Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-21 / 173. szám
1988. JÚLIUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Végeztek a borsó aratásával a Tiszaszent imrei Aranykalász Tsz-ben. A 188 hektárról a vártnál kevesebbet takarítottak be, mivel a nagy kánikula gyorsan megérlelte a termést (Fotó: Mészáros) Lesz elegendő iskolaszer A PIÉRT sajtótájékoztatója Lesz elegendő iskolaszer a tanévkezdésre — jelentették be szerdán a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat sajtótájékoztatóján a Fészek Klubban. A vállalat, amely a tanszerek, iskolaszerek meghatározó hazai forgalmazója az idén 900 millió forint értékű tanszert értékesít. Mintegy 90 százalékban saját boltjaiban, illetve közvetítéssel más üzletekben szerezhetők be az írószerek, füzetek, iskolai felszerelések. A sajtótájékoztatón a vállalat vezérigazgatója, Tóth György elmondta, hogy igyekeznek igazodni a megváltozott igényekhez és olyan széles választékot kialakítani, amelyben megtalálhatók az olcsóbb árucikkek is. Ennek ellenére a szülőknek számítaniuk kell arra, hogy az idén lényegesen többet fizetnek a tanszerekért, mint tavaly. Ennek oka: részint az általános forgalmi adó bevezetése, részint a korábbi jelentős állami támogatások megszűnése. Mindezek következtében egyes cikkek árai jelentősen megemelkedtek. A füzetek ára csaknem megkétszereződött, a hazai gyártású írószerek 3—5, a tőkés importból származóké 10—12 százalékkal emelkedett. Ennél is lényegesen nagyobb mértékben, több mint négy és félszeresére nőtt a rajztábla ára, ami most 100 és 200 fori.nt közötti áron kapható. Elhangzott az is: októberig újabb áremelkedésekre nem kell számítani, mert bár a termelők jelezték áremelési szándékukat, a PIÉRT az iskolaszerek szezonjában, vagyis májustól októberig nem fogad el áremelési igényt. Mivel, az iskolaszerek beszerzése egy-egy család számára igen nagy terhet jelent, a PIÉRT különböző — immár hagyományos — akciókkal igyekszik megköny- nyíteni a beszerzést. Az idei engedményes tanszervásárt, amely július 25-től augusztus 6-ig tart, a vállalat teljes egészében saját árrése terhére finanszírozza. A PIÉRT boltjaiban az iskolatáskákat 10, a kötelező egységcsomagokat 15. az ajánlott iskolai felszereléseket 20 százalékos árengedménnyel árusítják ezekben a napokban. Új módszerrel lavul a takarmányozás A szarvasmarha takarmányozásának javítására új eljárást dolgoztak ki az Állatorvostudományi Egyetemen. Ennek lényege, hogy egyszerre vizsgálják takarmány úgynevezett béltartalmát és az állatoktól vett különféle biológiai mintákat, és ösz- szehasonlításuk alapján győződnek meg a jószágok táplálásának szakszerűségéről. Ezzel derítik ki, milyen az állatok anyagcsere-forgalma. A vizsgálattal kimutatható például, hogy nem kapnak-e a tejelő tehenek felesleges mennyiségben energiatartalmú takarmányt, vagy túlságosan sok fehérjét. Ellenőrizhetik az állatok ásványi anyag és nyomelem ellátottságát, valamint vitaminszintjét is. A takarmányokkal „bevitt” és az állatok által valóban hasznosított tápanyagok viszonyának kimutatása fontos gazdaságossági és állatgyógyászati kérdés. Ezt bizonyítják az állatorvosi kutatók eddig elvégzett mérései. Túrkevei táborlakók négy országból Gyorsfénykép környezetvédő fiatalokról Megelevenedett Túrkeve városszéli régi szeméttelepének környéke. Fiatalok gyűjtik az útszéli gazt, segítik a rekultiválási munkát. Békés egyetértésben dolgoznak együtt magyarok, németek, dánok, olaszok, az OISH és a KISZ által szervezett környezetvédő tábor résztvevői. Napi hat óra a munkaidejük. Szabadidei programjuk változatos. A külföldről érkezettek között is több magyar van. Berek Katalin például Franciaországból érkezett. Ott tanítónő. Zsigulija van, mert az „olcsó kocsi, meg lehet venni a tanítónői fizetésből”. A szeméttelepi munkától nincs elragadtatva. A magyar szavakat keresve mondja: — Mást végezni jobb. Tegnap jobb volt. — Tegnap a strandon dolgoztak — magyarázza a városi KISZ-titkár. — Most a másik csoport van ott. Egy nyurga dán fiú serénykedik mellettünk. Hosz- szú szőke haját copfba fonta. Vrankó Tamás, a tábor egyik vezetője elneveti magát: — Biztosan megsejtette, hogy újságíró van itt, mert máskor olyan, mint egy szakszervezeti bizalmi.. . — Milyen? — Mindig kritizál, semmi sem jó neki, a munkára meg noszogatni kell. Ilyen előzmények után meglepődöm azon, hogy Jens szóbaelegyedésünk után csupa jó dolgot mond Magyarországról. És nem futó benyomások alapján, hiszen már nyolcadszor van itt. Mondom is neki, hogy nem dicshimnuszt, hanem őszinte véleményt várok tőle. — Persze, vannak olyan dolgok is, amiket nem tudok megérteni. Magyarországon sok mindent fél energiával meg lehetne oldani, célszerűbben kellene szervezni a munkát. Bizonyára számunkra is adódna más tennivaló, mint az útszéli gyomirtás. Azt is hallom, hogy Magyar- országon tervgazdálkodás van, mégis azt tapasztalom, hogy tervszerűtlenebbül mennek a dolgok, mint nálunk, Dániában. Szerintem ennek is megvan az előnye. — Milyen előnye lehet ennek? — Dániában a teljesítményorientáltság stresszt okoz az embereknél. Itt meg — úgy látom — semmit se szívnak mellre. Ez tetszik nekem. Itt én is lazítok, kifújom magam ... Hát ilyen egy külföldi által készitett gyorsfénykép rólunk. Ennek a tábornak voltaképpen nemcsak a környezetvédelmi munka a célja, hanem a különböző nemzetiségű fiatalok összehozása is. Meg aztán reális képalkotás Magyarországról. — Sok külföldi fiatal jószerével semmit sem tud hazánkról, — mondja Vrankó Tamás, aki „civilben” tanársegéd Nyíregyházán. — Egyikük például azt kérdezte: van uszoda Budapesten? Egyébként nagyon fogékonyak, érdeklődnek minden iránt, főleg azután, hogy látják: nincs számunkra tabu téma, mindenre őszintén felelünk, hiteles képet akarunk adni számukra. A várostól minden segítséget megkapnak, ez derül ki szavaiból: — Jóindulatot, segítőkészséget tapasztalunk mindenki részéről. Jószerével ki sem nyitjuk a szánkat, máris teljesítik kéréseinket. Ezt olyan munkával szeretnénk viszonozni, hogy Túrkeve vezetőinek máskor is legyen kedvük ilyen tábor szervezéséhez. Amikor Vrankó Tamás a magyar résztvevőket mutatja be, igazat adok Jensnek abban, hogy bizonyára más munka is adódna a táborlakók számára, mint az útszéli gyomirtás, hiszen „van köztünk vegyészmérnök, van, aki számítógépeket bűvöl, van, aki Brazíliában és más országokban is szakértőként fordul meg.” Simon Béla Ipari üzem a libatelep helyén Zagyvarékasi tsz-gyártmányok belföldre és külföldre Benépesül a „Landler” Benépesül a „Landler” — a téeszbeliek csak így nevezik azt a szolnoki, városszéli, Landler Jenő úti telepet, ahová ipari főágazatának tevékenységét koncentrálja a Zagyvarékasi Béke Tsz. A valamikori libatelep helyén, saját kivitelezésben épített illetve átalakított létesítményekben már meg is kezdték a munkát a melléküzemágakban foglalkoztatott téesztagok. Egy 2400 négyzetméter alapterületű, tágas, világos műhelycsarnokban a poli- uretán üzem és a szerszám- készítő részleg kapott helyet. Lízingbe vásárolt, NSZK gyártmányú, magasnyomású habosító géppel elektronikai berendezések műszerházait, számítógépek burkolatát, nagyméretű hangszórók dobozait gyártják ott, kemény poliuretánból. Mindezeknek a szerszámait is a téesz saját részlege készíti, s hogy a kis- és középszériás — ötven és húszezer darab közötti — gyártmányokat illetően nincsenek híjával a megrendeléseknek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy jelenleg is ’3—20 új szerszám készítése ad munkát a részleg dolgozóinak. A poliuretán üzem elégíti ki természetesen a Béke Tsz számítógép- rendszereket gyártó részlegének igényeit, és ezenkívül olyan jelentős cégeknek szállítanak kemény műanyag termékeket, mint például a BEAG, a Medicor, az SZKI és a Tungsram. Egy másik, félezer négyzetméteres üzemcsarnokban elektronikai termékeket gyártanak a téeszbeliek. A saját fejlesztésű, Asy típusú kulcsrakész számítógéprendszeren kívül klaviatúrákat, különféle kivitelű terminálokat, képernyős monitorokat készítenek IBM és PC számítógépekhez, TPA gépcsaládokhoz. Mindezek önálló termékei a zagyvarékasi téesz- nek, és az eddigi megrendelések nagvobb részét az idei tavaszi BNV-n való bemutatkozásnak köszönhetik. Befejezés előtt áll a vasipari részlegnek új otthont adó műhelycsarnok, amelybe több elavult telephelyről koncentrálják a szűrőgépek, a kompresszorok és a fúvók gyártását. Az eddig kizárólag alumínium alkatrészekből készített bor- és söripari termékek, egyéb folyadékok szűrésére szolgáló berendezéseket a nemrégi, bécsi nemzetközi borvásáron szerzett tapasztalatok alapján mostmár műanyag szűrőlapokkal gyártják majd az új ipartelepen. Hat ilyen korszerűsített, nagyméretű szűrőgépre már van is megrendelésük ipari szennyvizet, elsősorban galvániszapokat szűrő cégektől. A vasipari műhelycsarnok ad majd helyet a levegőt és a gázokat olajmentesen szállító fúvók, valamint az olaj- befecskendezéses csavar- kompresszorok gyártásának. A Béke Tsz három évvel ezelőtt vállalkozott az NSZK- beli Aerzener Maschinen Fabrik Magyarországon üzemeltetett fúvóblokkjainak garanciális és azon túli szervizellátására. az ehhez szükséges konszignációs alkatrészraktár fenntartására. Az idei tavaszi BNV-n már olyan fúvókkal és kompresz- szorokkal mutatkoztak be a rékasiak. amelyeket maguk gyártanak az Aerzenertől vásárolt részegységek felhasználásával. Harminc fúvót, ugyanennyi légkompresszort máris megrendeltek a Béke Tsz-től — a Gép- és Szerszámértékesítő Vállalat közvetítésével — a hazai vízművek, a malomipar, a vegyiüzemek és a viszkózagyárak. Az új ipartelepen — ahol környezetvédelmi meggondolásokból csak az öntödének és a galvánüzemnek nem biztosítottak helyet — úgy igyekezett kialakítani ipari termelésszerkezetét a téesz, hogy az egyes ágazatok a lehető legjobban kiegészítsék egymást. A feltétlen szükségesnél nem nagyobb kooperáció javítja az ipari tevékenység gazdaságosságát, másrészt a minőséget és a szállítási határidőket illetően egyaránt kisebb az egyes részlegek függősége más cégektől. Az ágazatok közötti jó együttműködés legjobb példája a Béke Tsz ipari tevékenységén belül a kompresszorgyártás. A sűrített levegőt előállító berendezések vázát, burkolatát és szerkezeti elemeit a vasipari részleg dolgozói készítik. A belső hangszigetelést a poliuretán üzemben gyártják, ahová a tervek szerint hamarosan újabb öt. hasonló habosító gépet telepítenek. A kompresszorok elektronikus vezérlését pedig a téesz elektronikai üzemében tervezik és készítik. A közös gazdaság szakvezetői szerint ha teljesen benépesül a „Landler” — amelyen hetvenszemélyes étkezde, minden igényt kielégítő szociális helyiségek szolgálják a téesz-ipartelep száznegyven dolgozóját — a kedvezőbb munkakörülmények és műszaki-technikai lehetőségek révén a tervezett 70 millió forintnál lényegesen több árbevételt tud produkálni már ebben az évben az ipari főágazat. T. F. Szolnokon, a város szélén található Landler Jenő úton korszerű ipartelepet alakított ki melléküzemágainak koncentrálására a Zagyvarékasi Béke Tsz. Lent: a poliuretán üzemnek és a szerszámkészítő részlegnek helyet ad ó, 2400 négyzetméteres új üzemcsarnok. Belső fotóinkon balról: 200 komplett képernyős monitort gyártanak az elektronikai részlegben a Vilati részére, amelyeket a megrendelő számítógépes helyfoglaló rendszerekhez exportál a Szovjetunióba. Fent jobbra: óránként 40—50 monitorház kerül le a poliuretán habosító gépről (Fotók: Temesközy F.) Miniszteri döntés alapján Szétválik a Labor Miiszeripari Miivek A vegyesvállalatok Kamarai tagok lehetnek Külföldi érdekeltségű, magyarországi székhelyű vállalkozások is tagjai lehetnek a Magyar Gazdasági Kamarának — erről döntött a Kam-ara ügyvezetősége. A külföldön működő kamarák számos országban ellátják a vegyesvállalatok érdekképviseletét is. így több, nem hazánkban működő magyar érdekeltségű vállalkozás tagja külföldi kamarának. Az MGK ügyvezetősége is indokoltnak látja, hogy a külföldi tőkével működő vállalatok is tagjai legyenek a Magyar Gazdasági Kamarának. Alapos egyeztetést, mérlegelést követően miniszteri döntés született a nehéz helyzetbe került esztergomi Labor Műszeripari Művek sorsáról; a 2700 dolgozót foglalkoztató nagyvállalatot átalakítják több kisebb, önálló vállalattá. A szétválasztás után önálló vállalat lesz a művek budapesti és esztergomi műszergyára, valamint az esztergomi járműgyára. Korábban már alakítottak egy önálló elektronikai leányvállalatot, s nemrégiben AGRQTESZT néven magyar—szovjet vegyesvállalatot is alapítottak. Így a mostani új döntés szerint öt kisebb önálló vállalattá szervezik át a műveket. A szétválás gyakorlati megvalósítását, az ezzel kapcsolatos vagyon- és tehermegosztást, a létszám csökkentését, stb. miniszteri biztos irányítja majd, akit rövidesen kinevez az ipari miniszter. A műszeripari művek átszervezését főlev az tette szükségessé, hogy kihasználatlanná vált kapacitása.
