Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-06 / 134. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 6. Kommentár Egy merénylet évfordulóján Az 1968. június 5-én reggel rádiót hallgató amerikaiak jórésze először nem is értette, miért ismételnék egy ötéves hírt: „Kennedyt lelőtték”. Percekig tartott, amíg az ország megértette: csaknem öt évvel a fivére, John Kennedy elnök ellen Dallasban elkövetett merénylet után Robert Kennedy is elesett, ugyancsak a politikai küzdelem harcmezején. Éppen kaliforniai előválasztási győzelmét ünnepelte egy gyűlésen Los Angelesben, amikor Sírban Bishara Sir- han pisztolylövésekkel leterítette. Robert Kennedy 42 éves volt, és sokan úgy vélik, elnökké választása megváltoztatta volna az amerikai történelmet. Sirhan, a palesztin származású jordániai bevándorló életében azóta sem változott semmi: életfogytiglani börtönbüntetését tölti Kaliforniában. 1968 szinte világszerte, Amerikában is a forrongás éve volt. Polgárjogi tüntetések, diákmegmozdulások, a vietnami háború elleni lázadás, a beat-nemzedék nagy éve. De az ellentámadásé is: az amerikai nagyvárosokban a Nemzeti Gárdát vetették be, két hónappal korábban merénylők megölték Martin Luther Kinget, a néger polgárjogi mozgalom szellemi vezérét. Robert Kennedy, aki korábban bátyja mellett igazságügyiminiszterként belekóstolt a nagyhatalmi politika műhelytitkaiba is — része volt a kubai rakétaválság békés megoldásában —, 1968-ban népbarát programmal vetette magát a választási hadjáratba. Üj, nagylelkű, a szegényekkel törődő, igazságtalan háborúkat nem vívó Amerika: ezt hirdette két és fél hónapos kampányában és ugyanarra a sorsra jutott, mint fivére, John, aki elnökként elsőként tett lépéseket a legkirívóbb igazságtalanságok felszámolására, a szociális egyenjogúság megteremtésére, s ezzel kivívta a konzervatív nagytőke haragját. Az évfordulón az amerikai lapok mostanában eljátszanak a gondolattal: mi lett volna, ha? Ha Robert Kennedy életben marad, megverhette volna Nixont, nem lett volna Watergate, hamarabb befejeződik a vietnami háború és az Egyesült Államok ma igazságosabb, a hátrányos helyzetű népekkel és saját polgáraival kevésbé rideg, jobb ország lehetne. A múltat nem lehet átírni, a vitát nem dönti el senki. Annyi bizonyos, hogy a „remény jelöltje”, Robert Kennedy elestével — egyelőre — véget ért az irigyek által gyakran „királyinak” nevezett régi politikuscsalád, az ír eredetű Kennedyk nagy korszaka. A most 56 éves utolsó fivér, Edward botrányba keveredett, titkárnőjének titokzatos halála miatt nem engedhette meg magának az elnökjelöltséget a hetvenes években. 1984-ben indulni próbált, de még idejében visszalépett. Hogy a mostani elnökválasztáson nem száll versenybe, azt már 1985-ben bejelentette. Massa- chusetts-i szenátorként megelégszik a Reagan-kormány kíméletlen bírálatával. A Kennedy-fivérek édesanyja, a 97 éves Rose körül összegyűlő nagy család tagjai közül most már inkább a gyerekekre terelődik a figyelem. Robert Kennedy 11 gyermeke közül a legidősebb fiú, Joseph, úgy tűnik átveszi a stafétabotot. 1986 óta Massachusetts állam képviselője a Kongresszusban és hírek szerint megpályázza a kormányzói tisztséget, ha a mostani kormányzót, a demokrata párti színekben versenyző Michael Dukakist novemberben elnökké választanák. IS. G. Valóra válthatók a helsinki ajánlások (Folytatás az 1. oldalról) vétlenül szomszédságunkban. Külügyminiszterünk emlékeztetett arra, hogy Vas és Győr-Sopron megye 1986 december óta aktív megfigyelőként vesz részt a szervezetben. A kedvező tapasztalatok alapján kormányunk hozzájárult ahhoz, hogy e két megye teljesjogú felvételét kérje, egyúttal Zala és Somogy megye megfigyelőként ugyancsak bekapcsolódhasson a munkába. Az utóbbi kérésnek a Munkaközösség eleget tett, míg Vas és Győr-Sopron teljesjogú tagságának ügye folyamatban van és a Munkaközösség novemberi, velencei ülésén várható abban — pozitív — döntés. A millstatti tanácskozás résztvevői közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben az NSZK, Olaszország, Jugoszlávia, Ausztria és hazánk kormányai elismerésüket fejezik ki a Munkaközösséghez tartozó tartományoknak, megyéknek a közös munkában elért sikereihez. Várkonyi Péter külügyminiszter szombaton hazautazott. Egyesült államok — Kétoldalú kereskedelem Romániától megvonták a kedvezményes elbánást A Fehér Ház szombaton közölte: Reagan elnök hivatalosan is elrendelte a Romániával eddig alkalmazott kereskedelmi eljárás megszüntetését, megvonva ezzel a legnagyobb kedvezményes elbánást a kétoldalú kereskedelemben. Az Egyesült Államokba irányuló román exportra így az eddiginél jóval, magasabb vámtételeket alkalmaznak ezután. Mint már jelentettük, a román kormány korábban közölte: nem kívánja tovább alávetni magát a legnagyobb kedvezményes elbánáshoz szükséges amerikai eljárásoknak. Az úgynevezett Jackson-Vanik törvény értelmében ezt az alkalmazást az elnök engedélyezi, a kongresszus hozzájárulásával, de annak figyelembe vételével, hogy az érintett ország milyen feltételek mellett engedélyezi a kivándorlást. Ezt az eljárást csak egyes szocialista országokkal szemben alkalmazzák. 11 napos ünnepségsorozatát kezdi meg az orosz ortodox egyház. Filaret metropolita beszél, az ez alkalomból rendezett sajtóértekezleten, június 4-én este a moszkvai Danyilov kolostorban (MTI — Telefotó) Villámlátogatás Moszkvában Gorbacsov megbeszélése Nadzsibullahhal Vasárnap délelőtt elutazott a szovjet fővárosból Nadzsi- bullah, afgán elnök. A politikus egy napot töltött a szovjet fővárosban, úton New Yorkba, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlésnek leszereléssel foglalkozó harmadik rendkívüli ülésszakán. Nadzsibullahhal szombaton megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára. Az afgán vezetőt elutazásakor több más hivatalos személyiség társaságában Eduard Sevardnadze, az SZKP PB tagja, külügyminiszter búcsúztatta. Eduard Sevardnadze nem sokkal később maga is New Yorkba utazott, szintén az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakára. Öt, más vezetőkkel együtt, Alekszandr Jakovlev, az SZKP PB tagja, a KB titkára búcsúztatta. fl Szovjetunióban Súlyos vasúti katasztrófa Hatvannyolc halottja és kettőszázharminc sebesültje van annak a robbanásnak, amely szombat délelőtt történt a gorkiji vasúti gazgató- sághoz tartozó Arzamasz—1. vasútállomáson. Helyi idő szerint délelőtt fél tízkor mindeddig tisztázatlan okokból robbanás történt az állomásra begördülő tehervonat egyik vagonjában. Az Izvesztyija című lap vasárnapi száma a katasztrófa részleteiről, a mentési munkálatokról megkérdezte a robbanás körülményeinek tisztázására felállított 14 tagú kormánybizottság elnökét, Gen- nagyij Vegyernyikov miniszterelnök-helyettest. A kormánybiztos elmondta: a tehervonat 120 tonnányi ipari robbanóanyagot szállított. Ezt geológiai munkákhoz, bányákban és építkezéseken használják. Az eddig tisztázatlan okból bekövetkezett robbanás ereje akkora volt, hogy a színhelyén 26 méter mély és 53 méter átmérőjű kráter keletkezett. A környéken 150, zömmel régebbi építésű ház összeomlott, további 250 épület megrongálódott, mintegy 600 család maradt fedél nélkül. Vendégünk Mauno Koivisto Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke 1923. november 25-én született Tur- kuban. Apja asztalos, anyja háztartásbeli volt. Tíz éves, amikor elveszti édesanyját, s egy évvel később — elemi iskolai tanulmányai mellett más alkalmi munkákat vállal. Ácsmesterséget tanul, majd ácssegéd lesz a turkui hajógyárban. Később kikötői munkás, majd pedig a kikötői munkaközvetítő iroda vezetője. 1947-ben lépett be a Finn Szociáldemokrata Pártba, s annak turkui szervezetében fejtett ki aktív tevékenységet. A pártszervezet helyi lapjában „Faember” álnéven írt politikai elemzéseket. Mauno Koivistót 1957-ben a Turkui Városi Tanács tagjává, egy évvel később a Munkás Takarékpénztár igazgatójává, majd 1959-ben vezér- igazgatójává választották. 1968-ban megbízták a Finn Bank igazgatásával. E tisztséget köztársasági elnökké választásáig töltötte be. Hazájában az egyik legtekintélyesebb gazdasági és pénzügyi szakemberré vált a szociáldemokrata reformpolitika képviselője. Neve a nemzetközi bankéletben is ismertté vált: 1966—69 között a Világbankban, 1970-től 1981-ig pedig a Nemzetközi Valutaalapban képviselte ha1966—67-ben. majd 1972- ben pénzügyminiszteri funkcióban tevékenykedett; 1968—70-ben, majd 1979-81- ben Finnország miniszterelnöke. 1981 szeptemberétől az elnökválasztásig — Kekko- nen elnök betegsége idején — ügyvezető köztársasági elnöki tisztet töltött be. Az 1982 januári elnökválasztáson a Finn Szociáldemokrata Párt, valamint a Finn Népi Demokratikus Szövetség elektori szavazataival már az első fordulóban abszolút többséget szerzett, s így — személyében — Finnország történetében először került munkáspárti képviselő a legmagasabb állami tisztségbe. Hat évvel később, az 1988-as elnökválasztáson ismét biztosan győzött. A köztársasági elnök nős; felesége Tellervo Koivisto kereskedelmi főiskolát végzett 1972—75 között, parlamenti képviselő volt, majd 1977-től öt esztendőn át a Helsinki Városi Tanácsnál szociális és gazdasági ügyintézőként dolgozott. (MTI) BUDAPEST Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke. Trautmann Rezső. az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke fogadta Nguyen Lungot, a Vietnami Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben végleg elutazik Magyarországról. WASHINGTON Reagan amerikai elnök szombaton újabb egy évvel meghosszabbította a Magyar- országnak és Kínának nyújtott vámkedvezményt, Magyar-finn kapcsolatok “TP^ rr ■■ ■ ■ ■■ a ■ ■ ■■ Bővül a kölcsönös együttműködés A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között rendszeresek, zavartalanok, az élet minden területén eredményesen fejlődnek a kapcsolatok. Mindkét országban arra törekszenek, hogy a kialakult politikai, gazdasági, kulturális együttműködés tovább bővüljön. Országaink társadalmi berendezkedése különböző. Bár hazánk a szocialista országok szövetségi rendszerének tagja, Finnország pedig aktív békeszerető politikáját semleges államként valósítja meg, a két államot összeköti Európa és a világ sorsáért való közös aggodalom, a biztonság és az együttműködés erősítésének szándéka. A nemzetközi politikában a két ország fővárosa a közeledés és a párbeszéd jelképe lett. Budapestről indult el az a felhívás, amelynek hatására a hetvenes évek közepén Helsinkiben találkozott 35 ország képviselője a történelemben mindeddig példa nélküli okmány aláírására, s ennek nyomán adhatott otthont Budapest az Európai Kulturális Fórumnak. A magyar—finn politikai kapcsolatok sokoldalúan és intenzíven fejlődnek. Ehhez jelentősen hozzájárul, hogy a két ország vezetőinek találkozói immár rendszeressé váltak. Az utóbbi években több magas szintű látogatás erősítette a hagyományos alapokon nyugvó, jó viszonyt. "Kádár János 1983-ban hivatalos baráti látogatáson ismerkedett a finn nép életével, s Losonczi Pál, az Elnöki Tanács akkori elnöke több alkalommal is vendégeskedett az ezer tó országában. Mauno Koivistónak, a Finn Köztársaság elnökének a közeli napokra tervezett magyarországi útja ugyan első hivatalos, baráti látogatásnak minősül, azonban nem sokkal elnökké történt megválasztása után, 1982-ben baráti munkalátogatáson már járt hazánkban. Rendszeres a kapcsolat a két parlament, valamint a szakminisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetői között is. Gazdasági kapcsolataink a kelet— nyugati viszonylatban mintaértékűek: Finnország és Magyarország között szabadkereskedelmi megállapodás van érvényben. 1975-ben lépett életbe az a megállapodás, amely a két ország közötti kereskedelmet a legkorszerűbb elvek, a teljes diszkriminációmentesség alapján rendezte. Az azóta eltelt csaknem másfél évtized alatt az áruforgalom dinamikusan emelkedett: az elmúlt esztendőben már 124 millió dollárt tett ki. A magyar fél az export összetételének javítására törekszik, ugyanis vállalataink elsősorban nyersanyagot és félkész árut szállítanak az északi országba. Finnország főként magas színvonalon feldolgozott cikkeket kínál. A gazdasági együttműködés bővítésére számos lehetőséget nyújtanak a kooperációs kapcsolatok. Magyar részről támogatják vegyes vállalatok alapítását hazánkban, finn részvétellel. Az első kezdeményezések már megtörténtek: a HAKA cég közreműködésével Budapesten, a Duna partján 600 ágyas gyógyszálló építését tervezik — részben finn üzemeltetéssel. Tárgyalások folynak a finn IVO-val a Paksi Atomerőmű két új biztonsági berendezésének szállításáról is. A kereskedelmi kapcsolatok élénkítésére törekvést mutatja, hogy Koivisto elnököt széles körű üzleti delegáció kíséri el: tíz jelentős finn cég vezetői jönnek el Budapestre, hogy tárgyalásokat folytassanak magyar vállalatok képviselőivel. A magyar—finn együttműködés kiemelkedő területe hagyományosan a kultúra. Az európai tőkés országok közül elsőként — 1959-ben — Finnországgal kötöttünk kulturális egyezményt. Számos jelentős esemény vált azóta emlékezetessé, többek között a Kalevala első kiadása 150. évfordulójának megünneplése: hazánkban a Kalevala emlékbizottságnak az államfő volt a fővédnöke. Tavaly a pori városi könyvtár és a budapesti Gorkij Könyvtár magyar—finn könyv adatbankot hozott létre: mindkét intézményben nyilván tartják a finnül, illetve magyarul megjelent kiadványokat. Finnországban is népszerű a világhírű Kodály zenepedagógiai módszer. Most Jyväskyläben Ko- dály-intézet megalakítását tervezik, amely a zeneoktatás bázisa lesz. Az újszerű kapcsolatok közül kiemelkedik a színházak közötti együttműködés, a rendezők cseréje. 1987-ben a finn nemzeti színház, ebben az évben a finn baletttársulat vendégszerepeit hazánkban, s bemutatkozott már produkciójával Helsinkiben a Katona József Színház is. Mindkét országban sokat fáradoznak azon, hogy a nyelvrokonság ellenére is nagy nyelvi szakadékot áthidalva közelebb kerüljön egymáshoz a két nép kultúrája és hétköznapi élete. A zene és a képzőművészet alkotásai mellett egyre több magyar film, regény, vers jut el a finn közönséghez. Vízummentességi megállapodás segíti a kölcsönös turizmus fejlődését. Évente csaknem 30 ezer finn turista látogat hazánkba, s 1987-ben már hétezer magyar vendég kereste fel Finnországot. (MTI) ugyanakkor életbe lépett Románia kihagyása ebből a szabályozásból. Románia maga mondott le a legnagyobb kedvezmény elvéről, miután elutasította a kivándorlási politikáját ért amerikai bírálatot, illetve az amerikai kormány jelezte, hogy idén júliustól megszünteti a román áruk kedvezményes elbírálását. KABUL Az afgán külügyminisztérium a Kabulban tartózkodó ENSZ-megfigyelőkhöz szombaton eljuttatott jegyzékében ismét felhívta a figyelmet arra, hogy Pakisztán továbbra is sorozatosan megsérti a Genfben aláírt megállapodást. Afganisztán a jegyzékben sürgette Pakisztán lépéseinek kivizsgálását. VARSÓ Stzovjet, NDK, lengyel és csehszlovák egységek szombaton Pajzs—88 elnevezésű hadgyakorlatot kezdtek Lengyelország területén. A Varsói Szerződés e négy tagállamának hadgyakorlatán 14 ezer katona vesz részt. A Pajzs—88 hadgyakorlat célja hivatalos tájékoztatás szerint javítani a szövetséges hadvezetés és az egységek akcióinak összehangoltságát védelmi hadmozdulatokban. PEKING Szombaton megtartották Pekingben a kínai—szovjet Gazdasági, Kereskedelmi és Műszaki—Tudományos Együttműködési Vegyesbizottság 3. ülésszakának második ülését. Az ülésen a fő téma az volt, hogy miként fejlesszék tovább a két ország gazdasági, kereskedelmi és műszaki együttműködését kormányközi, minisztériumi és helyi szinten, beleértve a határmenti körzeteket is. HANOI A vietnami háborúban nyomtalanul eltűnt amerikai katonák felkutatásával foglalkozó vietnami és amerikai szakértők csoportjának újabb találkozóját tartották június 1—3. között Hanoiban. ÚJDELHI Heves esőzésekkel és viharokkal érkezett a megváltó ‘hőmérsékletcsökkenés az észak-indiai államokba, ahol egy héten át tartott a rekke- nő hőség. Rádzsasztán, Pandzsáb és Harijana államban több mint négyszázötvenen haltak meg napszúrás és a rendkívüli hőhullám által előidézett betegségék következtében.
