Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
Befejeződött az Országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) művek létesítése esetén az általános forgalmi adó vdsz- szaigénylés tárgyában inter- , pellál. Számon kérte a kormánytól, miért nem tartja be az általános forgalmi adóról tavaly megalkotott törvény — interpellációjával kapcsolatos — egyik bekezdését. Mint mondta, ez a probléma elsősorban a közművesítést végző magánszemélyek és építőközösségek tevékenységére vonatkozik, mert a jelenlegi gyakorlat szerint nem igényelhetik vissza az általános forgalmi adót. A kormány nevében válaszoló Villányi Miklós pénzügyminiszter szerint a magánszemélyek és az építő- közösségek a lakásközművesítéssel kapcsolatos beruházásaikat terhelő általános forgalmi adót visszaigényelhetik, ezt az erről szóló törvény is biztosítja. Felhívta a i figyelmet azonban arra, hogy a lakásközművesítés nem azonos a, teljes közművesítéssel. Ebből kiindulva a közműépítések közül csak az ivóvíz- és csatornázási beruházások tartoznak a kedvezményezett körbe. A villany-, hő- és gázvezetékek építésének esetében a kormány nem lát lehetőséget a kedvezmény idei érvényesítésére. A későbbiekre vonatkozó — tehát már 1989-től alkalmazható gyakorlatot a tárca áttekinti, és a jövő évi költségvetés parlamenti vitája keretében visszatér akérdés- körre. Balogh Károly az interpellációra adott választ nem fogadta el. Ragaszkodott ahhoz, hogy az általa ismertetett törvényszakasz betűjének és tartalmának érvényt szerezzenek; kérte, hogy még ebben az évben térjenek vissza erre a kérdésre. Az Országgyűlés az interpellációra adott pénzügyminiszteri választ nagy többséggel elutasította; a képviselők közül 42-en fogadták el és 12-en tartózkodtak. Az elnöklő Stadinger István a kérdéskört az ad hoc bizottság hatáskörébe utalta, kérve, hogy vizsgálódásának eredményeiről az Ország- gyűlés őszi ülésszakán adjon jelentést. László Béla (Szabolcs- Szatmár m., 14. vk.), a Fehérgyarmati Városi Pártbizottság első titkára kérdést intézett a pénzügyminiszterhez, illetve a kereskedelmi miniszterhez. Mint mondotta, Budapesten a lakossági szilárd tüzelőanyag fuvarozást árkiegészítéssel támogatja a költségvetés. A hátrányos helyzetű térségek miért nem kapnak ilyen támogatást? Villányi Miklós pénzügy- miniszter elmondotta: a kormány határozott szándéka a különféle ártámogatások határozott, fokozatos leépítése. -Ezért a támogatás-leépítéssel párhuzamosan a tarifamegállapítás rendszerét indokolt egységesíteni. Villányi Miklós úgy foglalt állást,- hogy a gazdaságilag elmaradt térségeket nem fogyasztói árkiegészítéssel, hanem helyi fejlesztési programokkal kell segíteni. Visszaigényelhető forgalmi adó Czoma László (Zala m„ 5. vk), a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója azt kérdezte a környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztertől: van-e remény a Hévízi-tó megmentésére, elégséges-e a bányászati vízkivétel most elhatározott csökkentése, marad-e víz 1993-ig, a bányászat tervezett megszüntetéséig a tóban? Maróthy László válaszában elmondta: két minisztertársával, Csehák Judittal és Berecz Frigyessel folyamatosan vizsgálják a helyzetet, és kezdeményezik az intézkedések életbe léptetését. A három minisztérium szakértői a közelmúltban egyeztették álláspontjukat, s a Magyar Tudományos Akadémiától is segítséget kértek a mérési eredmények minősítéséhez. A Hévízi-tó megmentése érdekében- több korrekt műszaki intézkedést tettek az illetékesek, s további elképzelések kidolgozása előkészítés alatt van, ezek egy része azonban elhamarkodottnak tűnik. Az elmúlt hetek vizsgálata alapján közvetlen összefüggést találtak a nyírádi bauxitbánya vízkiemelése és a Hévízi-tó vízhozamának csökkenése között, igaz, a karsztvíz kiemelését tíz évvel később követi a hévíz hozamának csökkenése. Maróthy László ezután elAlkotmány-elökészítö bizottság Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályvezetője az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítésére tavaly decemberben alakított munkabizottság tevékenységéről kérdezett, s javasolta: gyorsítsák meg munkájukat, és az ügyrend korszerűsítésé; nek témakörét tűzzék a következő — várhatóan szeptemberi — ülésszak napirendjére. Indítványozta, hogy a bizottság a képviselőkhöz augusztus közepéig juttassa el javaslatát, hogy azt a képviselőcsoportok megvitathassák. Hellner Károlynak Korom Mihály, az ügyrend korszerűsítésével megbízott bizottság vezetője válaszolt. Egyetértett azzal az észrevétellel. hogy meg kell gyorsítani az ügyrend korszerűsítésének munkáit. Beszámolt arról, hogy szakértők közreműködésével már összeállították a vita alapjául szolgáló anyagot. A munkabi- ottság tagjai ezt a tervezetet már kézhez kapták. Júliusban tartják következő ülésüket, s az itt kialakított állásfoglalást követően igyekeznek gyorsítani a munkán. Ennek ellenére azonban ígéretet nem tudott tenni arra, hogy szeptemberre az Országgyűlés elé kerüljön a javaslat. Kifejtette véleményét, hogy a mostani ügyrend alapján is tud a parlament dolgozni. . Az elnöklő Stadinger István is úgy vélte, nem szabad siettetni a bizottságot, inkább alaposan, jól elő kell készíteni az ügyrend korszerűsítését. Ezt követően Stadinger István bejelentette, hogy ReidI János (Somogy m., 5. vk.), a Videoton tabi gyáregységének meó-csoportveze- tője kérdést intézett a pénzügyminiszterhez az 1951-ben megállapított napidíj tárgyában. A pénzügyminiszter azonban expozéjában már kitért erre. ezért külön választ nem adott. Az Országgyűlés határozatot hozott a számos új törGrósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke az eskütétel után Pozsgay Imre államminiszterrel, Kulcsár Kálmán igazságügyminiszterrel és Czibere Tibor művelődési miniszterrel (Telefotó — MTI) kanyarodva a konkrét /kérdéstől. részletes szakmai értékelést adott az egész dunántúli karsztvíz-rendszer állapotáról. hangsúlyozva, hogy a vízháztartás egyensúlya felborult, már nem egyszerűen a vízfogyásáról, hanem az áramlások megváltozásáról, az egész térség ökoszisztémájának módosulásáról van szó, s a folyamatok egy része visszafordíthatatlan. Visszatérve a Hévízi-tó problémájához, Maróthy László elmondta, hogy a vizsgálatok szerint a jelenlegi vízkivételi mennyiséggel a tó vizének állapota csekély mértékben romlani fog. Ezért a szakhatóság a közelmúltban elrendelte a vízkiemelés azonnali csökkentését. Az elképzelések szerint . 1998 után nem engedélyeznek majd sehol sem olyan bányászkodást, amely a kiemelt vizet nem táplálja vissza a karsztba. Végezetül — elismerve, hogy a bauxitbánya mérő- rendszerei jól működnek — nem tartotta megnyugtatónak, hogy érdekelt fél kezében vannak a mérőműszerek, ezért szükségesnek ítélte, hogy az egész folyamat figyelemmel követését egv pártatlan szervezet vegye át. Ennek'költségeit talán a vízdíjak emeléséből lehetne finanszírozni — mondotta végezetül. vény megalkotását kezdeményező, korábban nyilvánosságra hozott úgynevezett „demokrácia csomagtervvel'’ kapcsolatban is. Az Ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának júniusi ülése elé terjesztett tervezetről akkor egy áthidaló megoldás született, amelyet a törvényhozó testület most — kis módosítással — egyhangúlag határozati erőre emelt. Ennek megfelelően az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a szeptemberi ülésszakon adjon tájékoztatást *a parlamentnek a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos tervekről, azok irányáról, a megalkotandó jogszabályok sorrendjéről, megalkotásuk határidejéről. Az Országgyűlés ezután egy rendkívüli jelentőséggel bíró közjogi feladattal foglalkozott: Alkotmányelőkészítő Bizottságot választott. A munkacsoport tagjaira és tisztségviselőire vonatkozó — előzetesen kidolgozott — javaslatot a képviselők egy tartózkodással elfogadták. A munkacsoport elnöke Kállai Gyula (országos lista), titkára pedig Gajdó- csi István (Bács-Kiskun m. 13. vkr) lett. A határozatot kiegészítő indítványok között a képviselők két új tagot is a bizottságba választottak. Ugyancsak módosító indítványként hangzott el. hogy az előkészítő bizottságban minden megyéből legalább egy képviselő kapjon helyet. Kisebb vita keletkezett a bizottság feladatának értelmezése körül: új Alkotmány kimunkálása-e a cél, avagy a már meglévő alaptörvény módosítása; hiszen a személyi feltételeket ennek megfelelően kellene kialakítani. Az Országgyűlés elnöke a felvetésre válaszolva leszö; gezte: új Alkotmány kidolgozásáról van szó; nem egyszerűen módosításáról, hanem alapos átdolgozásáról. A megyékre vonatkozó indítvánnyal kapcsolatban Stadinger István azt javasolta, hogy ez ügyben a legközelebbi ülésszakon hozzanak határozatot, s a bizottságba minden megyéből vonjanak be képviselőt. Az Országgyűlés a javaslattal egyetértett. Az ülés bezárása előtt soron kívül szót kért Szirtes- né dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú Gyermekklinikájának tanársegéde. Szükségesnek tartotta, hogy a Parlament áttekintést .nyerjen az adó-, az ár-, bér- és költségvetési reform kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos munkáról. Ezért javasolta, hogy a Parlament erre a célra hozzon létre egy reform bizottságot, vagy szélesítse a már meglévő ad hoc bizottság jogkörét. Stadinger István azt válaszolta: felveszi a kapcsolatot az ad hoc bizottság vezetőivel, s megvitatják a testület jogkörének kiszélesítésével kapcsolatos indítványt. Nincs akadálya annak sem — mondta —, hogy a kérdésre a legközelebbi ülésszakon visszatérjenek. Dr. Horváth László (Bács- Kiskun m., 9. vk) tiszaalpári körzeti állatorvos az állatorvoslásban használatos gyógyszereknek az év elejétől kezdve krónikussá váló hiánya kapcsán fordult az ipari minszterhez. Az interpellációra Berecz Frigyes ipari miniszter válaszolt. Az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Dr. Balogh Károly (Győr- Sopron rri., 11. vk.) rábapor- dányi körzeti orvos a közművek létesítése esetén az általános forgalmi adó visz- szaigénylése tárgyában interpellált. A kormány nevében Villányi Miklós pénz- ügyminszter válaszolt az interpellációra. Balogh Károly nem fogadta el az interpellációra adott választ, az Országgyűlés pedig nagy többséggel elutasította. Az Országgyűlés nyári ülésszaka ezzel befejezte munkáját. Az ülésszak harmadik' munkanapján Stadinger István elnökölt. Az Országgyűlés nyári ülésszakáról tudósítottak: Baumann László. Burkon László. Frank Róbert. Ga- rajszki István. Kárpáti Miklós, Nagy Attila, Pichler Ferenc. Pintér Lajos és Stuber Sándor. Munkaprogramjáról döntött a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) ról nyilatkozott, hogy nem 15, hanem 17—18 százalékos lesz az idei infláció. Bányász Rezső kijelentette: a kormány egyértelműen célul tűzte ki, hogy ebben az évben az inflációt 15 százaié- os kereten belül tartja. Ennek lehetséges elérése érdekében kérte fel a vállalatokat, a lakosságot is. De korai lenne még az első néhány hónap, s a félév még nem is teljes adatai alapján végleges következtetésekre jutni, bár vannak szakemberek, akik jóslatokba bo- csátKoznak. — Remélem, hogy mind a közvélemény, mind a kormány pozitív eredményeket várhat és kap a ma létrehozott Magyar Közvéleménykutató Intézet működésétől — mondta Bányász Rezső a Magyar Nemzet kérdésére felelve. Az új intézmény a tömegkommunikációs kutatóközpont helyébe lép. E döntést alapvetően az a meggondolás vezette, hogy a megnövekedett társadalmi és kormányzati igényeknek megfelelően fejlesszék a közvéleménykutatás céltudatosságát, és megteremtsék eredményeinek jobb hasznosítását. A közvéleménykutatás egyrészt a kormány döntéseinek előkészítésében fog majd jelentősebb szerepet játszani, másrészt a döntések meghozatala után a kormány messzemenően fi- "velembe kívánja venni az állampolgárok véleményét az intézkedések fogadtatásáról. Bányász Rezső beszámolt arról is, hogy a kormány pénteki ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel: szükséges-e javasolni az Ország- gyűlésnek az útlevélről, a külföldi utazásról szóló új törvényerejű rendelet módosítását. Ezt annak kapcsán mondta el, hogy Népszabadság munkatársa felvetette: eddig meglehetősen szigorú feltételek között kaphatott útlevelet az, aki büntetve volt, s várható-e e tekintetben valamilyen enyhítés. A szóvivő tájékoztatást adott arról, hogy úgynevezett világútlevelet az első öt hónapban 1 millió 400 ezer magyar állampolgár igényelt. Lényegében valamennyi kérelmet pozitívan bírálták el. mindössze 3200 esetben adtak elutasító választ. Ez utóbbiak közül körülbelül ezret a büntetett előélet indokolt. A kormány — figyelembe véve a legkülönbözőbb eseteket — úgy vélte, hogy jelenleg nem szükséges a törvényerejű rendelet módosítását kezdeményezni. Lehetőség van ugyanis arra, hogy akit az említett ok kizár a világútlevél megszerzéséből, egyénileg kérje a korábbi büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmény alóli mentesítést. A szóvivő beszámolt arról, ' hogy a társadalombiztosítással összefüggő kérdésekről is tárgyalt a kormány. Mint ismeretes, egy korábbi döntés értelmében a családi pótlék július 1-jétől gyermekenként havi száz forinttal nő. Egyrészt ezt foglalták most jogszabályba. Egyébként az emelt összegű családi pótlékot első alkalommal augusztusban, a júliusi fizetésekkel együtt folyósítják. Egy másik rendelkezés ugyancsak július 1-jétől a korábbinál szélesebb körben teszi lehetővé a mezőgazdasági szövetkezeti tagok számára, hogy a foglalkoztatási kötelezettség teljesítésén túl — ez 1000— 1500 óra — a saját gazdaságban végzett munkát közös munkaként ismerjék el. Vagyis: munkanapokat írjanak jóvá a szövetkezet és a tag megállapodása alap- a ján. Határozatok elfogadásával ért véget az SZKP országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) nak az országból — mondta Borisz Gromov altábornagy, az afganisztáni korláto- tozott létszámú szovjet csapattest parancsnoka. — Nyugaton arról írnak — folytatta —, hogy vereséggel távozunk, nem akarják megérteni, hogy nem győzni mentünk Afganisztánba, hanem asszonyokat és gyerekeket, falvakat és városokat megmenteni. Ezt a feladatot becsülettel teljesítettük. A tábornok érthetetlennek nevezte, hogy egyesek megkérdőjelezték a fiatal katonák hősiességét. A „sötét időkről” szóló „fehér könyv” elkészítését javasolta Borisz Olejnyik, az Ukrán írószövetség titkára. Mint mondta, igazságosan kell értékelni a múltat, nem szabad sztálini személyi kultusz leleplezésével egyidejűleg semmisnek tekinteni a nép abban az időben elért vívmányait. Súlyos bűn lenne nem megfelelően értékelni a szovjet nép hősies helytállását, a fasizmus felett aratott győzelmét. Az ukrán író szólt a személyi kultusz idején a nemzetiségi politikában kialakult, mindmáig ható torzulásokról. A jelen történelmi feltételek között a Szovjetunióbeli egy'pártrendszer bármely alternatívája csak ártana az átalakításnak — mondta Jevgenyij Primaikov akadémikus. A párt vezető szerepének értelmezése után a tudós kifejtette, hogy ma a többpártszendszer eszméjét a nacionalista és a dogmatikus elemek is kishasználhatnák. Szemjon Grosszu szerint új módon kell megközelíteMihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára az SZKP 19. pártkonferenciájának küldötteivel beszélget a Vörös téren, a Lenin-mauzóleum megkoszorúzása után (Telefotó — MTI) ni a hatalom érvényesítésének koncepcióját. A Moldáviai KP KB eíső titkára részletesen foglakozott a párt-, tanácsi és gazdasági szervek funkcióinak pontos elhatárolásával. Borisz Vologyin, a rosztovi területi pártbizottság első titkára javasolta az apparátusi munkavégzés időbeli korlátozását. Egyetértett a beszámolónak azzal a javaslatával, hogy a kongresszusok közötti időszakban is újítsák meg a Központi Bizottság tagjainak egy részét. A további felszólalók támogatásukról biztosították a párt- és állami vezetést a változások megvalósításáért folytatott munkájukban, s a késő délutáni órákban határozatok elfogadásával befejezte munkáját az SZKP XIX. országos értekezlete. A jóváhagyott hat dokumentum általános politikai problémákat) és konkrét kérdéseket — például a bürokratizmus ellen, a nyíltság poflitikájáért vívott harcot, a nemzetiségi viszonyokat — egyaránt érint, s összességében a szovjet társadalom demokratizálásának átfogó programját alkotja. A határozattervezeteket előkészítő bizottság munkájáról annak elnöke, Mihail Gorbacsov számolt be a küldötteknek. akik közül ezután igen sokan kértek szót, s különböző kiegészítéseket fűztek a tervezetekhez. Az SZKP XIX. országos értekezlete Mihail Gorbacsov zárszavával befejezte munkáját. Az SZKP KB főtitkára a párt történetének kiemelkedő eseményeként jellemezte a tanácskozást, amely megmutatta, hogy az 1985. áprilisi központi bizottsági ülés óta a demokratikus fejlődés milyen szintjére jutott el az SZKP és az egész szovjet társadalom.
