Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-30 / 181. szám

1988. JÚLIUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kánikulai napokban a szokásoshoz nérten megnövekedett a vízfogyasztás. A Szolnoki Vízmű át agos napi kibocsátása negyvenezer köbméter, ám a mostan i meleg időszakban a napi fogyasztás meghaladja a 65 ezer köbmétert is. Az idei csúcs eddig közel 70 ezer köbméter /olt a múlt hét egyik napján (Fotó: T. K L.) Vállalkozói adó Módosították a rendeletet A vállalkozások és a kis­szövetkezetek adózásának szabályozását 1988. január 1-jé vei új alapokra helyez­ték. A jogszabályok kiadá­sa óta változások következ­tek be a vállalkozási lehető­ségekben, továbbá a végre­hajtás érdekében további intézkedések igénye merült fel. Mindezek szükségessé tették a vállalkozói adóról szóló törvényerejű rendelet végrehajtási rendeletének módosítását. A rendeletmódosítás le­hetővé teszi a kisszövetkeze­tek részére is a tartalékva­gy on képzését, biztosítja a vállalkozói adó hatálya alá taitozó szervezetek részére a szervezeti átalakuláskor az üzleti vagyon adómentes át­vitelét, rendezi a befekteté­sek, a korlátolt felelősségű társaságokba történő tőkebe­vitel forrását, a kapott tő­kék, osztalékok, részesedések elszámolási szabályait. Kedvező változás, hogy a vállalkozók további adó- kedvezményeket vehetnek igénybe (pl. műszaki-fejlesz­tési, kutatási tevékenység végzése esetén), a kisiparo­sok, magánkereskedők meg­határozott esetben gyorsított költségelszámolást igényel­hetnek. Társadalombiztosítási mérleg 1987-ről Labor Műszeripari Művek Megújulási program Pénteken az Ipari Minisz­tériumban sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a 2700 dolgozót foglalkoztató La­bor Műszeripari Művek élén ezentúl vállalati biztos áll Stacho Tamás ipari minisz­tériumi főtanácsos szemé­lyében, akinek irányításával a vállalat megújítását szol­gáló programot dolgoznak ki, s azután döntenek véglege­sen négy telephelyének ön­állóvá válásáról. Mindez azért vált szükségessé, mert a Labor MIM pénzügyi hely­zete súlyosbodott, s már lik­viditási gondok is felmerül­tek. A vállalat budapesti mű­szergyára, esztergomi mű­szeripari üzeme, elektroni­kai leányvállalata, valamint járműgyártó gyáregysége kö­zül az utóbbit a 80-as évek elején részben jelentős ál­lami eszközökből bővítették. A fejlesztés azonban túlmé­retezettnek bizonyult, mert bár kapacitása évi kétmilli­árd forint árbevételt is lehe­tővé tenne, tavaly óta legfel­jebb csak a felét érik el ha­zai és külföldi rendelés hiá­nyában. A veszteség-lavinát elin­dító járműrészlegnél új cik­kek, például szállító robotok előállítását irányozzák elő a kapacitások jobb kihaszná­lása érdekében, de elképzel­hető az is, hogy a gyártást szűkítik. (Föl /tatás az 1. oldalról) gazdas ági termelőszövetke­zeti t: gok létszámában is. Jó hír, hogy Szolnok me­gyébe) a táppénzesek ará­nya a : 1986. évi 6,1 száza­lékról 5,7 százalékra csök­kent, — rossz, hogy az üze­mi ba eseti táppénzes na­pok s :áma növekedett. Ke- vesebl táppénzes beteg dol­gozó i an olyan ágazatokban mint par, építőipar, mező­gazdái ág és kereskedelem, s jelenti s emelkedést nagyobb gazdái codó egységeknél se mutat a statisztika. 1986 ban havonta átlago­san 4156 munkavállaló, 453 termel íszövetkezeti tag volt gyerm kgondozási segélyen. 1987-bm mind a munkavál­lalók, mind a szövetkezeti A 5 őrös Zászló Érdem- renddi 1 kitüntetett Zrínyi Mikló Katonai Akadémián péntel en a magyar és kül­földi tisztek részére diplo- maáta ló ünnepséget ren­deztél) A tanulmányaikat sikere en befejezett tisztek­nek £ imon Sándor altábor­nagy, akadémiai parancsnok átadta az egyetemi oklevél­tagok aránya csökkent. A múlt év decemberében a gyermekgondozási segélye­zettek 96,7 százaléka egy gyermek után, 3 százaléka két gyermek után, 0,3 száza­léka 3 vagy több gyermek után részesült gyermekgon­dozási segélyben. A gyedet tavaly év végén összesen 4432-en vették igénybe. A megyei társadalombiz­tosítási tanács rendkívüli se­gélyben is részesíti a rászo­rulókat. 1987-ben a segélye­zettek száma száztizeneggyel nőtt 1986-hoz viszonyítva. A segélyt kérők többségét fő­leg állandó orvosi kezelés alatt álló nyugdíjasok képez ték, s számuk növekedése az időskorúak életkörülmé­nyeinek romlásával magya­rázható. lel egyenértékű, több éves tanulmányi munkát tanúsí­tó akadémiai oklevelet. Ezt követően a Magyar Nép­hadsereg Művelődési Házá­ban Mórocz Lajos altábor­nagy. honvédelmi miniszté­riumi államtitkár külön is köszöntötte azokat ‘a tiszte­ket, akik kiemelkedő tanul­mányi eredménnyel fejezték be az akadémiát. A Zrínyi Akadémián Diplomaátadás Mintegy 700 tonna Hajdú sajtot állított elő az első félévben a Szolnoki Tejipari Vállalat kunszent­mártoni üzeme. Ebből . 300 tonnát értékesített a vállalat a devizával fizető tőkés piacokon (Fotó: T. K. L.) Nagyobb fokú önállóság II tanácsok is gazdálkodnak Beszélgetős Boreczkl Lajossal, a megyei tanács általános elnökhelyettesével Az elmúlt évben különösen felfokozódott a tanácsi gazdálko­dás iránti érdeklődés. Ez részben azzal magyarázható, hogy a ta­nácsi testületek önállósága gyarapodott, és a tervezés, valamint a terv végrehajtása során nagyobb szerep juthat a társadalmi vi­tákon elhangzó véleményeknek. A megye, a települések lakossága a korábbinál több lehetőséget kapott érdekei kifejezésére. Más­részt — és éppen ez lehet az elsőrendű oka a tanácsi gazdálko­dás problémái iránt, megnyilvánuló érdeklődésnek — a tanácsok, a fő bevételi forrásukat jelentő állami támogatások megnyirbálá­sával párhuzamosan mind több közfeladat megoldásához kérik a lakosság anyagi hozzájárulását is. Egyre közvetlenebbül érezzük tehát a tanácsok gazdasági mun­kájának hatásait. A Néplap szerkesztősége ezért is érezte idősze­rűnek, hogy a tanácsi gazdálkodás során megoldandó feladatok­ról, a munkát nehezítő gondokról és feszültségekről beszélgetni kérje Bereczki Lajost, a Szolnok Megyei Tanács általános elnök- helyettesét. — A szélesebb közvéle­mény előtt is közismert, hogy a költségvetési deficit mérsékléséből a tanácsok­nak is ki kellett venni ré­szüket, az ötéves terv indí­tásakor a várhatónál keve­sebb központi forrásból származó pénzt költhetnek el. A tervidőszak közepén közérdeklődésre tarthat szá­mot egyfajta mérleg: me­gyei céljaink eléréséhez mi­re jutott, illetve mire jut pénz, az állami támogatás mérséklődésének hatására hol kellett „lefaragni”. — A megyei és a helyi tanácsok ötéves terve 32,0 milliárd forint bevétellel és kiadással számolt. Ebből az egészségügyi, oktatási és művelődési intézmények üzemeltetésére és működte­tésére 24,8 milliárd, fejlesz­tésekre közel 7 milliárd, tervezési, illetve gazdálko­dási tartalékokra mintegy 300 millió forintot irányoz­tunk elő. A terv azzal szá­molt, hogy az időszak első két évében az összes elő­irányzatnak 35,4 százalékát, a harmadik évben 20,0 szá­zalékát, és az utolsó két év­ben pedig 44,6 százalékát realizáljuk. Tehát a fejlesz­tés gyorsítására és színvona­lának javulásával számol­tunk. Ezzel szemben a köz­ponti elvonások már az el­ső évben is rontották pénz­ügyi lehetőségeinket, a má­sodik és a harmadik évben pedig az elvonás csak foko­zódott: 1,1 milliárd forint­tal csökkentették a megye elkölthető pénzének össze­gét. A tervidőszak hátralévő részében is ez a tendencia fog érvényesülni. Ennek ellenére az első há­rom évben célkitűzéseink időarányosan teljesülnek. Néhány területet emelek ki. A lakásépítési terv megva­lósul, de lényegesen keve­sebb a szociális bérlakás, épülnek OTP-lakások és a tervezettnél több otthon ké­szül magánerőből. Alapjai­ban változott meg a lakás- gazdálkodás, de az állami lakásépítés csökkenése elle­nére a korábbinál lényege­sen több család költözik évente új otthonba. A VII. ötéves tervidőszakra terve­zett 14 ezer 100 lakásból az első három évben 8800 ké­szül el. A nagycsaládosok és fiatal házasok lakásellátásá­nak 3 éves programját tel­jesítettük, az akció kereté­ben 2074 család jutott la­káshoz, közel 120 millió fo­rintos tanácsi támogatással. Mindezzel együtt feszült­ségek vannak: a ma elter­jedt lakásépítési konstruk­ciók miatt is fokozódik az állampolgárok eladósodása; illetve a megyeközpontban számottevően nem csökken a lakásigénylők száma. Az általános iskola-építési program — néhány tornate­rem építésének későbbre ha­lasztásának kivételével — 1988 végéig teljesül. A kö­zépiskolai tanterem szükség­letet — részben építéssel, részben általános iskolák, illetve tartermek átminősí­tésével — elfogadható szín­vonalon — megtudjuk ol­dani. Az egészségügy területén a pénzforrások ismeretében csak szerény célokat tűzhet­tünk magunk elé. Ezek tel­jesítésének lényegében meg­vannak a feltételei, irreális intézményi és szakosztályi elképzelések, maximalista törekvések miatt azonban a meglévő pénzből kevesebb feladat megoldására jut, és a rekonstrukció a lehetsé­gesnél később javítja az egészségügyi ellátást. A szűkebb értelembe vett kommunális területen radi­kálisan csökkenteni kény­szerülünk az állami támoga­tást. A jövőben a települé­seken mindinkább önerőből, a helyi összefogásra támasz­kodva kell a „portát rend­ben tartani’. — A megye ötéves tervé­ben nem szerepelt a 4-es főút Szolnokot elkerülő sza­kaszának és az új Tisza- hídnak az építése. Tudjuk, a munkálatok mégis elkez­dődtek. Hol tartanak most? — A 4-es főút várost el­kerülő szakaszának és az új Tisza-hídnak az építése az idén megkezdődik, ennek a beruházásnak a mostani öt­éves tervben esedékes mun­káira a megyei tanács és a Szolnok Városi Tanács a kötvénykibocsátás lehetősé­gével is élve, a pénzügyi fe­dezetet biztosította . .. Az élet azonban nemcsak en­nek a „terven kívüli” fel­adatnak a megoldására kényszerített ma bennünket. Karcag és Tiszafüred kör­zetében megkezdődött a te­lefonhálózat kiépítése, dol­goznak Jászberénynek a távhívó hálózatba történő bekapcsolásán is. Ezeknek a beruházásoknak a pénzügyi fedezetét — az összes költ­ség 40 százalékát — az érintett tanácsok, a vállala­tok és intézmények bizto­sítják, úgy, hogy az eredeti célok elérésére is jusson elég pénz. — Az eddig elmondottak­ból úgy tűnhet, mintha a ta­nácsokat terveik teljesítésé­ben nem is veszélyeztetné a pénzszűke... — A rendelkezésre álló pénz az intézmények üze­meltetésének és az egyéb tanácsi feladatok megoldá­sának legalapvetőbb feltéte­leit biztosította. Elsősorban a lakosság legalapvetőbb egészségügyi, szociális és ok­tatási szükségleteit igyekez­tünk kielégíteni. Az ellátás minőségét azonban már sok területen érték jogos kifo­gások. Az ingatlanállomány rendszeres és megfelelő színvonalú karbantartására, felújítására például a taná­csoknak már nem jutott elég pénze. Egyre nehezebb lett a feladatok megoldásához szükséges szakmai eszközök (pl. az egészségügyi, oktatá­si, gépek és műszerek) pót­lása, különösen a legkorsze­rűbb berendezések beszer­zését akadályozta meg a pénzhiány. És — bár az ál­lampolgárok zöme ezt csak közvetetten érzi meg — a tanácsi dolgozók anyagi megbecsülésére sem költhet- tünk annyit, mint amennyi­re szükség lett volna. Hol­ott az intézményekben az átlagkeresetek alacsonyak. Az anyagi lehetőségek számbavételekor természe­tesen arról sem akarok meg­feledkezni, hogy a tanácsi intézményi gazdálkodás színvonala, hatékonysága is kívánni valókat hagy maga után. Nem mindig a társa­dalmilag legfontosabb terü­letekre jut a pénz, illetve nem vizsgálják kellő ala­possággal, hogy a ráfordítás az elérni kívánt céllal ará­nyos-e. A „mi, mibe kerül” szemlélet nem mindenhol jellemző. — Mint már említette, az állami költségvetésből szár­mazó pénz a közeli jövő­ben nem gyarapítja a ta­nácsok forrásait. Ezt figye­lembe véve, mit emelne ki a tanácsi gazdálkodás során a VII. ötéves terv végéig megoldandó feladatok kö­zül? — A megyei tanácsi ve­zetésnek még inkább azon kell munkálkodnia, hogy a központi költségvetésből az országban — termelésünk, településkultúránk, infra­strukturális helyzetünk és lakosságunk szerint — el­foglalt helyünk szerint ré­szesedjünk. Ezt azért indo­kolt kihangsúlyozni, mert a lakosság alapellátásának legfontosabb területein is sok pótolnivalónk van. Tovább kell dolgozni az úgynevezett érdekeltségi be­vételi források (tehát a ta­nácsok saját vállalkozásaik­ból származó bevétele, a vállalati és lakossági, koor­dinációból származó össze­gek, illetve a hitelekből és kötvénykibocsátásból szár­mazó pénzek) eddigieknél igényesebben irányítsák. Meg kell szüntetni az ötlet­szerű kéregetést, csak a ter­vezett és az érintett állam­polgárok és vállalatok aka­ratát és- érdekeit kifejező tervek megvalósítására ve­gyük igénybe ezeket a for­rásokat. A - lakossági érde­keltségi hozzájárulással a jövőben is széleskörben szá­molunk, különösen az ivó­illetve a szennyvízvezetékek építésekor, az úthálózat fej­lesztésében, valamint a kom­munális ellátás, az intézmé­nyek felújítását, karbantar­tását szolgáló társadalmi munkára. Az eddiginél job­ban figyelembe kell azon- az adott területen közvetle- ban venni, hogy a lakosság nül miben érdekelt. De nemcsak a meglévő pénzügyi források ésszerűbb felhasználása, lehetőség sze­rinti gyarapítása tartozik teendőink közé. A hatékony gazdálkodáshoz szükséges a helyi tanácsok önállóságá­nak további növelése. Azon dolgozunk, hogy a központi források nagyobb hányada kerüljön normatív elosztás alapján a helyi tanácsokhoz és így a meglévő infrastruk­turális különbségek mérsék­lődhessenek. A megyei ta­nács szakigazgatási szervei kevésbé avatkozzanak be a helyi tanácsok gazdálkodá­sába : meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy az ágaza­ti főhatósági ajánlásokat, direktívákat a helyi taná­csok felé kötelező előírás­ként közvetítik. Itt említem meg, hogy még mindig túl sok gazdál­kodási feladatot tart a me­gyei tanács magánál. To­vábbi intézmények, illetve egyes megyei intézmények­nél lévő gazdálkodási tenni­valókat kell helyi tanácsok­hoz decentralizálni. A gazdálkodás javítása, az ésszerűbb módszerek alkal­mazása után is számolnunk kell azonban azzal, hogy a szűkös anyagi források el­osztásakor ütköznek az ér­dekek. A megyei tanács ve­zetésének kell vállalni és „levezényelni” ezeket a he­lyi tanácsok, valamint a költségvetés fogyasztó ága­zatai közötti konfliktusokat. Pontosabban el kell hatá­rolni a távolabbi fejlesztési elképzeléseket az elodázha­tatlan feladatoktól. Még jobban kell súlypontozni a helyi tanácsoknál is a ten-* nivalókat, fel kell készülni az új teendőkre, például a várhatóan növekvő foglal­koztatási feszültségek enyhí­tésére és a szociálpolitikai feladatok megoldására. V. Szász József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents