Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-06 / 134. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 6. Kommentár Egy merénylet évfordulóján Az 1968. június 5-én reg­gel rádiót hallgató amerikai­ak jórésze először nem is ér­tette, miért ismételnék egy ötéves hírt: „Kennedyt lelőt­ték”. Percekig tartott, amíg az ország megértette: csak­nem öt évvel a fivére, John Kennedy elnök ellen Dallas­ban elkövetett merénylet után Robert Kennedy is el­esett, ugyancsak a politikai küzdelem harcmezején. Ép­pen kaliforniai előválasztási győzelmét ünnepelte egy gyűlésen Los Angelesben, amikor Sírban Bishara Sir- han pisztolylövésekkel lete­rítette. Robert Kennedy 42 éves volt, és sokan úgy vélik, el­nökké választása megváltoz­tatta volna az amerikai tör­ténelmet. Sirhan, a palesztin származású jordániai beván­dorló életében azóta sem változott semmi: életfogytig­lani börtönbüntetését tölti Kaliforniában. 1968 szinte világszerte, Amerikában is a forrongás éve volt. Polgárjogi tünteté­sek, diákmegmozdulások, a vietnami háború elleni lá­zadás, a beat-nemzedék nagy éve. De az ellentámadásé is: az amerikai nagyvárosokban a Nemzeti Gárdát vetették be, két hónappal korábban merénylők megölték Martin Luther Kinget, a néger pol­gárjogi mozgalom szellemi vezérét. Robert Kennedy, aki korábban bátyja mellett igazságügyiminiszterként belekóstolt a nagyhatalmi politika műhelytitkaiba is — része volt a kubai rakétavál­ság békés megoldásában —, 1968-ban népbarát program­mal vetette magát a válasz­tási hadjáratba. Üj, nagylel­kű, a szegényekkel törődő, igazságtalan háborúkat nem vívó Amerika: ezt hirdette két és fél hónapos kampá­nyában és ugyanarra a sors­ra jutott, mint fivére, John, aki elnökként elsőként tett lépéseket a legkirívóbb igaz­ságtalanságok felszámolásá­ra, a szociális egyenjogúság megteremtésére, s ezzel ki­vívta a konzervatív nagytő­ke haragját. Az évfordu­lón az amerikai lapok mos­tanában eljátszanak a gon­dolattal: mi lett volna, ha? Ha Robert Kennedy életben marad, megverhette volna Nixont, nem lett volna Wa­tergate, hamarabb befejező­dik a vietnami háború és az Egyesült Államok ma igaz­ságosabb, a hátrányos hely­zetű népekkel és saját pol­gáraival kevésbé rideg, jobb ország lehetne. A múltat nem lehet átír­ni, a vitát nem dönti el sen­ki. Annyi bizonyos, hogy a „remény jelöltje”, Robert Kennedy elestével — egyelő­re — véget ért az irigyek ál­tal gyakran „királyinak” ne­vezett régi politikuscsalád, az ír eredetű Kennedyk nagy korszaka. A most 56 éves utolsó fivér, Edward bot­rányba keveredett, titkárnő­jének titokzatos halála miatt nem engedhette meg magá­nak az elnökjelöltséget a hetvenes években. 1984-ben indulni próbált, de még ide­jében visszalépett. Hogy a mostani elnökválasztáson nem száll versenybe, azt már 1985-ben bejelentette. Massa- chusetts-i szenátorként meg­elégszik a Reagan-kormány kíméletlen bírálatával. A Kennedy-fivérek édes­anyja, a 97 éves Rose körül összegyűlő nagy család tag­jai közül most már inkább a gyerekekre terelődik a figyelem. Robert Kennedy 11 gyermeke közül a legidősebb fiú, Joseph, úgy tűnik átve­szi a stafétabotot. 1986 óta Massachusetts állam képvi­selője a Kongresszusban és hírek szerint megpályázza a kormányzói tisztséget, ha a mostani kormányzót, a de­mokrata párti színekben ver­senyző Michael Dukakist no­vemberben elnökké választa­nák. IS. G. Valóra válthatók a helsinki ajánlások (Folytatás az 1. oldalról) vétlenül szomszédságunkban. Külügyminiszterünk emlé­keztetett arra, hogy Vas és Győr-Sopron megye 1986 de­cember óta aktív megfigyelő­ként vesz részt a szervezet­ben. A kedvező tapasztalatok alapján kormányunk hozzá­járult ahhoz, hogy e két me­gye teljesjogú felvételét kér­je, egyúttal Zala és Somogy megye megfigyelőként ugyancsak bekapcsolódhas­son a munkába. Az utóbbi kérésnek a Mun­kaközösség eleget tett, míg Vas és Győr-Sopron teljes­jogú tagságának ügye folya­matban van és a Munkakö­zösség novemberi, velencei ülésén várható abban — po­zitív — döntés. A millstatti tanácskozás résztvevői közös nyilatkoza­tot adtak ki, amelyben az NSZK, Olaszország, Jugo­szlávia, Ausztria és hazánk kormányai elismerésüket fe­jezik ki a Munkaközösséghez tartozó tartományoknak, megyéknek a közös munká­ban elért sikereihez. Várkonyi Péter külügymi­niszter szombaton hazauta­zott. Egyesült államok — Kétoldalú kereskedelem Romániától megvonták a kedvezményes elbánást A Fehér Ház szombaton közölte: Reagan elnök hiva­talosan is elrendelte a Ro­mániával eddig alkalmazott kereskedelmi eljárás meg­szüntetését, megvonva ezzel a legnagyobb kedvezményes elbánást a kétoldalú keres­kedelemben. Az Egyesült Ál­lamokba irányuló román ex­portra így az eddiginél jóval, magasabb vámtételeket al­kalmaznak ezután. Mint már jelentettük, a román kormány korábban közölte: nem kívánja tovább alávetni magát a legnagyobb kedvezményes elbánáshoz szükséges amerikai eljárá­soknak. Az úgynevezett Jackson-Vanik törvény ér­telmében ezt az alkalmazást az elnök engedélyezi, a kongresszus hozzájárulásá­val, de annak figyelembe vételével, hogy az érintett ország milyen feltételek mel­lett engedélyezi a kivándor­lást. Ezt az eljárást csak egyes szocialista országokkal szemben alkalmazzák. 11 napos ünnepség­sorozatát kezdi meg az orosz ortodox egyház. Filaret metropolita beszél, az ez alkalomból rendezett sajtó­értekezleten, június 4-én este a moszkvai Danyilov kolostorban (MTI — Telefotó) Villámlátogatás Moszkvában Gorbacsov megbeszélése Nadzsibullahhal Vasárnap délelőtt elutazott a szovjet fővárosból Nadzsi- bullah, afgán elnök. A poli­tikus egy napot töltött a szovjet fővárosban, úton New Yorkba, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlésnek le­szereléssel foglalkozó har­madik rendkívüli ülésszakán. Nadzsibullahhal szombaton megbeszélést folytatott Mi­hail Gorbacsov, az SZKP fő­titkára. Az afgán vezetőt el­utazásakor több más hivata­los személyiség társaságában Eduard Sevardnadze, az SZKP PB tagja, külügymi­niszter búcsúztatta. Eduard Sevardnadze nem sokkal később maga is New Yorkba utazott, szintén az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakára. Öt, más veze­tőkkel együtt, Alekszandr Jakovlev, az SZKP PB tagja, a KB titkára búcsúztatta. fl Szovjetunióban Súlyos vasúti katasztrófa Hatvannyolc halottja és kettőszázharminc sebesültje van annak a robbanásnak, amely szombat délelőtt tör­tént a gorkiji vasúti gazgató- sághoz tartozó Arzamasz—1. vasútállomáson. Helyi idő szerint délelőtt fél tízkor mindeddig tisztázatlan okok­ból robbanás történt az állo­másra begördülő tehervonat egyik vagonjában. Az Izvesz­tyija című lap vasárnapi száma a katasztrófa részle­teiről, a mentési munkála­tokról megkérdezte a robba­nás körülményeinek tisztá­zására felállított 14 tagú kor­mánybizottság elnökét, Gen- nagyij Vegyernyikov minisz­terelnök-helyettest. A kormánybiztos elmond­ta: a tehervonat 120 tonná­nyi ipari robbanóanyagot szállított. Ezt geológiai mun­kákhoz, bányákban és épít­kezéseken használják. Az ed­dig tisztázatlan okból bekö­vetkezett robbanás ereje ak­kora volt, hogy a színhelyén 26 méter mély és 53 méter átmérőjű kráter keletkezett. A környéken 150, zömmel régebbi építésű ház össze­omlott, további 250 épület megrongálódott, mintegy 600 család maradt fedél nélkül. Vendégünk Mauno Koivisto Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke 1923. no­vember 25-én született Tur- kuban. Apja asztalos, anyja háztartásbeli volt. Tíz éves, amikor elveszti édesanyját, s egy évvel később — elemi is­kolai tanulmányai mellett más alkalmi munkákat vál­lal. Ácsmesterséget tanul, majd ácssegéd lesz a turkui hajógyárban. Később kikötői munkás, majd pedig a kikö­tői munkaközvetítő iroda ve­zetője. 1947-ben lépett be a Finn Szociáldemokrata Pártba, s annak turkui szervezetében fejtett ki aktív tevékenysé­get. A pártszervezet helyi lapjában „Faember” álnéven írt politikai elemzéseket. Mauno Koivistót 1957-ben a Turkui Városi Tanács tagjá­vá, egy évvel később a Mun­kás Takarékpénztár igazga­tójává, majd 1959-ben vezér- igazgatójává választották. 1968-ban megbízták a Finn Bank igazgatásával. E tiszt­séget köztársasági elnökké választásáig töltötte be. Hazájában az egyik legte­kintélyesebb gazdasági és pénzügyi szakemberré vált a szociáldemokrata reformpoli­tika képviselője. Neve a nemzetközi bankéletben is ismertté vált: 1966—69 kö­zött a Világbankban, 1970-től 1981-ig pedig a Nemzetközi Valutaalapban képviselte ha­1966—67-ben. majd 1972- ben pénzügyminiszteri funk­cióban tevékenykedett; 1968—70-ben, majd 1979-81- ben Finnország miniszterel­nöke. 1981 szeptemberétől az elnökválasztásig — Kekko- nen elnök betegsége idején — ügyvezető köztársasági elnö­ki tisztet töltött be. Az 1982 januári elnökvá­lasztáson a Finn Szociálde­mokrata Párt, valamint a Finn Népi Demokratikus Szövetség elektori szavaza­taival már az első forduló­ban abszolút többséget szer­zett, s így — személyében — Finnország történetében elő­ször került munkáspárti képviselő a legmagasabb ál­lami tisztségbe. Hat évvel később, az 1988-as elnökvá­lasztáson ismét biztosan győ­zött. A köztársasági elnök nős; felesége Tellervo Koivisto ke­reskedelmi főiskolát végzett 1972—75 között, parlamenti képviselő volt, majd 1977-től öt esztendőn át a Helsinki Városi Tanácsnál szociális és gazdasági ügyintézőként dol­gozott. (MTI) BUDAPEST Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnöke. Trautmann Re­zső. az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke és Sarlós Ist­ván, az Országgyűlés elnöke fogadta Nguyen Lungot, a Vietnami Szocialista Köztár­saság rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, aki a közeljövőben végleg eluta­zik Magyarországról. WASHINGTON Reagan amerikai elnök szombaton újabb egy évvel meghosszabbította a Magyar- országnak és Kínának nyúj­tott vámkedvezményt, Magyar-finn kapcsolatok “TP^ rr ■■ ■ ■ ■■ a ■ ■ ■■ Bővül a kölcsönös együttműködés A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között rendszeresek, zavar­talanok, az élet minden területén ered­ményesen fejlődnek a kapcsolatok. Mindkét országban arra törekszenek, hogy a kialakult politikai, gazdasági, kulturális együttműködés tovább bő­vüljön. Országaink társadalmi berendezkedé­se különböző. Bár hazánk a szocialista országok szövetségi rendszerének tagja, Finnország pedig aktív békeszerető po­litikáját semleges államként valósítja meg, a két államot összeköti Európa és a világ sorsáért való közös aggodalom, a biztonság és az együttműködés erősí­tésének szándéka. A nemzetközi politi­kában a két ország fővárosa a közele­dés és a párbeszéd jelképe lett. Buda­pestről indult el az a felhívás, amely­nek hatására a hetvenes évek közepén Helsinkiben találkozott 35 ország kép­viselője a történelemben mindeddig pél­da nélküli okmány aláírására, s ennek nyomán adhatott otthont Budapest az Európai Kulturális Fórumnak. A magyar—finn politikai kapcsolatok sokoldalúan és intenzíven fejlődnek. Ehhez jelentősen hozzájárul, hogy a két ország vezetőinek találkozói immár rendszeressé váltak. Az utóbbi évek­ben több magas szintű látogatás erősí­tette a hagyományos alapokon nyugvó, jó viszonyt. "Kádár János 1983-ban hi­vatalos baráti látogatáson ismerkedett a finn nép életével, s Losonczi Pál, az Elnöki Tanács akkori elnöke több alka­lommal is vendégeskedett az ezer tó országában. Mauno Koivistónak, a Finn Köztársaság elnökének a közeli napok­ra tervezett magyarországi útja ugyan első hivatalos, baráti látogatásnak mi­nősül, azonban nem sokkal elnökké tör­tént megválasztása után, 1982-ben bará­ti munkalátogatáson már járt hazánk­ban. Rendszeres a kapcsolat a két par­lament, valamint a szakminisztériumok és az országos hatáskörű szervek veze­tői között is. Gazdasági kapcsolataink a kelet— nyugati viszonylatban mintaértékűek: Finnország és Magyarország között sza­badkereskedelmi megállapodás van ér­vényben. 1975-ben lépett életbe az a megállapodás, amely a két ország kö­zötti kereskedelmet a legkorszerűbb el­vek, a teljes diszkriminációmentesség alapján rendezte. Az azóta eltelt csak­nem másfél évtized alatt az áruforga­lom dinamikusan emelkedett: az elmúlt esztendőben már 124 millió dollárt tett ki. A magyar fél az export összetételé­nek javítására törekszik, ugyanis vál­lalataink elsősorban nyersanyagot és félkész árut szállítanak az északi or­szágba. Finnország főként magas szín­vonalon feldolgozott cikkeket kínál. A gazdasági együttműködés bővítésére számos lehetőséget nyújtanak a koope­rációs kapcsolatok. Magyar részről tá­mogatják vegyes vállalatok alapítását hazánkban, finn részvétellel. Az első kezdeményezések már megtörténtek: a HAKA cég közreműködésével Budapes­ten, a Duna partján 600 ágyas gyógy­szálló építését tervezik — részben finn üzemeltetéssel. Tárgyalások folynak a finn IVO-val a Paksi Atomerőmű két új biztonsági berendezésének szállításá­ról is. A kereskedelmi kapcsolatok élénkíté­sére törekvést mutatja, hogy Koivisto elnököt széles körű üzleti delegáció kí­séri el: tíz jelentős finn cég vezetői jönnek el Budapestre, hogy tárgyaláso­kat folytassanak magyar vállalatok képviselőivel. A magyar—finn együttműködés ki­emelkedő területe hagyományosan a kultúra. Az európai tőkés országok kö­zül elsőként — 1959-ben — Finnország­gal kötöttünk kulturális egyezményt. Számos jelentős esemény vált azóta em­lékezetessé, többek között a Kalevala első kiadása 150. évfordulójának meg­ünneplése: hazánkban a Kalevala em­lékbizottságnak az államfő volt a fő­védnöke. Tavaly a pori városi könyv­tár és a budapesti Gorkij Könyvtár magyar—finn könyv adatbankot hozott létre: mindkét intézményben nyilván tartják a finnül, illetve magyarul meg­jelent kiadványokat. Finnországban is népszerű a világhírű Kodály zenepeda­gógiai módszer. Most Jyväskyläben Ko- dály-intézet megalakítását tervezik, amely a zeneoktatás bázisa lesz. Az új­szerű kapcsolatok közül kiemelkedik a színházak közötti együttműködés, a ren­dezők cseréje. 1987-ben a finn nemzeti színház, ebben az évben a finn balett­társulat vendégszerepeit hazánkban, s bemutatkozott már produkciójával Hel­sinkiben a Katona József Színház is. Mindkét országban sokat fáradoznak azon, hogy a nyelvrokonság ellenére is nagy nyelvi szakadékot áthidalva köze­lebb kerüljön egymáshoz a két nép kul­túrája és hétköznapi élete. A zene és a képzőművészet alkotásai mellett egyre több magyar film, regény, vers jut el a finn közönséghez. Vízummentességi megállapodás segíti a kölcsönös turizmus fejlődését. Évente csaknem 30 ezer finn turista látogat ha­zánkba, s 1987-ben már hétezer magyar vendég kereste fel Finnországot. (MTI) ugyanakkor életbe lépett Románia kihagyása ebből a szabályozásból. Románia maga mondott le a legna­gyobb kedvezmény elvéről, miután elutasította a kiván­dorlási politikáját ért ame­rikai bírálatot, illetve az amerikai kormány jelezte, hogy idén júliustól meg­szünteti a román áruk ked­vezményes elbírálását. KABUL Az afgán külügyminiszté­rium a Kabulban tartózkodó ENSZ-megfigyelőkhöz szom­baton eljuttatott jegyzéké­ben ismét felhívta a figyel­met arra, hogy Pakisztán to­vábbra is sorozatosan meg­sérti a Genfben aláírt meg­állapodást. Afganisztán a jegyzékben sürgette Pakisz­tán lépéseinek kivizsgálását. VARSÓ Stzovjet, NDK, lengyel és csehszlovák egységek szom­baton Pajzs—88 elnevezésű hadgyakorlatot kezdtek Len­gyelország területén. A Var­sói Szerződés e négy tagálla­mának hadgyakorlatán 14 ezer katona vesz részt. A Pajzs—88 hadgyakorlat cél­ja hivatalos tájékoztatás sze­rint javítani a szövetséges hadvezetés és az egységek akcióinak összehangoltságát védelmi hadmozdulatokban. PEKING Szombaton megtartották Pekingben a kínai—szov­jet Gazdasági, Kereskedelmi és Műszaki—Tudományos Együttműködési Vegyesbi­zottság 3. ülésszakának má­sodik ülését. Az ülésen a fő téma az volt, hogy miként fejlesszék tovább a két or­szág gazdasági, kereskedelmi és műszaki együttműködését kormányközi, minisztériumi és helyi szinten, beleértve a határmenti körzeteket is. HANOI A vietnami háborúban nyomtalanul eltűnt ameri­kai katonák felkutatásával foglalkozó vietnami és ame­rikai szakértők csoportjának újabb találkozóját tartották június 1—3. között Hanoiban. ÚJDELHI Heves esőzésekkel és viha­rokkal érkezett a megváltó ‘hőmérsékletcsökkenés az észak-indiai államokba, ahol egy héten át tartott a rekke- nő hőség. Rádzsasztán, Pandzsáb és Harijana állam­ban több mint négyszázötve­nen haltak meg napszúrás és a rendkívüli hőhullám által előidézett betegségék követ­keztében.

Next

/
Thumbnails
Contents