Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-30 / 181. szám
10 1988. JÚLIUS 30. A pályakezdőknek A tavalyinál kevesebb az állás A pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei az idén tovább szűkülnek; a munkavállalás lehetőségei területenként, szakmánként az elmúlt évekhez hasonlóan igen eltérőek, a feszültségek viszont az eddigieknél élesebben jelentkeznek. A hetvenes évek közepén született népesebb korosztályok ugyan ez évtől kezdve érik el a munkavállalási kor alsó határát, de mivel legtöbben továbbtanulnak, az idén még csak minimálisan nő az első ízben munkát vállaló fiatalok száma. A nyáron csaknem 130 ezer fiatal fejezte be tanulmányait; azi Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tájékoztatása szerint a végzősök számára a tavalyinál mintegy 9 ezerrel kevesebb, körülbelül 120 ezer munkahely kínálkozik. Mivel a vállalatok igényeit még az év elején gyűjtötték össze, ez a szám a nyár végéig még valamelyest módosulhat. Hiány és többlet A legkedvezőbb helyzetben most is a szakképzett, s közöttük is a szakmunkás fiatalok vannak. Száz. szakmunkásképzőt végzett fiatalra átlagban 103 meghirdetett állás jut, míg ez a szám minden más alap- és középfokú iskolatípusnál száz alatti. A divatszakmákban azonban az idén sem lesz könnyű állást találni, míg más, úgynevezett hiányszakmákban bőven válogathatnak a munkaalkalmak között. A korábbi évekhez hasonlóan kevés utánpótlásra van szükség a fodrász, a kozmetikus, az autószerelő, a fényképész és a vendéglátóipari szakmákban, amelyek mindig is népszerűek voltak. Ugyancsak kevés az álláskínálat Budapesten a poraelánfesttő, a fogtechnikus, a látszerész és a dísznövénykertész szakmákban. Egyes térségekben csökkent a kereslet a szobafestők, a központifűtés- és vízvezetékszerelők, a karosszéria lakatosok. a villanyszerelők és a műszerészek iránt. UgyanA friss diplomások számára ugyan a tavalyinál kevesebb állást hirdettek meg és csökkent a pályázati rendszeren kívül bejelentett munkahelyek száma is. de összességében még így is kétszer több állás várja a fiatalokat, mint ahányan végeznek a felsőfokú oktatási intézményekben. A tavalyinál mintegy 2900-zal kevesebb állást ajánlottak fel a műszaki egyetemek és főiskolák fiataljainak, munkahely-választási lehetősége'k azonban még így is a legkedvezőbbek. Változatlanul jelentős az igény a gépész. és villamosmérnökök, valamint az üzemmérnökök iránt, s az átlagosnál keresettebbek a vegyészek, a közlekedés-, a kohó- és a bányaipari karokon és szakokon végzettek. A frissen diplomázottak létszámánál akkor a jelentkezőknél jóval több forgácsolót, lakatost,, hegesztőt, esztergályost, ács-állványozót, kőművest fogadnának a vállalatok, s egyes textil- és ruhaipari szakmák művelőiből is többre lenne szükségük a munkáltatóknak. Általában kevés a szakközépiskolások számára felkínált nem fizikai munkakör is. Sokhelyütt telítettek az óvónői állások és a középfokú közgazdasági végzettséget igénylő munkakörök. Budapesten ugyanakkor még mindig túlkereslet van bérelszámoló, könyvelő és pénzintézeti dolgozók iránt. A gyors- és gépíró szakiskolákból kikerülőknek azonban nem sok választási lehetőségük lesz; a munkáltatók ilyen munkakörökbe szívesebben alkalmaznak érettségizett, idegen nyelvet beszélő fiatalokat. Ápolói, asszisztensi és gondozói munkakörökben általában biztosított az egészségügyi szakiskolát és szakközépiskolát végzettek elhelyezkedése. kevesebb pályázatot írtak ki az építészmérnöki karok, a városgazdálkodási, a magas- és mélyépítési, valamint a vízgazdálkodási főiskolai szakok hallgatóinak. A pályázati rendszeren kívüli álláslehetőségek ismeretében azonban összességében biztosított az építőipari szakosok munkába állása. A köz- gazdasági egyetem egyetlen szakán sem jelent majd várhatóan gondot az elhelyezkedés. A tudományegyetemeken végzett, nem tanári képesítésű fiatalok munkába árasának lehetőségei hasonlóak az eddigiekhez. Az előző évek tapasztalatai alapján valószínű, hogy a jogászok iránt nagyobb a kereslet a meghirdetett pályázatoknál. Egyes bölcsész szakok — például régész, művészettörténész, levéltáros — hallgatói számára az idén sem hirdettek betöltésre váró állásokat. Az agrártudományi egyetemeken és főiskolákon az egy hallgatóra jutó állás- kínálat az elmúlt évek szintje alá csökkent. Mivel a gazdaságok pályakezdők iránti igénye a végzés körüli időszakban szokott megélénkülni, ez most is kedvezően befolyásolja majd az elhelyezkedési lehetőségeiket, elsősorban a növény-, gyümölcs- és szőlőtermesztés területén. A tavalyinál kevesebb munkahelyet hirdettek meg az orvostudományi egyetemek és az egészség- ügyi főiskolák végzőseinek, de a felkínált álláslehetőségek még mindig meghaladják a pályázók létszámát. A tanítói végzettségűek számára kiírt pályázatok 16 százaléka helyettesítői, il-, letve 54 százaléka napközis és diákotthoni nevelői állás. Az elmúlt évekhez viszonyítva körülbelül 30 százalékkal magasabb a középiskolai tanárok iránti kereslet, elsősorban a nyelvszakosok és a számítástechnikához értőkből vennének fel többet. Ezerrel kevesebb A múlt év hasonló időszakához képest összességében nem változott a bejelentett munkahelyek száma a fővárosban, valamint Heves és Nógrád megyében. A legnagyobb mértékben — több mint ezerrel — Csongrád és Szolnok megyében csökkent a munkahely-kínálat. A pályakezdőknek felajánlott- állások száma Bács-Kiskun, Győr és Komárom megyében több mint 800-zal, Baranya, Békés, Borsod, Szabolcs és Vas megyékben pedig 500—600-zal kevesebb mint egy évvel korábban. A betöltésre váró munkahelyek 28 százaléka Budapesten van, s ezen belül is itt található a nem fizikai munkakörök több mint 43 százaléka. A tavalyinál körülbelül 2300-zal kevesebb fiatalt vár az ipar, amely azonban még mindig a legtöbb munkaalkalmat kínálja, itt koncentrálódik a munkaerő-kereslet mintegy 40 százaléka. Az ipar igénye a pályakezdők iránt összességében 13 megyében csökkent, ugyanakkor Bács-Kiskun. Borsod, Hajdú, Heves és Pest megyékben némileg növekedett a bejelentett álláslehetőségek száma. Több hely a diplomásoknak Lemezfigyelő Szemedben csillagok A szombathelyi illetőségű Lord együttes működéséről nem tegnap adott először hírt a magyar könnyűzenével foglalkozó sajtó. Ha legendák nem is keringtek erről az elementáris, kemény rockmuzsikát játszó zenekarról, de szinte minden esetben elismerően szólt a kritika. A körülmények viszont úgy alakultak, hogy a kedvező fogadtatás ellené-, re az együttesnek hosszú éveket kellett várakoznia, míg végre az idén lemezfelvételi lehetőséghez jutott. Hogy erre miért kerülhetett sor? Nos, időközben újabb nem remélt fordulat következett be a vasi legénység életében; közel lévén Auszt- • ria, ott is szerencsét próbáltak munkájukkal. S mint ahogy a mesében lenni szokott: olyan nagy sikert értek el, hogy a Sica Sound nevű stúdióban ez év januárjában rögzíthették első t nagylemezüket. A felvételek az elmúlt napokban a magyar üzletekben is megjelentek, Szemedben a csillagok címmel. Miután a Lord együttes már évek óta a fémes hangzású rockzenét míveli, az album nem okozott különösebb '"meglepetést. Magyarán: a rajongók azt kapták, amit vártak. A színpadokon bohócként is elsőrendű Gidófalvy Attila billentyűssel (ex-Beatrice, ex-Kartha- go) megerősített zenekar a maga kategóriájában elfogadható produkciót nyújtott. A hangzás igazán „heavy”- re sikeredett. Csak tartok tőle, hogy ez a korong is késett jó néhány évet, így minden esélye megvan arra, hogy belevesszen a napjainkban módfelett divatos, Y. J. Malmsteen-féle kemény rockzene dömpingjé- be. Hogy miért? Mert nem haliam a lemezen olyan egyedi hangot, amely valamennyire is kiemelné a Lordot a hasonló kaliberű zenekarok mezőnyéből. így hót azt is mondhatnék: tisztességes iparosmunkát tarthat kezében a hallgató, amelyen mindhiába keresi az egykori együttes nyomát. Ami viszont pozitívum: a debreceni Panta Rhei, Color, a miskolci Edda és mások mellé újabb vidéki zenékar nevezett be a lemezesek táborába — frissítve a fővárosi, egyre .jjjpkább enerváltnak tetsző rőckmu- zsákát. J. J. Ismerkednek a katonai élettel Terepszínű trópusi ruha a fiataloknak A fegyveres testületek pályára irányító táborainak nagy hagyománya van megyénkben. A korábbi években a szolnoki Tiszaligetben gyűltek össze azok, akik érdeklődtek a katonai, a határőri hivatás iránt. Most viszont — már harmadik alkalommal — a Killián György Repülő Műszaki Főiskola KISZ-bizottságának szervezésében olyan pályára irányító tábort szerveztek a szolnoki repülőtéren, amely csak a repülés iránt fogékony diákokat hívta lakói közé. És tegyük hozzá: eredményesen. Másfélszáznál több fiatal gyűlt össze a szolnoki főiskolán az ország tizenhét Ismerkedés a szállítógépekkel Nagy figyelem irányult a helikopterekre en így vélekednek. Heliko; teres szeretnék lenni, ezéi arra kerestem — és úgy tű nik találtam is — a válasz] hogy milyen élet vár rám így vannak ezzel azok a tár saim is, akik vadászpilótá szeretnének lenni. Kiss László közlekedési szakiközépiskolába jár, ért hető vonzalma a légi széke rekhez. A Budapestről jö Óvári Zsolt közgazdaság szakközépiskola számítógél programozó ágazatát végz szíve mégis a repülés irár vonzza: — Van a családunkba egy katonatiszt. Az ő életül ja révén tetszett meg a ke tonatiszti pálya. Ez az egyii indíték számomra. A másil Érdeklődésben nem volt hiány megyéjéből. Talány, hogy Tolna és Vas megye képviselői miért maradtak távol. Ismereteink hiányában hiba lenne kárhoztatni az ottani kiegészítő parancsnokságok pólyára irányító tisztjeit, viszont azt is nehezen képzeljük el, hogy azokban a megyékben ne lennének a repülőtiszti pálya iránt vonzódó fiatalok. Márcsak azért is nehéz ezt feltételeznünk, mert a technika századában élünk és a repülés igen nagy műszaki felkészültséget is feltételez. A július 25-én nyílt és a hónap utolsó napján befejeződő tábor célja, hogy a repülés és képzés kulissza- titkaiba való bepillantás mellett reális helyzetképet adjon a 17—18 éves fiataloknak valamennyi katonai főiskola életéről, a katonatiszti pálya előnyeiről és buktatóiról. Emellett a főiskola KISZ-bizottsága gondoskodik a táborlakók szabadidejének kellemes eltöltéséről is. Strandolás mellett koncertek, sportrendezvények tarkítják a programot. Meg aztán ugyan melyik fiatal érezné nyűgnek egy szállító vagy egy vadászrepülő egységnél tett látogatást, a repülőtechnikával való ismerkedést. Mi is egyik ilyen útjukra kísértük el a fiatalokat. Nehéz lett volna eldöntenünk, hogy a helikopterek, avagy a hatalmas méretű katonai szállítórepülőgépek vívták ki jobban a tetszésüket. Nemcsak a gépek kézzel érinthető belseje, hanem a mellettük jövő-menő helikopterek manőverezése is feszült érdeklődést váltott ki körükben. A tábor szemmel láthatóan betöltötte célját. Biztos, ami biztos alapon — találomra mégis megkérdeztük a tábor két résztvevőjét arról, hogy milyen benyomásokat szereztek a főiskolán. Kiss László Gyömrőről érkezett Szolnokra: — Kedves gesztus volt vendéglátóinktól, hogy megérkezésünkkor terepszínű „trópusi” ruhát adtak ajándékba. Ügy vélem, annak akit érdekel a repülés., hasznos ez a tábor. Azok. akikkel együtt vagyok, valamennyiaz, hogy nagyon érdekel a repülés. És az. sem mellékei számomra, hogy ezen a pályán lehetőség nyílik a kibontakozásra. A tábor lakóiból nerr mindenki lesz repülőtiszt. As sem biztos, hogy akik azok lesznek, mindegyik hajózc állományba kerül. Bizonyára lesz közülük repülésirányító, vagy repülőműszaki szakember. Igaza van mégis Szoboszlai Imre repülő üzemmérnök hadnagynak, í a főiskola KISZ-bizottsága titkárának: — Ha csak sorkatonaként találkoznak velük ismét, akkor is a katonaéletet reálisan értékelő fiatalokkal lesz dolgunk. És ez is előny. S B Fotó: H. L. Hendrix, a Garázs meg a kaptafa A Rádió- és Televízió újságban már korábban felfigyeltem arra, hogy a Petőfi adón indult egy műsor, amely a Garázs címet viseli, s amely hétfőnként—szerdánként ugyanabban az időpontban jelentkezik. Az adás érdekessége, hogy a mikrofonnál Nagy Feró, az egykori botrányhős, az önmagát a „nemzet csótányának” nevező rockzenész ül. Menten elhatároztam, hogy a Garázst meghallgatom, meg kell hallgatnom. A körülmények azonban úgy hozták, hogy az adott időpontban mindig kihagytam a lehetőséget. Mígnem vasárnap este a televízióban megnéztem a rocktörténeti sorozat legújabb adását, s benne Jimi Hendrixet. A műsorvezető ezúttal Schuster Lóránt volt, aki az egykori P. Mobil együttes mindeneseként tette ismertté a nevét, s aki a „Rock örök!” című angolszász («Szlogent sajátosan megtoldotta a fenomenális ,,és elpusztíthatatlan” szókapcsolattal. Szóval a mostanában a rádióban is fel-feltünedező JJchuster mint műsorvezető. mint televíziós személyiség lépett a nézők elé. Hát, még mondja valaki, hogy . nem fordult sokat a világ a beatzene hőskora óta! Nyilván úgy gondolták az adás szerkesztői, hogy olyan embert kell megkérni a műsor vezetésére, aki kitűnően ismeri Hendrix zenei világát. Nos, Schuster fátyolos hangján el is mondta a körülbelüli lényeget, aztán tévedett egy jő nagyot (tudniillik Jimi Hendrix nem egyszerűen átfordította jobb kézbe a gitárját, hanem át is húrozta, erről a filmbejátszás során meggyőződhettünk). Miközben beszélt, végig azon töprengtem, vajon mostanában elegendő a televízióban csupán ismerni (úgy, ahogy) a rockzene történetét, a magyar beszédet választékosán mivelni már nem is szükségeltetik hozzá? Ezek után természetesen nem maradt más hátra, mint hétfő délután bekapcsoltam a rádiót, hogy meghallgassam a zenésztárs kissé szabadosnak mondott műsorát. Ami azonnal feltűnt; bár Nagy Ferót számtalanszor hallottam már énekelni, s jónak tartom az énekhangját, most rá kellett döbbennem, hogy mikrofon mellett menynyire .idegesítő prózai orgánuma van. No, de sebaj, beszélnek még rajta kívül mások is a rádióban, akiket nem szívesen hallgat az ember. Akkor most következzék a tartalmi rész: a Garázs című műsor elvileg arra lenne hivatva, hogy egyfajta segítséget nyújtson a narkósoknak. De az a Nagy Feró, aki színpadon ontja magából az eredetibbnél eredetibb humort, aki annyira tud hatni a deszkák előtt csá- poló tömegre, most egyszerűen csetlik-botlik, nem találja a szavakat, ordenáré hanghordozással beszél. (Vagy így akarja leplezni hozzá nem értését?) Szóval karakter nélküli az egész, úgy, ahogy van. Kiváncsi lennék, elérl-e célját a műsor, mennyire mérhető a hatás a markosok körében., örülnék ha lenne kézzelfogható eredménye a kísérletnek, de félő, hogy nem túl sok van. Hogy mi lenne a megoldás! Bármennyire is kedvelem Nag> Feró zenei működését, ér olyan rockzenei személyisége' keresnék erre a feladatra, ak legalább minden nehézség nélkül, gördülékenyen beszél, a; interjúkban pedig okosan kérdez. Szerencsére akadnak ilyen rocksztárok is. Egyébként Nagy Feró az egyik műsorban mondta a rádióról szólva; „inkább maradtam volna a rocknál. ahho2 legalább értek.” Nos, no comment (nincs kommentár), ahogy az angol mondaná . . . — Jurkovics —
