Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-11 / 139. szám
t A TARTALOMBÓL: Ki Ui a volán mögött? Ember szekercével Jeleket hagyunk a tájban Kulturális kilátó Házunk tája A Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokrata Párt egyesülésének 40. évfordulója alkalmából politikai gyűlést rendeztek pénteken a XIII. kerületi pártbizottságon. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP elnöke, Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. A politikai gyűlésen Be- recz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ünnepélyes fogadás a Kossuth téren Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának, a Minisztertanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP elnökének meghívására pénteken hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke. A kormányfőt magyarországi útjára elkísérte felesége, Sonia Gandhi. A magas rangú vendéget és kíséretének tagjait Grósz Károly, valamint Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár és Oláh József, hazánk indiai nagykövete üdvözölte a magyar és indiai nemzeti lobogókkal és kétnyelvű köszöntő feliratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Szatinder Kumar Lambah, India budapesti nagykövete. A vendégek és vendéglátóik útja a repülőtérről az ünnepélyes fogadtatás színhelyére, a Kossuth Lajos térre vezetett. A díszmotorosok kíséretében érkező indiai személyiségeket Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Péter János, az Országgyűlés alelnöke, Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter, Kárpáti Ferenc ■vezérezredes, honvédelmi miniszter, Urbán Lajos közlekedési miniszter, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke. Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár, Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának titkára és Bányász Rezső kormányszóvivő fogadta a Parlament előtt. Radzsiv Gandhi vendéglátója, Grósz Károly jobbján fogadta a tiszteletére felsorakozott katonai díszegység (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a megyei tanács Egészségmegőrző és közlekedési hosszútávé programot fogadtak el Népfront-oklevél Szolnok megyének társadalmi munkáért Rendhagyó módon kezdődött tegnap a megyei tanács ülése, amelynek első napirendjén részt vettek a Hazafias Népfront megyei bi-y zottságának tagjai is. Az együttes ülésen a település- fejlesztést segítő társadalmi munka 1987 évi eredményeinek érhjcelése és a HNF Országos Elnöksége által alapított elismerő oklevél átadása adott alkalmat. Márton János, a HNF Országos Tanácsának alelnöke röviden méltatta azt a társadalmi összefogást melynek eredményeként szűkebb pátriánk a megyék közötti nemes vetélkedésben a második helyet szerezte meg. Elismerően szólt arról, hogy megyénk nemes hagyományt őriz, hiszen az évek során többször volt második, egyszer harmadik és egyszer első helyezett. Adatokat említett annak bizonyságára, hogy lakosságunk a romló körülmények között igyekezett pótolni a települések fejlesztéséhez hiányzó forintokat. Az ország infrastruktúrában való elmaradására utalva mondta, hogy a lakosság résztválallására az út- és vízvezetékhálózat stb. építésében nemcsak lehetőség, hanem szükség is van. Felszólalása végén a második helyezésért járó elismerő oklevelet és a vele járó serleget átadta Mohácsi Ottónak, a megyei tanács elnökének, aki a megyei tanács és a HNF megyei bizottsága nevében mondott érte köszönetét. Az ünnepi esemény után folytatódott a megyei tanács ülése. A tanácselnök tájékoztatta a testületet a legutóbbi tanácsülés óta történtekről. illetve a végrehajtó bizottság tevékenységéről, majd Tóth János, a megyei választási bizottság nevében ismertette az időközi tanácstagi választások eredményeit. A következő napirend megyénk közlekedésének és hírközlésének hosszú távú programja volt. Az írásban elkészített jelentéshez Re- reczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. A megye közlekedése utoljára 1978-ban szerepelt a testület ülésén. Indokolt voit tehát annak áttekintése, hogy az akkor kitűzött célok közül mit értünk el, s még- inkább indokolt a mai helyzet reális felméréséből adódó feladatok meghatározása. Tennivaló bőven van, hiszen — csupán kiragadott példaként említve — míg hazánkban 320 méter út jut átlagosan egy ■ négyzetkilométerre, addig megyénkben csak 230 méternyi. Az úthálózat burkolatának egynegyede felújításra szorul. Különösen gond a 4-es számú út szolnoki szakasza és ,a Tisza-híd áteresztőképességének szűk volta. Olyan összekötő utak hiányoznak, melyek a települések közötti kapcsolatok (Folytatás a 3. oldalon) Sevardnadze levele az ENSZ-fttitkárhoz A Szovjetunió elvi jelentőségűnek tartja, hogy a bizalom erősítését, a nyitottság és a nyilvánosság politikáját katonai téren egyedi intézkedések helyett átfogóvá tegyék a nemzetközi politikában. E kérdéssel foglalkozik Eduard Sevardnadze levele, amelyet a szovjet külügyminiszter New Yorkban adott át Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkárnaik. A levél szövegét a szovjet fővárosban pénteken hozták nyilvánosságra. A nemzetközi helyzetben már érezhetők az ilyen intézkedések kedvező hatásai, a folyamat közvetlenül hatott a fegyverkezési verseny megfékezését célzó tárgyalások megélénkülésére. A' nyitottság különös jelentőségűvé válik most, a-tényleges leszerelés folyamatában, amelynek kezdetét a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről kötött megállapodás végrehajtása jelenti. Ez vezérli a szovjet felet a hadászati tá- madófegyverek csökkentéséről és a rakétaelhárító rendszerek kiépítését korlátozó ABM-szerződés tiszteletben tartásáról folyó tárgyalásokon is. (Folytatás a 2. oldalon) Negyven éve egyesült az MKP és az SZDP Politikai gyűlés a fővárosban Központi Bizottság titkára tartott ünnepi beszédet. Történelmi áttekintést adott a két párt egyesülésének előzményeiről, majd többek között kifejtette: a munkásegység létrejötte, a két munkáspárt egyesülése történelmi erejű politikai lépés volt. Azt a politikai célt fogalmazta meg, hogy az új párt egységes munkáspárt legyen a tudományos szocializmus eszméi alapján, a szocialista társadalom felépítése érdekében. Berecz János többek között arról szólt ezután, hogy a munkásegységben rejlő lehetőségek, mindenekelőtt pedig az 1956 utáni fejlődésünk eredményei egyértelműen igazolják: a munkáspárt politikája — ha az valóban következetesen képviseli az osztály törekvéseit — egyben kifejezi a nemzet alapvető érdekeit is. Ám az is történelmi tapasztalatunk, hogy ha az osztálypárt nem képes a haladó erők összefogására, ha csak korlátozottan érvényesíti a nemzeti érdekeket, akkor a munkásemberek érdekeinek érvényesülése is súlyos csorbát szenved. Az osztálypárt csak akkor lehet nemzeti politikát is megvalósító párt, ha nem sajátítja ki a kizárólagosság elve alapján a politikaformálás jogát, hanem teret ad mindazon haladó, demokratikus erőknek, amelyek tudatosan részt kívánnak vállalni hazánk szocialista jövőjének alakításán. Épp ezért a Magyar Szocialista Munkáspártnak az átfogó, határozott, következetes reformprogramját át kell szőnie a magyar munkásmozgalom legjobb hagyományaival és a századvég eszmei, politikai követelményeivel; a demokratikus politikai magatartás, a részvétel, a beleszólás jogának eszméjével és gyakorlatával. Ma, amikor politikai intézményrendszerünk reformjának megvalósítása közvetlen teendőnk, kötelességünk az elődök nemes hagyományaira is gondolva felmérni : milyen változtatásokra, fordulatra, megújulásra van szükség a párt társadalmi magatartásában, stílusában. Nem egyszerűen a mai politikai mechanizmus korszerűsítésére van szükség, hanem a fő vonalaiban az 1950-es években kialakult politikai rendszer belső felépítésére és működésének átfogó megújítására — hangsúlyozta Berecz János. Hozzátette: a politikai pluralizmus a szocialista fejlődés jelenlegi szakaszában a néphatalom érvényesülésének és gyakorlatának előfeltétele és eszköze. Ma elodázhatatlan feladatunk a politikai berendezkedés fejlesztése. Ennek iránya a párt vezető szeretjére épülő, törvénybe foglalt, munkamegosztáson nyugvó, több döntési centrumú, az önszerveződési lehetőségeket a döntési rendszerben is elismerő politikai struktúra kiépítése. Mai viszonyaink között a politikai rendszerben négy alapvető, önálló döntési centrum működhet: az elvi-politikai irányító párt, a Parlament, a kormányzat és a bírói jog- alkalmazás. A döntési centrumok viszonyrendszerében és együttműködésében fejeződik ki a hatalom népi jellege, közöttük az együttműködés az ellentmondások és a konfliktusok feloldása útján valósul meg. így jöhet létre a szocialista pluralizmus az egypártrendszer körülményei között — fejtette ki az előadó. (Megemlékezésünk a 3. oldalon.) I mezőgazdaságban új szervezeti formák A mezőgazdaság belső szervezeti és érdekeltségi formáinak korszerűsítéséről, a hatékonyabb vállalkozási módszerekről rendeztek tanácskozást pénteken Kaposvárott, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem állattenyésztési karán. Az előadók és a gyakorlati szakemberek egyöntetűen hangot adtak annak, hogy az új szövetkezeti törvény jogi oldalról tág teret nyit a nagyüzemek némelyikében már sikerrel alkalmazott belső vállalkozásoknak. Az autonóm munkacsoportokhoz hasonló eredményorientált önelszámoló csoportok azonban hatékonyabban működhetnének, ha a bérszabályozás jelenlegi korlátái nem szűkítenék érdekeltségüket. Mint kifejtették, jelentős változások lehetősége rejlik a különböző tulajdonformák, tulajdoni szervezeteket ötvöző közös vállalkozásokban is. Döntően rusztikus stílbútorok gyártásával foglalkozik a Jászjákóhalmi Béke Tsz faipari főágazata. Jelenleg kiegészítő kisbútorokat gyártanak NSZK megrendelőiknek. A képen látható szekrényekből az idén közel 1500 darabot szállítanak Fotó: T. K. L. SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXIX. évi. 139. sz„ 1988. Június 11., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hazánkba érkezett az indiai miniszterelnök Bizalomerősítés, nyitottság és nyilvánosság
