Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-18 / 170. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚLIUS 18. IA szerkesztőség postájából I Szerettem volna megkérdezni... A távközlés fejlesztésének feltételeiről, feladatairól adott tájékoztatást nemrég Tóth Illés államtitkár, a Ma­gyar Posta elnöke, amiről a Néplapban is olvastam. Töb­bek között elhangzott, hogy a „posta szakembereinek vé­leménye szerint elodázhatat­lan a telefontarifák emelése. A fejlesztési források bizto­sításához, az infláció mérté­kén felül további évi 4 szá­zalékos tarifaemeléssel szá­mol, a posta”. Ezek után sze­rettem volna az államtitkár­tól megkérdezni: kik és ho­gyan ellenőrzik tulajdonkép­pen a postai tarifák számlá­zásának pontosságát? Volt-e rá példa, hogy reklamáció nélkül visszafizették a téve­sen számlázott többletköltsé­get az előfizetőnek? Vizsgál­ják-e, hogy a távközlési üze­mekhez mennyi reklamáció érkezik, az ügyeket hogyan zárják le, és mit tesznek a pontos számlázás érdekében? Ugyanis az a tapasztalatunk, hogy a siránkozás ellenére is fejlett a postai technika, ha olyan műszereket sikerült beszerelniük, melyek kizáró­lag a posta javára tévednek. A postától az előfizető egy ellenőrizhetetlen, összevont elszámolást kap. Utólag ho­gyan tudják megállapítani a tényleges összeget? Az üzle­tekben is ki vagyunk téve a többletszámolásnak, de van lehetőségünk a tételes ellen­őrzésre, s az esetleges téve­dést bizonyítani. Időnként tájékoztatást is kapunk ar­ról, hogy különböző szervek ellenőrzést folytattak, bírsá­got fizettettek a fogyasztók megkárosítóival. Nem így a posta területéről. Nem tudjuk, hogy mi a helyzet a megye településem, de Szolnokon sokan panasz­kodnak a gyakori és nagy összegű túlszámlázás miatt. A tarifaemelés után vajon megszűnnek-e a bosszantó és rendszeres túlszámlázások, amelyeket reklamálásunkra hol elismernek, hol nem. Tudjuk, hogy a jelenlegi te­lefonközpont elavult, ezért lehet rá hivatkozni. Az ed­dig kialakult számlázási, üzemeltetési rendszerben va­lamennyi előfizető ki van szolgáltatva a postának. Egy ideig megértjük a gondokat, mint például azt, hogy órá­kig nem lehet vonalat kapni, többet üzemképtelen a tele­fon, mint használható, de a növekvő díjak mellett meg­bízhatóbb, jobb szolgáltatást várunk. Reméljük, hogy az új szolnoki telefonközpont üzembe helyezésével megol­danak egy sor problémát. Pozsonyi Miklósné Szolnok Nyílt levél a házi boltoshoz E sorokat a tiszasülyi la­kosság és a Béke-Barátság Termelőszövetkezet tagsága nevében kaptuk: „Több mint egy évtizeden át házi boltos volt tiszasülyi lakásán Nagy Sándorné (Ló­véi Margit). Az első években a Szőke Tisza Afész, majd 1984-től a Béke-Barátság Termelőszövetkezet üzemel­tetésével dolgozott. Hétköz­nap és vasárnap is kiszolgál­ta a lakosságot, hozzájárulva az itt élők élelmiszerrel való ellátásához. Boltosunk nyug­díjba vonulásával Szolnokra költözött, és egy fiatal házas­pár jött a helyére. Megvásá­rolták az épületet és örö­münkre tovább működtetik a házi boltot. Tapasztaljuk, hogy nagy ambícióval ké­szülnek a feladatra. Tisztelettel köszöntjük a távozó Margitkát és köszön­jük munkáját, törekvéseit, amit a lakosság érdekében tett. Kívánunk neki hosszú nyugdíjas éveket, jó egészsé­get. Ugyávákkor helytállásra buzdítjuk a fiatal boltosokat. A termelőszövetkezet to­vábbra is arra törekszik, hogy az áruellátás jó le­gyen.” Nyári országjáró túra Már hagyomány, hogy a GATE gépészüzemmérnöki főiskolai kara, valamint a tanüzem nyugdíjasai nyári országjáró túrára indulnak. Az idén Baranya megismeré­sére vállalkoztak, ahova jú­nius végén, az intézmény autóbuszával mentek. A Két­napos túrán az európai hírű Harkányfürdőt, a Tenkes- hegyet, Siklós várát, az Al­más-patak mentén a Sziget­vári várat, a Mohácsi csata színhelyét tekintették meg és bebarangolták az Ormán­ságot. A Mecsek déli lábánál fekvő kétezeréves Pécs mű­emlékrengetegével, hangula­tos lejtős utcáival, szobrok­kal díszített parkjaival, tere­ivel sok-sok látnivalót nyúj­tott. Hozzá kell fűzni, hogy e kissé fárasztó, de annál gyönyörködtetőbb túrára a „fiatalabb” nyugdíjasok vál­lalkoztak. Krizsánné Józsa Piroska Mezőtúr R jó szándék visszájára fordulhat Néhány évvel ezelőtt ír­tunk azokról a szolnoki, Vosztok úti lakókról, akik összefogtak és az épület kö­rül télen, nyáron rendet tesz­nek. A napokban e közösség egyik tagja szomorúan pana­szolta: megritkította a házuk előtt már hatalmas bokorrá terebélyesedett fákat, aztán valaki meggondolatlanul to­vább nyirbálta, pontosabban pusztította a legallyazott nö­vényt. Ágai most felkiáltó­jelként figyelmeztetnek a hozzá nem értő kezek rom­bolására, néhány közülük a földig hajolva várja a kiszá­radást. Az eset szolgáljon figyel­meztetőül: a jó szándék is visszájára fordulhat, hozzá nem értéssel pótolhatatlan kárt lehet okozni. Köszönet a gyors segítségért Sajnos rosszul lettem jú­nius 25-én a cserkeszőlőifür­dőben. A Kunszentmártonból érkező ügyeletes orvoson és a mentősökön múlott, hogy na­gyon gyorsan a Hetényi Gé­za Kórház 2-es belgyógyá­szatára kerültem. Ma már újra családom körében lehe­tek és ezúton köszönöm az odaadó, lelkiismeretes segít­ségüket, a gyógyítást. Özv. T. Kiss Sándorné Mezőtúr Bocsánatot sem kért Itt a nyár, sok gyerek köz­lekedik kerékpárral.' ami a gépkocsivezetőket úton-útfé- len nagyobb figyelemre inti. Ezért írom meg a két kislá­nyommal történt esetet: A Hűtőgépgyár melletti élelmiszerboltba mentek vá­sárolni július 11-én, ahon­nan siralmas állapotban tér­tek haza. A nagyobbik — 12 éves — fülig olajosán, a ki­sebbik sírva. Egy álló gép­kocsi mellett haladtak el a bolt előtt, amikor a gépkocsi ajtaja hirtelen kivágódott, s fellökte a gyereket. A fi­gyelmetlen gépkocsivezető bocsánatot sem kért — pa­naszolta a kisebbik lányom. A szülők nevében kérem a gépkocsivezetőket, hogy a vakáció idején legyenek óva­tosabbak, gondoljanak a ke­rékpározó gyerekekre. S ha mégis baj történik, nyújtsa­nak segítséget. Szilágyiné dr. Hodosi Zuzsanna Jászberény Lendületben (Fotó; Mészáros) Olvasótábor Abban az örömben volt részünk, hogy a jászszent- andrási gyermekkönyvtár ol­vasótáborában tölthettünk július 2-ig egy hetet. A szí­nes, szórakoztató programok között megtanultuk a játék- készítés fortélyait: fonalba­bát, ördöglakatot, nádihege­dűt, fűzfasípot csináltunk, pattogatott kukoricából nyakláncot fűztünk, és még sorolhatnánk, hogy mi min­dent tanultunk meg az egy­hetes táborozás alatt. Köz­ben ellátogattunk a tájház­ba, ahol segítettünk a taka­rítási munkákba és rendbe tettük a virágos kertet. Vi­deóztunk, aszfalt-rajzver­senyt rendeztünk és stran­doltunk. Kirándultunk Szol­nokra, ahol felkerestük a 605-ös sz. F. Bede László Szakmunkásképző Intézetet, majd a Killián György Re­pülőműszaki Főiskolát. Kel­lemes és maradandó élmény­ben volt részünk. Szeretnénk jövőre is eljönni. Rédei Zsuzsa Jászszentandrás Hozzászólás cikkeinkhez Dz alkoholisták ellen és védelmükben Az a véleményem, hogy az egyre több keserűséget szülő világunkban nagy szükség van a szépet, a jót bemutató, felemelő hangú, biztató írá­sokra. Azokra, amelyek meg­mutatják a minden irányba bővülő, táguló lehetőségek közül, melyek vihetik előbb­re az egyes embert. Egy sta­tisztikai számadat kiragadá­sa a számtalan közül, és a köré aplikált lelkes hangú szöveg nem érhet el ered­ményt, ha azok a számok nincsenek megfelelően a he­lyükre téve. Ha a hozzájuk fűzött magyarázat nem azok eredetét, a mozgások irányát, a változások tényleges okait elemzőek. A hazai alkohol- fogyasztás alakulásáról van szó, amit a Néplap június 7-i számában Javulunk? címmel olvastam. A szerző statiszti­kai adatokkal támasztotta alá az 1987-es csökkenést. Igaz, hogy csökkenés volt az egy főre jutó tiszta alkohol- fogyasztásban. de ez nem tu­lajdonítható meghatározó jelleggel a lassan növekvő alkoholizmus elleni klubok­nak, egyesületeknek. Ezen­kívül történelmi tapasztala­tok, adatok bizonyítják, hogy az alkoholtól már meg­határozott életvitelű csalá­dok megélhetési gondjaikon nem tudnak hirtelen józan életvitelükkel, alkoholfo­gyasztásuk csökkentésével segíteni. Az ország gazdasági hely­zete, a megjelenő munkanél­küliség olyan kényszert te­remtett, amelyben az alko­holtól még nem függő ivók kerültek választás elé. Azok­ról van szó, akik kisebb-na- gyobb mértékben naponta isznak, akikkel szemben megadták azt a lehetőséget a munkahelyi vezetőknek, hogy a kényszerű elbocsátá­sok során legelőször tőlük szabaduljanak meg. Főként ezek a rétegek fogták vissza alkoholfogyasztásukat, és eb­ből adódott a cikkben sze­replő egy főre jutó alkohol- fogyasztás csökkenése. (1987- ben 11,4-ről 10,6 literre.) Ez bizonyítékát adta annak, hogy az alig eredményes ad­minisztratív intézkedések helyett olyan rendszert kell 'kidolgozni, amely radikáli­san kényszerít az alkoholfo­gyasztás csökkentésére. A mai életvitel mellett nincs elég idő és energia, főleg pénz arra, hogy megvárjuk, mig minden ember felfogja: milyen veszélybe sodorja ön­magát, családját, a közvet­len környezetét és a társa­dalmat a túlzott alkoholfo­gyasztása miatt. Az érintett egyéneket mielőbb ..kény- szerített” helyzetbe kell hoz­ni egy arra alkálmas prog­rammal, és közben felvilágo­sítani meggyőzni őket az egészséges, helyes életvitel­ről. Dr. Jánosi Gábor Jászberény flz olcsó húst keresik Mihez képest? címmel ad­tuk közre június 13-án Szá­raz Éva jászfénvszarui olva­sónk levelét, melyben egy korábbi észrevételhez csatla­kozva megerősítette: a helyi 101-es ABC áruellátása kifo­gásolható. Reggel negyed nyolckor például még nincs friss kenyér, délután 4-re pedig már elfogy a friss pékáru — írta. Lengyel Ti­bor. az Egyesült Jászsági Áfész kereskedelmi osztály- vezetője — a panasz kivizs­gálása után — többek között a következő tájékoztatás ad­ta: A friss kenyér Jászárok- szállásról, a pékáru Jászbe­rényből érkezik a szóban forgó boltba, általában 9—10 óra körül. Délután ismét friss kenyeret és péksüte­ményt szállítanak — növelve a választékot. A panaszos meghallgatásakor kiderült, hogy sérelme a kakaós csigá­ra vonatkozott, amiből al­A tárgyalóteremből] Lebuktak a vagonfosztogatók Tavaly október 19-ről 20- ra virradó éjszaka sl szol­noki utcákon lévő rendőrök­nek feltűnt, hogy éjnek ide­jén két férfi tömött táskákat cipel, őket meglátva az egyiknek sikerült elszelelni, de a 24 éves Szolnok} Kal- derás József (Jászi Ferenc út 5.) kézre került a csoma­gokkal együtt. Mint kide­rült, aznap éjjel jó zsák­mánnyal távoztak a teher­vagonokból. Volt a ! „jmar- zemények” között hat pár gyermekcsizma, húsz gye­reknadrág, tíz női ruha, de nem hagyták ott a női alsó- szoknyákat sem, sőt két gyerekpisztolyt is elraktak, mondván jó lesz valsijnire. A teljességhez hozzátarto­zik, hogy a „tisztelt társa­ság” négytagú volt, és kö­zülük nem önszántukból ketten már több időt töltöt­tek a rácsok mögött. Vala­mennyien a MÁV-nál dol­goztak, így zsargonba fogal­mazva: nem csak a dörgést, de a ki- és beérkező vago­nokat is ismerték. Mivel az ellenőrzés — véleményük szerint — szerfölött szellős- nek bizonyult, a lebukás ve­szélye nem kerülgetté őket. Ha pénzzavarba kerültek, egyre gátlástalanabbá lop­tak. Sőt még úgynevezett őr­helyeket is kijelöltek, ahol a „menesztett” árukat | elrej­tették, mielőtt piacra dob­ták volna őket. A vagonfosztogatást ta­valy nyár közepén kezdték, amikor az első rendű vád­lottba 33 éves Bánvölgyi Er­vin tiszakécskei lakos az egyik vagonból a nyito|tt ab­lakon keresztül kivett két üveg üdítőitalt. Ezen vérsze­met kapva szövetkezett a büntetett előéletű Márton Lászlóval (Törökszentmik- lós, Táncsics lakótelep III. épület IV. emelet 1?.) és „fajsúlyosabb” kiruccaná­sokba kezdtek. Egy láda sört kalmanként nagyobb meny- nyiségű a záráskor kimarad. Az ellenőrző vizsgálat ide­jén több mint tízféle (tölte­lékárun kívül ötfajta száraz­áru volt kapható e boltban. A tőkehús kínálata mjegfe- lelő ugyan, de a vásárlók többsége az olcsó, húsfélesé­get keresi, ami érthető. Eb­ből sajnos sem Jászfénysza- ruban. sem más településen Kudarcsiker vagy sikerku­darc. . .? című, július 7-i cik- cüket érdeklődéssel Olvas­tam s néhány gondolatot szeretnék hozzáfűzni. A ví­zilabda OB 1-ben elért har­madik helyezés dacára is az a véleményem, hogy a leg­szellemesebb vízipólóra I to­vábbra is csak a szolnokiak képesek. A hátráltató ténye­zőket ismerjük, mégis , úgy érzem, valami kimaradt a felsorolásból. Történetesen az, hogy a sportág fejlődésé­re mindinkább az állóképes­ség növelése •a jellemző, s ebben csapatunk még Inem loptak el az egyik vagon­ból és az elfogyasztásában részt vett Morvái László, Zagyvarékas, Külső-Rákó- czi út 14/2. szám alatti la­kos is. Ezután még komolyabb akciót indítottak: először hat bőrkabátot csentek el, amiből a nyomozás során négy megkerült. Felsőruha már volt, alsó is kellett, így pár nap múlva 20 alsónad­rágot, és ugyanennyi zoknit is meglovasítottaik. Nem voltak szégyenlősek, a trak­toralkatrészeket sem hagy­ták ott, ahogyan az 50 colos­tokot sem. Ha más nem volt, elvittek 1300 Figaró zsilettet, 30 Barbon hajszeszt, dezo­dort, rovarirtót, kamilla szappant. Néha nem talál­ták el, mit rejtenek a vago­nok, mivel a plomba lefeszí- tése után derült ki: játék­pisztolyokat rejt a rekesz. Sébaj, pakoltak belőle any- nyit, amennyit bírtak, sőt talán még ma is hordják a könnyen szerzett árut, ha egy véletlen igazoltatás után nem kerülnek rendőrkézre. Ügyüket első fokon a Szol­noki Városi Bíróság dr. Gombos László tanácsa tár­gyalta, ahol Bánvölgyi Er­vint folytatólagosan, bűnszö­vetségben üzletszerűen rész­ben dolog elleni erőszakkal, részben tettesként és társ­tettesként nagyobb értékre elkövetett lopási bűntette miatt 1 évi börtönre, Már­ton Lászlót, mint többszörös visszaesőt 1 év 6 hónapi el­zárásra ítélték, amelyből nem bocsátható feltételes szabad­ságra. Morvái László 1 év börtönt és ötezer forint büntetést, Kalderás József 8 hónapi börtönt kapott. Mindkettőjük büntetésének végrehajtását három év pró- - baidőre felfüggesztették. Az ítélet nem jogerős. D. Sz. M. nem tudják a lakosság igé­nyét kielégíteni. Tejtermék­ből széles választék állt a vevők rendelkezésére. A bolt ellátását továbbra is fo­lyamatosan ellenőrzik, s ar­ra törekszenek, hogy minél több vásárlót kössenek egy- egy településhez. Mindezt fő­ként hálózatfejlesztéssel és az áruforgalmi munka javí­tásával kívánjuk elérni. érte el a kívánt szintet. Csak ezzel magyarázható a vissza­esés a sok-sok kihagyott helyzet; vagyis azzal, hogy a döntő pillanatokban elfogy az erő . Az új stílus jegyei már mutatkoznak az együt­tes játékán, olykor gyönyör­ködtető, ahogyan letámadják az ellenfelet. Az lehet a cél, hogy a meglévő képességek is maradéktalanul kibonta­kozzanak. Ez csupán edzés és munka kérdése, ezért a vízipólósok jövőjét illetően derűlátó vagyok. Bódi István Szolnok Begyűjtik a kóbor kutyákat Gazdátlan kutyák cínjimel Molnár Ferencné szolnoki olvasónk tette szóvá június 27-i számunkban, hogy Szol­nokon elszaporodtak a \ kó­borkutyák, rettegésben tart­ják a gyerekeket, felnőtteket egyaránt. A félelem pem alaptalan, hiszen közisrhert, hogy a veszett kutya hara­pása súlyos következménnyel járhat. Aki kutyát tart, gon­doskodjon róla — legalább az írott szabályok betartásá­ig, a szabadon eresztett ku­tyákat pedig be kell fogni — írta. Észrevételére a Közte­rületfenntartó Intézménytől a következő választ kaptuk: „Intézményünk — a lakosság bejelentése alapján — folya­matosan begyűjti a kóbor­kutyákat. Tájékoztatásul kö­zöljük, hogy Szolnokon — városrészenként — augusz­tusban tervezünk befogási akciót. Munkánkhoz ezúton is kérjük a város lakóirjak segítségét.” Összeállította: Csankó Miklósné Difntif az erőnlét

Next

/
Thumbnails
Contents