Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
1988. JÚNIUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Megpróbáltuk, valamit segítettünk EGY NAP A CSALÁDGONDOZÓKKAL Kilenc óra van, a család- gondozók már túl vannak a megszokott esetmegbeszéléseiken. A Családsegítő Központ emeleti szobájában egy anya várakozik gyermekével. A pszichológushoz jöttek. Közreműködésével, valamint orvosi és jogi szaktanácsadással egészül ki a pedagógus, a cigány családgondozó, a védőnő és az egészségügyben jártas munkatársak komplex gondozói tevékenysége. Ki a következő? Az egységes szemlélet nélkülözhetetlen, ez már az első helyszínen is tapasztalható, ahová a vezetővel megyünk. A család ismerős, utcanév sem kell. A gépkocsi- vezető rábólint, indulhatunk. Mikrobuszunk pár perc múlva kopott földszintes épület előtt fékez, s a szomszédok kíváncsi tekintete követ, amikor 'belépünk a kapun. Szerencsére akkor is nyitva van, ha a gyerekeknek futniuk kell valamelyik borgőzös családtag elől. Az udvaron a babakocsiból szurokfekete szemek mosolyognak vissza... Két szobában immán három generáció él együtt, mégsem csak a szűk lakás az oka, hogy nem az iskolás olvasókönyvek főzőcskéző nagyija és férje, a pipázó ősz hajú bácsi lakik ott. Az utóbbi most máshol tanyázik, a másik pedig hol otthon, hol a kocsmában van. Az alkohol, már egy életre elégtételt vett a gyermekeken. Az örökletes terhet tovább tetézi a környezet, melyben az italtól eltompult agy anyának és nagymamának tartja magát. Lehet, hogy nála alkoholelvonó kezelést kell kezdeményezni. A felnőtt leány a csecsemő mellett, férje nem dolgozik. Ha itt találnánk, a családgondozó már most tudna munkahelyet ajánlani. Mielőbb beszélni kell vele, meggyőzni .elvégre mor.t már nemcsak magáért felelős. A legjobb megoldás magától érthetődének tűnik: a fiatal családot ki kell emelni innen, míg az egészséges kicsiben nem rögzül a torz minta, és nem okoz nehe- , zen gyógyuló lelki sebeket e „családi kör”. Az világos, hogy több éves várakozásra nincs idő, marad tehát az albérlet, még akkor is, ha nem lesz könnyű megfelelőt találni. Addig — és azután is — folytatni kell a rendszeres látogatást, tanácsadást, hogy a család sorsa megnyugtatóan rendeződjék. Amikor visszatérünk, vékony dongájú fiatalember nyit be az irodába. Mint megtudom, pár hónappal ez- r előtt jött vissza az alkoholelvonó kezelésről, jószerével senkihez sem fordulhatott, amikor felkereste a Család- segítő Központot. Elvált, szülei elfordultak tőle. Kapcsolatai megszakadtak, ösz- szekuszálódtak. A beilleszkedéshez, újrakezdéshez kölcsönt kért, itt ajánlottak munkahelyet is. A pénzt részletekben fizette vissza. Ruhája rendezett, keze már nem remeg. Időnként pár percre visza-visszalátogat, de már nem az anyagiak miatt, mert az őszinte ‘beszélgetés immár nagyobb segítség: támasz. Itt elfogadják olyannak, amilyen, s nem minősítik magatartását, „csak” az életvezetés helyes útját akarják megmutatni. Túl szép lenne, ha mindig ilyen elégedetten tehetnék félre az összegyűlt feljegyzéseket. Kárba veszett energiák, kudarcok ugyanúgy velejárói ennek a hivatásnak, mint a sikerek. Kimondatlanul, de minden eset mögött ott bújkál a meg‘ nyugtató, sokszor csak vigasztaló érzés: megpróbáltuk, valamit segítettünk. Az elhanyagolt udvarnál, a koszos lakásnál már csak a tarkára színezett panaszáradat a feltűnőbb egy újabb helyszínen. Ügy tűnik, hogy a nehézségeknek valamiféle külső oka van, mert mi más lehetne, ha az élettárs, a családapa már egy éve egy helyen dolgozik, és a lakásigénylés is több hónapos? Közben jelenlegi életkörülményeik vitathatatlan meghatározottsága mellett ott a két karonülő csecsemő. Először jár itt család- gondozó. A körzeti védőnője egy hete jelezte, hogy az apa keresetéből nem tudják a gyermekeket eltartani, az albérletet fizetni. Félő, hogy nem maradhatnak itt. Eredmények és próbálkozások Lakatos Ferencné — volt védőnő — az anya személyi igazolványát lapozza, a környezettanulmányon a család kérése, igénye, közölnivalója szöveg után beírja a legelső — mint kiderül, a legfontosabb — szót: lakás. — A kérést továbbítjuk, támogatjuk, de ezenkívül más lehetőségünk nincs. Nem vagyunk hatóság — tisztázza a helyzetet. Ezt tudják ők is.'A hangnem, ha szenvédélyes is, nem követelőző. Majd hozzáfűzi a családlátogató: — Megkérjük viszont a GYES-t méltányosságból. Holnap tessék bejönni hozzánk. írja alá a kérvényt, s utánanézünk, hol tudnánk másik lakást találni. A család életviteli problémáinak megoldásához adnak majd további segítséget. A Családsegítő Központ persze nem hivatal, de az állami, társadalmi szervekkel, oktatási' és egészségügyi intézményekkel nélkülözhetetlen a rendszeres kapcsolata. Különösen akkor, ha a gondozott családokat már jól ismerik a tanács gyámügyi- és szociálpolitikai csoportjainál. Nemcsak a tapasztalatokat cserélik ki, vagy új családokról, konfliktushelyzetekről szereznek tudomást, hanem a leginkább húsbavágó témát, a segélyezést is összehangolják, ugyanis nem ritkák az azonos nevek. A párhuzamos anyagi juttatások a kívánt céllal ellentétes hatással járhatnak, mert a változtatás, a kilábalás akarata sokszor alábbhagy, míg a dolog nélküli, kérő kéz marad. A síneken keresztül kell mennünk, hogy eljussunk H. Gizella városszéli albérletébe. A kis alsóépület belseje gondos, rendszerető lakót sejtet. Családgondozó kísérőm is elégedetten néz körül, az egyik ágyat és a szekrényt ők adták ingyen, de jutott a kisfiúra ruha is. Több mint egy éve ismerik a családot. Amikor felkeresték a Beloiannisz úti intézményt, körülményeikre a „hátrányos” csak enyhe jelző lett volna. Az anya házassága zsákutcába jutott, gyermekét egyedül nevelte, s ha nem volt betegszabadságon, takarítónői keresetéből fizette az albérletet, ahol az állandó veszekedések miatt sem neki, sem a kicsinek nem volt nyugta. Legelőször lakásügyben kért tanácsot, de a családlátogatáskor az is kiderült, hogy az otthonhoz jutást abban a környezetben nem lehet kivárni. Az új albérletet a gondozó ajánlotta, táppénzből, árvaellátásból és családi pótlékból szorítja ki az anya a rávalót. Bár segélyre nem számított, helyzetén csak így lehetett könnyíteni. Munkahelye is támogatja, jóllehet sokat van távol. Nem telik el év kórház, műtét nélkül. Ilyenkor a gyermeket családnál helyezik el, erre jelentkezőkből szerencsére nincs hiány. Köszönöm, jobban vagyunk! A segítség nem volt hiábavaló. Zökkenőkkel, de életük kiegyensúlyozottabbá vált. — A férjem nagyon szerette az italt, elváltunk. Most csak ketten vagyunk a fiammal, de jobb ez így. A házinénivel jól kijövök, s ha minden igaz, a tanácsi kiutalásra sem kell sokáig várnom — mondja, s órádnak belőle a zavarba ejtő köszönömök. Ilyen is van. Ha ok közül csak ez az egy, már megérte. Megelőzés, okfeltárás, krízishelyzet megoldása, meggyőzés, gondozás. 'A kívülállónak, a bajba jutottnak — legyen az egyedülálló vagy családos, fiatal vagy idős ■ annyit jelent: működik egy intézmény, ahová tanácsért lehet fordulni, ahol problémáikra választ, segítséget, jó szót kaphatnak. A jelentkezők egyre többen vannak, eredményesebb a „felderítő’ munka is; szaporodnak a feljegyzések. Szurmay Zoltán A Holdex Szervező és Szolgáltató Kisszövetkezet a Fejér megyei Kő- szárhegyen létesített gyeriya- üzemet, főleg nyugati megrendelők részére készít díszgyertyákat és díszfáklyákat. Jelenleg az üzemi próbák folynak, de az első szállítmányukat május végén már elindították Dániába. Az üzemben évente mintegy 14 millió gyertya illetve díszfáklya gyártását tervezik (MTI fotó: Ka- báczy Szilárd) Talán már a végleges megoldás _____________________________________„ V árkonyban újra gazdát cserélt a ^Magnezit” A Szolnok Megyei Néplapban közel egy évvel ezelőtt írtunk utoljára a Tisza- várkony határában lévő. a Magnezitipari Művek által eredetileg úgynevezett színtér magnezit kísérleti gyártására épült üzemről. Akkor arról számoltunk be, hogy bár a csaknem két évtizede kezdett technológiai kísérletek sikerrel zárultak, a piaci viszonyok változása és a megkívánt beruházás drágasága miatt a budapesti vállalat nem tartja érdemesnek (erre egyedül pénzesem lett volna) a korábban tervezett . nagy kapacitású magnezitgyár megépítését. A ti- szavárkonyi üzemet eladta. A vevő, a Mester-Glóbusz Termelésszervező és Kereskedelmi Leányvállalat csak az üzemet vette meg, és úgy tervezte, hogy a megfelelő technológia birtokában a hazai papíripar részére készít, eddig csak importból származó úgynevezett preci- pitólt krétát. A ^.Magnezit” még megmaradt várkonyi dolgozói Tiszacarb néven kisszövetkezetet alakítottak, és az üzem technológiai berendezésein ők dolgoznak a Mester-Glóbusznak — bérmunkában. A tavaly nyár óta eltelt hónapokban csak arról kaphattunk hírt, hogy a preci- pitált kréta kísérleti gyártása sikeres volt — látványos változást, pezsgő üzemi életet nem tapasztalhattak az arra járók, a kísérlet óta (mint már évek óta) szinte mindig álltak és rozsdásodtak az ottani gépek. Nem régiben azonban az a. hír röppent fel, hogy a várkonyi üzemet ismét eladják; mert a Mester-Glóbusz nem lát elég jó üzletet ebben a vállalkozásban. A hír igaznak bizonyult, és a Néplapnak már az új gazda, a MI+TI Center Termelő és Kereskedelmi Kft ügyvezető igazgatója, Tomics Ernő nyilatkozott is terveikről. (A korlátolt felelősségű társaságot az év elején az Általános Érték- forgalmi Bank, a budapesti Mentor Kisszövetkezet és magánszemélyek alakították.) Az igazgató elmondta, hogy a Mester-Glóbusszal a múlt héten kötötték meg az üzem megvételéről szóló szerződést. A következő hetek legfontosabb feladata a már korábban megkezdeti felújítási és átalakítási munkálatok alapos meggyorsítása. a gépek működőképessé tétele, valamint a hiányzó kiegészítő berendezések felszerelése. Terveik szerint a próbaüzem szeptemberben kezdődhet. Mit fognak gyártani? Legelőször is a már említett precipitált kréta üzemszerű előállítására készülnek fel, pontosabban az idén csak e termék egyik, a papíriparban töltőanyagként használt változatával foglalkoznak: a tervek szerint az év végéig ebből 2000 tonnát szállítanak a Szolnoki Papírgyárnak. A más szemcseméretű, papíripari mázolóanyagok előállításához használt krétát várhatóan jövőre kezdik készíteni. A későbbiekben azonban az üzem feladata nem csak a krétagyártás lesz, a kft tervei között sokkal szélesebb szervetlen vegyipari profil kialakítása szerepel. Ezekről az elképzelésekről azonban Tomics Ernő, az „üzleti érdekek védelme miatt” többet nem árult el. Az MI+TI Center már nem dolgoztat a Tiszacarb- bal bérmunkában, a napoK- ban a tagság döntött is a kisszövetkezet felszámolásáról. Az egykori tagok azonban valamennyien tovább dolgozhatnak az üzemben végzettségüknek megfelelő munkakörben, hiszen szükség van a technológiát ismerő szakemberekre — mondta a kft ügyvezető igazgatója. Sőt, például vezetői munkakörökbe jól képzett, új embereket is felkeli venni. A későbbiekben pedig a létszám növelése 4 társaság terve. Persze akkor, ha elég megrendelést kapnak. Kecskés Ferenc, a megszűnt kisszövetkezet elnöke szerint az eddigi ismeretek alapján a MI+TI Centerhe.z „átlépő” húsz-egynéhány ember anyagilag megtalálja számítását. „Persze sok minden július elsején, a munkakörök meghatározásakor, a munkaszerződések megkötésekor dől majd csak el” — tette hozzá. Most mindenesetre újra reménykednek az üzemben: hátha végre tényleg lesz biztos, az üzem és az ott dolgozóknak távlatokban is megélhetést biztosító munkájuk. V. Sz. J. Javítóbázis Kenderesen Szárnyra kapott a repülőgépes szolgálat A célszerűen kialakított mezőgazdasági repülőgép az egyik legtermékenyebb munkaeszköz, mert viszonylag magas üzemeltetési költségeit bőven kárpótolja az a tény, hogy gyors, jó minőségű és hatékony munkát lehet vele végezni. Hazánkban az ötvenes évek elején kezdődtek a kísérletek, s 1959-ben már önálló vállalatot is létrehoztak, amely 1975-től mint a MÉM Repülőgépes Szolgálata tevékenykedik, s munkájuk ma már kétségkívül meghatározó a magyar mezőgazdaságban. Erre példa, hogy a mintegy ezerötszáz dolgozót foglalkoztató cég évente 5 millió hektár területet művel, és 113 repülőgépes brigádjuk dolgozik szerte az országban. A hatékonyság további növelése érdekében a szolgálat négy területi központjában — Budaörsön, Nyíregyházán, Kaposvárott és Kenderesen — utóbbi esztendőkben nagyarányú szakosodás, profiltisztítás történt. Ennek eredményeként ma már például Kaposváron az AN—2- es, Budaörsön pedig egy másik repülőgéptípus, a K— 26-os külföldi nagyjavítását végzik. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az említett két helyen csehszlovák, lengyel, jugoszláv, bolgár és az NDK-beli mezőgazdasági repülőgépek nemzetközi javítóbázisát alakították ki. Nyíregyházán a cég saját repülőit javítják, a kendere- si területi központnak pedig fő feladata a szolgálat gép- járműparkjának — autóinak — az AN—2-es és az M—18-as — közismertebb nevén a Dromedár — repülőgépek mezőgazdasági berendezéseinek — permetezőinek, műtrágyaszóróinák — javítása, sőt alkatrészeket, új szerkezeteket, gépeket, berendezéseket is gyártanak ott Tavaly óta pedig már a műszaki fejlesztéssel is önállóan foglalkoznak Kenderesen. E tevékenység eredményei ma már fellelhetők. jelenleg már gyártják is azt az általuk kifejlesztett ULV típusú, kevés vízzel működő permetezőberendezést, amely a magyar mezőgazdaság igényeinek legjobban megfelel, s ezzel megvalósítható a vegyszerek gazdaságos, környezetkímélő kiszórása. Ilyen berendezésekkel végzik egyébként a szúnyogirtást is, s ma már ezekből Kenderesen készítenek any- nyit amennyi a hazai igényeket bőven fedezi, sőt exportra is jut belőlük. Főleg Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Lengyelországba és a Szovjetunióba szállítanak permetező berendezéseket. Köztudott, hogy a repülőgépes szolgálat főleg szovjet és lengyel gépekkel, berendezésekkel dolgozik, melyeknek javítását Kenderesen végzik. Nehezíti az ott dolgozók munkáját, hogy kevés alkatrész áll rendelkezésükre, így kénytelenek azok túlnyomó részét saját maguk gyártani. Ez önmagában sem kis feladat, de ugyanakkor — mint már említettük — kész berendezéseket is készítenek a kenderesiek. így például a minőségi munkavégzés érdekében a heli- kopterparkuk mintegy háromnegyed részét ők látják el saját gyártású műtrágyaszórókkal, amelyek takarékos üzemeilésűek és egyenletesebben lehet velük teríteni a hatóanyagokat. Nemrégiben elkészítették azokat az AN—2-es és M—18-as repülőgépekre szerelhető forgó műtrágyaszórókat és permetező berendezéseket, amelyek hidraulikus hajtásúak. Ez annyira újszerű megoldás, hogy a berendezések szabadalmaztatása most folyik. De nemcsak ilyen szerkezeteket gyártanak Kenderesen, hanem minden olyan berendezést — így például repülőgépmotor-melegí- tőket, permetléfeltöltőket — amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne a repülőgépes mezőgazdasági tevékenység.'- A MÉM Repülőgépes Szolgálat Kenderesi Területi Központjának tevékenysége kihat összességében a cég mindennapi munkájára, hiszen segítheti vagy hátráltathatja a feladatok elvégzését. Ezzel tisztában is vannak, s mint Szíjártó László, a területi központ igazgatója beszélgetésünk végén megjegyezte — mindent megtesznek az eredmények javításáért. Annál is inkább, mert, mint megtudtuk, 1 óra kiesés 10 ezer forintos kárt jelent a cégnek. N. T.
