Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚLIUS 6. Tárgyalások Mihail Gorbacsovval (Folytatás az 1. oldalról) ténylegesen a társadalmi fej­lődés középpontjába állítani az embert. A találkozó folyamán Grósz elvtárs elmondta ne­kem, hogy a magyar kom­munisták, az ország közvé­leménye rokonszenvvel és jóváhagyóan figyeli a Szov­jetunióban végbemenő fo­lyamatokat. Már nem egy­szer szóltam arról, hogy sen­kire nem kényszerítjük rá koncepciónkat a szocialista társadalom megújításának útjáról. De a baráti támoga­tás erősíti meggyőződésün­ket, hogy helyesen válasz­tottuk irányvonalunkat, új erőt ad. Mi Grósz elvtárssal újból megerősítettük, hogy közös pártjaink azon megközelíté­se, hogy milyen alapra épül­jenek a kapcsolatok a Szov­jetunió és Magyarország kö­zött, általában véve a szo­cialista országok között. Ez — az egyenjogúság és az egymás ügyeibe való be- nemavatkozás, a kölcsönös segítségnyújtás és a kölcsö­nös előny, az önállósg és a közös felelősség a szocializ­mus történelmi sorsáért. Ez a megközelítés lehetővé te­szi a szocialista országok kapcsolataiban felmerülő bármely problémára meg­oldást találni, figyelembe véve mindegyikük nemzeti sajátosságait, kialakítani ér­dekeik ésszerű egyensúlyát, mely szilárdítja ezeket a kapcsolatokat. Különleges fontosságú probléma most a termelési és a tudományos-műszaki kooperáció elmélyítése Ez a kérdés túliép a szovjet—ma­gyar kapcsolatok határán, jelentősége van az egész együttműködési rendszer számára a KGST keretein belül. Itt sok az összetevő elem, de a legfőbb a közös szocialista piac kialakítása. A feladat nem egyszerű, számos szakaszon kell átha- haladni a feléje vezető úton, de minél gyorsabban oldjuk meg, annál nagyobb előnyö­ket kap minden szocialista ország népgazdasága. Nagyra értékeljük az ilyen együttműködést Magyaror­szággal a külpolitika szfé­rájába. Köztünk és magyar barátaink között már sok évtizede fennáll a tartós és a megbízható kölcsönös megértés a nemzetközi hely­zet kulcsfontosságú problé­máit illetően, összehangol­tan együttműködünk a Var­sói Szerződés keretei között és meggyőződésünk, hogy így lesz továbbra is. Ebben nem lehet kételkedni, mert nekünk magyar barátaink­kal éppúgy, mint a szocialis­ta országok más testvérpárt­jaival, közösek a céljaink. Céljaink mindenben közösek Köszönöm a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának a meghí­vást, amelynek nagy öröm­mel tettem eleget. Átadom a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Mi- niszertanácsa üdvözletét és jókívánságait. Mai szívélyes, baráti lég­körű megbeszélésünk Mi­hail Gorbacsov elvtárssal hazánk és a Szovjetunió fo­lyamatos párbeszédének újabb fontos állomása. Poli­tikai jelentőségét aláhúzza, hogy olyan időszakban ke­rült rá sor, amikor hazánk­ban és a Szovjetunióban is a társadalom fejlődését hosszú időre meghatározó változás, fordulat megy vég­be. Közös és nemzeti érdeke­ink, előrehaladásunk új fel­tételei egyaránt azt igénylik, hogy tovább fejlesszük az MSZMP és az SZKP inter­nacionalista viszonyát, or­szágaink szövetségét. E cél elérését segíti, hogy minősé­gileg új helyzetben munkál­kodunk, hiszen pártjaink gondolkodásában és cselek­vésében ma teljesebb az összhang, az egymás sikerei­ben való érdekeltség ma erősebb, mint korábban bár­mikor. Megtiszteltetés számomra, hogy közvetlenül az SZKP pártkonferenciája után ke­rült sor látogatásomra. A magyar közvélemény élénk figyelemmel kísérte az el­múlt hetek elkötelezett vitá­it, a társadalmi párbeszédet. Pártjuk konferenciájának jelentősége túlmútat a Szov­jetunió határain. A szovjet átalakítás, e nagyszabású történelmi vállalkozás újke­letű nemzeti tapasztalatai­nak összegzésével a szoci­alista világ reformgondolko­dását gazdagította. Az MSZMP pártértekezle­te fontos szakaszt zárt, le egy hosszabb történelmi folya­matban. Jelentős energiákat szabadított fel ahhoz, hogy.; magyar nép jobban haszno­sítsa társadalmunk humánus értékeit, szellemi tartaléka­it. Most a határozott tette­ken van a sor. Csak ez ad­hat hitelt szavunknak, a jö­vőre vonatkozó terveinknek. A hangsúly ma a gazdasá­gon van. A válságfolyama­tok megállítása, a pénzügyi egyensúly megteremtése ha­laszthatatlan teendőnk, s tudjuk, ezt várják tőlünk barátaink, szövetségeseink, partnereink is. Tennivaló­ink világosak, a történelem nem kínál számunkra más utat, mint a korszerű struk­túraváltás, a termékszerke­zet megújítása, az export di­namizálása. A tulajdonviszo­nyok szocialista jellegének megőrzése mellett nyitot­tabb, racionálisabb gazdál­kodás kialakítására törek­szünk. A fegyelem és a szer­vezettség javítása, a tisztes­séges .munka becsületének helyreállítása ugyanakkor már ma fontos erőforrásunk. Fordulatról csak akkor le­het szó, ha a dolgozó embe­rek a politika alakítóivá vál­nak. Illúzióink nincsenek. Nehéz munkával számolunk, vállaljuk a konflikutsokat is. Lenin mondása tanulság: „ami nehéz, az még nem megoldhatatlan, fontos, hogy meg legyünk győződve arról, hogy helyesen választottuk meg az utat, és ez a meggyő­ződés százszorosára fokozza a forradalmi energiát és a forradalmi lelkesedést, ame­lyek csodákat tudnak mű­velni”. Kedves Gorbacsov elvtársi A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében kifejezem reménye­met, hogy hivatalos, baráti látogatáson hamarosan ha zánkban köszönthetjük. Ké­rem, tegyen eleget meghívá­sunknak. Emelem poharam a Szov­jetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép sikereire a tör­ténelmi átalakításban; a szo­cializmusra, a békére, Miha­il Gorbacsov elvtárs és je­len lévő szovjet barátaink egészségére. Közlemény a megbeszélésekről Az MSZMP és az SZKP KB főtitkára több mint há­rom órás megbeszélésük so­rán a fő figyelmet a szoci­alizmus megújulásának, a társadalmi-politikai és gaz­dasági struktúrák átalakítá­sának szentelte, s véleményt cserélt a párt vezető szere­pe korszerű értelmezéséről és érvényesétésének módsze­reiről. Mihail Gorbacsov tájékoz­tatást adott az SZKP XIX. értekezletéről. Elmondta, hogy sok évtized óta ez voit az első valóban nyílt párt­fórum. .amelyen a küldöttek szenvedélyesen és érdeklő­déssel vitatták meg az or­szág legégetőbb problémá t A vélemények minden kü­lönbözősége, s esetenkénti ütköztetése mellett a pe­resztrojka stratégiája erős erkölcsi és politikai támoga­tást kapott, és ez a legfonto­sabb. A szovjetunió anyagi erő­források és képzett emberek szempontjából egyaránt őri • ási lehetőségekkel rendelke­zik. Sok mindent el lehet érni a rend megteremtésével, de természetesen különösen fontosaz, hogy valóban mű­ködésbe lépjen az úi gazda­sági mechanizmus. Ezen a téren sok szervezési nehézsé­get kell leküzdenünk, és nincs még minden rendben a társadalmi tudat tekinteté­ben sem. Sok olyan elvtárs van, aki minden új szóra éles bírálattal válaszol: nem a jó irányba megyünk, ezt vagy azt az elvet megsértjük. Grósz Károly az MSZMP időszerű feladatairól szólva hangsúlyozta., hogy a társa­dalmi megújulásnak nincs alternatívája. Az MSZMP értekezlete nyomán erősö­dött a társadalmi egyetértés, megnőtt a párt iránti biza­lom. Kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy határozott lépé­sek történjenek a gazdasági helyzet javítására, a nyitot­tabb, racionálisabb gazdál­kodás kialakítására. Az MSZ1VTP határozott törekvé­se a politikai intézmény- rendszer korszerűsítése, a demokrácia és a társadalmi nyilvánosság erősítése, a párt vezető szerepének kor­szerű érvényesítése. Grósz Károly kitért arra, hogy Magyarországon óriási figyelemmel és érdeklődéssel^ ''figyelték az SZKP XIX. kon­ferenciája munkájának min­den napját. Ez azzal magya­rázható, hogy az MSZMP májusban megtartott orszá­gos értekezletén is a gazda­sági és politikai rendszerben megérett vlátozásokkal kap­csolatos döntéseket hoztak. Grósz Károly elmondta, hogy Magyarországon nem­rég, az MSZMP KB tagjai­nak sorából munkabizottsá­got alakítottak, amelynek az a feladata, hogy elemezze az ország fejjlődésének utolsó évtizedeit. Ezt a pártprog­ram dokumentumainak elő­készítése teszi szükségessé. A többi munkabizottság a szervezeti szabályzatban, az ország alkotmányában szük­séges változásokkal, vala­mint a hosszú távú gazdasá­gi terv kidolgozásával fog­lalkozik. Mihail Gorbacsov és Grósz Károly véleményt cserélt a szovjet—magyar kapcsolatok helyzetéről. Elégedettségük­nek adtak hangot az erősö­dő bizalom és kölcsönös megértés kapcsán. Hangsú­lyozták a nézetek összeveté­sének, a tapasztalatok köl­csönös tanulmányozásának, az információcsere bővítésé­nek fontosságát. Egyetértet­tek abban, hogy át kell ala­kítani a gazdasági kapcsola­tok kialakult rendszerét. A megbeszélésen érintet­ték a jelenlegi nemzetközi helyzet egyes kérdéseit. Grósz Károly nagyra érté­kelte a szovjet—amerikai csúcstalálkozók eredménye­it, hangsúlyozva, hogy ezek­nek köszönhetően sikerült utat nyitni ahhoz, hogy Eu­rópa fokozatosan megszaba­duljon a nukleáris fegyver­táraktól. Grósz Károly és Mihail Gorbacsov találkozója szívé­lyes és baráti volt, az elv­társi nyíltság és a teljes köl­csönös megértés légkörében zajlott le. A találkozón részt vett Vagyim Medvegvev, az SZKP KB titkára. * * * Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, kedden az esti órákban hazaérkezett Budapestre. Közös érdek a műszaki haladás (Folytatás az 1. oldalról) jéről és időpontjáról. A na­pirendi pontok megvitatása ma folytatódik. A délelőtti ülésen szólalt fel Marjai József, a magyar küldöttség vezetője. Megál­lapította, hogy az új világ- politikai fejleményeket ked­vezően befolyásolják a Szov­jetunióban és más szocialis­ta országokban kibontakozó gazdasági és politikai re­formfolyamatok, a nyíltság és a demokratizálódás erősö­dése. Egész közösségünk jövőbe­ni gazdasági és tudományos­műszaki fejlődése szempont­jából történelmi jelentőségű eseménynek lehettünk tanúi a közelmúltban. A Szovjet­unió Kommunista Pártjának most befejeződött XIX. or­szágos értekezlete íorradal- mi lépést tett a szocialista társadalom megteremtésének az útján. A pártértekezkt döntései olyan folyamatot indítottak el, illetve erősítet­tek fel, amely hatássa1 lesz a KGST további fejlődésére. E változások segítik a ma­gyar reformfolyamat kitel­jesedését is. A Magyar Népköztársa­ságnak létfontosságú érdeke fűződik ahhoz, hogy a szo­cialista közösséggel folyta­tott együttműködés elősegít­se hazánk és a többi KGST- tagország gazdasági és tudo­mányos-műszaki teljesítőké­pességének erősödését, elő­mozdítsa az egyes országok adottságaival összhangban lévő és az egész közösség ér­dekeinek is megfelelő terme­lési és exportszerkezet kiala­kulását, erősítse országaink és gazdasági közösségünk pozícióit a világméretű mun­kamegosztásban. Mivel együttműködésünk jelenlegi mechanizmusa már nem tud­ja biztosítani e célok eléré­sét, gyökeres átalakítása tör­ténelmi szükségszerűség, to­vább nem halasztható fel­adat. Magyar részről régóta hangoztatjuk, hogy az együttműködésben tapasztal­ható stagnálás egyik alapve­tő oka valutáris pénzügyi rendszerünk fejletlensége. Gyakran beszélünk a^ról, hogy a transzferábilis ilubel segítségével lebonyolódó sok­oldalú elszámolási rendszer valójában nem tudta igazol­ni a hozzá fűzött reménye­ket. Kapcsolatainkban to­vábbra is fennmaradt az elszámolások kétoldalú jel­lege, a kétoldalú kiegyensú­lyozás kényszere. Emiatt az egymás közötti kereskede1- mi forgalom nem tud opti­mális ütemben fejlődni- A jelenlegi körülmények kö­zött az egyensúly biztosítá­sa főleg az áruexport visz- szafogásával történik. Nagy horderejű célkitű­zésnek tartjuk a KGST-tag- országok egyesített piacának létrehozását. Ehhez viszont mind az érdekelt tagorszá­gokban, mind pedig a közös­ség szintjén meg kell terem­teni a szükséges közgazda- sági előfeltételeket. A szabadkereskedelmi övezetek létrehozásához a kontingens nélküli kereske­delem bevezetése, a belföldi árrendszereknek a világpia­ci árakkal történő összekap­csolása és a valuta-konverti­bilitásnak a megvalósítása szükséges. A KGST-tagpr- szágok vámuniója kialakítá­sával kapcsolatban az a vé­leményünk, hogy ehhez az előbbieken kívül tovább kell fejleszteni, illetve létre kell hozni a nemzeti vámrend­szereket. Ami a KGST-tag- országok valutauniójának kérdését illeti, úgy vélem, különösebb magyarázat nél­kül is érthető. A szocialista gazdasági együttműködési mechaniz­mus átalakítása, az áru­pénzviszonyok szerepének növelése kapcsolatainkban fokozatosságot, de ugyan­akkor határozott intézkedé­seket igényel. Ügy látjuk, hogy ha rövid időn belül nem következik be radikális változás e téren, akkor a KGST és a KGST-ben meg­valósuló gazdasági együtt­működés nem előmozdítója, hanem komoly hátráltatója lesz az egyes szocialista or­szágokban megindult és el­kerülhetetlen átalakítási fo­lyamatoknak. Ebből kiindul­va az együttműködési me­chanizmus átalakítására vo­natkozóan előterjesztett do­kumentumot nem tekintjük lezártnak. A KGST-közösség gazda­sági fejlődése elképzelhetet­len a világméretű munka- megosztásba való bekapcso­lódás. az abban való aktív részvétel nélkül. Különösen fontos számunkra figyelem­be venni az Európai Gazda­sági Közösség gazdasági és politikai integrációjának 1992-től kezdődő új minősé­gű szakaszát, amelybeji kö­zösen kell megtalálni az európai integrációs szerveze­tek közötti együttműködés új formáit. Magyar részről a KGST együttműködési rendszeré­ben olyan közgazdasági fel­tételek kimunkálására gon­dolunk, amelyek a közös érdekeknek megfelelően ér­demlegesen elősegítik, hogy a kedvező természeti adott­ságokkal rendelkező expor­tőr országok továbbra is jelentősen hozzájárulhassa­nak az importőr országok la­kossága élelmiszer-szükség­leteinek a kielégítéséhez — hangsúlyozta a magyar kül­döttség vezetője. Hz örmény fővárosban Újabb tüntetések, sztrájkok Amerikai vizsgálat (Folytatás az 1. oldalról) Rafszandzsani, aki egy­úttal a fegyveres erők ide­iglenes főparancsnoka, az utasszállító gép lelövését „példanélküli katasztrófá­nak” nevezte. Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy az esetből vonja le a tanul­ságot és bélyegezze meg az Egyesült Államok agresszi­vitását. Az Iszlám Dzsihád (Szent Háború) nevű szervezet szó­vivője bejrúti rádióadóknak küldött üzenetében kedden azzal fenyegetőzött, hogy az iráni gép lelövésének meg­torlásaként a Dzsihád né­hány órán belül kivégzi a fogságában lévő két ameri­kai túsz egyikét. Ugyanakkor az Irán-barát Hezbollah (Allah Pártja) csoportosulás egyik vezetője úgy vélekedett, hogy a légi­busz megsemmisítéséért nem az amerikai túszokon kell bosszút állni. BUDAPEST 5. A kolozsvári magyar fő­konzulátus bezáratása után, július 29-től kezdődően a Román Szocialista Köztár­saságba" utazó, vagy ott tartózkodó magyar állampol­gárok konzuli érdekvédelmét a Magyar Népköztársaság bu­karesti nagykövetségének koznuli osztálya látja el. Cí­me: Bukarest, Str. Alexandru Sahia 63, telefon: 15-82-73. MOSZKVA Kedden Moszkvában meg­nyílt a Varsói Szerződés tag­államai honvédelmi minisz­teri bizottságának ülése. A tagállamok honvédemi mi­nisztereit tömörítő bizottság ülése előtt a résztvevők meg­koszorúzták a Lenin-mauzó- leumot, az ismeretlen katona sírját, és ellátogattak Lenin egykori Kreml-beli lakására és dolgozószobájába, amely ma múzeum. Jerevánban vasárnap és hétfőn ismét több tízezer ember tüntetett a város fő­terén a karabahi kérdés Ren­dezését sürgetve. A sztrájk­tanács a követelés alátámasz­tása érdekében általános munkabeszüntetésre szólított fel — adja hírül az Izvesz­tyija keddi száma helyszíni jelentésében. Vasárnap a jereváni tele­vízió riportot készített a 19. országos pártkonferen­ciáról hazatért örmény kül­döttekkel. Ambarcumjan, a jereváni egyetem rektor^ és Dzsrbasjan, az Örkény Tudo­mányos Akadémia tagja sze­rint Arutyunjan, a köztársa­sági pártszervezet vezetője a pártértekezleten valósághűen festette le a Karabah-hegyvi- dék problémája miatt Jere­vánban kialakult helyzetet, s építő javaslatokat tett. A küldöttek véleményüket elmondták a Tyeatralnája- téren vasárnap egybeg^űlt több ezer ember előtt is. Nyugalomra, megfontoltság­_____________________t­K AIRÓ Magasrangú küldöttség élén az iraki fővárosba in­dult kedden Atef Szidki, Egyiptom miniszterelnöke. A delegációval tart Eszmat Abdel-Megid külügyminisz­ter is. Atef Szidki elsősorban a két ország kapcsolatairól, illetve az öbölben dúló háborúról tárgyal vendéglá­tóival. A kormányfő átadja Szaddám Húszéin iraki j el­nöknek Hoszni Mubarak egyiptomi államfő levelét is. BANGKOK A kambodzsai helyzet po­litikai rendezését sürgető felhívással kedden Bangkok­ban, Thaiföld fővárosában befejezte munkáját j az ra és mértékletességre intő beszédük után heves viták robbantak ki a téren s a sztrájktanács általános mun­kabeszüntetésre szólította fel a jerevániakat. Ultimátum­szerűén követelték a karaba­hi kérdés azonnali megoldá­sát — az autonóm terület ta­nácsának nemrég hozott ál­lásfoglalásával összhangban. Az Izvesztyija beszámoló­ja szerint hétfőn Jerevánban több gyárban és üzemben nem vették fel a munkát, il­letve csökkentett létszámmal dolgoztak, ami jelentős ká­rokat okoz a köztársaság gazdaságának. Nyitva voltak viszont az élelmiszerboltok, működtek a telefon- és táv­íróvonalak, és dolgoztak az egészségügyi intézmények is. Az Izvesztyija bakui tudó­sítója szerint Karabahban folynak a mezőgazdasági munkák, Sztyepanakert több gyárában, üzemében és intéz­ményében viszont továbbra sem dolgoznak. Asian-országok külügymi­nisztereinek évi értekezlete. Brunei, Fülöp-szigetek, Indo­nézia, Malajzia, Szingapúr és Thaiföld külügyminiszte­rei a kétnapos tanácskozás végeztével elfogadott közös közleményben kifejezték re­ményüket, hogy a kambod­zsai felek dzsakartai nem hi­vatalos találkozóján sikerül haladást elérni. STRASBOURG Az EGK és a kelet-európai szocialista országok közötti viszony javítására, az EGK megvalósítandó egységes pia­ci rendszerének szociális szempontjaira fogja helyezni a hangsúlyt Görögország ab­ban a félévbe, ^míg betölti a nyugat-európa^ gazdasági és politikai társulás elnöki tisz­tet, amelyet az előző perió- strasbourgi európa parla­mentben Karlosz Papuliasz görög külügyminiszter.

Next

/
Thumbnails
Contents