Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-14 / 167. szám
Tanácskozik az MSZMP Központi Bizottsága Jelentés a népgazdaság fejlődésének év eleji NÉMETH MIKLÓS BESZÉDE Gazdasági és társadalmi életünkben fordulatra van szükség tapasztalatairól és javaslat az 1989. évi fejlődés fő irányaira Szerdán reggel Jászai Mari téri székházában összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A KB — korábbi döntésének megfelelően — nyílt ülést tartott, az írott és elektronikus sajtó révén betekintést engedett tevékenységébe, megkezdve „a társadalom, a cselekvésre, együttgondolkodásra kész emberek bevonását a Központi Bizottság munkájába”. Ahogyan az ülésen is elhangzott: „Meggyőződésünk, hogy a nyilvánosság erősítése az eredményes cselekvés elengedhetetlen feltétele és egyben felkészülés is azokra a társadalmi vitákra, amelyeket még az idén tervezünk fontos gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekről.” A szabadságát töltő Kádár János távollétében elnöklő Grósz Károly, az MSZMP főtitkára elöljáróban megállapította, hogy a testület határozatképes, majd köszöni tötte a Központi Bizottságnak azokat a tagjait, akiket a legutóbbi ülés óta különböző tisztségekbe választottak. Gratulált és jó munkát kívánt Pozsgay Imre államminiszternek, Huszár Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának, Jassó Mihálynak, a Budapesti Pártbizottság első titkárának és Varga Lászlónak, a Zala Megyei Tanács elnökhelyettesének. A Politikai Bizottságnak az ülés napirendjére tett javaslatát a testület egyhangú döntéssel fogadta el: 1. Jelentés a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól, illetve javaslat az 1989. évi fejlődés fő irányaira. Előadó: Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára; 2. Javaslat a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire: Előadó: Fejti György, a Központi Bizottság titkára; 3. A Központi Bizottság, valamint a Politikai Bizottság káderhatásköri listája. Előadó: Lukács János, a Központi Bizottság titkára; 4. Különféle, döntésre váró kérdések — az ülés soros elnökének előadásában; 5. Személyi kérdések. Előadó: Grósz Károly. Az MSZMP KB székházában Grósz Károlyna k, a párt főtitkárának elnökletével tanácskozik a Központi Bizottság (Telefotó — MTI) Jászberényben a Szabadság téren huszonhét lakásos ház épül, melynek földszintjén takarékszövetkezet és üzlethelyiségek kapnak helyet. Beruházó a Jászfényszarui Takarék- szövetkezet, kivitelező a Szolnok Megyei AÉV. Az alagút- zsaluzással épülő ház augusztus 15-re kerül tető alá — nzs — MA: fl tudomány világa 4. odal Nemcsak a pénzen múlik... 5. oldal Sárközi aranyérmes 7. oldal Mihail Gorbacsov Szczecinbe látogatott A lengyelországi láloga- táson tartózkodó Mihail Gorbacsov a keddi napot Krakkóban töltötte, ahonnan az esti órákban érkezett vissza Varsóba. Még Krakkóban, a repülőtér felé hajtva a szovjet vendég és kísérete megállt a Kosciuszko utcában, annál a háznál, amelyben a második világháború idején szovjet katonai kórház működött. Abban a kórházban kezelték Mihail Gorbacsov édesapját, aki részt vett a Krakkó felszabadításáért vívott harcokban. Éjfél körül, miután Gorbacsov visszaérkezett Varsóba, sajtóértekezletet tartott Gennagyij Geraszimov, a szovjet küldöttség, és Jerzy Urban a lengyel házigazdák sajtószóvivője. Geraszimov megállapította: az idegen- forgalomban még mindig léteznek fölösleges akadályok, amelyeket sürgősen fel kell számolni. Urban hozzáfűzte, hogy Lengyelország nagyon szeretné, ha sokkal könnyebben lehetne átlépni a lengyel—szovjet határt, és megjegyezte, hogy ma már nincsenek politikai akadályai a lengyel— szovjet turizmus fejlesztésének. Nemzetközi kérdésekről szólva Gennagyij Geraszimov a varsói sajtóértekezleten kijelentette: elhamarkodott a NATO-nak az a döntése, amellyel elutasítja, hogy a Szovjetunió csökkenti a Kelet-Európábán lévő vadászbombázóinak számát, ha az Egyesült Államok nem telepíti át Olaszországba a F—16-os vadászbombázóit. Spanyolországból kivonandó „Nem nevezném véglegesnek ezt a (NATO-) döntést” — tette hozzá Geraszimov. Szerdán a déli órákban Szczecinbe érkezett Mihail ■Gorbacsov, akit kedden Krakkóban kezdődött vidéki útján elkísér Wojciech Jaruzelski is. A szovjet vendég először a szczecini Warski hajógyárba látogat, ahol részt vesz egy nagygyűlésért és vendéglátójával, együtt beszédet mond. A nagy lengyel forradalmár, Adolf Warski nevét viselő, 40 éve fennálló hajógyár túlnyomó részt szovjet megrendelésre gyárt speciális tengeri hajókat. A négy évtized alatt több mint 200 hajót adtak át a szovjet vásárlóknak. A szczeciniek ezrei üdvözölték a város utcáin a szov jet vezetőt, és így ismét csak közel egy órás késéssel kezdődhetett meg a hajógyári nagygyűlés, amelyen Mihail Gorbacsov és Wojciech Jaruzelski mondott beszédet. A gyári gyűlés után az SZKP KB főtitkára a város környékén felkeresett egy nagy zöldségtermesztő állami gazdaságot, majd az esti órákban visszatért Varsóba. Bécsi utótalálkozó Magyar felszólalás A bécsi utótalálkozón szerdán a szocialista országok kezdeményezésére küldöttségvezetői szinten tartották meg annak a szerkesztő munkacsoportnak megbeszélését, amelyen a 35 résztvevő állam szakértői a bécsi záródokumentumhoz az európai biztonsági és együttműködési értekezlet további utórendezvényeinek tervét dolgozzák ki. Az ülésen áttekintették a semleges és el nem kötelezett országok záródokumentum-tervezetének a rendezvényekre vonatkozó részét, amely a következő utótalálkozóig tartó 2—3 éves időszakra összesen 11 különféle utórendezvényt irányoz elő. Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezetője elmondta: Magyarország számára elfogadható a tervezet 11 rendezvényt tartalmazó jegyzéke, mivel ezek javasolt témái kellőképpen megfelelnek korunk kívánalmainak. .Rámutatott a humanitárius . együttműködéssel foglalkozó moszkvai találkozó megrendezésének jelentőségére. Az európai együttműködés kulturális vonatkozásairól szólva kiemelte a kulturális örökségről tervezett krakkói szimpózium fontosságát, és szorgalmazta e tanácskozás mandátumának mielőbbi véglegesítését. Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 167. sz., 1988. július 14., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Központi Bizottság úgy döntött, hogy az utolsó napirendi pontot zárt ülésen tárgyalja, majd határozatával a Központi Bizottság állandó meghívottjai közé sorolta az Országgyűlés elnökét. A szerdai ülés különböző napirendi pontjainak megvitatásában — meghívottként^— részt vett az Országos Tervhivatal államiil kára. a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Építésügyi 'és Városfejlesztési miniszter, az Országos Árhivatal elnöke, a pénzügyminiszter, az igazságügyminiszter, a KB Párt- és Tömegszervezeti Osztályának helyettes vezetője. Miután a meghívottak elfoglalták helyüket az ülésteremben. Grósz Károly megadta a szót Németh Miklósnak. Sok szempontból kritikus helyzetben vagyunk — kezdte beszédét a Központi Bizottság titkára. Erőforrásaink szűkösek,, tartalékaink kimerültek, a vállalkozásokat túlszabályozás és gazdasági kényszerből eredő túlzott centralizáció bénítja; termelési szerkezetünkkel képtelenek- vagyunk kapcsolódni a nemzetközi fejlődés fő áramlataihoz. Ma a magyar gazdaságban kevés olyan ágazatot, területet találunk, amely egyszerre megfelelne a hatékonysági, az egyensúlyi és a piaci, keresleti követelményeknek. Egy-két kivételtől eltekintve — ilyen például az energetikai-racionalizálási program — nem hoztak kielégítő eredményt a központi fejlesztési programok és nem elég erősek a piaci indíttatású szerkezeti változások sem. A növekvő strukturális aránytalanságok mellett a termelési és értékesítési kapcsolatokban dezintegrá- lódás tapasztalható. A szerkezeti és hatékonysági gondok az elosztás szférájában is jelen vannak. Az export és a termelés jelentős része csak az állami költségvetés egészségtelenül nagy köz- pontnsító-újraelosztó szerepe. széles körű támogatási rendszer mellett tartható fenn. A vállalati jövedelmek nem igazodnak a tényleges teljesítményekhez. A lakosság átlagos élet- színvonala folyamatosan növekvő teljesítménykövetelmények mellett hosszabb ideje stagnál, ami egyes rétegeknél romlást, másoknál csak szerény mértékű emelkedést jelent. A lakosság jövedelmét és fogyasztását ugyanakkor növekvő különbségek jellemzik; a nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint 1987-ben a lakosság 6 százaléka csak a létminimumnál kisebb jövedelemmel rendelkezett. A másik pólust, a legtehetősebbeket illetően egzakt számaink nincsenek, de tapasztalatból tudjuk, hogy az átlagot meghaladó különbségek is jelentősen nőttek. Mindannyian tudjuk: a gondot egyfelől az okozza, hogy a differenciálódás elsősorban nem a társadalmilag- gazdaságilag hasznos teljesítménykülönbségek. hanem más tényezők alapján következett be. Ilyenek: a családok demográfiai összetétele. vagyoni helyzete, vagy a monopol- és hiányhelyzetek kihasználása. Másfelől gondot jelent az is, hogy szociális ellátási rendszerünk nem a tényleges rétegkülönbségek alapján differenciált és így nem elég hatékony a legrászorultabbak ellátásában, gondozásában, (Folytatás á 2. oldalon) Tegnap küldöttgyűlést tartott a Mészöv, melyen az érdekképviselet korszerűsítési javaslatairól és személyi kérdésekben dön töttek. Részletes tudósítás a 3. oldalon. Képünkön a küldöttgyűlés résztvevőinek egy csoportja
