Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-08 / 136. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 8. Táplálkozni is tudni kell Azt hisszük, hogy tudunk enni, de nem így van. A magyar ember, ha már alig bir fölkelni az asztal mellől, akkor azt mondja: de jóllaktam! Pedig nem igaz, mert nem jól, hanem „rosszul lakott”. Sose szabadna ennyit enni. Dr. Torday Zsigmonddal, a szolnoki MÁV-kórház belgyógyászati osztályának vezetőjével, igazgató-helyettes főorvossal beszélgetünk egy lassan már „örökzölddé” váló témáról, az egészséges táplálkozásról. Lehet rosszabb is — Ha betegségekről és azok okairól esik szó, leginkább a dohányzást és az alkoholt említjük. Milyen jelentősége van annak, hogy helyesen táplálkozunk-e? — Nagyon nagy szerepe van. Annyira, hogy Amerikában például eddig a dohányzást tartották az infarktus első számú rizikótényezőjének, mára a koleszterinszint megemelkedése került az első helyre. Ezt pedig a helytelen - táplálkozás okozza. Pedig Amerikában igazán arra törekednek, hogy egészséges ételeket egyenek és egészségesen éljenek. Vannak is eredményeik: az elmúlt 20 év alatt 30 százalékkal csökkent az infarktusok száma. — Nálunk ugyanez nem mondható el. Sőt a betegségek, a halálozások száma egyre növekszik. — Sokszor hallottam olyan véleményt, hogy ennél rosz- szabb már nem lehet a helyzetünk. Nagyon haragszom az ilyen megjegyzésekért. De igenis, lehet a helyzet még a mainál is rosszabb! Tenni kell valamit! — Mit? Hiszen évek óta szeretnénk az embereket egészségesebb életre szoktatni és nem megy. De maradjunk a táplálkozás témájánál! Az emberek többsége ugyanazt vagy (az árak emelkedése óta) még rosz- sza bb összetételű ételeket eszik, mint évekkel ezelőtt. Pedig rengeteg újságcikk született.... Drága az ára — Az újságcikk, a tévéadás önmagában nem elég. Példát kell mutatni az embereknek például a közétkeztetésben; a munkahelyeken, iskolákban, óvodákban, bölcsődékben egészséges menüt tálalni. Előfordult, hogy a gyerekeknek gyümölcslevet adtak leves helyett az óvodában és nem itták meg. Vagy nem eszik meg például a főzeléket. Próbálnak hát olyan ételt adni nekik, amelyet megesznek, amelyet már otthon megszoktak, marad tehát a hagyományos pörkölt, mákos tészta satöbbi. — Az egészséges élelem — főleg a zöldség, a gyümölcs — vagy az új készítmények elég sokba kerülnek. Az emberek többségének azonban vékony a pénztárcája ahhoz, hogy drága ételt vásároljon folyamatosan. — Egyetértek vele. Pedig az új termékek árára ügyelni kellene a megszerettetés időszakában. Sokszor csak bemutatókon látjuk ezeket az élelmiszereket, a boltban nemigen. Azt mondják; nincs rá igény. Persze, ha kétszer annyiba kerül, mint más élelmiszer, nem teszic meg... — Nemcsak ezért nincs keletjük az egészséges élelmiszereknek. Azért se, mert nem tudjuk, hogyan, mire használhatjuk őket. — Itt van például a szója esete. Ez kedvenc vesszőparipám, mert a szójának igen magas a fehérjetartalma. Az lenne az optimális, ha a fehérje szükségletünket felefele arányban a növényi és állati eredetű eledelekből elégítenénk ki. De étrendünkben túlnyomórészt állati fehérjék szerepelnek. Pedig a hüvelyes növényeknek például igen magas a fehérjetartalma, rostosak és nincs bennük zsiradék. A legtöbb fehérje a szójában van. Miyel azonban a háborúban húst pótoltak vele, sok embernek a szója a nélkülözést jelképezi. Különböző készítményekben, ételekben alkalmazták, sőt gyártanak szójalisztet is, de nincs igazán sikere. Az emberek nem tudják, hogyan lehet felhasználni. Olyan szakácskönyvek, diétáskönyvek kellenének, amelyek megtanítanak bennüket erre. — Bár már sokszor elhangzott, rádióban, tévében, újságcikkekben: kérem, foglalja össze, hogyan kellene táplálkoznunk, mire kellene ügyelnünk. Úgy tűnik ugyanis, hogy nem lehet elégszer elmondani. — Több zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztatanunk. Nem zsírral, hanem olajjal főzni. Nagyon zsíros, sós és fűszeres az étrendünk. Emiatt sokan magas vérnyomásban szenvednek és a lakosság egyharmada elhízott. Rendkívül rostszegény ételeket eszünk, mert rostok is a növényekben vannak leginkább. Azokban az országokban, ahol sok növényi eredetű ételt fogyasztanak, kevesebb a magas vérnyomás, a koszorúér^beíegség és a vastagbélrák. — Ha sokat eszünk, elhízunk. Ha elhízunk, jön a fogyókúra. Ügy hallottam, ezzel is többet ártunk magunknak, mint használunk. Mi erről az ön véleménye? Bonyolult a beszerzés — Az egészséges táplálkozás tulajdonképpen hasonlít a fogyókúrához. A fogyókúra nem azt jelenti, hogy koplalni kell, hanem naponta legalább négyszer-ötször enni, de keveset és alacsony kalóriatartalmú ételeket. A gyakorlat viszont az, hogy aki le akar adni néhány fölösleges kilót. koplalni kezd, és 10—15 órán keresztül egyáltalán nem eszik. Ennek hatására emelkedik a vér zsírszintje, amely viszont hajlamosít az érelmeszesedésre. Beszélgetésünk végén azonos véleményre jutunk a főorvossal; elkelne a városokban, de legalább a megye- székhelyeken olyan bolt, amelyikben egészséges élelmiszereket árulnak. Mert valljuk be őszintén, nemcsak az áruk ára bosszant bennünket, és térít el a helyes táplálkozástól. Hanem az is, hogy olykor térdig le kell járni a lábunkat értük. Mert ha például be akarunk szerezni korpakiflit, csökkentett zsírtartalmú tejfölt és baromfivirslit, nem biztos, hogy három üzletben be tudjuk szerezni. Mint ahogy sokszor hiába keressük a Gratti korpatablettát, amely a korpakészítmények közül talán a legízletesebb, és a gyerekek is megeszik. Márpedig az egészséges élelmiszer olyan, mint a fogkefe; a vásárló nem rohangálja be érte a fél várost. Oda kell tenni-vinni minden boltban, hogy kínálja magát, hogy szem előtt legyen. Mert nemcsak a korszerű táplálkozás kíván tudást. Az egészséges termékek eladása is. Paulina Éva MegkoEdődött a sportrepülés Makiáron A tavasz elérkeztével mind több fiatal keresi fel a makiári sportrepülőteret. Ejtőernyősök, vitorlázó és motoros repülőnövendékek hódolnak szenvedélyüknek, amelyet az MHSZ Heves Megyei Repülő- és Ejtőernyős Klubja tesz lehetővé számukra (MT1fotó; H. Szabó Sándor) Egészséget mindenkinekl Fülön csípett kegyeletsértök Temetői ügyek Ennek a riportnak a szálai húsvét hétfőig nyúlnak vissza. A szolnoki Munkásőr úti katolikus temetőben akkor okozott botrányt, keltett közfelháborodást, követett el kegyeletsértést Farkas József, 19 éves szolnoki fiatalember három fiatal-, illetve gyermekkorú társával együtt. A fiatalember locsolkodás közben alaposan fölönthetett a garatra. Minden bizonnyal italos állapota játszott közre képtelen terve megfogalmazásakor: ássák ki, locsolják meg, nemrég eltemetett, hat év körüli húgát, féltestvérét. Miközben Farkas hozzákezdett puszta kézzel az „exhumáláshoz”, három sírt rongáltak meg. A vizsgálat szerint körülbelül ezer forintos anyagi kárt okoztak. A rendőrség elfogta a tetteseket. A három „segítőtárs” szülei jegyzőkönyvi figyelmeztetést kaptak, Farkas József ellen garázdaság miatt kezdeményezett eljárást a rendőrség, s a szabálysértési hatóság háromezer forintos pénzbírságot szabott ki. A cselekmény legfőbb motívuma Farkas ittassága volt. Az eset az utóbbi két-há- rom év legnagyobb felháborodást keltett kegyeletsértése volt a temetőben, ezért érdemel említést. Ugyanakkor — ha nem megyünk el szó nélkül mellette — úgy gondoltuk érdemes alaposabban körülnéznünk a szolnoki köztemetőben. Lopják a virágokat Legnagyobb részét a római katolikus temető jelenti, tulajdonosa az egyház, egészen pontosan a négy szolnoki katolikus egyházközség együttesen. De a temetőben nemcsak gondnokságukat találni. Egyik részében dolgoznak a kőfaragók. Tavaly tavasszal hozta létre a Közterületfenntartó Intézmény a sírgondozó részleget. Tevékenysége minden szempontból hasznos, sikeres, eredményes: az_emberek, az örök nyugalomra tértek hozzátartozói, családtagjai nincsenek kiszolgáltatva a bizonytalan egzisztenciájú maszek vállalkozók kényének- kedvének anyagilag és egyébként sem. Korábban előfordulhatott, hogy a távol élő hozzátartozók megbíztak valakit egy-egy sír gondozásával, rendbetételével. A vállalkozó a hasára ütött, mondott — és eltett — bizonyos összeget. A megbízók távoztak, a munkát vállaló pedig ezzel le is tudta a dolgot, hiszen a hozzátartozók olykor csak egy-két év múlva tértek ismét vissza. Most a sírgondozó részleg munkatársai szabott tarifa alapján, becsülettel gjlátják kötelességüket. Nagyrészt munkájuknak köszönhetők a temetőben történt kedvező változások. Hallgassuk meg a temetői ügyek intézésével megbízott Varga József irodavezető és Pintér Mihályné gondnok mondanivalóját. Panaszkodnak: — Tavaly nyáron három fiatal huligán az egyik kriptában töltötte az éjszakát. Korábban is a temető volt az egyik szolnoki „csövestanya”. ősszel tujasort ültettünk, már az első éjszaka elkezdték kitépni. Másutt az új fasort tördelték le. A Sashalmi úti kaput nem lehet bezárni. Állítólag azért, mert a lakosság igényli, hogy ott, a temetőn keresztülhaladva járjon munkába. A közelmúltban, egy reggelre a temetői utat végigszórta valaki gerberával, tulipánnal. Nem kétséges, hogy a sírokról szedte le. Egyébként is lopják a virágokat. Ha valakit tetten érünk, a rendőrségnek jelentjük a károkozást, a kegyeletsértést is. Nem tapasztaltuk, hogy hatása lenne. Ide rendőr kellene! Persze a népek is hibásak; megveszik a temetőből lopott virágot. Ravatalozó épül Pintérné: — Kétes alakok is megfordulnak itt. Ki szóljon rájuk? Egyelőre nem félek, de mit lehessen tudni? Mit tehet egy nő egyedül, mégha gondnok is? — Vehetnének egy idomított — mondjuk a rendőrségtől már kiöregedett, de itt önöknél éppen megfelelő — farkaskutyát! A városi tanács műszaki osztályán Orgovány László csoportvezető felel a temetőért: — Az utóbbi két-három évben nagyon jó a római katolikus egyház — de a többi egyházra is így igaz — és a városi tanács kapcsolata. Rendszeresen konzultálunk, megosztjuk a feladatokat. Konkrétan: az egyház tette rendbe a temető Munkásőr úti oldalát, mi a Sashalmi úti oldalt. A környékbeli üzemek dolgozói társadalmi munkában irtották a gazt. Bevezettük a vizet, többszáz méter vezetéket fektettünk le, 5—6 nyomós kutat telepítettünk. Egyetértésükkel utat burkoltunk 450 méteren. Mindez 1986-ban és '87- ben történt. Folytatom: valóban sok a gond á sírkövesekkel, nyitva hagyják a kaput, felőlük tulajdonképpen bárki bármikor szabadon bejárhat a temetőbe. Tavaly megkezdtük új telephelyük kialakítását, júniusban át is adjuk a helyet, megkezdik az áttelepülést. Ez a gond tehát megoldódik. A sírkövesek mostani helyén épül az új ravatalozó, amelyre a megyei tanács hét és fél millió forint céltámogatást biztosított. Hamarosan versenytárgyalást írunk ki a munkára, az építkezés még az idén megkezdődik. Tavaly megalakult a Kegyeleti Bizottság. Tagjai az egyház, a tanács műszaki és művelődési osztályának képviselői. Feladata a város nevezetes személyiségei sírjainak megőrzése és általában a szép síremlékek, az esetlegesen gazdátlan sírok, kripták gondozása, szépítése. Ennyit tudtam meg a tanácsházán. És még azt, hogy az idén hozzáfognak a legelhanyagoltabb temetőrész, az izraelita temető rendbetételéhez. A gazda szerepe A városi rendőrkapitányságon Kun Antal százados véleménye: — A sajnálatos temetői gyermekgyilkosság óta fokozottabb a rendőri' figyelem is. Tapasztalataink szerint az elmúlt három évben lényegesen javult a temetőben a rend, a közbiztonság. Korábban a cserjés tényleg búvóhelyéül szolgált kétes alakoknak, s előfordult, hogy ott közerkölcsöt sértő magatartást tanúsítottak. Tavaly és az idej év eddigi hónapjaiban — a húsvéti esetet kivéve — a temetőben elkövetett törvénysértő cselekményről nem érkezett hozzánk bejelentés. Ennek oka lehet az is, hogy nem jut el hozzánk az információ. Előfordul, hogy a temetőben igazoltatjuk, a rendőrségre előállítjuk a csellengőket. Például olyanokat, akik ott mászkálnak, de nincs szolnpki bejelentett lakásuk. Tény: az embereket joggal bántja, sérti a viráglopás. Az is tény, hogy nincs ott állandóan rendőr. Nem is lenne rá szükség! Járőrt gyakran — nem „menetrendszerűen”, hanem időszakonként — indítunk a temetőbe és környékére. Elmondta még a rendőrszázados azt is hogy maga is érzi; társadalmi segítők híján nehezebb ellátniuk feladatukat. Éppen ezért kezdték meg mostanában egy önkéntes rendőri csoport megszervezését a szolnoki ebtenyésztők körében. * * * Ám a gazda szerepét sem a rendőrség, sem a tanács nem gyakorolhatja, szerencsére nem is kívánja gyakorolni! A temetőnek — mindhárom, a katolikus, a református és az izraelita temetőrésznek — van gazdája. A rendért, a biztonságért, a kegyeletsértő cselekedetek megakadályozásáért — viráglopás, kapuzárás stb. — ki tehetne többet a gazdánál? — Éppen a gazdaszerepből eredően tettünk lépéseket húsvét óta — újságolja Him- fi Fergnc plébános, a temető bizottság elnöke. — Fölvettünk egy temetőőrt, aki úgy osztja be a munkaidejét, ahogy a leghatásosabb lehet a jelenléte. De történt más is! Nézzen be még egyszer az irodába! S egyet mindenképpen írjon meg; a temető állapota az utóbbi három évben többet javult, mint azt megelőzően három évtized alatt. Himfi atya fölhívta még a figyelmemet arra, hogy az utóbbi évek eredményei a tanáccsal közös munkájuknak köszönhetők. Az éppen bővülő irodában a temetőőr és egy önkéntes rendőr tanácskozott második látogatásunkkor arról, mit, hogyan tegyenek a rendért. Az irodavezető a körzeti megbízottat kereste fel, s kérte segítségét. A szolnoki temetőben tehát — úgy tűnik — nagyobb lesz a rend, s a nyugalom. Egri Sándor Túrkevén Csökkent az áruszállítás Közlekedésünkről számokban Tiszafüred népművészete Tiszafüred népművészetét mutatja be legújabb kiállításán a Túrkevei Finta Múzeum. A válogatott anyagot felvonultató kiállítást június 9-én, csütörtökön délután 17 órakor Füvessy Anikó, a Tiszafüredi Kiss Pál Múzeum igazgatója ajánlja majd a látogatók figyelmébe. Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal legújabb — a közlekedés tavalyi eredményeit elemző — kiadványa. Eszerint az elmúlt évben a közlekedési vállalatok és szövetkezetek 364 millió tonna árut szállítottak, 24 millió tonnával kevesebbet, mint a megelőző esztendőben. A belföldi forgalomban — az 1986-os felfutást kivéve — évek óta csökken, illetve stagnál az elszállított áru mennyisége, annak ellenére, hogy időközben nőtt az ipari és az épitőipari termelés volumene, s bővült a kiskereskedelmi forgalom. A visszaesés egyik legfőbb oka abban keresendő, hogy a szállítások zömét végző közúti fuvarozó cégek kevesebb megbízást kaptak, úgy tűnik, a gazdálkodó szervezetek szállításaiknál egyre inkább saját járműveiket részesítik előnyben.
