Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-11 / 139. szám
1988. JÚNIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sikeres próbagyártás után megkezdődött a termelés a zalaegerszegi székhelyű Zalakerámia korszerűsített tóraji burkolólapgyáregységében, ahol napi kétezer négyzet- méternyi burkolólapot készítenek Ülést tartott a megyei tanács A történelmi lépést négy évtized igazolta Negyven éve egyesült az MKP és az SZDP Az MDP első kongresszusán vezetésen belül a centrum és a jobbszárny'— Peyér Károly, Szeder Ferenc, Szélig Imre, Kéthly Anna és mások — több kérdésben hol burkoltan, hol nyíltan támadták a munkásegységet. A Peyer-csopórt 1946 decemberében memorandumban követelte a párt politikai irányvonalának a megválRákosi elhamarkodott taktikája Az 1947-es esztendő is bővelkedett olyan eseményekben — az esedékes üzemi bizottsági választások, a köztársaságellenes szervezkedés felfedezése, a hároméves terv vitája —, amelyek esetenként próbára tették a munkáspártok együttműködését. Az 1947. augusztus 31- re kiírt parlamenti választásokat megelőzően Rákosi Mátyás felvetette a munkáspártok fúzióját, és ez elmérgesítette a kommunisták és a szociáldemokraták kapcsolatát. A választás eredményeinek ismertté válását követően az SZDP vezetőinek egy része felvetette pártjuk kilépését a koalícióból. A baloldali vezetők azonban következetesen kiálltak a munkásegység politikája mellett, sőt 1947 végén, 1948 elején Az egyesülés elodázhatatlanná vált toztatását, ami a gyakorlatban á munkáspártok együttműködésének és szövetségének felbontását jelentette volna. Ezt az SZDP vezetése határozottan visszautasította. A Szakasits Árpád, Marosán György és harcostársaik vezette balszámy következetesen a munkásegység alapján tevékenykedett. ellentámadást kezdeményeztek az egységpolitika ellenzőivel szemben. Előbb az SZDP Fővárosi Végrehajtó Bizottsága fogalmazta meg bizalmatlanságát a jobbszárnnyal szemben, majd 1948. február 18-án a nagybudapesti összevezetősé- gi ülésen szervezeti intézkedéseket hoztak a jobboldal ellen, képviselőik kénytelenek voltak lemondani a pártban betöltött tisztségeikről. 1948 március elején az SZDP XXXVI. kongresszusa kimondta, hogy az új pártvezetőség haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat az „egységes munkáspárt megalakításához még szükséges ideológiai, politikai, szervezeti feltételek” megteremtéséről és gondoskodjék a munkásosztály egységes pártjának a megalakulásáról. (Folytatás az 1. oldalról) javítása, valamint a települések népességmegtartó képességének javítása miatt kívánatosak. A megyénkben működő három vasúti igazgatóság járműparkjának minősége sem kielégítő. Ilyen és ehhez hasonló tények figyelembevételével határozta meg a megyei tanács az ezredfordulóig terjedő időszakra a legfontosabb korszerűsítési és fejlesztési célokat, melyekben tallózva említünk néhányat: „Szolnokon meg kell építeni a konténer-pályaudvart. Ugyancsak a szolnoki csomópont bővítéseként fokozatosan ki kell telepíteni a teher- és kereskedelmi pályaudvart. Á vasúti személy- szállításban Szolnokon és Jászberényben vizsgálni kell a városkörnyéki, elővárosi vasúti utazási igények kielégítésének lehetőségét, továbbá a nagyvárosok, illetve megyeszékhelyek közötti gyorsvasúti közlekedés kialakítását ... A megyében lévő járműparkot javító bázisokat alkalmassá kell tenni a korszerű típusú járművek javítására is... A helyi tömegközlekedés hálózatát és az elavult autóbusz-állomásokat korszerűsíteni, bővíteni kell... Erősíteni kell a szállítással foglalkozó gazdálkodó szervek közötti koordinációs tevékenységet.. Kiemelten kell kezelni a Szolnokot délről elkerülő 4-es számú tehermentesítő útszakasz és a Tisza-híd építését. At kell építeni a tiszaugiA következő napirend — Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettesének előterjesztésében — a megye hosszú távú, az ezredfordulóig szóló egészségmegőrzési programjának megállapítása volt. A jelenlegi helyzet sok tekintetben figyelmeztető. A testület állás- foglalása szerint ezért is kötelesség szembenézni a tényekkel és megtenni a szükséges intézkedéseket. Az utóbbi két évtizedben a halálozási arány fokozatosan emelkedett — lényegesen csökkent a várható élettartam, különösen a férfiaké. Az ezer lakosra jutó halálozások aránya megyénkben általában mindig magasabb az országosnál. Az ezer lakosra jutó halálozás emelkedése a legnagyobb a 30— 39 és a 45—49 éveseknél. Nemzetközi példák alapján úg-- tűnik, hogy társadalmi összefogással, hatékonyabb irányítással, a lehetőségek jobb kihasználásával és a feltételek javításával sikeresebb lehet a küzdelem az egészséget, az életet fenyegető veszélyek ellen. Ezért is érdemel figyelmet a megyei tanács hosszú távú egészségmegőrzési programja, melynek gazdag tartalmából terjedelmi okok miatt csak példaként említhetjük meg a következőket: „A koraszülöttek arányának 15—20 százalékos, a csecsemőhalálozásnak 20—25 százalékos csökkentése... A szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás növekedésének megállítása, majd csökkentése a 65 év alattiaknál az életmód kedvező irányú változtatásával, az egészségügyi ellátás javímeder- és ártéri hidat, a já- noshidai / Zagyva-hidat. valamint á túrkevei Berettyó- hidat... A Tiszán szükségessé válik a hajózó út biztosítása. A szóbeli ajánlást követő vitában többen részt vettek a megyei tanácstagok és a meghívottak közül. Máté János a jórészt kihasználatlan vállalati autóbuszpark tömegközlekedésbe való bevonását szorgalmazta. Bényi András a jászdózsai ideiglenes telefonvonal végleges kiépítésének késését tejte szóvá. Kerekes Ferenc' a megyei szállítási bizottságnak a testület elé terjesztett javaslattal való egyetértését tolmácsolta. Lévai Károly szerint ä belterületi utak kiépítése nemcsak a tanács és a lakosság dolga, hanem a helvi gazdálkodó szerveké is. Javasolta: ahol a lakosság részvétele a helyi fejlesztésben eléri az ötven százalékot, ott töröljék el a forgalmi adót. Szabó Györgyné arról beszélt, hogy a tiszazugi községekben az a hír terjedt el, hogy igen hosszú időre lezárják a tiszaugi hidat. Bereczki Lajos erre elmondta, hogy a hír megalapozatlan. A hidat úgy javítják, hogy a környékbeli lakosság jószerével észre sem fogja venni, nem lesz számottevő akadály az ottani közlekedésben. Kutas László, a Közlekedési Minisztérium osztályvezetője jónak, az országos koncepcióval összhangban levőnek ítélte a hosszú távú programot. tásával (megelőzés, gondozás, diagnosztika és terápia, a lehetőség és a felkészültség fejlesztésével). ... A baleseti halálozásban 15—20 év alatt Í0 százalékos csökkentést kell elérni a közlekedés feltételei biztonságának és kulturáltságának erősítésével, valamint a munkafeltételek és a munkafegyelem szilárdításával ... Differenciált fejlesztéssel csökkenteni kell a lakóhelytől függő egészségügyi ellátási, szociális és kulturális aránytalanságokat és esélyegyenlőtlenségeket. Ezt többek között a közlekedési feltételek és a kapcsolatteremtés kiemelt fejlesztését is jelenti.” E napirend vitája is élénk volt. Dr. Szóró Magdolna az ifjúságot nevelő, az öregeket eltartó középkorosztály egészségének fokozott óvására hívta fel a figyelmet. Molnár Istvánná a hatékony egészségneveléshez szükséges módszertani anyagokat hiányolta. Farkas Mátyás arról beszélt, hogy az egészséges élet tudatosításában nagy szerepet játszanak az egyházak. Medve László szociális és egészségügyi államtitkár is szót kért. Jónak tartotta a megyei tanács hosszú távú egészségmegőrző programját. O is szükségesnek tartotta az egészségügyi hálózat fejlesztését, de ki- • fejtette, hogy csupán gyógyító munkával nem tudjuk csökkenteni a halálozási arányt. Bizonyításképpen elmondta, hogy az utóbbi tíz évben tízezerrel nőtt az orvosok száma, harmTncezerrel pedig a kórházi ágyaké, mégis ilyen helyzet alakult ki a lakosság egészségügyi állapotában. Ezért az életmód változtatására — elsősorban az italozás, a dohányzás csökkentésére, a korszerű táplálkozás térhódítására gondolva — több energiát kell fordítania a társadalomnak. A mai anyagi feltételek mellett is bőven van tehát lehetőség az egészségügyi helyzet javítására — csak minden feladatnál mérlegelni kell, hogy az miként hat az emberre, a környezetre. Dr. Surányi Lajosné a csépai vöröskeresztes családsegítő közösség példájára hivatkozva bizonygatta, hogy az egymás segítése nem anyagiak, hanem emberi kapcsolatok kérdése. Sípos Károly elismeréssel szólt az egészség- ügyi szolgálat eddigi tevékenységéről. Valóra vált célok A megyei tanácsülés következő napirendje volt — Boros Lajos, a megyei tervosztály vezetőjének előterjesztésében — a megye 1987. évi költségvetése, valamint fejlesztési tervének teljesítése. E napirend tárgyalásakor felszólalt Simon József, a megyei pártbizottság . titkára. Hangsúlyozta, hogy a megye tanácsi gazdasága megvalósította a költségvetésben kitűzött legfontosabb elképzeléseit. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy tovább fejlődött a települések ellátottsága. A megye fenntartása, településein °k fejlesztése 1987-ben 6,7 milliárd forintba került. Ez minden egyes lakosra 15 ezer 600 forintot jelent. Bár az igények és a lehetőségek összhangjáról még korai volna beszélni, az eredmények részeseit — köztük a lakosságot is — dicséret illeti. Fejlesztéseink eredményeként a légsürgetőbb pontokon ismét előre haladtunk — ide értve az egészségügyi ellátást, a közoktatást és az állami lakások számának csökkenése ellenére a lakás- helyzetet is. Befejezésül arról szólt, hogy a régi megoldási módozatokkal nem tudjuk teljesíteni középtávú célkitűzéseinket. Felértékelődött a tervszerű, a tartalékokkal rendelkező gazdálkodás jelentősége. A testület tudomásul vette a számvizsgáló bizottság jelentését a tavalyi gazdálkodás ellenőrzéséről, majd különböző előterjesztések megvitatásával befejezte munkáját. Negyven éve, 1948. június 12-én délután hat órakor ünnepélyes keretek között nyílt meg az Operaházban a két munkáspárt egyesülési kongresszusa. Az egységes munkáspárt megteremtésének gondolata nem ekkor vált első ízben valósággá, hiszen a tanácshatalom napjaiban a szociáldemokraták és a kommunisták egy munkáspártba tömörülve küzdöttek a proletárhatalomért. A magyarországi Tanács- köztársaság megdöntését követően a munkásmozgalom szervezeti egysége felbomlott. Az ellenforradalmi rendszer negyedszázada alatt a Magyaországi Szociáldemokrata Párt, ha korlátozott keretek között is, de legálisan tevékenykedett, míg a Kommunisták Magyarországi Pártja illegalitásban harcolt. A harmincas évek második felétől mindkét párt soraiban megerősödött * a munkásegységfront létrehozására való törekvés, amely a második világháború alatt közös antifasiszta, függetlenségi akciókban öltött testet. Az ország német megszállását követően. 1944. október 10-én délelőtt került sor a Budai Vár egyik Dísz téri lakásában annak a közös határozatnak az aláírására, . amely nem csupán a fasizmus elleni harcot fogalmazta meg, hanem egyúttal kimondta „az új, demokratikus Magyarország kialakításáért” folytatandó együttes küzdelmet is, és távlatilag szólt a két munkáspárt egyesüléséről. Az ország felszabadulása után, a német megszállás napjaiban kötött megállapodást a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt — most már a legalitás körülményei között — megerősítette. Közös fellépés és rivalizálás A két munkáspárt egységmegállapodása biztosította, hogy az MKP és az SZDP egyeztetett és közös harcot folytasson a népi demokratikus Magyarország megteremtéséért. Ez az együttes fellépés kifejeződött a földreformért, az újjáépítésért, a politikai élet és a közigazgatás demokratizálásáért, a nagytőke gazdasági hatalmának megtöréséért vívott küzdelmükben. A közös fellépés azonban nem zárta ki, hogy bizonyos kérdésekben a munkáspártok között viták, feszültségek, súrlódások keletkezzenek, hiszen mindkét párt számos esetben ugyanazon társadalmi rétegekből kívánta növelni tagságát. De rivalizálás folyt a szakszervezeti és az üzemi bizottsági posztok betöltésénél, és a parlamenti választások során is. Esetenként a szociáldemokrata baloldal számára túl gyorsnak bizonyult az előrehaladásnak a kommunisták által diktált tempója. A szociáldemokrata párt1948 április végén a fővárosban és vidéken megkezdődött az egységes pártszervezetek létrehozása, amelyek vezetőségébe kétharmad— egyharmad arányban kerültek be az MKP és az SZDP tagjai. Június 12-én délelőtt a munkáspártok megtartották kongresszusaikat, amelyek'felhatalmazták az egyesülési tanácskozás küldötteit, hogy alakítsák meg az egységes munkáspártot, a Magyar Dolgozók Pártját. A munkáspártok kora délután nagygyűlést tartottak a Hősök terén, majd az Opera- házban megkezdte munkáját az egyesülési kongresszus. A tanácskozás június 13- án és 14-én az Országház épületében folytatódott, ahol elfogadták az MDP programnyilatkozatát és szervezeti szabályzatát, megválasztották vezető testületéit. A párt elnöke Szakasits Árpád, főtitkára Rákosi Mátyás lett. A kongresszus állásfoglalása joggal állapította meg, hogy „a két munkáspárt egyesülése elodázhatatlanná vált akkor, amikor a magyar demokrácia népi demokráciává fejlődött, és amikor ez a fejlődés napirendre tűzte a szocializmushoz való haladás feladatait”. Az egyesüléssel létrejött a magyar munkásosztály egységes, a marxizmus-le- ninizmus alapján álló pártja, megnyílt az út Magyar- országon a szocializmus építéséhez. Az egységes munkáspárt létrehozásának szükségességét az eltelt négy évtized eseményei, fejlődése igazolta. S bár az ötvenes évek elején koholt vádakkal, alaptalan rágalmakkal illették a szociáldemokrata baloldal vezetőit és tagjait, az egységes munkáspárt kiállta az ellenforradalom próbatételét. Az újjászerveződő kommunista párt, az MSZMP soraiban a két munkáspárt egykori tagjai a kommunisták ifjabb nemzedékével ösz- szeforrva védelmezték meg a szocializmus ügyét Magyarországon. „A Magyar Szocialista Munkáspárt a magyar munkásosztály egységes, forradalmi pártja — fogalmazta meg az Ideiglenes Központi Bizottság 1956 decemberi határozata — a Kommunista és a Szociáldemokrata Párt szervezeti és politikai egységét megteremtő 1948. évi egyesítő kongresszus történelmi jelentőré- gű határozata alapján áll. A párt Ideiglenes Központi Bizottsága elítél minden olyan törekvést, amely a munkásosztály történelmileg kialakult egységét meg akarja bontani.” Több energiát a helyes életmód kialakítására S. B. Hazai felhasználásra gyárt pénzeskazettákat a Jászapáti Femisz. Három típusból az idén mintegy 50 ezer darabot szállítanak a kereskedelmi vállalatoknak Fotó: T, K. L. Botos Péter (MTI-foté)
