Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-13 / 166. szám
1988. JÚLIUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 |A tévé képernyője előtt Sorozatok premierje — az elmúlt hét így is bevonulhatna a televíziózás történetébe; ugyanis négy új foly- tasásos kezdte el életét a képernyőn. Sorozatok premierje Kedden a hatrészes angol film, az Eltűnt otthonról mutatkozott be, s bár úgy kezdődött, mint valami krimi — váratlanul eltűnik a férj, a rendőrség nyomoz —, ha hinni lehet a Rádióújság előzetesének, korántsem bűnügyi történetről van szó, sokkal inkább egy két- gyermekével magára maradó asszony küzdelmeiről — az élettel, sorsával. A film „finom megfigyelések sorával ábrázolja egy személyiség átalakulásának folyamatát” — állítólag. A valóság egyelőre, már amennyi az első részből megismerhető volt: érthetetlennek tűnő mozzanatok, levegőben lógó kérdőjelek, a senki nem tud semmit nyugtalanító izgalmai. Egyelőre tapogatózhatunk az ismeretlenben. Nem túl vonzó indítás, de reménykedhetünk: hátha jobbra fordul minden. Szerdán egy tizenhárom folytatásból álló tévéfilmet kezdett el sugározni televíziónk. Front, kegyelem nélkül; NDK-gyártmány; kalandfilmbe ágyazott politikai mondanivaló. Ugyancsak ezen a napon mutatkozott be egy új ismeretterjesztő sorozat is, amelyet a Biblia földjén forgattak, s akit érdekel a mai közel-keleti események háttere, bizonyára figyelemmel kíséri. Az már azonban az első részből is kiderült, hogy nem könnyű „olvasmány”, hatalmas ismeretanyagon kell átrágnia magát annak, aki végignézi az Ábrahám gyermekeit, mert ez. a címe a sorozatnak. Nyilván ezért is került a második csatorna műsorába, mármint tartalma miatt, miként a Mozartról készült életrajzi sorozat is, amely a komoly zene kedvelőinek szerezhet feltétlenül örömet. De a sok-sok zenével dúsított Mozart-film regényes előadásmódjával, a zeneszerző drámáját megelevenítő tartalmával bárki számára fogyasztható televíziós eledel. S méltóan illeszkedik a Lisztről vagy Verdiről alkotott méltán sikeres tévéfilmek sorába. Négy új sorozat, más-más hangvétellel — valósággal a bőség zavarát okozhatja a nézőnek. Oszvald képmása Másfajta premiert is elkönyvelhettünk az elmúlt héten: egy a mi televíziónk drámai műhelyéből kikerülő tévéjáték bemutatóját. Munkácsi Miklós írta, akinek van már gyakorlata az efféle mesterségben, s Málnay Levente vitte képernyőre, aki nem egy jeles televíziós munka megteremtője. Joggal várhattuk volna tehát, hogy valami érdemlegeset tesznek le a nézők asztalára. Méghozzá vasárnap estére, a televízió legrangosabb műsoridejében, Sajnos, amit láttunk, rácáfolt minden előzetes várakozásunkra. Ilyen kiábrándítóan semmitmondó, kiagyalt, sematikus elemeket is felvonultató játékot rég nem láthattunk a képernyőn. Ügy kezdődött, mint egy komédia — a család mulatságosan készülődik hétvégi házába Tihanyba — majd egy ismeretlen férfi felbukkanásával, bizonyos Félix megjelenésével úgy folytatódott, akárácsak egy bűnügyi történet. Félix zsarolni kezdi a család fejét, Oszvald pápát, akinek múltbéli viselt dolgairól mindent tud, (miért is ne tudna, elvégre civilben ellenőr, mégha a BKV-nál is), végül már- már kiforgatja vagyonából, a törvénytelen fiú jó kis leckét ad gondtalan apjának, aki mint kiderült, hagyta őt intézetben nevelkedni, méghozzá sovány koszton. .. De aztán mégis megesik Félix szíve a szerencsétlen dúsgazdag apán, aki ugyebár végső kétségbeesésében a fiú emberségére apellál. S már-már véget érne a meg- leckéztetés, s ezzel a film is, de újabb fordulat: a háttérből egyszerre előlép az eddig unatkozó szép fiú, mellesleg gitáros, majd hangszeréből előhúzza revolverét, hogy egyszeriben most már ö kezdje zsarolni az egész családot. Hogy mikor rejtette a fegyvert oda, ahonnan előhúzta, hogy készült-e szándékosan előre arra, ami történt, hogy valóban muzsi- kus-e vagy csak egy ócska gengszter ez a Drágán, aki Orsolya barátjaként „szállásolja be” magát a családhoz, az mellékes. Fő a meglepetés, a fordulat, az érdekesség! Csattanó kell a történetnek, hát a szerző gyárt egyet, ott a gitáros. Hogy mindennek semmi logikája? Egy szórakoztató tévéjátékban ugyan minek efféle dolgokat keresni! Mert az Oszvald képmását láthatóan annak szánták készítői: szórakoztató játéknak. Csak hát akkor nem kellett volna szociális romantikát keverni a történetbe a törvénytelen fiú intézetbeli meséjével; akkor valóban komédiát kellett volna csavarintani a képtelennek tűnő történetből, s nem kellett volna holmi filozófiát is gyártani hozzá, megterhelni zavaros gondolatokkal, mint például Félix elmélkedése az érvényesülésről. Így azonban hiábavalónak bizonyult a közreműködő kitűnő színészek minden igyekezete és tehetsége, Bodrogi Gyula is csak vergődött vérszegény szerepében — neki kellett eljátszania a bűnös lelkületű, dúsgazdag apát. Az Oszvald képmása aligha több holmi írói agytornánál, elfuserált lehetőség, egy tartalomban és formában ki nem érlelt játék. Sikertelen kísérlet a magyar szórakoztató tévéjátékok szaporítására, épp ezért előkelő helye a programok sorában teljesen érthetetlen. öze Lajos Vasárnap este a Mestersége: színész sorozatban az 1983-ban, azaz immár öt éve készült Öze Lajos-arcképet láthattuk fekete-fehérben. Kérdezhetnénk, késedelmét mi indokolta, miféle szempontok állták útját eddig, hogy eljusson a nézőkhöz? A kérdések helyett azonban inkább a megelégedésnek adott hangot: jó, hogy végül is felidézte a televízió Öze Lajos alakját és szellemét. Annak a Szentesről, tehát az Alföldről induló művészembernek a példáját, aki gyermekkorában beszélni sem tudott tisztán, dadogott, mégis később elsőrangú művésze lett a magyar színikultúrának. Kossuth nevét jóformán ki sem tudta ejteni, s ennek ellenére később a nemzet színházának elismert tagja lett és évtizedeken át szolgálta a közönséget. Micsoda elszántság és milyen makacs erő lakozott benne! A tökéletesre vágyott mindig, amit sohasem érhetett el, de épp ez hajtotta, épp ez serkentette újabb és újabb teljesítményekre. S mily nemes a szándék: felmutatni a színházban az embert az embernek, mely ki tudja hányféle alakban jelenik meg a földtekén. Magányos művész, de magányát feloldja a színház, a munkája, mely teljesen kitölti életét. Magányos, de azért küzd mindenféle önzés, és mindenféle érdektelenség ellen, hogy megóvjon másokat a magányosságtól. Erre kellett a színház neki. Milyen felemelő volt mindezt hallani ebben az egyre jobban elüzlétesiesedő művészeti világunkban! Milyen fájdalom, hogy már csak emlékével lehet közöttünk! Valkó Mihály Hónapok helyett hetek alatt Intenzív nyelvoktatás A szolnoki utcákon gyakran szembetűnnek azok a plakátok, melyeken három szó ragadja meg figyelmünket: Sita Learning System. Meglepő magyar kifejezés híján első pillantásra a nem könnyű eltalálni mit jelentenek, pedig érdemes személyesen is kipróbálni ezt a megyeszékhelyen immár három hónapja alkalmazott nyelvtanulási módszert. A heti öt alkalommal megtartott egyórás foglalkozásokon intenzív az oktatás. A beszédcentrikus nyelvleckék egyénenként külön-külön akkor kezdődnek el, amikor a légzést vizsgáló műszer azt állapítja meg, hogy a tanuló kellően összpontosít, jó az agy befogadóképessége. Az érdeklődők a július 16-i és 17-i bemutatókon reggel 9 órától délután 4-ig a Szolnok MÁV Csomóponti Művelődési Háziban megismenkedhetnek a készülékekkel és ezzel a tanulási formával. Bár a hagyományos tanulást nem teszi fölöslegessé, mégis a tanfolyam hónapok helyett csak heteket vesz igénybe. Sopronban felújítják az Esterházy-palotát Új köntösbe öltöztetik a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem erdészeti, faipari és földmérés-történeti állandó kiállításának otthont adó műemlék épületét. A múzeá- lis értékű szakgyűjteményt öt évvel ezelőtt, az erdészeti felsőoktatás hazai megindításának 175. évfordulója alkalmából nyitották meg a történelmi belváros egyik évszázados épületében, az Esterházy-palotában. A szakmai múlt jeles emlékeit felvonultató anyagot a későbbiekben azután egy másik kiállítóhelyiségbe költöztették átmenetileg, s megkezdték a palota rekonstrukcióját megelőző régészeti és műemléki feltárást, amely az épület történetéknek számos érdekes részletére derített fényt. A pincében római épület falaira és fűtőcsöveire bukkantak. Az udvaron egyebek között a város falat belülről kísérő Árpád- kori falrészlet és ugyanebből az időből származó kút került elő. Az Erdészeti és Faipari Egyetem tulajdonában lévő épület rekontsrukcióját az Országos Műemléki Felügyelőség végzi. Hódolat Bartóknak Megnyitották Prohászka Antal kiállítását Budapesten Prohászka Antal Újszászon élő festőművész Hódolat Bartóknak mottójú, 18 nagyméretű festményből álló kiállítását dr. Losonczi Miklós művészettörténész hétfőn délután nyitotta meg Budapesten, a Magyar Építőművészek Szövetségének Székházában. A megnyitó ünnepségen — Bartók-művek előadásával közreműködött Jancsó Adrienne, Fellegi Ádám és Lukácsi Huba. A Bartók-életmű állandóan növekvő érték, hazánkban ma már százezreké a művészete, a jövőben pedig a szellemi szabadság tiszta hőfokán millióknak kell birtokba venniük az örökséget — mondotta dr. Losonczi Miklós. — Bartók segítségével el kell és el is lehet indítani azt a folyamatot, amelynek révén nemzeti kultúránk alkotói egyetemlegessé válnak. önmagában már az is tiszteletre méltó lenne, ha Prohászka Antal munkái csak Bartók-illusztrációk lennének, de nem azok, hanem önálló, öntörvényű alkotások — mondotta a művészet- történész. — Minden egyes Bartók ihlette kép egy-egy hajszálgyökér, és öröm, hogy így Van. mert ezek táplálhatják a nép öntudatát, növelhetik erejét. Festőnk a saját rendszere szerint érti és értelmezi Bartókot, a maga képi anyanyelvén adaptálja és teremti —tovább a „tiszta forrás” cseppjeit. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után a szép számú közönség elismeréssel nézte meg a méreteiben is impozáns kiállítás képeit. Néhány percre alkalmunk volt „kiragadni” Prohászka Antalt ünneplői, az autogramkérők gyűrűjéből, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. — Az 1981-es szolnoki tárlatán is volt már képei között néhány Bartókhoz kapcsolódó festmény, de a most bemutatott 18 munka forma- és színvilága sokkal egyértelműbb, letisztultabb és kifejezőbb. — A mostani kiállításomon szereplő legrégebbi képem 1984-ben készült. Talán nem hiábavaló elmonda- danom, hogy milyen vívódások, belső harcok árán. .. Nagyon megküzdöttem Bartókért. — Az alkotás rendszerint vívódás. De miért éppen Bartókért akart küzdeni? — Azért, mert az ő muzsikája volt, amelyben életem kritikus szakaszaiban megkapaszkodhattam. Érteni akartam a zenéjét, hogy erőt adjon, hogy megtartson, hogy talpon maradhassak. S innen már csak egy lépés volt, hogy a színek és a formák segítségével kifejezzem, másoknak is elmondjam, ha lehet, mindenkinek Képek a kiállításról Prohászka Antal: Hódolat ez Bartóknak elmondjam, mit jelent számomra Bartók. Az elmúlt években úgyszólván szüntelenül ez a gondolat foglalkoztatott. — Az előzőek jelentős váltást is követeltek festészetében. Amennyire én meg tudom ítélni, absztrakciói tiszták, sugárzók, tökéletesen érthetők. — A kívülálló számára talán furcsa, amit elmondok. Egyszercsak Bartók muzsikájára felgyulladt bennem valami, és e tudat belső fényénél felismertem, hogy Bartókból csak úgy tudok visszaadni valamit, ha igyekszem méltó lenni művészete korszerűségéhez, de ugyanekkor festményeim populárisak is lesznek — hiszen ez a kettősség jellemzi az ő géniuszát. — Képein a részletek ellentéteivel teremt harmóniát. Különös felismerés. — Örülök, ha így érzi, hiszen a feszültséget, a vibrálást, a mind magasabb érzelmi töltésű zenei gondolatokat próbáltam tükröztetni. Az igazság erejét, a tánc lendületét, a föld tisztaságát Bartóknál kifejezőbben senki sem fogalmazta művészetté. Zenei gondolatainak képi jelekké formálásában a legnagyobb alázat vezetett, a felismeréseimet festettem meg: akármilyen gyilkos ekékkel szántják meg a földet, hogy annak múltiából semmi sem maradjon az utókorra. nem érhetnek celt, mert a gyökerek ott maradnak mélyen a földben. — Szűkebb hazánkban mikor láthatjuk a Bartók ihlette festményeit? — Néhány hónap alatt ez a második kiállításom. Pihenni szeretnék egy kicsit, talán az ősszel otthon is megmutathatom, mit teremtett bennem Bartók. Tiszai Lajos Hanglemezbe tek szeptemberben A Hungaroton negyedévi tervei A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat illetékesei jól tudják, hogy — bár itt a nyár, megkezdődtek a szabadságolások — a hazai hanglemezgyártás-kiadás most, az úgynevezett „uborkaszezon” idején sem állhat le, sőt... A Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalat éppen ezért újabb tervekkel rukkolt elő a harmadik negyedévre. Az előzetes elképzelések ■ szerint még ebben a hónapban napvilágot lát a Francia áriák című korong, amelyen Renata Scotto (szoprán) francia nyelven énekel részletet több mint tíz híres operából. A lemezen a Magyar Rádió- és Televízió szimfonikus zenekara működik közre. DECCA felvételen adják ki Johan Sebastian Bach két- és háromszó- lamú invencióit Schiff András (zongora) játékában. A hónap következő nagy ígérete az a románcokat tartalmazó album, amelyen többek között Beethoven, Csajkovszkij, Dvorák, Sarasate népszerű románcai csendülnek fel. A másik újdonság pedig: a Szolnokon többször is megfordult Szenthelyi Miklós hegedűművész a Magyar Állami Hangversenyzenekar kíséretében önálló nagylemezt jelentet meg. Az augusztus előreláthatóan az operák hónapja lesz. A sort Szokolay Sándor Ecce homo című háromfel- vonásos passió-operája nyitja. A felvétel érdekessége a káprázatos szereposztáson túl, hogy maga a szerző vezényli a Magyar Álllami Operaház Ének- és Gyermekkarát. valamint zenekarát. A Hungaroton Antiqua sorozatában olasz nyelven adják ki Georg Friedrich Händel A hűséges pásztói című ugyancsak háromfel- vonásos operáját. A lemezen közreműködik a Szombathelyi Énekegyüttes is. i! - letve a Capella Savaria korhű hangszereken. A harmadik negyedévi kiadás érinti a Hungaroton hanglemezhetek rendezvény^ sorozatát is. Az idén szeptember 16-án kezdődik a népszerű program, és október 1-ig tart. A hanglemezek ünnepére ezúttal mintegy 11 album megjelentetését tervezik. Néhány közülük máris „slágernek” ígérkezik. Csak felsorolásszerűen: Bartók Béla A kékszakálú herceg vára, Erkel Ferenc Bánk bán (a Hungaroton első teljes operafelvétele), Hungária Sacra címen gregorián és több szólamú énekek, zenekari szvitek Bachtól. Schu- bert-szonáták, Csajkovszkij Diótörő és a Hattyúk tava című szvitje egy lemezen. A népzene kedvelői Tündérkert címen erdélyi magyar népballadákat és román népzenét hallgathatnak. illetve a .Vujicsics együttes előadásában délszláv népzenét — szerb nyelven. Mint ahogy az elmúlt években már megszokhattuk; az idei Hungaroton hanglemezhetek alkalmából is lemezenként 30 forintos kedvezmény illeti a vásárlót. J. J. TIT-egyetem pedagógusoknak Kedden az Akadémia Szegedi Biológiai Központjának kongresszusi termében megnyílt a TIT XXV. pedagógiai nyári egyeteme. A szegedi ünnepi heteknek ezt az immár negyedszázada évente ismétlődő eseményét az idén Szabó G. László, a Csong- rád Megyei Tanács elnök- helyettese nyitotta meg. Beszédében utalt rá, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak ez a nyári egyeteme a pedagógusok elismert továbbképzési fórumé. Minden évben az oktató-nevelő munka legaktuálisabb kérdéseit tűzi napirendre. Eddig hétezer hallgatója volt. Az idei nyolc napos kurzuson a hazai pedagógus- képzés és a neveléstudomány kapcsolatát veszik górcső alá. Tizennégy előadás hangzik el. Szó lesz az óvónő-, tanító-, a tanárképzés problémáiról, a kísérleti oktatásba bevont iskolák tapasztalatairól, a kutató és gyakorló pedagógusok együttműködéséről és tapasztalatairól,
