Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

1988. JÚNIUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé ~ 'képernyőié előtt A könyv közelgő ünnepe, a gyermeknap és egy kísérlet, a »televízió úgynevezett «r „plusszá” ha nem is nyomta rá bélyegét az elmúlt hét programjára, de minden­képp sajátos ízeket és szí­neket adott az utolsó máju­si hét műsorának. Könyvnap előtt Két programmal is jelezte a televízió, hogy küszöbön a hagyományos könyvünnep. Kóstolót adott a mai magyar novellatermésből, és köszön­tötte illendően a 75. születés­napját ünneplő Sőtér Istvánt, az irodalomtörténetírás tu­dósát, az esszé ragyogó kép­viselőjét, a magyar széppró­za termékeny művelőjét. Czető Bernét László az Űj • nyitott könyvben szerkesztő­ként igyekezett úgy válogat­ni, hogy a különböző részle­tekkel* is bizonyítsa a ma­gyar elbeszélő művészet sok­színűségét. Láthattunk az összeállításban „megképesít­ve” egy mélységesen lírai, mondhatni költői történetet, Osztojkán Béla írását, Ör­dög Angyalosból; aztán egy Mándy-mű — Utazás előtt — furcsán viliódzó lélekrajzát kaptuk Sinkó László szerep­lésével, majd egy balladisz- tikus élet-mesét Bertha Bul­csútól, A völgybent, mely jprózaiságában is végtelenül megrendítő. A rendhagyó, szürrealisztikus hatású iro­dalmat • Bolya Péter Két könnyű darab című munká­ja képviselte, valamint Mé­szöly Miklós lebegő atmosz- férájú története. Űj színt je­lentett az írók személyes megjelenése: ki-ki maga ajánlotta munkáját a nézők figyelmébe, néhány, a szán­dékot is „leleplező” írói mon­dattal indítva útjára a meg­filmesített részletet. Ettől kétségtelenül személyesebbé, ha úgy tetszik, közvetleneb­bé vált a kapcsolat a meg­szólaltatott írók és a képer­nyő előtt ülő nézők között. Közvetlenebb, tán melegebb is. A közreműködő színészek közül Csomós Mari szuggesz- tív játékát emelném ki — Bolya Péter elbeszélésének különös Asszonya és Kozák András, valamint Varga Má­ria finom alakítását a Sui­ting ezredesben. Horváth Z. Gergely rendezői munkájá­nak legfőbb erénye; az ér­zékenység, az írói világgal való azonosulás igénye. Ta­lán sikerült a kérdéses rész­letekkel felébreszteni a né­zőben . az eredeti művek iránti kíváncsiságot, hisz végtére is ez volt a cél. A Sőtér-portré — vasárnap este — az egyéniség vará­zsával foghatta meg a né­zőt. A 75 éves írót otthoná­ban kereste meg a televízió, legmeghittebb ■ környezeté­ben mutatta be őt, olyan környezetben, amelynek min­den darabja: élmények for­rása. A régi bútorok nem­csak személyes emlékeket hordoznak, magáról a törté­nelemről is beszelnek. A kor­ról, amelyet megélt Sőtér István, és amelyet oly gazda­gon ábrázol a regényeiben. A lélek, az egyéniség és a kor együtt jelenik meg tet­ralógiájában is, amelynek utolsó, azaz negyedik kötete most kerül az olvasók elé az idei könyvnapon. E sorok írója némiképp elfogult haj­dani irodalomtörténet pro­fesszorával szemben, akit ma is, a képernyőn is ugyanaz a szellemi elegancia, ugyanaz a sugárzó magabiztosság jel­lemez, mint egykoron az öt­venes évek elején, amikor a bölcsészkar hallgatói elé a katedrára lépett az egyetem Múzeum körúti 6-os termé­ben, hogy a reformkorról adjon elő; hogy Eötvös Jó­zsefről beszéljen, akiről ő írta az eddigi legpontosabb és egyben legszebb könyvet is. Sőtér professzorban im­ponáló a külső rendezettség, mert érezni lehet, hogy mindez a belső rend tükre. Rend és mérték — sugárzott a róla készített televíziós arcképből. Ezzel nevelte hallgatóit évtizedeken át jó ízlésre, s igyekezett tudós­ként kiegyensúlyozni tudo­mányának az irodalomtu­dománynak szélsőséges ki­lengéseit ; teljesebbé tenni például irodalmunk oktala­nul megcsonkított képét. Ső­tér István szellemi életünk markáns egyénisége, nélküle sokkal szegényebbek len­nénk. , Csak gyerekeknek Milyen nap van ma? — törték fejüket vasárnap reg­gel Vencel, Rezső, Gedeon, Eulália és a szigorú szívű porondmester, g közismert televíziós bohóc játék-sorozat szereplői — akik felvállalták a gyerekeknek szánt szóra­koztató műsor felvezetését —, s jöttek rá maguktól; május 29-e a gyermekek nap­ja. S aztán sorjáztak a prog­ramok, reggel fél 9-től egy­folytában csaknem déli egy óráig. Tehát bőséggel, nagy mennyiségben. S volt ebben természetesen rajzfilm, ked­velt sorozat, például a való­ban zseniális Szupernagyi újabb folytatása vagy az igen népszerű A Nagy ho-ho- faargász újabb darabja, de akad benne érthetetlen fur­csaság is, mint az Apóka, amely a maga abszurditásá­val, elvont gondolatiságával igazán nem tudni, mit ke­resett egy gyermekeknek szánt összeállításban. Rut groteszksége egyenesen ta­szított és riasztott. Eredeti tévéfilm is jutott a gyermek­napi szórakoztatás menüjé­be: Tűrhető Lajos. Sajnos, a jelző magára a műre is rá­illik. Egy régebbi siker szül­te valószínű az ötletet, hogy a Világ legrosszabb gyereke után, most újra egy nehezen kezelhető fiúcskáról szüles­sék film, méghozzá ugyanaz­zal a Kovács Róberttól a fő­szerepben, aki Takács Vera említett díjnyertes munká­jának főszerepét is játszot­ta — kitűnően. Ez a vöröses hajú, szeplős arcú, eleven kölyök valóban tehetség, de itt ebben a 'kissé nehézkesen összehozott történetben, amelyből hiányzik a szigorú drámai rend, inkább csak la­za ötletek füzére, nos, ebben a halvány történetben már a nagyszerű Kovács Róbert kócos vagánysága is megle­hetősen mesterkéltnek hat. Maga a rendező sem döntöt­te el végérvényesen, ' hogy komédiát akar-e kartyarítani a kisfiú, öcsi viselt dolgai­ból és a környezet rajzából, vagy a mai valóságot akar- j'a ábrázolni a. maga furcsa­ságaival. Ebből a Tűrhető Lajosból bizony hiányzik az „összhangzó értelem”. Né­hány megkapó részlet, fel­villanyozó pillanat, főképp Szirtes Ádám humora jóvol­tából, ő játssza öcsi nagy­apját, aztán semmi különös és érdekes. Miként a Három kívánság sem hatott a különösség ere­jével, jóllehet Dévényi Ti­bor összehordott ezúttal is, amit csak lehetett — han­gyaszorgalommal. Még Ná­polyba is elutaztak, csakhogy teljesítsék az egyik tizenéves kívánságát, a Pusztai Laci­ét, aki azt kérte, hogy talál­kozhasson a Nápoly csapatá­nak csillagával, az isteni Di- egoval. És láthattunk sok más hírességeket, főleg a könnyűzene világából, mint­ha a tizenévesek gondolatai, vágyai csak körülöttük fo­rognának — ezt sugallta a mindenáron, főleg témájá­ban népszerűséget hajszoló összeállítás. Akadt öncélú bolondos ötlet is nem egy, kár lenne részletezni, hisz akkor fel kellene sorolni a különböző biztosító cégeket is, amelyek jócskán szerepel­tek ezen a kívánságműsoron. V. M. Egy kellemes operaest Szolnokon Flotow: Márta c. műve a Népszínház előadásában Jelenet a megérdemelt sikert aratott előadásból (Fotó: Hargitai) Csobánkán, Úcsán, Szolnokon és Debrecenben Katonai pálya­választási tábor A korábbi évek gyakorla­tának megfelelően az idén is megrendezi a Honvédel­mi Minisztérium a katonai pályákra irányító táborokat. Csobánkán, Öcsán és Szol­nokon július 25-től 30-ig, Debrecenben augusztus 8-tól 13-ig több száz középiskolás és szakmunkástanuló ismer­kedhet a katonai pályákkal. Az egyhetes ingyenes prog­ram alatt a fiatalok bete­kinthetnek az egyes foglal­kozások szakterületeinek munkájába. A részt venni szándékozók június 10-ig jelentkezhetnek Takács Andrásnál a tiszali- geti KISZ-táborban vagy te­lefonon a 17-331-es számon. Pályázat pedagógusoknak A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete pályázatot hirdet felsőoktatási intézményben képesítést szerzett, a közok­tatásban vagy a művelődés- ügyi igazgatás területén dol­gozó tanárok részére, szak­mai fejlődésük elősegítésé­re az 1988/1989. tanévben. A tanárok kutatómunká­ban való foglalkoztatása — munkaviszonyon kívül — megbízásos (fizetett szerző­déses) jogviszony alapján történik és általában 1 évre szól. Díjazásuk havonta 1000 forint. A szerződés le­jártakor benyújtott írásbeli beszámoló alapján a végzett munka eredményességétől függően a Magyar Tudomá­nyos Akadémia jutalmaz­hatja tevékenységüket. A kutatási megbízást nyert pedagógus kutatási feladatát az ATOMKI igaz­gatója határozza meg. A megbízás célja elsősorban az oktatás színvonalának emelése a modern kutatás módszereinek, szemléletének és eredményeinek megis- megrése révén. Az eredmé­nyes munkához a feltétele­ket az ATOMKI laboratóri­umaiban biztosítják. A pá­lyázathoz csatolni kell a munkahely vezetőjének ja­vaslatát, amelyben az igaz­gató vállalja heti egy sza­badnap biztosítását is. A ha­táridő: 1988. június 30. Hétfőn este hangulatos operaelőadás részesei lehet­tek a Szigligeti Színházban azok a zenerajongók, akik az operákat nemcsak hallgatni, de nézni is szeretik. A mű­soron ezúttal Friedrich von Flotow Márta c. operája sze­repelt. A mű bemutatója 1847-ben volt Bécsben; amit a közönség és a kritika egy­aránt rendkívül meleg ün­nepléssel fogadott. A „Már­ta” eljutott a világ legtöbb operaszínpadára, népszerű­sége máig sem csökkent. En­nek oka Flotow zenéjének kedves közvetlensége, a fül­bemászó melódiák sokasága — mindez kissé érzelgős ro­mantikával fűszerezve. Az operát mindmáig megőrizte a porosodástól a frissen pezsgő, -eleven muzsika. Az eredetileg négy felvo- násos darabot ma már — né­hány, zeneileg nem jelentős részlet elhagyásával — há­rom felvonásra tagolva ad­ják elő. A történet Rich- mondban játszódik Anna ki­rálynő uralkodása idején (a XVIII. század elején). A né- metesen érzelmes mese ke­cses, franciásan hajlékony dallamok segítségével szólal meg. Ügyesen megtervezett jelenetek frissen pergő, szel­lemes ritmikájú együttesek­kel váltakoznak benne. Az opera átgondolt, arányos szerkezetű. Mindemellett hálás magánszólamok (első­sorban a Lady és Lyonell dallamai) fokozzák a mű népszerűségét. Mint minden utazó társu­latnak, a Népszínház együt­tesének is az első nehézsé­geit az jelenti, hogy alkal­mazkodnia kell az adott — és folyton változó — körülmé­nyekhez. A második: korlá­tozott létszám, mely a mű­vekben szereplő együttesek (kórus és zenekar) összeállí­tását meghatározza. Ezen az estén a kis létszámú kórus kitűnően ellátta szerepét: sem hangerőben, sem a lát­ványosságban nem hagyott hiányérzetet. A zenekar kis létszámával, a kissé cingár- hangú szólamokkal viszont nem mindig tudta betölteni feladatát. A kosztümök han­gulatosak voltak. A díszlet megfelelő megoldása az uta­zó színtársulatok egyik leg­nagyobb gondja, mégis meg­lehetősen egyhangúvá tették a látványt az egész opera alatt látható fák, olyan je­lenetekben is, ahol azoknak semmi funkciója nem lehe­tett (pl. Plumkett otthoná­ban). Ugyanígy zavaróan ha­tottak a mozgatható kapuk is, melyek szintén több jelenet­ben voltak láthatók. Különö­sen a III. felvonásban tűnt meglehetősen didaktikusnak a kétféle kapu egyesítése. A Bodnár László karmes­ter által jól összefogott és irányított operaelőadásból különösen emlékezetes ma­rad a közönség számára a Lady és Lyonéi első felvo­násbeli duettje, a két női fő­szereplő és Lord Tristan ter- cettje, a vásári jelenet és Lyonéi áriája. A második felvonásból a nyitókvartett, Márta és Lyonéi duettje és a zárójelenet, a harmadik felvonásból a sördal, a va­dászkórus, Lyonéi áriája, és a finale aratta talán a leg­nagyobb sikert. A Kertész László érdemes művész rendezte előadás fő­szereplői méltán arattak megérdemelt sikert. Zöld Il­dikó szép hangjával, kifo­gástalan énektechnikájával mint címszereplő, a bájos Kovács Beatrix Nancyként — gondos szerepformálá­sával megbízható szólamtu­dásával, a Buffo-szerepköré- ben otthonosan mozgó, kel­lemes hangú Jánosi Péter Plumkett szerepében, és a Lyonéit alakító Gergely Csa­ba nagy vivőerejű bel-canto hangjával emlékezetes él­ményt nyújtottak a közön­ségnek. A legjobb epizódsze­replő címét ezen az estén a richmondi bírót alakító Toldi Nagy Miklós, a legjobb színészi teljesítményért jár ró tapsot pedig a Lord Tris- tant megszemélyesítő Zsuzsa Mihály érdemelte ki. Szathmáry Judit Postafiók *'88 Vetélkedőnk első — leve­lezés részé­nek — végére értünk. Azok a csapatok, amelyek mind a hat fordulót helyesen oldották meg és megfejtésük be is érkezett, június 3-án, 16 órától váro­si elődöntőkön vesznek részt, abban a városban, ahová megfejtéseiket beküldték. Akiknek ez nem sikerült, azoktól elbúcsúzunk, de sze­retettel várjuk a döntő kö­zönségeként (június 10-én, 16 órakor az MMIK nagy­termében). Minden játszó csoport az utolsó levelezés forduló értékelése után pos­tán értesítést kapott. Az egyénileg játszók he­lyes megfejtői között a Szol­nok Megyei Néplap sorsol díjakat. Szeretettel várjuk őket is a döntő közönsége­ként, ahol a műsoros játé­kon még apróbb meglepeté­sekben lehet részük. A további fordulókhoz a közölteken túl a Mezőgép Vállalat, a Stzonlok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, az Ideál Kereske­delmi Vállalat és a Jászkun Volán Vállalat ajánlott fel díjakat. Köszönjük. Kérjük, a játék végezté­vel „levelezzenek” tovább­ra is velünk, írják meg vé­leményüket, javaslataikat mint ahogyan ezt már sokan tették —, hogy az elkövet­kező időben e segítséggel játszhassunk újra. A hatodik forduló helyes megfejtései: 1. Lehel kürt­je, Jászberény, Jász Múze­um, 2. Innováció — újítás (lat), 3. Ibsen; Nóra, 4. Igaz­ságszolgáltatás, 5. Imperiál, szükséges betű: I; összeál­lítható szó: BRIGÁD. Nyertes csapatok: Dobó Katica, Áfész, Kunszent- márton; Delta, Mezőgép V., Szolnok; Optima munkakol­lektíva, Szolnok; November 7., Béke Tsz, Zagyvarékas, Április 4., TITÁSZ, Tisza- földvár; Május 1., MAGÉV, Szolnok; Társadalmi veze­tőség, Műv. ház, Zagyvaré­kas; Április 4., Sütőipari Vállalat. Slzolnok; Jusztícia, Jászkun Volán, Szolnok; Kandó Kálmán, SZMV. Tö- rökszentmiklós; Kandó Kál­mán, TITÁSZ, Karcag; Vö­rösmarty Mihály. BHG. Kar­cag; Győzelem, GVM, Kar­cag ; Tyereskova, Áfész, Karcag; Olimpia, SZIM, Karcag; Che Guevara, SZIM, Karcag; Fáklya, KAEV, Mezőtúr; József At­tila. KAEV, Mezőtúr; Lenin, Kontakta, Mezőtúr; Április 4. Tisza .Cipőgyár, Mezőtúr; Gondolkodó, Túrkeve; Könyvtár, Kisújszállás; Bé­ke és barátság, Jászapáti Posta; EGK, Jászkisér. Egyéni nyertesek: (Helyes megfejtések 6 fordulón ke­resztül) : Barta Elekné Ci­bakháza; Huszár László Ci­bakháza; Pintér Mártonná Kunszentmárton; Csípés Istvánné Törökszentmiklós, Papp Éva Törökszentmik­lós; Hegedűs József Sízajol; Kupái Lajos Tiszafüred; Lovász Sándor Szolnok; Ferge Kálmán Tiszafüred; Bunditiné Kozma Éva Szol­nok; Boda Ferenc Szolnok; Boda Sándor Kunhegyes; Török András Szolnok; Ve­zér Péterné Szolnok; Papp Sándor Szolnok; Szűcs Gyu­la Heves; Szőlősi Jánosné Karcag; Fűzfői László Me­zőtúr; Vígh Imréné Jászbe­rény; Vígh Imre Jászberény; Knár Julianna Jászberény; Móri Ilona Jászberény; Be- riényi Vince Jászberény; Majzik Dezső Jászberény; Frikk Anikó Jászapáti; Fo­dor István Jászjákóhalma; Kisnémeth Imréné Jászbe­rény; Kovács Zoltán Jász­berény; Nagy Péter Pál Jászapáti; Nagypál Istvánné Jászapáti; Mézes Anna Jász­jákóhalma; Szabó Lajos Túrkeve; Nagy István Túr­keve; if j. Simon József Túr­keve; Simon Józsefné Túr­keve; Juhász Lajosné Túr­keve; Gyenes Gyuláné Túr­keve; Szentpéteri Istvánné Kisújszállás; Nagyné Náná- si Mária Kisújszállás. Nyári nyelvtanfolyamok Nyelvtanfolyamokat szer­vez a 8—18 éves fiatalok számára a TIT megyei szer­vezete júliusra és áugusztus- ra. amikoris az idegen nyel­vekkel való ismerkedést össze lehet kötni múzeum- látogatással, játékkal, stran­dolással. Az általános iskolák alsó- és felső tagozatosai számára angol és német kezdő, illet­ve haladó tanfolyamot indí­tanak július 4 és 22. vala­mint augusztus 1 és 19 kö­zött, napi 3 órában, csopor­tonként tizenöt résztvevő­vel. A középiskolások ugyan­ilyen tanfolyamon vehetnek részt. Ezen kívül július ne­gyedikétől — azok számára, akik már legallább középfo­kon ismerik a német nyel­vet —, napi két órás társal­gási lehetőséget biztosít a TIT. Ezt a továbbképzésnek is beillő foglalkozást egy, az NDK-ból -érkezett nyelvta­nár vezeti. A tanfolyamok­ra június 10-ig lehet jelent­kezni Szolnokon, a TIT me­gyei szervezeténél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents