Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-26 / 177. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚLIUS 26. Grósz Károly amerikai pénzügyi szakemberekkel tárgyalt (Folytatás az 1. oldalról) zett felhasználni az alkalmat, hogy saját álláspontját, politikai koncepcióját fejtse ki és igazolja, kivétel nélkül mindegyikük értékelte a rendkívüli találkozó jelentőségét. A kérdések számos témára terjedtek ki — attól kezdve, hogy lehet-e jövője a cserkészetnek Magyarországon, vagy visszakerülhet-e egyházi kezelésbe a híres és sok évszázados történelmi múltra visszatekintő sárospataki református kollégium, egészen Nagy Imre szerepének megítéléséig és az erdélyi magyarság helyzetéig. A miniszterelnök valamennyi kérdésre részletes, átfogó választ igyekezett adni, nem térve ki a vita elől. A romániai helyzetről, az erdélyi magyarság kérdéséről szólva egyebek között kijelentette: kormányunk nem kifejezetten nemzetiségi kérdésnek tekinti a falvak tervezett felszámolását, mert az a román nemzetiségű lakosságot éppúgy érinti, mint a magyar, a szász, a sváb nemzetiségeket. „Véleményünket ezzel kapcsolatban világosan megfogalmaztuk. Nemcsak az erdélyi magyarság kulturális értékeinek védelmében , emeltük fel szavunkat, hanem minden kulturális érték, benne a román, a német nemzetiségűek értékeinek védelmében is — mondotta.” Rámutatott, hogy a magyar kormány igyekszik lehetőséget teremteni a vitatott kérdések rendezésére, a kétoldalú kapcsolatok lehetőségein belül adott módok kihasználására. „Felajánlottam, hogy a kérdés tisztázása érdekében bármikor hajlandó vagyok Romániába utazni. Erre a javaslatunkra eddig választ nem kaptunk” — hangoztatta. Grósz Károly nyíltan és határozottan szólt az 1956-os események és Nagy Imre szerepének értékeléséről is. Az emigráns sajtó és szervezetek egy részének állásfoglalásait vitatva leszögezte': áldozatok nem csupán az egyik oldalon voltak. „Voltak, akiket megtévesztettek, akik életüket , vesztették a fegyveres harcokban — sajnáljuk tragédiájukat. De mi vértanúknak tekintjük azokat a katonákat, akiket a Köztársaság téren végeztek ki” — mondotta. Nagy Imréről szólva kifejtette: 1956-os magatartásáért a magyar kormány nem rehabilitálja, mert megsértette az alkotmány előírásait, a fennálló törvényeket. Közölte, a kormánynak az az álláspontja, hogy amennyiben a család ezt kéri. Nagy Imre hamvait megfelelő körülmények között végső nyugalomra helyezhetik, — tekintettel arra, hogy harminc esztendő elteltével a kormány úgy érzi: kötelessége ezt megtenni. Közölte egyébként, hogy a kormányzat felülvizsgálja azok helyzetét, akik az ellenük az 1956-os politikai tetteik miatt született bírósági ítélet következtében jelenleg nem kaphatnak útlevelet, és szándékában áll mentesíteni őket az útlevéltörvény módosításával a hátrányos következmények alól. Nagy amerikai bankok vezetőivel találkozott hétfőn reggel New Yorkban Grósz Károly az MSZMP KB főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Barfha Ferenc államtitkárnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívására a beszélgetésen részt vettek olyan nagy pénzintézetek, mint a City Bank, a Bankers Trust Company, a Chase Manshattan Bank, a Chemical Bank és a First National Bank vezetői. A magyar kormányfő tájékoztatást adott a hazai gazdasági tervekről, felvázolta azokat a lehetőségeket, amelyek az amerikai 'bankok és a gazdaságunk között együttműködés előtt állnak nyitva. Grósz Károly New Yorkban találkozott George Sorossal, a magyar származású ismert amerikai üzletemberrel (MTI — Telefotó) Grósz Károly ezután szállodai lakosztályában találkozott Richard Nixonnal, az Egyesült Államok volt elnökével. A beszélgetésen Grósz Károly tájékoztatta vendégét a magyarországi gazdasági és politikai helyzetről, a kormány terveiről. Nixon igen elismerően emlékezett vissza hazánkban tett látogatásaira, méltatta a Magyarországon bekövetkezel't változásokat, a reformpolitika célkitűzéseit. Grósz Károly hétfőn délelőtt találkozott Leonard Lauders-el. a Lauders cég elnökével, és ugyancsak szívélyes beszélgetést folytatott vele. Délben az Egyesült Államok egyik legjelentősebb, külpolitikai kérdésekkel foglalkozó csoportja, a Council of Foreign Relations (Külpolitikai Társaság) .adott ebédet a magyar kormányfő tiszteletére. A zártkörű ebéden, amelyen vezető amerikai közéleti személyiségek voltak jelen. Grósz Károly beszédet mondott. Magyarországi időszámítás szerint hétfőn este Grósz Károly Bostonba repült, hogy találkozzék Michael Dukakis massachusetts-i kormányzóval, az amerikai demokrata párt elnökjelöltjével. Bostonba visszatérve programjában a magyar— amerikai üzleti tanács vacsorája szerepelt. Beszéd a Külpolitikai Tanácsban Grósz Károly a Külpolitikai Tanács — a Council of Foreign Relations — hétfői ebédjén beszédet mondott, amelyben többek között hangsúlyozta: A Magyar Szocialista Munkáspártnak az amerikai tömegtájékoztatásban is szokatlanul nagy figyelemmel kísért májusi konferenciája megerősítette a reformpolitikát. Kimondta, hogy fordulatra van szükség a gazdaságban, a politikában, a demokrácia építésében, a nyíltságban és a nyilvánosságban. Célunk az, hogy a magyar gazdaságban a vállalkozói szellem és a versenyszellem, a gazdasági akalmazkodás és a megújulás készsége váljon .uralkodóvá. Olyan szocialista, tervszerűen orientált piacgazdaságot akarunk létrehozni, ahol a piac a gazdaságot egészében integráló intézménnyé fejlődik; hogy ott legyen csak szükség az állami, nem piaci eszközök érvényesítésére, ahol a piac nem bizonyul társadalmilag hatékony, vagy elfogadható koordinációs mechanizmusnak. A jövőt illetően szándékunkban áll a tőke mozgását biztosító szervezett értékpapír-piac kialakítása. Szélesíteni és a törvény által garantálni kívánjuk a vállalkozói autonómiát oly módon, hogy a gazdasági, üzleti döntéseket kizárólag a jövedelmezőség. a világpiaci értelemben vett. hatékonyság vezérelje. ■. Az elmúlt években fokozatosan kedvezőbbé tettük a külföldi , tőkebefektetést, a vegyes vállalatok álapításá- nak és működésének feltételeit. A hamarosan bevezetésre kerülő társasági törvény lehetővé teszi az állami, a szövetkezeti és a hazai magántőke, valamint a külföldi tőke közötti szabad társulást. Lehetőség nyílik majd arra is, hogy a magyar vállalatok nemzetközi részvény- társasággá alakuljanak. Arra számítunk, hogy az elkövetkezendő években a gazdasá- • gi fejlődés finanszírozásában a hazai és külföldi magántőke részesedése eléri a 25 százalékot. Különösen fontos körülmény, hogy a Szovjetunióban mélyreható átalakítási folyamat bontakozott ki. A peresztrojka és galsznoszty irányvonalát az SZKP XIX. konferenciája is megerősítette. Gorbacsov főtitkárral a közelmúltban 'folytatott tárgyalásaim megmutatták, hogy a magyar 'és .a szovjet reformok logikája, iránya alapvetően azonos, és fokozatosan növekszik a megvalósítást célzó konkrét lépések hasonlósága, sok esetben egyezése. Elképzeléseink helyességében megerősít bennünket az is, hogy Kínában, Lengyelországban és másutt szintén hasonló folyamatok bontakoznak ki. Mindez azt jelenti, hogy nem kell'többé számolnunk az olyan külső fékező hatásokkal, amelyek az elmúlt két évtizedben, saját következetlenségeink és tévedéseink mellett, szintén hozzájárultak az 1968- ban elindított reformfolyamat előrehaladásának lassúságához, megtorpanásához — mondotta Grósz Károly. Belgrádi Lap I romániai szerb-horvál kisebbségről A romániai szenbhorvát kisebbség elnyomásáról közölt éles hangú cikket vasárnap az egyik tekintélyes belgrádi lap, szorgalmazva azt, hogy a jugoszláviai hatóságok lépjenek fel a ro- mánosítás ellen. A Vecsern- je Novoszti című újság rámutat: Románia hivatalos politikájává tette a szerb nemzetiség nemzeti érzelmeinek elfojtását, s egyúttal eivágja a nemzetiség jugoszláv állampolgárokhoz fűződő kapcsolatait. MOSZKVA Rövid munkalátogatásra hétfőn Moszkvába érkezett Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja KB főtitkára, államfő. QUITO Befejezte munkáját az Ecuadori Kommunista Párt 11. kongreszusa. A csütörtökön kezdődött tanácskozáson részt vett mintegy 400 küldött elfogadta a párt új programját, szervezeti szabályzatát, és újraválasztotta Jean Rene Mauge Mosqera főtitkárt. BERLIN Szovjet—NDK közös hadgyakorlat kezdődött vasárnap az NDK-ban. Az ország keleti felének középső részén, Brandenburg, Eisenhüttenstadt, Pe- itz, Jessen körzetében egy héten át zajló hadgyakorlaton a németországi szovjet hadseregcsoportnak és az NDK nemzeti néphadseregének 17 800 katonája vesz részt. BRÜSSZEL Brüsszelben tanácskozást kezdtek az Európai Közösség külügyminiszterei. A napirenden az EK és a KGST közötti kapcsolatok szerepelnek. A két gazdasági tömörülés egy hónappal ezelőtt ismerte el egymást. BANGKOK A kormányzó thaiföldi kormánykoalíció 58 százalékos eredményt ért el vasárnapi thaiföldi parlamenti választásokon. Ez azt valószínűsíti, hogy ismét az eddigi miniszterelnök, az — egyébként pártoktól független — Prem Tinszulanond alakíthat kormányt. Karabah-hegyvidék Befejeződött a sztrájk Sztyepanakertben és az egész Karabah-hegyvidéken hétfőn újra megindult a munka, a feszültség csökkenőben van — közölte az MTI moszkvai tudósítójával a Szovstakan Rharabah című örmény nyelvű karabahi napilap főszerkesztője. Han gsúlyozta: Karabahhegyvidéken minden üzem működik, a boltok kinyitottak és üzemel a tömegközlekedés is. Helyreállt a Sztye- panakert és Jereván közötti rendszeres autóbuszközlekedés is. A közvetlen előzményekről a főszerkesztő elmondta, hogy pénteken és szombaton a helyi vezetők Genrih Po- goszjánnal, a területi párt- bizottság első titkárával az élen, üzemek sorát látogatták meg és személyesen adtak felvilágosítást a LT Elnökségének Karabah ügyében hozott határozatáról. Az újságíró mindazonáltal nem rejtette véka alá azt a sztyepanakerti általános véleményt, hogy a jelenlegi szovjet alkotmány nem igazán ad lehetőséget a probléma — Karabahban igazságosnak vélt — rendezésére. A kanabah-hegyvidéki kedvező változások kapcsán Afrand Dazsdamirov, az Azerbajdzsán Kp KB agitprop osztályának vezetője a bakui álláspontot a következőképpen összegezte: a legfontosabb, hogy ismét megindult a munka, nyugod- tabfoá vált a légkör, mert csak ilyen körülmények között lehet párbeszédet folytatni a problémákról. B kambodzsai rendezésről A koktélparti első napja Hétfőn Indonéziában megnyílt a kambodzsai rendezéssel kapcsolatos nemhivatalos délkelet-ázsiai találkozó, az úgynevezett koktélparti. E találkozó adja az első alkalmat arra, hogy — ha formailag nem hivatalosan is — közvetlenül tárgyaljon egymással a kambodzsai kormány és az ellene harcoló három ellenzéki csoportosulás, illetve Vietnam, valamint több más érdekelt délkelet-ázsiai ország. Rögtön az első napon a kambodzsai kormány hétpontos béketervet terjesztett a három ellenzéki csoportosulás elé. Javasolta Nemzeti Megbékélési Tanács felállítását, amelyben a három ellenzéki csoportosulás és a kormány is részt venne, elnöke pedig az ellenzék tulajdonképpeni vezéralakja, Norodom Szihanuk lenne. Az első nap a tervezettnél hosszabb ideig, 3 órán át tanácskozott egymással Hun Sen kambodzsai miniszter- elnök, Khsieu Samphan, a vörös khmerek vezetője, Son Sann, a Khmer Népi Nemzeti Felszábadítási Front vezetője és Norodom Ranaridh, aki a szihanukista csoportot képviseli apja, Norodon Szihanuk helyett. Közvetlenül a felszállás előtt kigyulladt a francia légitársaság Boeing 747-es gépe július 24-én Üj-Delhi repülőterén. A pilóta a jelzőberendezéseknek köszönhetően észlelte a tüzet,' hirtelen fékezett, s letért a kifutópályáról. A gépen tartózkodók közül senki sem sérült meg (MTI — Telefotó) Három és fél évtizede Roham a Moncada ellen Ezekben a napokban egész Kuba ünnepel. Július 25—26—27-én zárva tartanak a gyárak, a munkahelyek, Havannában estéről estére tíz- és tízezrek tódulnak az utcára, hogy részesei lehessenek a karnevál eseményeinek. Santiago de Cuba városa készül e napok központi rendezvényére, arra a százezres tömeggyűlésre, amelyen — 26-án este — Fidel Castro államfő mond ünnepi beszédet. 1953. július 26-ra emlékezik az ország. E nevezetes nap hajnalán fiatal forradalmárok rohamozták meg Santiago de Cubában a Moncadát, az ország második legnagyobb erődjét, s a közelben fekvő Bayamo város laktanyáját. A 35 évvel ezelőtti támadást azonban leverték, az akció katonai szempontból kudarcba fulladt. Ennek fényében talárt különösnek tűnhet, hogy a karibi szigetországban mégis jóval nagyobb ünnepség kíséri az évfordulót, mint magát a forradalom 1959 január elsejei győzelmét. A 35 évvel ezelőtti taktikai vereséget ugyanis úgy értékelik Kubában, hogy az ostrom, illetve az azt követő események a későbbi forradalmi harc győzelme szempontjából politikai értelemben stratégiai jelentőségűek voltak. Kuba az ötvenes években az Egyesült Államok tőkebefektetéseit tekintve Látin-Amerikában a második helyen állt (Venezuela mögött). 1952, Fulgen- ció Batista puccsa után egy példátlanul korrupt, zsarnok rendszer került hatalomra az országban. A Fidel Castro vezette csoport úgy vélekedett, hogy a nemzeti felszabadítás problémája nem oldható meg Kubában, amíg Batista áll az ország élén. A santiagói és a bayamoi erődítmények elleni támadás lényege az volt, hogy a laktanyák fegyverkészletének megszerzése után általános sztrájkra hívják fel az ország lakosságát; ha ez a munkabeszüntetés nem bénítaná meg az országot, akkor a forradalmárok háborút indítanak a környező hegyvidéki körzetekben. A tervnek tehát két változata volt. Ma már jól ismert, hogy az akciót meghiúsították; egyik fő tanulságaként azonban három év múlva, 1956. decemberétől a forradalmárok 1955-ben szabadon bocsátott csoportja immár csak egy variáns: a hegyekből indított forradalmi háború megvalósítását tartotta lehetségesnek. A kudarc azonban más szempontból is meghatározó hatással volt a későbbi folyamatokra. A Moncada-laktanya elleni roham résztvevőinek perében mondta el Fidel Castro „A történelem fel fog menteni” címmel országos hatású védőbeszédét, azt a politikai platformot, amely világosan felvázolta az általa vezetett mozgalom haladó népi programját. Ebben a programban egyebek között feltárta az álköztársaság legsúlyosabb ellentmondásait, meg tudta nyerni magának a későbbi harcokra az oligarchia és az imperializmus elleni küzdelemben érdekelt osztályokat és rétegeket. Felvázolta egyidejűleg mindazokat a halaszthatatlan intézkedéseket, amelyeket a forradalmi kormány hatalomra jutása esetén azonnal végre kellene hajtania. A 35 évvel ezelőtti merész támadással kapcsolatban többször felmerült a kérdés: megvoltak-e a reális feltételei egy ilyen akció sikerének. Fidel Castro egy állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy a Batista-puccs után már akkor is fennálltak a forradalmi harc objektív feltételei az országban. Elismerte egyben azt is, hogy a Bátista-rendszer esetleges ötvenes, évek eleji megdöntése után az amerikai imperializmus eltiport volna egy haladó rendszert Kubában. Ennek .oka a politikus értékelése szerint a nemzetközi erőviszonyokiban keresendő. A Szovjetunió 1953-ban még nem tudott volna olyan segítséget nyújtani Kubának, mint amely- döntően hozzájárult 1959, a forradalom győzelme után a népi hatalom megerősödéséhez. A Moncada-laiktanyát a forradalom győzelmét követően iskolává alakították át. Falain mementóként meghagyták a lövedékek akkori becsapódásának helyeit. Kuba, ahol csaknem harminc éve új rendszer épül, emlékezik a 35 évvel ezelőtti eseményekre. A Santi- agóba vezető műút mentén ugyanakkor már réges-rég emlékművet állítottak az akkori támadás minden egyes halottjának. vSimárdi Tamás
