az állandó me­teorithullás alighanem vál­tozatlanul folyik évmilliár­dok óta, s ha ezt a roppant mennyiségű meteorport egyenletesen szétszórnánk a Föld felszínén, legalább 5 centiméter vastag réteget kapnánk. Képünkön néhány metel oritdarab amelyeket az NDK-beli Treblin környékén találtak nemrégiben. A mé­retarányok érzékeltetésére egy alma is látható a képen. A világosszürke kőzetek korát több milliárd évre be­csülik. Szénsűritmény Az NSZK-ban a Salzgitter vállalatnak sikerült szénből olyan terméket készítenie, amely — egyelőre erőmű­vekben és egyéb ipartelepe­ken, később házi központifű- tő-berendezésekben is — pó­tolhatja majd a fűtőolajat! A Deusecoal nevű termék — ez annyit jelent, mint sűrí­tett szén vagy szénsűrít­mény — 75 százalékban fi­nomra őrölt szénből és ve­le összekevert 24 százalék vízből, továbbá 1 százalék olyan vegyi adalékból áll,- amelynek összetételét — ért­hető okok miatt — titokban tartják. Az így készített anyag viszkózus és folyé­kony, akár a fűtőolaj, a fű­tőértéke is hasonlít hozzá,, s csővezetékben anélkül szál­lítható, hogy erre előzőleg keverőműben eíő kellett vol­na készíteni. Az új termék fölöslegessé teheti a szén­nek gázzá és olajjá való bonyolult és költséges át­alakítását. Szerves fém Az áramvezető műanyag szerves fémnek is nevezik — eszményi anyaga volna sok szerszámnak, akkumulá­tornak és más villamos esz­köznek. Iyen áramvezető műanyagokát már gyárta­nak is, igaz, hogy egyelőre csak vékony fólia alakjá­ban. Olyan szilárd és veze­tőképes huzalt azonban még­nem sikerült belőlük fonni, amelyet áramkörökben ve­zeték céljára alkalmazhat­nának. Az illinoisi (USA) egyetem kutató csoportja két szelle­mes fogással oldotta meg e problémát. Kiindulási anya­guk szilikonftalocianin; ezt jóddal oltják be. A jód az elektronforrás, és a villa­mos töltések hordozója. Ez a műanyag azonban rideg, tö­rékeny. Ezért a kutatók ah­hoz az oldathoz, amelyből a fonalat húzzák ás fonják, a Kevlar nevű műanyagot adagolják. A Kevlar „ki­egyenesíti” a polimer láncot, miáltal a fonal annyira szi­lárddá válik, hogy huzalként is alkalmazható. Napjaink ipari robotjai ipa­ri üzemek szerelőszalagjai mellett serénykednek, s közben egy egészen új ro­botnemzedék nő fel mellet­tük, amelynek tagjai sem küllemükben, sem tudásuk­ban nem hasonlítanak elő­deikhez. A személyi robo­tokról van szó, azokról a ház körül tevékenykedő ma­sinákról, amelyeket terve­zőik az ember személyes szolgálatára szántak. A személyi robotok kifejezés nem véletlenül cseng össze a személyi számítógép el­nevezései, hiszen e különös gépembereket is bárki meg­vásárolhatja (feltéve, persze, ha pénztárcája is megen­gedi), s ezeknek belsejében is apró számítógép, mikro­processzorokból felépített rendszer dolgozik. Kissé leegyszerűsítve úgy is lehet­ne mondani, hogy ezek a személyi robotok is számító­gépek, de olyan különleges komputerek, amelyek az embert utánzó végtagokkal és érzékszervekkel vannak kiegészítve. A házi robotok legtöbbjé­nek van például karja és keze, a legügyesebbek játszi könnyedséggel helyeznek odébb egy üvegpoharat vagy egy tojást. A lábukkal már nem ilyen rózsás a helyzet: ma még csak kerekeken gu­rulnak, s például lépcsőn já­rásra gondolni sem mernek. Szemük helyén “különleges, ultrahangokat kibocsátó esz­köz foglal helyet, amely a visszavert sugarakat érzé­kelve ad tájékoztatást a ro­bot útjába kerülő akadá­lyokról. Vannak persze már olyan személyi robotok is, amelyeknek szeme a tele­víziós kamera működési el­vét leutánzó parányi elek­tronikus áramkör; ez a látó- szerv azonban hihetetlen mértékben megnöveli a gép­ember árát. Hála a bonyolult áramkörökből szerkesztett beszédfelismerő egységeknek, a legtöbb robotember még arra is képes, hogy gazdája hangját felismerje, és csakis neki engedelmeskedjen. A „legtalpraesetebb” masinák pedig meg is szólalnak, noha A természeti katasztrófák között óriási károkat okoz­hatnak a szélsőségesen fel­erősödött szelek. ilyenek például a Csendes-óceán déli részein kialakuló hur­rikánok. Ezek heves légör­vények, középpontjukban kis légnyomással, amelynek környezetében a levegő egy képzeletbeli függőleges ten­gely körül gyors forgásba kezd. Természetesen mindezt óriási méretekben képzeljük el! A forgatóerő a forgó le­vegőt a tengelytől eltávolíta­ni igyekszik, és mivel a ma­gasban erősebb a mozgás, fölfelé táguló tölcsér keletke­zik. A légörvényben a gyors nyomáscsökkenés miatt a szél sebessége viharos: a forgó mozgás óránkénti 100 kilométeres sebessége csak az alsó határ, mértek már 300—500 kilométeres sebessé­get is. A forgóviharok legvesze­delmesebb formája a torná­dó, amely szintén a mérsé­kelt övben pusztít. A torná­dók átmérője csupán néhány száz méter. Élettartamuk általában egy óránál rövi- debb, de ezalatt alapos pusz­títást végeznek. Az a terü­let, amelyen a tornádó vé­gigsöpör, általában 500 mé­ternél keskenyebb, és hosz- szúsága ritkán haladja meg a 100 kilométert. Különösen gyakori Észak-Amerikában, ahol az észak-déli hegyvo­nulatok elősegítik a sar­ki és szubtrópusi légtömegek viharos összeütközését. E félelmetes erejű szélvi­har szintén felfelé táguló tölcsér formájában közele­dik a földhöz. Ahol a tölcsér szókincsük egyelőre még kissé korlátozott. A szívük helyén levő mik­roprocesszor programozástól függ, hogy miben segítenek ezek a személyi robotok. Érzékelik a vízfolyást, a gáz- czivárgást, a tüzet, ’kinyitják és becsukják az ajtókat, ke­zelik a ház elektromos be­rendezéseit, felveszik és a gazdájukhoz viszik a csengő telefont, illetve — ha arra kapnak parancsot — rög­zítik a telefonáló üzeneteit. Szorgalmasabbjaik a lakás rendbentartásában is segíte­nek: porszívózzák a szőnye­geket. letörölgetik a búto­rokra rakódott port. S van­vége a talajjal érintkezik, valósággal felrobbannak a házak, a szélvész magasba emeli a háztetőt, a kocsikat, földönti a vonatokat, a sú­lyos gépeket. A tornádó bel­sejében lehetetlen megmér­ni a szél sebességét, mert a legerősebb műszerek is tönkremennek: csak az oko­zott kárból lehet következ­tetni a vihar erejére és se­bességére. A viszonylag kis átmérőjű tölcsér szívóhatá­sa igen nagy, emiatt a tor­nádó mindenkor nagy pusz­títást végez, és majdnem mindig hatalmas jégeső kö­veti. Tapasztaltak már olyan jégverést, amelyben 25 cen­timéter átmérőjű jégdarabok hullottak, némelyikbe kis halak, békák voltak bele­fagyva. A tornádók pusztításáról nak ma már „játékos” ro­botok is: ha arra kapna! utasítást (illetve, ha gazdá­juk játékkazettát helyez a; e .célra szolgáló nyílásba) kivilágosodik az arcuk he lyén lévő képernyő, s izgal más űrháborút, tengeri csatát kezdhet a család ap­raja s nagyja. A személyi robotok mun­kába állítása ma még fény­űzésnek számít, minthogy áruk vetekszik egy-egy na­gyobb gépkocsi árával. A felvételen egy csupasz robotkart láthatunk, amely egy pincért is megszégye­nítő ügyességgel tölti bele a pohárba a habzó sört. szinte hihetetlen leírások ol­vashatók. Például Ameriká­ban 1879. május 30-án eg> vasúti hidat ledobott a pil­lérről, Minnesota államban pedig 1931-ben öt egyenként 73 tonnás vasúti kocsit lö­kött le a sínekről egy tor­nádó, az egyiket 24 méter­re hajítva el. Leírták, hogy a tornádó egyszer egy bikát 36, egy lovat 180 méterre tet1 le. Egy templomtorony te­tőzetét a szélkakassal együtl 24 kilométerre röpítette el £ fékevesztett szélvihar. Képünkön: tájkép csatE után. 1988. április 19-én a Florida állambeli Madisor Hickory Grove elővárosé-« ban hatalmas tornádó pusz­tított. Négy ember veszítette el életét, felborított autók háztörmelékek jelzik elvonu­lását. (MTI Külföldi Kép­szerkesztőség) Felhők feletti növények A Bikini-szigetek iakói „Konténer szimatoló” Óriási károkat okozhatnak Pusztító forgószelek

Next

/
Thumbnails
Contents