Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
10 Barangolás a megyébe** 1988. JÚLIUS 2. BEREKFÜRDŐN fl múllban a lövőt Vannak települések, melyek védőszentjei a föld mélyében lakoznak. Berekfürdő, ez a hangulatos, tágas és kedélyes „fürdőváros” egy hatvan év előtti geológiai akupunktúrának köszönheti mar- rózsás, pirospozsgás arculatát. öt tanya harminc csodálkozó lakója értetlenkedett, amikor a huszas években Pávai Vájná Ferenc főgeológus emberei vallatni kezdték itt a földet: földgázt kerestek, légnemű tüzelőanyagot, a kor divatja szerint, és milyen különös; a keresett szénhidrogénmező helyett a történelem mély rétegeiben a jövőre bukkantak. FÚRÓTORONY FÁBÓL Fából ácsolták az első fúrótornyot, így 1928. január 24-én a mélyből előrobbanó, 65 Celsius fokos vízsugár könnyed játékszerként dobta odébb az építményt. Ettől kezdve — Móricz Zsigmond 1932 március 30-án íródott, emlékezetes riportjának szavaival élve — ömlött az arany a karcagi határban. Hát persze, a gejzír nyomában születtek hagymázas tervek is: a főgeológus első nekibuzdulásában azt jósolta, megszelídítik a mérhetetlen energiát, és néhány hónap múlva csapon mérik mind a földgázt, mind pedig a gyógyító vizet. Hogy már akkor sem volt elegendő pénz a nagyratörő elképzelések valóra váltásának, történelmünk ismeretében tán mondani sem szükségeltetik. Jó, 1926-ban egy New York-i banktól 23 ezer dolláros hitelt vettek fel a kút. fúrásához, 17 százalékos törlesztéssel, ám a haszon sokáig csak egy nagy népi „pancsoló” lett. Mándoki Imre a kéthol- das tavat menten fürdőnek nyilvánította, és dr. Hajnal István karcagi polgármester örömmel adta hírül az újságnyilatkozatában: „A nép tömegesen fürdik a homokbányákban ..Rövidesen meglett az első áldozat is: a kunmadarasi Szeghalmi Sándor felhevült testtel ugrott a vízbe és belefulladt. Épít Karcag város is, méghozzá úgy, hogy elvezeti Mándoki vizét, aki nem tehet mást, mint felajánlja fürdőjét eladásra. A város ..kosaras” strand 1929 július 27-én nyit, szolid fürdőházzal, s a gyógyvíz lám. már akkor is mily nagy vonzerőt jelentett: ez év augusztus be menő energiát hánytor- gatta föl, mondván; naponta 30 mázsa finom porosz szén repül a levegőbe ... És repült is sokáig. Mindaddig, Äug a település történetében egy újabb szereplő nem tűnt fel. Veress Zoltán vegyészmérnök, aki életét epre az átlátszó, tünékeny anyagra, az üvegre tette föl. E szenvedélyről lánya Veress Katalin így beszél: — Apámat mindig is csábították Jénába, mert a Veress féle ERGON üveg hőálló volt és kitartó a kémiai hatásokkal szemben, így Európa-szerte híres volt. Pedig igazán manufaktúrában gyártották: Budapesten a Nyitra utca 11. számú villa alagsorában egy katlanban olvasztották az üveget, fenyőfával tüzeltek alatta és mégis... Az innen kikerült lombikok, kémcsövek, ballonok nem találtak versenytársra. Papát az olcsó energia csábította Berekfürdőre, amikor 1940-ben úgy döntött, hogy megvásárolja a Metanogén Kft tulajdonában lévő gyárat. Egy favázas amerikai autóval jöttünk le aztán a letelepedés után amolyan családi közösséget alkottunk, mi itt valamennyien. Hol verekedtünk. hol a legszentebb barátságban voltunk a gyári gyerekekkel. Iskolába Karcagra jártunk vonattal és a gáz lett a főszereplő az üveg mellett a gyár életében. Nappal nyitva volt a csap. ilyenkor égett, hajtotta az agregátort, volt villany azután este elzárták és sötétség borult a gyárra. Egyik alkalommal nyitva maradt, ömlött a gáz. majd meggyulladt, A nagvbajszú bácsi, aki a gyár őrzésével volt megbízAz üveggyár termékei külföldön is keresettek 11-én ezernél több ember keresett itt felüdülést és persze gyógyírt a legkülönbözőbb bajára. Végül 1929 nyarán összesen több mint húszezer ember fordult meg Berekfürdőn — merthogy közben a bereki tanya közvetlenül Tatárülés szomszédságában, a hangzatosabb Berekfürdő nevet vette föl. Ennek az évnek a szomorú szenzációját Dob- ray Pál főiskolai hallgató jelentette, akit az úszómesterek nem tudtak kiparancsolni a vízből — ott is lelte halálát. A betonmedence a kádfürdőkkel egyetemben — amint arról Jancskár Lajos pedagógus helytörténeti munkájában beszámolt — 1930-ban készült el. és ekkor már rangos kabinsor is szolgálta a vendégek kényelmét. Móricz Zsigmondot nem nyugtatta meg az önfeledten fürdőzők színes forgatagának látványa, ő a veszendőkétségbeesetten rohant: ,,Tanár úr, tessék jönni ég a gyár”! Valóban, lángolt minden, na aztán akkor mi halált megvető bátorsággal csapkodtuk a lángokat, mire a tűzoltók és a mentők kiérkeztek, szinte eloltottunk mindent. — Bár a háború alatt heves tankcsata dúlt a berekfürdő-karcagi út mentén, a gyárnak csodával határos módon nem esett baja. Igaz, üveg készítése helyett cukrot főztek melaszból a kon- dérokban az emberek, aztán a gázzal disznókat perzseltek, valóságos kis vágóhíd kerekedett a gyárban. Az itthon maradottak közül né- hányan értettek az üveggyártáshoz, így Fekete Pali bácsiék szereztek mészport és beindult a lámpaüveg gyártása, a viharlámpákhoz. .Nagy keletje volt, Mándoki Gáspár lovas kocsival hordta a kurens árut a környező tanyákra. A háború után toMátyus Ferenc: Jó lenne, ha szezonban gumiból lennének a létesítményeink! találták men — A belépés feltétele a vallásos meggyőződés?■ — Erről szó sincs: erőszakosan téríteni nem szándékunk. A gyerekek részt vehetnek egyházi eseményeinken, és ha találnak megőrzésre méltó érzést, eszmét vagy tanítást, azt vigyék tovább. Van iszákosokat mentő akciónk, mely- lyel a szenvedélybetegek gyógyítását szolgáljuk. Az egész ház egyfajta bizonyságtétel : vendégeink megtartása családias, meleg és példaadó környezetben. Aki ide belép, béküljön meg társaival, önmagával és istennel. Amint a fiatal lelkész elmondta ha valaki három gyerekkel kopogtat be este, hogy lekéste az utolsó autóbuszt, szállást találhat e házban. Ha valaki luxus kocsival érkezik, és úgy dönt, hogy itt száll meg, mert annyira szép az épület külleme, csak tanácsot kaphat, hol van legközelebb szálloda. A település egyik legszebb épülete, a Megbékélés Háza vábbra is Veress Zoltán és társa Betéti Társaság néven indult be a gyár. Az ország egyik legjobb fúvója. Horváth Feri bácsi, hetente 46 ezer 410 pengőt keresett, akkor, amikor egy villamos- jegy 100 pengő volt, és egy szerény ebédért 1200 pengőt kértek. Érthető, hogy a munkásokat üveggel fizették, és ők aztán csereberéltek élelemért. ezért-azért. Az államosítás napjaiban apám magába roskadva ült otthon mindaddig, míg meg nem tudta, hogy_ő lesz a gyárban a műszaki vezető. Szép pénzt is kaptak akkor ugyanis a vezetők korábban a fizetésüket nem vették ki, viszont az államosításkor megkapták visszamenőleg. Papa ebből a pénzből egy Zündapp motorkerékpárt vásárolt. Veress Katalin sorsa később elkanyarodott a gyártól: egyetemi évei következtek, ám az élet a berekfürdői üveghutában nem állt meg. Veress Zoltán pályájának szép fordulata volt, hogy 1955-ben az üveggyártás terén kifejtett munkásságáért Kossuth-díjat kapott. Aztán viszonylag fiatalon, mindössze 65 évesen, fehérvérűségben meghalt. A Geiger- Müller féle számláló kattogása mindig is figyelmeztette a rádióaktív veszélyre, de ő csak nevete> rajta ... A „MEGBÉKÉLÉS HÁZÁBAN1' Az idő borongós, némi eső is csapkod. Berekfürdő utcáin melegítés, fürdőköpenyes vendégek járnak- kelnek türelmetlenül. és alig titkolt méltalankodás- sal bámulják az eget. Ügy vélik, itt tartózkodásukhoz a perzselő napsütés egyszerűen jár. és mert a felhők ezúttal mást akarnak kissé becsapva érzik magukat. Htába. ez valamennyi fürdőhely sorsa. Az égiekkel nem árt pertuban lenni, ha már az ember a víz mellé tervezi szabadságának legértékesebb napjait. Lelki megnyugvásért alighanem a Megbékélés Házába a legalkalmasabb bekopogni. Elegáns épület a tiszántúli református egyházkerület konferencia- és üdülőközpontja. Vezetője Kocsis Attila igazgató-lelkész a ház rendeltetéséről a következőket mondja. — Amint a hatalmas üvegportál és a jelképes kerítés is jelzi, nyitottak vagyunk mindenki, előtt. A 110 ágyas vendégházunk szinte mindig tele van. Jelenleg gyermekeket várunk a Szolnok megyei nagycsaládosok egyesületétől. A közelmúltban helyezték üzembe az üveggyárban ezt az NSZK-gyártmányú robotot. A CNC-vezérlésű automata grammnyi pontossággal emeli ki a kemencéből az egyes termékekhez szükséges üvegmennyiséget. Szép igazán szép Berekfürdő. Talán éppen azért, amiért a közigazgatás emberei keseregnek, ők azt mondják, férne még szálló, üdülő, vendéglátóegység a település portáira. A pihenni vágyó viszont úgy véli: éppen elegen vagyunk itt már is. Ennek megítélésében alighanem Mátyus Ferenc városi tanácsos, kirendeltségvezető legilletékesebb. Családi otthona az idilli környezet természetes folytatása. Kellemes kikapcsolódásra ad lehetőséget a csónakázótó Mondhatni a kapun belül Berekfürdő kicsiben. Ápolt gyümölcsös, pedáns gonddal karbantartott pázsit, csend nyugalom, áldás, békesség. A házigazda tettetett zsörtö- lődéssel fogad: — Mondtam én, hogy el kell utazni, ha pihenni akar az ember szabadsága alatt! De aztán készségesen abbahagyja a miniatűr kerti- traktor bütykölését. és szívélyes segítségével cáfolja meg a fogadtatást. — Hát, ez lenne ma Berekfürdő az ezerkétszáz állandó lakójával és nyaranta a 4—5 ezerrel megmel- kedő lélekszámmal. Jó lenne, ha szezonban gumiból lennének a létesítményeink, mert kicsiny szinte mindegyik nyaranta — télen viszont befűteni sem érdemes őket. Dehát így van ezzel minden fürdőhely — készít pontos és szemléletes mérleget a településről a kirendeltségvezető. Miután szándékom az volt, hogy a fürdőélet kulisszái mögött a települést magát kívánom felfedezni, megkérdem hát: hány szülöttje van Berekfürdőnek? Mátyus Ferenc nagyot nevet: — Egyetlen egy, az is. traktoros valahol. A többi itt lakó személyazonosságijában jobbára Karcag van bejegyezve szülőhelyként. Annak az egyetlen embernek az anyja elszámította magát, és már nem tudott bemenni a kórházba. — A legöregeb ház? — A régi tanyák közül öt van a dombon Vad néniéké, de az sem öregebb 50—60 évesnél. Az az igazság, hogy akkor lendült itt fel az élet, amikor az ötvenes években osztani kezdték a telkeket. Jöttek a bevándorlók a tanyavilágból, a kiköltözők Karcagról, de van olyan lakosunk is, aki nyugdíjba menetelkor hátat fordított a fővárosnak, s talán azóta sem járt ott. Kezdetben vezetékes víz nem volt. aztán épült 5 kilométernyi hálózat, most 20 kilométert tesz ki a csőrendszer. Van vezetékes gázunk, szennyvízhálózatunk — azt hiszem, ezzel nem sok hasonló nagyságú település dicsekedhet. Aztán hát tudjuk azt is, kiknek tartozunk köszönettel mindezért. Pávai Vájná Ferenc főgeológusról utcát neveztünk el, és szeretnénk — az adminisztrációja már folyamatban van — utcanév őrizné a Kossuth-díjas Veress Zoltán emlékét is. Az idén éppen 60 esztendeje annak, hogy feltört a meleg víz határunkban. A hely- történetünket ápolók rövidesen kiállítást rendeznek a termálfürdő előcsarnokában! ahöl megemlékszünk mindenkiről, aki arra érdemes. JÓ-E A SOK GAZDA? A nyári hónapokban naponta négy-ötezer üdülővendég fürdőzik a bereki strandon Molnár Ferenc Karcag város tanácselnöke nem tudja palástolni jóleső érzését, amikor Berekfürdőről kérdem. Arra szeretnék választ kapni, jól van e az, hogy annyi, de annyi gazdája van a fürdőhelynek: tulajdonos ott a Víz- és Csatornamű Vállalat, a Park étterem jogán a Jász-Nagykun Vendéglátó, a szálloda birtokosaként a Tiszatour, hogy csak a legszembeötlőbbeket említsem. Nos, a tanácselnök úgy véli, még jobb lenne, ha többen éreznék sajátjuknak Berekfürdőt. Nem tagadja, a komfort megteremtése pénzbe — nem is kevés pénzbe — került és kerül napjainkban is a városnak, dehát — amint Molnár Ferenc mondja. — „Berekfürdő is a miénk.” Jó lett volna, persze, hogy jó lett volna, ha a város korábbi vezetői felszállnak arra a jelképes vonatra, mely mondjuk Hajdúszoboszlót a gyógyüdülői rang felé vitte, dehát ezen már késő meditálni. Napjainkban egyetlen tennivalójuk van azoknak, akik szivükön viselik a tenyérnyi Paradicsom sorsát: azon töprengjenek, mit tehetnek hozzá ahhoz, ami van! Palágyi Béla Fotó: T. Katona László
