Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-30 / 181. szám

Ám Z20R SZOLKOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxix. évf. 181. sz., 1688. július 30., zombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szemközt a valósággal Az is nyilvánvaló már, hogy a legközelebbi jövőbe nézve a radikális cselekvés­nek súlyos ára van: munka- nélküliséggel, az eddiginél magasabb inflációval, reál­bércsökkenéssel, a termelés és a nemzeti jövedelem át­meneti visszaesésével kell számolni. Valamennyi a társadalmi feszültségeket nö­velő tényező, mégsincs más lehetőség. Am ennek kimon­dásánál az sem elhallgatha­tó, hogy azért nincs, mert az elvesztegetett időért is fi­zetni kell. Senki sem várja — nem is várhatja —, hogy az em­berek lelkesen vállalják majd a rájuk háruló súlyo­sabb terheket. Amit kérni lehet, az az átmeneti — bár nem is túl rövid távú — fo­kozott tehervállalás elkerül­hetetlenségének megértése. S ez nem kis próbája lesz a korábbi csalódások miatt megcsappant, majd a politi­kai változások bekövetkezé­se és ígérete nyomán éppen csak izmosodni kezdő biza­lomnak. Alighanem a jövő fő kérdése, hogy sikerül-e ezt a bizalmat megtartani, sőt tovább erősíteni. Az ígéretekkel már meg­égettük magunkat, az illúzi­ók pedig kiábrándulásba torkolltak. A realitásokon alapuló, lépéseinek társadal­mi következményeit minden oldalról felmérő, azokra fel­készülő, a dolgok nyílt né­ven nevezéséhez ragaszkodó politika azonban igényt tart­hat a bizalomra. Ehhez azonban a politika részéről távlatos gondolko­dásra van szükség, arra, hogy a sürgető gondok, a tűzoltó feladatok ne sodor­ják el a későbbi fejlődés megalapozásáról való gon­doskodást, hogy ne váljon lerongyolódó mostohagye­rekké az intfrastrukitúra, a közoktatás, a művelődés, az egészségügy — mindaz a „nem termelő ágazat”, amely éppen a jövőt termeli. Arra, hogy a gyakran egy­mást keresztező reformok, szabályozórendszerek he­lyett összefüggő, konzisztens reformban, rendszerben gon­dolkozzunk, amely feltehető­en segít odajutni, ahova menni akarunk. Arra, hogy a gazdaság szerkezeti átal i- kulásával elkerülhetetlenül együtt járó emberi vesztesé­geket a minimumra korlá­tozzuk, hogy a vesztesek is érzékeljék: nem „írja le” őket a társadalom. A politikától a jövőben sem várhat senki tévedhetet­lenséget. A demokratikus, pluralisztikusán szervező­dő közélet csökkentheti a té­vedések, a hibák lehetősé­gét és súlyát, de kiküszöböl­ni nem képes azokat. Elvár­ható azonban — és a meg­újuló politikai • struktúrák lehetőséget adnak rá, — hogy a tévedések hamarabb felszínre kerüljenek, ne okozzanak későbbi súlyos terheket a társadalomnak, hogy a lehető leghamarabb helyesbítsük a hibásnak bi­zonyult döntéseket. S akkor nemcsak kisebbé válnak az ezekből adódó terhek és veszteségek, hanem elviselni is könnyebb őket. TaÁ átkozó a kanadai miniszterelnökkel (irész Károly Torontóban Hazaindult az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke V< zető kanadai üzletemberekkel találkozott csütörtökön Torom óban Grósz Károly. Az MSZMP főtitkára, a Miniszter- tanács elnöke az Egyesült Államok fővárosában tett látoga­tása b fejeztével érkezett a kanadai nagyvárosba, ahol más­fél na >os programot bonyolított le. A magyar kormányfő pénteli en Torontóban találkozott Brian Mulroney kanadai minisz erelnőkkel. Grós : Károly és kísérete a világ t gyik legnevezetesebb turiszti cai központjánál, Niagar i Fallsnál lépett Ka­nada ti rületére, miután Rea­gan an erikái elnök különre- pülőgé] e Washingtonból idá­ig hozl i őket. A delegáció rövid r íegállót tartott a Nia­gara vi sesésnél, majd gépko­csikkal folytatta útját Onta­rio tai tomány fővárosába, Toronti ba. Kanada egyik legjelei tősebb pénzügyi és gazdasi gi központjában már csütört .kön délután gazdag prograi í várta a magyar vendég 'két. Grós: Károly rövid látoga­tást tét; az Ontario tartomá­nyi kor nánynál, ahol Robert Nixon miniszterelnök-helyet­tes, pénzügyminiszter kö­szöntötte. Ezt követően veze­tő üzletemberekkel, • * banká­rokkal találkozott azon a fo­gadáson, amelyet egy magyar származású kanadai üzlet­ember és vállalkozó, Albert Reichman adott tiszteletére. A fogadáson részt vett Mi­chel Wilson kanadai pénz­ügyminiszter is. Este egy má­sik magyar származású veze­tő kanadai üzletember, Andrew Sarlós adott vacso­rát Grósz Károly tiszteleté­re. Ezen az estén Grósz Ká­roly ismét több vezető kana­dai bankárral, pénzügyi szakértővel, üzletemberrel találkozott és rövid előadás­ban ismertette előttük Ma­gyarország gazdasági terveit, elképzeléseit, a gazdasági és pénzügyi együttműködés új lehetőségeit. Mint a magyar küldöttség köréből az MTI ■ tudósítójá­nak elmondották, Grósz Ká­roly látogatását a kanadai üzleti körök képviselői kez­deményezték, azt követően, hogy értesültek a miniszter­elnök egyesült államokbeli útjáról. Kanada gazdasági köreiben érdeklődést tanúsí­tanak az együttműködési le­hetőségek, a gazdasági kap­csolatok fejlesztése iránt. Az elmúlt hónapokban több ve­zető kanadai üzletember járt hazánkban, s tárgyalásaik nyomán lehetőséget látnak közös vállalatok létesítésére, pénzügyi kapcsolatok kiépí­tésére, a Kanadába irányuló magyar export bővítésére, il­(Folytatás a 2. oldalon) Társadalombiztosítási mérleg 1987-ról Kevesebb beteg, több üzemi baleset Nem változott lényegesen a terhességi és gyermekágyi segély Egyre többen kérnek rendkívüli segélyt A i legyei társadalombiztosítási igazgatóság a közelmúlt­ban kéí zítette el 1987. évi jelentését, amely a megye társa- dalomb ztosítási helyzetét mutatja be. Má a vaskos füzet előszava is hangsúlyozza: „A társa­dalmi, ;azdasági változások, a megélhetési gondok növelik a szoci: lpolitika, a társadalombiztosítás jelentőségét és sze­repét. 1 gazgatóságunk 1987-ben is a biztosítottak, a megye lakóina!: járó ellátások jogszerű megállapítására, ügyeik gyors é: szakszerű intézésére törekedett — eredményesen”. A múlt évi mérleg először a társadalombiztosítási bevételek és kiad, sok alakulásáról szól. Ebbe: olvastuk, hogy a népgazi aság társadalombiz­tosítási bevétele 1987-ben 158,5 n illiárd, a kiadások összege pedig 155,5 milliárd forint ' 'olt, amely 9 száza­lékkal laladta meg az 1986. évi káa< ások összegét. A tár- sadalon biztosítás legnagyobb kiadása a múlt évben is a nyugell; tás, a gyed, a gyes, a csalá ii pótlék és a táp­pénz összegei voltak. Jó tudni, hogy hazánkban a tár­sadalombiztosítási kiadások legnagyobb hányada 1987- ben a nyugdíjak kifizetése, az összes kiadás 70,8 száza­lékát tette ki Ugyanez mondható el Szolnok megyé­re is, ahol a nyugdíjak 70,4 a családi pótlék 16,7, a táp­pénz 5,8 százalékot tett ki. Bár a megye lakosságának számában — országos ten­denciához hasonlóan — fo­lyamatos csökkenés mutat­kozik, a társadalombiztosí­tási ellátásra jogosultak szá­ma 0,3 százalékkal növeke­dett az 1986-os évhez viszo­nyítva. Az aktív dolgozók közül 190 ezren voltak jogo­sultak családi pótlékra, 140 ezren táppénzre, terhességi illetve gyermekágyi segély­re. Egészségügyi ellátásban pedig 1987-ben négyszázhar- mincezren részesültek állam- polgári jogon. A táppénzes adatok azt mutatják, hogy mérséklődik a táppénzre jogosult ipari szövetkezeti tagok létszáma, ugyancsak csökkenési folya­mat figyelhető meg a mező­(Folytatás a 3. oldalon) Még az idén elkészül Kunszentmártonban az új autóbuszpályaudvar. A mutatós épül :tben a Volán forgalmi irodáin kívül váróterem és utasellátó büfé is lesz. A te- tőtéi ben kialakított helyiségekben klubot rendez be dolgozóinak a Jászkun-Volán. Az ipítőmunkákat a Kötivizig mezőtúri szakaszmérnöksége végzi (Fotó: T. K. L.) A TARTALOMBÓL 11 tanácsok is gazdálkodnak Kiközösített jóakarók Scuderi kisasszony flz egri vár Házunk tája Gazdasági előnyöket remélnek Közös vállalattá alakult a Mezővíz társulás A várható gazdasági elő­nyöket mérlegelve önálló közös vállalattá alakult át a Tiszaföldvári Mezővíz Ter­melési Rendszer. A szervezet levált a Tiszaföldvári Lenin Tsz-től és szolnoki székhely- lyel Mezővíz Termelési Rendszer Közös Vállalat né­ven működik tovább. Az új felállású közös vállalkozás­ba az ország 14 megyéjének 63 mezőgazdasági nagyüze­me, tsz és állami gazdaság lépett be, továbbá tagja a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet, a Szegedi Gabona- termesztési Kutató Intézet és a Tiszamenti Regionális Vízmű. Szorosan együttmű­ködik az öntözőberendezése­ket, ■ illetve szivattyúkat gyártó Szekszárdi Mezőgép­pel és a Diósgyőri Gépgyár­ral is. Á tagok — a Mezővíz meglévő anyagi és technikai eszközein kívül — 150 ezer forintos részjegyek vásárlá­sával kilencmilliós tőkét ala­pítottak. A részjegyet vásár­lók a befizetett összeg ará­nyában részesülnek majd a közös vállalat adózott nyere­ségéből. Az alakuló közgyű­lésen igazgató tanácsot hoz­tak létre, a vállalat igazga­tójának öt évre Szabó Zol­tánt választatták. A vállalat szervezete szak­mailag segíti a nagyüzemi öntözés fejlesztését, az új, korszerű öntözési technoló­giák szélesebb körű elter­jesztését, öntözőberendezé­seket ad bérbe, modern izo­tópos talajnedvességmérése­ket, adatszolgáltatásokat vé­ge/.. A mostani öntözési idényben Szolnoktól Győ­rig, a Nyírségtől Csongrá- dig 15 ezer hektár növényi kultúra, kukorica, cukorré­pa, rizs, másod vetések csa­padékpótlásában működik közre. Ezekben a napokban magyar—osztrák kooperáció­ban a Tiszamenti Regioná­lis Vízmű által gyártott újabb nyolc új Valdhauser típusú öntözőberendezést ál­lít munkába. A legújabb öntözési módszereket be­mutatókon ismertetik meg. A héten a Győr-Sopron me­gyei Farádon a dunántúli taggazdaságok részére tar­tottak kukorica és szójaön- tözési bemutatót. A tiszántú­li gazdaságok részére sorra- kerülő hasonló gyakorlati bemutató színhelye július 28-án Hajdúnánás volt. Lassacskán egy esztendeje, hogy új na tanuljuk a szem­benézést a valósággal. K. T.

Next

/
Thumbnails
Contents