Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-25 / 176. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚLIUS 25. szerkesztőség postájából 1 Szemtanú voltam, segítettem Áruszállító kisiparos lévén, július elsején Cigándra fuvaroztam, amikor Hajdúhad- ház és Debrecen között arra lettem figyelmes, hogy egy taxisofőrt megtámadott az utasa. Rögtön megálltam, és a bajba jutott taxis segítségére siettem. Az üggyel kapcsolatban szemtanúként idéztek a. Debreceni Rendőrkapitányságra. Saját kocsimmal mentem, így a gyorsabb, mivel nem mindegy, hogy mennyi időre esek ki a munkámból. Kihallgatásom után tudomásul vettem, hogy személyvonat II. osztályú jegy árát számolhatnak el útilköltségtérítés címen, de azt már kevésbé, hogy napi díjat nem kaptam. Bűnügyről lévén szó, minden bizonnyal rövidesen a bíróságra idéznek, s akkor ismét „ráfizetek” a tanúskodásra? Tisztában vagyok azzal, hogy mindenkinek állampolgári kötelessége a bajba jutott embertársán segíteni; hogy a rendőrségen, bíróságon idézésre pontosan meg kell jelenni, és hiteles szemtanúi vallomással segíteni munkájukat. Azt azonban igazságtalannak tartom, hogy éppen az a segítő- és áldozatkész ember kerüljön a végén kellemetlen helyzetbe, azt érje anyagi veszteség, aki nem ment el közömbösen egy bűncselekmény mellett. Hajdú István Abony Az Igazságügyi Minisztérium 8/1984. sz. rendelete szerint a fenti útiköltségtérítés illeti meg a tanút, ám ezen kívül egy napi átlagkeresete, amit rendőrségi, bírósági igazolás alapján az illető munkahelye fizet. Kisiparosoknak. magánkereskedőknek, tsz-tagoknak elindulástól hazaérkezésig óránként 24 forint, de legfeljebb napi 180 forint jár keresetveszteségük pótlására. Előfordul, hogy a tanút ezen felül jutalmazza a rendőrség, de az esetek többségében a felmerült költséget kérnie kell. Hajdú István abonyi áruszállító kisiparosnak azt tanácsoljuk, hogy ügyében forduljon a Debreceni Rendőrkapitánysághoz. Ám az eset kapcsán engedtessék meg egy szerkesztői megjegyzés: Az óránkénti 24. de legfeljebb napi 180 forint térítési díjat már úgy túlhaladta az élet. mint a 31 forintos napidíjat... Veszélyes omladék A napokban a szolnoki Tisza Antal utcában jártam, ahol a 2-es sz. épület előtt (korábban a munkásőrök székháza volt) egy jókora vakolat hullott a lábam elé. Jobban szemügyre vettem az omladékot, volt vagy kétki- lós. és a magasban lévő eresz alól pottyant. Végzetes balesetet is okozhatott volna, ha valakinek éppen a fejére esik. Az esőcsatorna alatti vakolat nagyon rossz állapotban van, további omlás várható. Ezért hívom fel az illetékesek figyelmét rá, hozzák rendbe, mielőtt komolyabb baleset nem történik. E városközpontban lévő kis utcában sok a járókelő, hiszen vele szemben van a háztartási bolt, közelében a piac. Földi József Szolnok A tarlóégetés ártalma Kedvező széllel a lángnyelvek pusztítva falják a szalmát, majd gyászos feketére festik a tarlót, s így van ez már évek óta. A letaka- rítás kétségtelenül így a leggyorsabb, legolcsóbb, de mi van mögötte? Amikor kihűlt a szalmaparázs, megérkeznek a varjak, szarkák, gólyák és böngésznek az elpusztult rovarok, kis foglyok, fácánok és nyúlfiak után. Szomorú látvány. A nagyobb vadak (nyulak, őzek, gidák és egyéb állatok) ha sikerült kimenekülniük, a közeli tengeriben vagy erdőfoltban meglapulva szenvednek füstmérgezést. Az elmúlt tíz év alatt szinte tönkrement Alföldünk őz- és nyúlállománya, meggyérült a szárnyas- és szőrmés vadfaj. Nem kis okozója ennek a tarlóégetés. De nézzük tovább a bajokat: A felforrósodott föld kiszárad, elpusztulnak a benne lévő és káros apróbb állatok, a talajbaktériumok, a hasznos tarló növényflórája megsemmisül. A természet felmérhető és felmérhetetlen pusztítása ez az agrotechnikai eljárás. Végezetül: „A dicső természet szült és tett bennüket óriássá. Eltörpülünk, megsemmisülünk, ha élőhelyünket pusztító mécseseink veszélyes lángjait időben sorra ki nem oltjuk.” Lengyel Andor nyugdíjas tanár Kunhegyes fl távírda trükkje Furcsa és bosszantó eset történt velünk a szolnoki 1-es sz. postahivatal távírdájának közreműködésével. Hévízről július 14-én a feleségem feladott egy táviratot számomra (Szántó krt. 16. II. em. 10.), melyben közölte, hogy szerencsésen megérkezett. A táviratot annak rendje és módja szerint kézhez is kaptam. A furcsaság ezután 'következett: A feleségem részére ugyanezen a napon, 12.15 órakor vissztávi- ratot küldött a posta Hévízre. a Textil üdülőbe, amelyben közli, hogy a címen egy kertes ház van, a távirat kézbesíthetetlen. Mondanom se kell, hogy a nejem menynyire meglepődött. Hogyan lett a házunkból kertes ház, s ha valami csoda folytán mégis azzá vált, hová tűnt belőle a férje? Gyors levélváltás 'következett, és megnyugtattam a feleségem, hogy emeleti lakásunk ugyanúgy a Kassái úti iskola mellett helyzekedik el, mint elutazása előtt. Nem értem, hogyan fordulhat elő ilyen tévedés? Kérdésemre a posta illetékesétől szeretnék választ kapni a nyilvánosság előtt, hogy mások is okuljanak az esetből. Nagy Mátyás Szolnok n nyolcas járaton Július 18-án a 10.40-es, fekete 8 Y-os autóbusszal utaztam Szolnokról Szandára. A jólét ABC előtti pádon Ülve várakoztam, mivel fájnak a lábaim. Megérkezett a busz, én a harmadik ajtó előtt álltam, de csak az első és negyedik nyílt ki. Nyomkodtam az ajtót, hátha csak beragadt, majd erőfeszítésemre és a gépkocsivezető könyö- rületére sikerült felszáll- nom. Ekkor megszólalt a buszvezető érdes hangja a mikrofonban: „Bátyám, a buszt a buszmegállóban kell várni!” Nem vagyok a bátyja^ öcsémnek se vallom, mivel több éve utazom ezen a vonalon és sok jót nem tapasztaltam, nem hallottam róla. A következő megállónál viszont nem hiszek a szememnek, mert kifordult már, de két hölgynek és egy iskolás korú gyereknek mégis kinyitotta az első ajtót. Napokkal előbb, amikor a Szabadság térnél ki sem tudott jönni a megállóból, hiába integetett egy koros hölgy a fehérbotos férjével, nem figyelt rájuk. A szajoli elágazásnál egy nő kissé késve jelzett, nem is kapott le- bocsátást. A Csollák kanyarban egy férfinak leszálláskor a bal bokáját odacsukta az ajtó. de neki elégtételt adott, mert újra kinyitotta. A Nagymező útnál leszálltam, s elgondolkoztam: Szerencsére a Jászkun Volánnál több az udvarias gépkocsivezető, aki nem bosszantja, hanem segíti az utasokat. Köszönet érte. Puskár Balázs Szandaszőlős Kárba veszett kenyérnek valé A búzaszállítás idejében vagyunk, és ennek következményeként városunk utcáin felbecsülhetetlen mennyiségben (és forint értékben) hever a szétszórt szemes termény. Akkor, amikor az ipar és a mezőgazdaság területén komoly újításokkal vagyunk képesek előállni, a kenyérnek való megvédésére nem lenne megoldás? Jól tudom, hogy a szállítók teljesítményben dolgoznak, de ha valamivel kevesebbet raknának a kocsira, már nem szóródna ilyen mértékben a kenyérnek való. Nem beszélve arról, hogy a védőrácsokon keresztül a szennycsatornába jutott szemeken kövérre híznak a patkányok. A felbecsülhetetlen kárért ki a felelős? Kiss András Jászberény Négyszáz méteren járdát építettek társadalmi munkában a túrkevei Liszt Ferenc utca lakói június 4-én és 5-én. A kétnapos kemény munkában huszonötén vettek részt, amiért köszönetét érdemelnek. Az építéshez szükséges cementet, bányakavicsot a városi tanács adta. Az összefogás szép példájáról dr. Hajdú Ilona vb-titkár tájékoztatott — egy fotót is mellékelve Hozzászólás cikkeinkhez Lesz kiskapu a temetőben K. A. szolnoki olvasónk a július 11-i számunkban közölt levelében szóvá tette, hogy a Munkásőr úti katolikus és református temető között nagyon hiányzik egy kiskapu azok számára, akik mind a két helyre látogatnak. Észrevételére Orgovány László, a városi tanács műszaki osztály csoportvezetője válaszolt: „A református egyház tervei között szerepel, hogy a temetőben új sétányokat létesítsenek, ehhez kapcsolódva lehetne kijelölni a kapu helyét. A kapunyitásra azonban az egyházak képviselőivel való egyeztetés- és a sírkövesek elköltözése után kerülhet sor. Mint arról már tájékoztatást adtunk a Néplap olvasóinak, szeptemberben megkezdődhet az új ravatalozó alapozása, miután a sírkövesek a Sas-halmi— Törteli út vidékére települnek. Itt meg kell jegyezni, hogy a Sas-halmi út felől 1987-ben elkészült kaput ismét betörték, a Szivattyú utca felől pedig a hiányos kerítés miatt állandó a kibejárás. Ez utóbbi gond az izraelita temető kerítésépítése után fog megszűnni. A bejáratok végleges megoldását az egyházzal közösen tervezzük.” Kimaradt a szemétszállítás Olvasóink észrevételére július 18-i számunkban fotót közöltünk a szolnoki Jólét ABC melletti szemétről azzal a megjegyzéssel, hogy talán beneveztek a „tisztasági” mozgalomba? Kérdésünkre Magos József, a Szolnok és Vidéke Áfész szövetkezetpolitikai főosztály vezetője a következőket válaszolta: „Szövetkezetünk jelentős erőfeszítéseket tesz és költségeket áldoz annak érdekében, hogy áruházaink, boltjaink környezetét tisztán tartsuk. A Kommunális Üzemmel olyan szerződésünk van, hogy heti három alkalommal elszállítja a konténerekben összegyűlt hulladékot. A 28. héten ez csak egyszer történt meg, ezért maradt hulladék, aminek egy része nem fért be a gyűjtő- konténerbe. A cikk megjelenése napján reggel kiürítették a konténereket. Sajnálatos gond, hogy nemcsak a szóban forgó esetben, hanem rendszeresen, szorgalmas kutató kezek szedik ki a kora reggeli órákban a teli szeméttárolók tartalmát. és hagyják azt a járdán vagy úttesten. Ezt bizonyára a bejelentő tisztelt olvasójuk is tapasztalhatta már. A boltvezető figyelmét felhívtuk, hogy ne tűrje meg a szemétszállítás elmaradását és tartson rendet a tartályok körül, bár a szemét szétszórását nemigen tudják megakadályozni.” Összeállította: Csankó Miklósné IA tárgyalóteremből I Tudtak egy-két jó dolgot Az is egymáshoz sodorhatta volna őket, hogy az általános iskola elvégzése után a szakmunkásképzőben folytatták a tanulást és szakmát szereztek. A három cimbora azonban más közös vonások egyeztetése után kötött barátságot. Azután, hogy megtudták; mindhármuknak múltja van, otthonosan mozognak a vádlottak padján, és sok évet töltöttek el a börtönben. A 37 esztendős Trecsikó László Kecskemét, Vaosi 'köz 67. szám alatti lakos már csak a három legutóbbi büntetésére emlékszik. Lopás, sikkasztás és más bűncselekmények miatt három alkalommal összesen 6 év 8 hónapot ült, a 26 éves Budai József Kecskemét, Máriahe- gyi lakos négy alkalommal volt büntetve, legutóbb lopás miatt ült 1 év 4 hónapot. Túri Antal is kecskeméti és Tiszades út 8. szám alatt lakik. Kisiparos, havi jövedelme 10 ezer forint, másodállásban lop, 1984-ben telt le a legutóbbi, a 2 év 10 hónapos börtönbüntetése. Ez év április 6-án a kecskeméti Gyöngy presszóban pöharazgatás közben Trecskó megkérte Budait, hogy adja kölcsön az élettársa tulajdonát képező gépkocsit, mert meg akarja látogatni mátrafüredi nőismerősét. Budai javasolta, hogy hárman — ők és az időközben asztaltársaságukhoz csatlakozó Túrival — ko- osizzanak a Mátra lábához. Este 9-kor elindultak, Budai vezetett, a két cimbora pedig bejelentve, hogy van egy-két jó dolguk, mesélni kezdtek a börtönben eltöltött évekről. Csodálatos élményeket elevenítettek fel, vigyázva arra, hogy mindegyiknél ők legyenek a pozitív hősök. Nagykőrös és Cegléd érintésével éjjel 2 órakor jászal- sószentgyörgyre érkeztek. Az ABC-áruház melletti parkírozóban álltak, meg, ahol eszükbe jutott, ha már itt vannak, szerezni kell valamit a hosszú útra. Rövid terepszemle, azután előkerült a kocsiból a két feszítővas és egy fémfűrész. Trecskó fájó lábára hivatkozva a kinti vigyázó-átvevő munkát vállalta, Budai és Túri a felkészült szakembert dicsérő munkával szabaddá tette az utat az áruházba. A fáradságért kárpótlásul több, mint 28 ezer forint értékű árut — túrista szalámit, lángolt kolbászt, kötözött sonkát, erdélyiszalámit, húskonzervet, kávét, konyakot, süteményfélét és ételízesítőt pakoltak a kocsiba. A hajnalt Mátrai ürede.i köszöntötték és Trecökó, hogy senki se zavarja az áhított találkozót, két útitársát az Avar Szállóban helyezte el, azután kocsival nőismerőséhez indult. Nem kellett üres kézzel bekopogni, egy üveg konyakot, két kiló túrista szalámit és egy kiló kávét vitt fel a barátnőjéhez. Csak délután 2 órakor — a konyak elfogyasztása után — tért viszsa a szállodához, megtudta, hogy barátai fizetés nélkül távoztak, azt nem, hogy autóstoppal visszamentek Kecskemétre. Keresésükre indult, Párádon kötött ki, és nem emlékszik arra, hogy miért egy „parkírozni tilos” helyen hajtotta álomra a fejét. A gondosan megszervezett kirándulás végül is egy csekélységen bukott el. A rendőrjárőr felfedezte a szabálytalanul parkírozót, a kábult álmából felébresztett „Rómeó” pedig nem tudta felmutatni nem létező jogosítványát, magyarázatot se adni arra, hogy mit keres a sok finomság a csomagtartóban. A Jászberényi Városi Bíróság dr. Gondos Imre tanácsa a napokban hozott ítéletet Trecskó és társai ügyében. Trecskó Lászlót lopás bűntette és ittas jármű- vezetés miatt mint többszörös visszaesőt 2 év 10 hónap fegyházbüntetésre ítélte. Mellékbüntetésként 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, egy évre a gépjárművezetéstől. Budai József és Túri Antal lopás és csalás bűntette miatt kerültek a vádlottak padjára, őket, mint különös visszaesőket személyenként 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélték és 2 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. A háztájiban végzett munka elszámolása Július elsejével jobb feltételek A kormány július 1-jével módosította azt a társadalombiztosítási rendelkezést, mely a mezőgazdaságban dolgozó szövetkezeti tagoikat érinti. Több olvasónk kérésére adunk ezzel kapcsolatban tájékoztatást. A háztájiban végzett munka elszámolására bizonyos esetekben eddig is volt lehetőség. Július 1-jével azonban a mezőgazdasági szövetkezeti tagok számára szélesítették a feltételeket, melyek alapján a saját gazdaságban végzett munkát közös munkaként ismerik el. A foglalkozási kötelezettségen túl munkanapokat írhatnak jóvá a szövetkezet és a tag megállapodása alapján. A főfoglalkozáshoz kötött munkaidőt a szövetkezeti jogszabály férfiaknál 1500-, nőknél 1000 órában határozza meg. Az elismert munkanap után a szövetkezet társadalombiztosítási járulékot, a tag nyugdíjjárulékot fizet. Az új rendelkezés értelmében azok is megőrzik korábbi társadalombiztosítási jogosultságukat, akiknek a termelőszövetkezete szakszövetkezetté alakult át. Ezen kívül nemcsak mezőgazdasági termelés, hanem melléküzemági tevékenység is elismerhető abban az esetben, ha a szövetkezeti tag ehhez megfelelő képesítéssel rendelkezik, és a terméket a szövetkezet részére állítja elő, vagy rajta keresztül értékesíti. A mezőgazdasági termelés szezonális jellege miatt a tagi gazdaság a tsz-tag és a szövetkezet számára egyaránt előnyös. Egész évben folyamatos munkalehetőséget ad, csökkenti a szövetkezet beruházási, fejlesztési költségét; a háztájiban mindenki a maga gazdája, közvetlen anyagi érdek fűzi a tagot a termeléshez, ebből eredően munkája a legtöbb esetben jobb minőségű, hatékonyabb. Éppen ezért a szövetkezetek érdeke is, hogy a tőlük telhető minden támogatást megadjanak a háztáji gazdaságok fejlesztéséhez. Például az állattartáshoz indító állományt (az érte járó összeget majd végelszámoláskor vonják le), kamatmentes hitelt, kedvezményes takarmányellátásí, állatorvosi felügyeletet nyújtanak, szaktanáccsal segítik a háztájiban dolgozó tagokat. Ha csak nem éri valami természeti csapás a tagi gazdaságot, a szövetkezet is és a tsz-tag is jól jár. — cs —
