Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-04 / 158. szám
1988. JÚLIUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből A kicsi kocsi Monte Carloba megy Több mint gyanús, alapos feltételezés, hogy a Walt Disney eég forgalmazta színes amerikai film okos kis kocsija, a Herbie, a Monte Qarlo-,i kirándulását követően még a világ számos pontjára elmegy. Úgyszólván predesztinálva van erre, hiszen Disney Kicsi a kocsi, de erős című filmjének felújítása éppen olyan sikert élt meg, mint az 1969-es, nagy kasszasikerű bemutató. A „folytatás” A kicsi kocsi újra száguld az 1974-es sikerlistán igen előkelő helyet foglalt el. Csoda-e, hogy a kicsi kocsi Vincent McEveety rendező irányításával ezúttal Monte Carloba ment, hogy 12 éves pihenő után részt- vegyen egy neves futamban. Aranyos ez a kicsi kocsi, dehát ha nem történne vele (megint) valami egészen rendkívüli, akkor bizony már kikerülnénk varázslata alól. De történik! Max és Quincey szinte arra születtek, hogy bonyodalmat teremtsenek. S hát hová is rejtse a két enyveskezű férfi a világ legnagyobb, éppen frissen ellopott gyémántját, ... no, hová? ... természetesen Herbie benzintartályába! Még talán így is szimpla lenne a kocsi legújabb sztorija, dehát a forgatókönyvíróknak igen merész a fantáziájuk. Hogy mennyire, azt már jobb ha elhallgatja a krónikás, mert a Dupla X. homályos alakja kri mi helyzetet teremt. A ki, kit győz le kérdésről tehát hallgatunk, s közben jókat kacarászunk magunkban Herbie — és a mellette csetlő-botló ilyen, meg olyan szándékú férfiúk kalandjain. Mellesleg: az csak termesztés, hogy a kicsi kocsi mint „versenyautó” is győzedelmeskedik, „elevenek és holtak” fölött. Tehát még ennek is örülhet a néző, nemcsak Fontenóy felügyelő félrevezethetetlenségének, diadalának. A jegyzetíró 28 Celsius fokos melegben veti papírra a kicsi kocsi legújabb kalandjáról szóló elismerő, dicsérő sorait, közben arra gondol, minél nagyobb a forróság a -mozi nézőterén, annál nagyobb a kicsi kocsi sikere. A túlhevűlí emberi agy ugyanis könnyebben túlteszi magát a banalitásokon, ezerszer látott megoldásokon, trükikökön, úgy fogadja netán a látottaikat mintha azok eredetiek lennének. Nem. erről szó sincs, Vincent McEveetl filmje kellemes tucat munka. Bár ez is nézőpont kérdése —a sivatagban' a kaktusz a legnagyobb „fa”. Számunkra meg — jónéhány hétre szóló — igencsak A kicsi kocsi. . . a legjobb film. — ti — 0 hazai egyház élén Új bíboros Dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Püspöki Konferencia elnöke bíborosi beiktatásakor nyilatkozatot adott az Űj Ember című katolikus hetilapnak. Nyilatkozatában többek között szól a Szent István király halálának 950. évfordulóján rendezett ünnepségekről, a maradandó megemlékezésekről, majd így folytatja: — Annál nagyobb szomorúság viszont számára, hogy bíborosi beiktatásomat követő első megnyilatkozásomban tiltakozó szavamat kell felemelnem a nemzeti kultúra érdekében. Megdöbbenéssel értestült az egész világ arról. a döntésről, hogy a romániai kormányzat az ország falvainak nagyobb részét teljesen meg akarja szüntetni. A falvak nemcsak kisebb létszámú települések, hanem egy ország egészének szerves részét is alkotják, sajátos nemzeti értékek és a népi kultúra otthonai. Az épületek, köztük a templomok lerombolása pedig a történelmi és kulturális értékek elpusztítása függetlenül attól, hogy az ott élő állampolgárok milyen nemzetiségűek. Nyilatkozatának végén dr. Paskai László bíboros hangsúlyozza: — Az esztergomi érsekek a magyarság nemzeti és kulturális értékeinek a védelmét szolgálták mindig. Ezt a célt akarom szolgálni mint esztergomi érsek, amikor most a bíborosi kinevezést elnyertem. Újabb lehetőségek Tisiakilrtön A falak leomlanak A tikkasztó déli hőségben jól esik a séta a Tiszakürti Arborétumban. Csend van mindenütt, a természet beszédes csendje. A méltóságteljes óriási fák szomszédságában — csak most veszem észre — eltűnt az ember magasságú kerítés, szabad az átjárás az arborétum és a nevelőotthon, az egykori kastély között. A hűvös, vastag falú épület ugyancsak csendes. A hosszú napsütötte folyosón Kiss Csaba, az otthon igazgatója hunyorogva próbálja megállapítani, ki a váratlan látogató. — Nincsenek itthon a fiúk — mondja sietve, majd barátságosan háztűznézőbe invitál. Van mit látni. Az utóbbi három évben mióta átvette az otthon vezetését történt egy s más változás. Rendbe hozták a fürdőszobákat, a betegszobákat, járdát alakítottak ki a kopár udvaron. Egy nagy teherautó földet hoznak éppen a majdani pázsitnak. A kastély arborétum felőli oldaláról viszont hordják a salakot, amit évekig igencsak meggondolatlanul a gyerekek futballpá- lyájára szórtak. Eddig már negyven teherautó salakot vittek el. Megújult az otthon tetőszerkezete, korszerűsítették a fűtésf. — Két éve vásároltunk egy buszt is — újságolja az igazgató, s elmeséli a szokatlan vételt. Az otthon ötszázezer forintot kapott a vásárlásra. Az örömbe hamar üröm vegyült amikor megtudták, hogy egy busz egymillió forintba kerül. Kiss Csaba azonban nem tett le a szándékáról, egyszer Pesten járva egy vállalat udvarán meglátott egy felújításra váró buszt. Bekopogott az igazgatóhoz, elmondta bánatát, s lérejött az üzlet. Háromszázhetven-ezerért mevásárolta a járművet, amelyet az otthont segítő tizennégy szocialista brigád egyike felújított. Egy hét múlva már kirándulhattak is a fiúk. Nem sakkal később egy kirándulás után arra értek haza, hogy leomlott a kastélyt az arborétumtól élválasztó kerítés. S ebből született meg a nagy ötlet, a téglákból felépítik a tábor. Az otthon évekkel ezelőtt ugyanis kapott a nagyrévi tsz-tői egy igen szép partszakaszt a Tiszánál. A területet tavaly bekerítették, megépítették a szennyvíztárolót, odavezették a villanyt, kialakították a stéget. A tiszakürti kerítés negyvenkétezer téglájából tíz kis házat építenek majd. A tábor, vagy ahogy ők nevezik horgásztanya további lehetőségeket ad a gyerekek szabadidejének eltöltéséhez. Csereüdülésre fogadnak majd az ország más tájáról érkéző diákokat, csoportokat. így tovább színesedik, gazdagodik a tiszakürti otthonban élő gyerekek nyara. Noha az idei vakációra sem igen panaszkodhatnak. Az ötvenegy fiúból huszonöt tölti el a nyár egy részét a családjával. Huszonhat fiúnak nincs hova mennie, az ő vakációjukat úgy megszervezte Kiss Csaba, hogy igazán nem jut idejük unatkozásra. Két hetet a helybeli termelőszövetkezetben dolgoznak, keresnek egy kis zsebpénzt a tős- erdei, a balatoni majd a mátraszentimrei nyaraláshoz. A fennmaradó időt a nagyrévi „tanya” építésével töltik el. hétvégeken pedig kirándulni mennek. Közben tovább szépül az otthonuk. Felszámolják a nyolc-tízágyas hálókat, az iskolai osztálytermekre emlékeztető tanulószobákat. Új bútorokat vesznek, családi- asabbá. otthonosabbá teszik a szobákat, amelyekben négy-öt-hat gyerek lakik majd. Kiss Csaba ma még merésznek tűnő elképzeléseket is dédelget. Azon gondolkodik. mi lenne ha eladnák a kastélyt, s az árából házaka.' vennének Tiszakürtön. így igazi családi házakban nevelkedhetnének a gyerekek, s az otthon gyermekfelügyelői lennének a „szülők”. Egy SOS falu képe bontakozik ki ötleteiből tiszakürti módra. A kisebb, a családra emlékeztető közösségben sikeresebben fel lehetne készíteni a fiúkat a majdani önálló életükre. Egyelőre még mindez csak terv, elképzelés. de megvalósulása nem Kiss Csabán múlik, hiszen az ő tudatában, eddigi munkájában — s ma már az otthon egyre több nevelőtanára is egyetért vele, segít a megvalósításban — már régen leomlottak azok a falak, amelyek elválasztják az állami gondozott gyerekeket a külvilágtól. ' Tál Gizella Huszonöt év a korong mellett Szűcs Imre gyűjteményes kiállítása Tiszafüreden A tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban pénteken délután Szűcs Imre fazekas mester kiállítását dr. Füvessy Anikó néprajzkutató, a múzeum igazga- ja nyitotta meg. Mielőtt méltatnánk Sűcs Imre negyedszázados munkásságát. megbecsüléssel emlékezünk korán elhunyt édesanyjára. Akik részesei lehettek Szűcs Imre első nekirugaszkodásainak, induló éveinek, mindannyian tudják, hogy „az Imre gyerek” pályaválasztásában, Kántor. Sándor mellett, az édesanyjának van legnagyobb érdeme, először akkor amikor hallgatott fia tanárára és fazekasnak szánta gyermekét, majd akkor amikor minden érdemlegeset megtett azért — hihetetlen akarat, szervező erő volt a vékonyka asszonyban —. hogy „az Imre gyeGyerekmunka, az 1950-es évek végéről most nagy eszmei és anyagi értékű — házi múzeumának legszebb darabjait, korai munkáit, a vörös alapú edényeket, a későbbi „gyöngy- tyúkos", sok darabból álló készleteit, fűszertartóit, a nagy műgonddal készített miniatűröket és gyermekjátékokat. Különösen egyéniek az ember alakú edényei . Jellegzetes munkái, a kendős asszonyok, vörös színű ruhában, gazdagon mintázott Falitál (1974) rek” Tiszafüreden műhelyt alapíthasson. Abban volt tehát része, hogy a fiatal mester hozzáláthatott a nagy füredi fazekaselődök munkásságának folytatásához, megújításához. De még messzi odáig. . . A karcagi kisdiák a hétvégeket „Sándor bácsi" műhelyében töltötte, majd — miután a család Tiszafüredre költözött — néhány évre megszakadt ez a kapcsolat, de 1963-ban Szűcs Imre visz- szatért szülővárosába, hivatalosan is Kántor Sándor tanítványa lett, 1972-ig a későbbi Kossuth-díjas mester műhelyében dolgozott. Már 1976-ban megkapta a Népi iparművész címet. Bő másfél évtizede, hogy Szűcs Imre Tiszafüreden alapított műhelyt. önálló karakterét a jeles tiszafüredi kerámia hagyományain belül alakította ki. természetesen mesterének művészi Az első próbálkozások, még Kántor Sándor műhelyében örökségét is nagy tiszteletben tartva, s erre a két tényezőre építve formálta saját alkotóvilágát. Szűcs Imre az egyik leg- mívesebben rajzoló fazekas, légiesen karcsú madarak, gazdagon burjánzó hullámindák. könnyed lebegésu falevelek, virágok bizonyítják edényein, hogy nemcsak kitűnő megfigyelője a természetnek, de alapos felkészültséggel, nagy fantáziagazdagsággal is rendelkezik. Pályája töretlen. 1968-ban Az év legszebb terméke pályázaton már díjazott volt, tíz évvel később pedig a legrangosabb hazai fazekas fórumon, a VII. Országos Gerencsér Sebestyén pályázaton II. díjat kapott. Rend-» szeres résztvevője és díjazottja az Alföldi Fazekas Triennáléknak, a mostani, Mezőtúron rendezett trien- nálén a Népi Iparművészeti Tanács különdíjával jutalmazták munkáit. Tavaly megkapta a Népművészet Mestere címet, és a már említett Gerencsér Sebestyén pályázat első díját is elnyerte. A. mostani, gyűjteményes kiállítása jól érzékelteti alkotói fejlődését. Ebben szerencséje is van a nézőknek, hiszen a füredi tárlaton ott láthatja Szűcs Imre — már „Nagyszájú” kancsó fehér köténnyel. A fekete pörge kalapos férfi gombos mellényben „feszít” párja mellett, termszetesen fehér gatyában, kötényén virágdíszítéssel. Legújabb munkái közül nagyméretű táljai és a mezőtúri fazekastáborban készült mezőcsáti kerámiái emelkednek ki. A számvetés Szűcs Imre munkásságának 25 évéről e kiállítás alapján is jól sikerült, s a tárlatnak — tekintettel a turista idényre — fokozott idegenforgalmi vonzása is van. T. L. Napirenden a béke és a leszerelés lehetőségei (Folytatás az 1. oldalról) ve a hazafias- és honvédelmi nevelés legidőszerűbb kérdéseinek áttekintése. Milyen szerepe van a hadsereg erejének a nukleáris korban? Milyen változásokat jelentenek a két nagyhatalomnak a katonai konfrontáció csökkentésére irányuló lépései a nemzetközi katonapolitikában és milyen következtetéseket kell levonniuk mindebből a hadtudomány különböző kérdéseivel foglalkozó szakembereknek? Hogyan változnak a haza- fiságról, az internacionalizmusról. a hazafias- és honvédelmi nevelésről vallott nézeteink? Hogyan körvonalazható az oktatási intézményekben folyó hazafias- és honvédelmi nevelés tévője? — ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a ma kezdődő- rendezvénysorozaton. A délelőtti megnyitó utón a nyári egyetem résztvevői megtekintik a Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó kiállítását, majd elhangzanak vitaindító előadások: dr. Korsós László ezredes, a történelemtudomány kandidátusa Háború, béke. leszerelés, célok és realitás,a katonai erők szerepe a nukleáris korban címmel. Deák Péter ezredes, a hadtudományok doktora, Időszerű honvédelmi és katonapolitikai kérdések — hogyan épül fel az ország honvédelmi felké szításé? címmel fejti ki gondolatait. Délután a résztvevők fórumon vitatják meg az elhangzottakat. A részletes programismertetés helyett most már csak tetszés szerint emeljünk ki néhány témát és előadót a hét vendégei közül. Holnap délelőtt kerül sor dr. Rázsó Gyula hadtörténész, a történelemtudományok kandidátusa nagy érdeklődéssel várt előadására, István király. a hon védelmezője címmel. Csütörtökön délelőtt Magyar József Kossuth-díjas filmrendezőt látják vendégül Szolnokon a Mi büszke magyarok című filmjének ankétja alkalmából. A Tisza Nyári Egyetem hallgatói ellátogatnak majd a Szolnoki Sportrepülőtérre, a Tisza-tóhoz is. illetve megismerkednek a belügyi szervek munkájával, találkoznak a Honvéd Filmstúdió vezetőivel és természetesen megtekintik a filmstúdió legújabb alkotásait is. Miért szólunk minderről ilyen részletesen? Azért, mert a nyári egyetem nyolcvan meghívott résztvevője mellett bárki, bármikor bekapcsolódhat a rendezvénysorozat látogatásába — feltéve, ha rnagyar állampolgár. Részletes fölvilágosí- tást adnak a programokról Szolnokon, a Táncsics Mihály úti Helyőrségi Művelődési Otthonban, illetőleg a nyári egyetem következő napi eseményeit lapunkban is közöljük. Egyiptomban Magyar régészeti expedíció Üjabb információt szerzett II. Ramszesz és kora építészetéről, művészetéről, vallási szokásairól Egyiptomban a magyar régészeti expedíció. Vezetője, Kákosy László, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára a nemrég befejeződött V. ásatási idény eredményeiről elmondta: ismét értékes leleteket tártak fel az időszámításunk előtti XIII. században élt Dzsehu- timesz királyírnok, a nagy Karnaki Amon-templom magtár-főfelügyelője kősírjánál, ahol három évvel ezelőtt kezdték meg a kutatást. Az év első hónapjaiban a sír bejárata előtti térségben sikerült feltárniuk az udvart határoló sziklafalat és több pillér talapzatát. Az előkerült hatalmas mennyezeti töredékek arra vallanak, hogy az udvar széle fedett volt, középső része a szabad égre nyílott. A jövő év januárjától az udvar déli részének feltárásával folytatódik a kutatás.
