Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-25 / 176. szám
Amerikai körútja során Bor(üs) arak — valós vádak A Bács-Kiskun megyei bortermelők „békés megmozdulásának" hátteréről szóló Írásunk a 3. oldalon A szerkesztőség Scuderi postájából kisasszony Válogatás olvasóink leveleiből, észrevéteTizennyolc részes folytatásos képregéleiből a 4. oldalon nyünk első epizódja az 5. oldalon Grész Károly New Yorkban Fontos eseménye volt Grósz Károly kaliforniai kőrútjának az Occidental Petroleum Los Angelesi központjában pénteken tett látogatása. A vállalat világszerte ismert el- nöke, Armand Hammer már azzal is aláhúzta ennek fontosságát, hogy az MSZMP főtitkárát, a Minisztertanács elnökét személyesen fogadta a repülőtéren, gomblyukában magyar kitüntetésének szalagját viselve. Grósz Károly és Armand Hammer előbb szűk körű megbeszélést folytatott a vállalat központjában, majd az amerikai üzletember ebédet adott a magyar kormányfő tiszteletére. Az ebéden tolmácsolta Los Angeles jelenleg Kínában tartózkodó polgármestere, T. Bradley üdvözletét és megbízásából — az Egyesült Államok második legnagyobb városa lakossága vendégszeretetének feleként — átadta Grósz Károlynak a város jelképes kulcsát. Ugyancsak átnyújtotta Los Angeles címerének egy szép kivitelű plakettmásolatát. Az ebéden elhangzott pohárköszöntőjében Hammer rendkívül melegen szólt Magyarországról. A magyar gazdasági kísérleteikről azt a véleményét hangoztatta, hogy az ott megvalósuló reformok más szocialista országok számára is hasznosak lehetnek. Mint elmondotta, ezt a véleményét Mihail Gorba- csovnak is kifejtette személyes találkozásaik során. „Magyarország nem mindennapi ország — mondotta. Ügy gondolom, hogy nagy szerepe lehet a kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztésében”. Grósz Károly válaszában századunk ' nagy tanújának Grósz Károly és Armand Hammer a Los Angeles-i repülőtéren. (MTI telefotó) Jó szelet húszévesek! Már megint évfordulót ülünk. Igaz, ez korántsem oly mértékben deklarált, mint mondjuk... De hagyjuk a hasonlítgatásokat. Egyszerűen arról van szó, hogy kereken húsz évvel ezelőtt történt Európában valami, amely egy ideje nosztalgiázásra készteti az eseményeket szemtanúként megélő kortársainkat. Mi is történt? Ekkortájt egy nemzedék, amelyet idehaza — már természetesen csak utólag — nagy generációnak neveznek, egy hangütésre megrázta magát, s megpróbált helyet köv.etelni a Nap alatt Nagy idők jártak akkoriba^: Párizs ismét főszereplőjévé vált az öreg kontinensnek, Prágában is „tavaszodott” már, nálunk pedig végre kiszabadult a reform szelleme a palackból. Aztán... jól tudjuk, Európa újra csendes lett”. Az ifjúság kiszorult a politika színpadáról, csupán a halványuló beatzene maradt meg számára, mint sajátos és hatékony kifejezőeszköz. Irigylem ezt a nemzedéket, mert jóllehet a nagy többség igazából fel sem fogta, mj zajlik körülötte la világban, azért akadtak közöttük szép számmal, akik tudatosan élték meg az eseményeket. Iirigylem őket a kor atmoszférája miatt, a vágyaik, küzdelmeik miatt. Közben azonban eltelt húsz év, s felnőtt egy, újabb generáció, amely gyermekfejjel, kívülállóként kóstolhatott bele 1968-ba, am,ely kamaszodva hökkent meg az 1973-as olajválság hozzánk is begyűrűző hatásán, s amelynek életében felnőtté válásának idejéig — katonai nyelven szólva — „különösebb esemény nem történt”. Nekünk, mai 29—30 éveseknek kényszeredetten kell tudomásul vénünk, hogy „szélcsendes” időben nyíltunk a világra, s a ritka kivételtől eltekintve ki is maradtunk az úgynevezett „nagy dolgokból”. Most azonban mintha kezdenének megint felélénkülni a szelek. A fogékony, érdeklődő 18—20 évesek tudják, hogy egyetlen esztendő milyen mélyreható változásokat hozott a gazdasági-politikai életben. Felgyorsultak az események kétségtelen. Talán szabad azt mondani, hogy bizonyos értelemben most megint a küszöbön várakozik bebocsátásra várva egy szerencsés csillagzat alatt született nemzedék, amely részese, alakítója lehet a legsürgetőbb változásoknak. Ez a korosztály — úgymond — „telibe kapta” a jövőnket, sorsunkat meghatározó reformokat. Csak tudjanak élni a lehetőséggel, és ne kényszerüljenek két évtized múltán lemondó számvetésreHúsz év után új lehdü- tet véve duzzadni kezdenek ismét vitorláink, hajónk — bízunk benne — előre megy. Jó szelet nektek, húszévesek... és jó szelet mindnyájunknak! J, J. „Negyven fok árnyékban” — idézhettük volna a hétvégén a közismert francia dalt. A 30—35 Celsius-fokos hőségben örült, akinek nem kellett kimennie dolgozni a szabadba, vagy a strandok hús medencéiben tölthette szabadidejét. Az uszodákban mindenütt csúcsforgalom volt. Ezrek kerestek felüdülést a víz mellett. Felvételünk Szolnokon, a Tiszaligeti strandon készült, ahol vasárnap közel hétezren váltottak belépőt. (Fotó: D. G.) A tikkasztó hőségben Mesterséges eső a növényeknek Nyolcszázezren a Balatonnál Igazi kánikulában strandrekord nevezte a kilencven éves amerikai üzletembert, aki — mind mondotta — aktív közreműködésével nemcsak szemlélte, hanem befolyásolta is az emberiség sorsát. „Humanizmusa közismert, konstruktivitása példaszerű és alkotóereje irigylésre méltó — mondotta egyebek között a magyar kormányfő. — Köszönjük, hogy a magyar nép barátjának tartja magát, és köszönjük, hogy olyan sokat tett azért, hogy a Magyar Népköztársaság ismertté váljék, volt szíves hazánkat bemutatni”. A találkozót követő sajtó- konferencián Grósz Károly egyebek között elmondotta, hogy amerikai útján mindenütt szó volt a gazdasági együtműködés egyes kérdéseiről, de konkrét megállapodások megkötése természetesen nem tartozik az út feladatai közé. Armand Ham- merrel is voltak megbeszélések erről a témáról. Dr. Hammer erről szólva kijelentette: az Occidental Petroleum szovjet partnereivel közreműködik nagyszabású olaj- és gázipari megállapodások kivitelezésében, egyebek között Tengizben is. Mivel ott a magyar építők már huzamosabb ideje dolgoznak, sok helyi tapasztalatot szereztek, lehetségesnek tartja, hogy az Occidental Petroleum beruházásának kivitelezésében is közreműködjenek. Az ezzel kapcsolatos tanulmányokat már megkezdték. Grósz Károly pénteken dél- utárf kedves kötelezettségé^ nek tett eleget: felkereste Santa Monicában.a Los An- geles-i konglomerátum egyik városában élő nagynénjét, aki 1936-ban került, házasságkötése következtében az (Folytatás a 2. oldalon) Nadzsibullah tv-beszéde Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon. A hétvégre visszatért kánikulában teljes üzemben dolgoztak a. mesterséges esőt szolgáltató öntözőberendezéseit. a Kiskörei Vízlépcső öntözőrendszerében. Az izotópos talajnedvesség mérések szerint az elmúlt napok váltakozó esőzése csak a növényzet felüdüléséhez volt elegendő, a talajban továbbra is 120—180 milliméter a nedvességhiány. Az égetően tűző Nap hatására naponta öt-hat milliméter nedvességet párologtat el a növényzet, ezt pótolják a térség 35—40 ezer hektár kultúrájánál. A Mezővíz rendszerhez tartozó tizenhárom Szolnok megyei gazdaságban elsősorban a kukoricát, a cukorrépát, a kertészeti .kultúrákat és a másodvetést öntözték nagyteljesítményű berendezésekkel. A hétvégén folyamatos vízszolgáltatással napi egy- másfél millió köbméter vizet jutattak ki a földekre esőszerű permetezéssel. Éjjel-nappal kapták a vizet. Legnagyobb mennyiségű vizet leheletszerű permetezéssel a szuperintenzív kukoricatáblák kapnak. A nagy- hozamp kutlúrák fejlődéséhez éjjel-nappal, automatikus lineár berendezésekkel pótolják az éltető csapadék- hiányt. Idén az eddigi legnagyobb volt a forgalom a Balatonnál a kánikulai hétvégén vasárnap — becslés szerint — mintegy 800 ezer ember tartózkodott a tó partvidékén. A kempingekben a kényszerű helyzet miatt a megengedett létszámnál is több vendéget fogadnak. Vasárnap jóformán minden talpalatnyi hely foglalt volt a strandokon, amelyeket becslés szerint jóval több mint félmillióan kerestek fel. hogy némi felüdülést nyerjenek a már 27 Celsius-fokosra melegedett vízben. Pályacsúcsok és csalódások Túlságosan sok örömet a vasárnapi futballmérkőzés sem hozott a szívét szolnokiaknak valló nézők számára. Viszonylag biztosnak tűnő vezetés után könnyedén fordította meg az eredményt az NDK-ból érkezett Cottbus együttese. Az első félidei viszonylag jó játék után, a második félidőben a cserekapus Ladányi mintha nem is a hazai csapathoz tartozott volna. Akadt azért öröm is. Képünkön a tankként előretörő Hegedűst Kietschel sem lerántani, sem elkaszálni nem tudta. A csatár biztosan lőtt a hálóba. (Tudósításunk a 7. oldalon) A hétvégén a szolnoki kajak-kenu pályán rendezték meg a hagyományos Urányi János emlékversenyt és olimpiai válogatót. Nemcsak a tűző naptól, hanem a szapora csapásoktól is alaposan forrt a víz, szinte valamennyi döntőben a szöuli utazásért. Képünkön Kőbán Rita Csepelről, aki ekkor még nem tudta, hogy új pályarekordot állított fel. A pályacsúcsokat is hozó versenyről beszámolónk a 7. oldalon. (Fotó: D. G.)
