Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-30 / 155. szám

Nyári ülésszak a Parlamentben - Napirenden a máit évi költségvetés végrehajtása Szavaz az Országgyűlés június 29-én, a nyári ülésszak első napján (Folytatás az 1. oldalról) 46. vk.), Z sigmond Attila (Budapest, 5r vk.), Filló Pál (Budapest, 18. vk.),. Vida Miklós (Budapest, 23.vk.), Schmidt Ernő (Vas m., 10. vk. és Juhász Ferenc (Buda­pest. 62. vk.). A képviselők javaslatokat tettek többek között más személyek jelölésére, kettős vagy többes jelölésre, illet­ve a szavazás elhalasztására, továbbá az ajánlásban sze­replő képviselők részlete­sebb bemutatkozására. Ez utóbbi kérésnek eleget téve emelkedett szólásra Stadin- ger István és Horváth La­jos. Röviden ismertették életpályáik, főbb szaka­szait képviselőtársaiknak. Ezután az elnöklő Cser- venka Ferencné szavazásra tette fel a kérdést: elfogad­ja-e az Országgyűlés, hogy a két jelölt ügyében most szülessék döntés. A képvise­lők J.7 ellenszavazattal, 16 tartózkodással emellett dön­töttek. Ezt követően titkos szava­zásra került sor. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Köpeczi Bé­la állami díjasnak, művelő­dési miniszternek a szocia­lista művelődéspolitika meg­valósítása érdekében kifej­tett sok irányú államigazga­tási, tudományos és közmű­velődési tevékenysége elis­meréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság babér- koszorúval ékesített Zászló­rendje » kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke, Kállai Gyu­la, a Hazafias Népfront Or­A pénzügyminiszter elöl­járóban emlékeztetett arra, hogy a kormány stabilizációs munkaprogramját tavaly fo­gadta el az Országgyűlés, két törvény megszületésé­vel valóra vált az adóreform első része, megkezdte műkö­dését a kétszintű bankrend­szer. E lépések is világosan kifejezik, hogy a kormány­nak határozott szándéka a gazdasági, társadalmi fejlő­dést szolgáló reformpolitika következetes megvalósítása — hangsúlyozta. — Az 1987-es folyamato­kat csak e szándék egészébe ágyazva értékelhetjük. A gazdasági fejlődés összessé­gében kedvező képét több tekintetben beárnyékoló mellékhatások csak a jövőt építő törekvésekkel együtt érthetők meg. Az előző két év erőteljes romlásához képest 1987-ben a gazdasági, pénzügyi folya­matok több fontos területen javultak, erőteljesen nőtt a népgazdasági összjövedelem; csökkent az állami költség- vetés deficitje; mérséklődött a nem rubelelszámolású áruforgalmi és fizetési mér­leg hiánya. Jobb minőségi mutatók Nem volt azonban elég erőteljes a változás. A szük­séges fordulatot még nem értük el. Kevés volt a kény­szer arra, hogy a vállalatok a magasabb követelménye­ket támasztó piacokon érté­kesítsék termékeik növekvő hányadát. Nem változott a kívánt mértékben a gazda­ság szerkezete, az export ja­vulása, a gazdaságtalan ter­melés visszaszorulása. A ter­melés minőségi mutatói va­lamivel jobbak az előző évi­nél. de nemzetközi összeha­sonlításban nem lehetünk elégedettek. A népgazdasági jövedelem (a GDP) összehasonlító áron 3 százalékkal, folyó áron az elmúlt két évi lassú bővülés után 1987-ben 12,4 százalék­kal növekedett, ám a jöve­delmek növekedésének kö­zel háromnegyede áremel­kedésből származott. A gyors termelői áremelkedés mö­gött nagyrészt magas terme­lési költségek, alacsony ha­tékonyság, esetenként pa­szágos tanácsa elnöke és Ka­tona Imre. az Elnöki Tanács titkára. Az Országgyűlés által újonnan megválasztott Poszgay Imre állammi­niszter, Czibere Tibor művelődési miniszter és Kulcsár Kálmán igaz­ságügyminiszter — a ta­nácskozás szünetében — Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette a hi­vatali esküt. Az esküté­telen jelen volt Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt fő­titkára, a Miniszterta­nács elnöké. Kállai Gyu­la, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Pesta László jegyző is­mertette a választás ered­ményét. Elmondotta, hogy dr. Tóth Károlyt 342 szava­zattal 11 ellenében, Viczián János 338 szavazattal 16 el­lenében választották meg képviselőnek az országos listán. Bejelentette. hogy Stadinger Istvánt 222 sza­vazattal 129 ellenében az Or­szággyűlés elnökévé, Hor­váth Lajost pedig 314 sza­vazattal 129 ellenében az Or­szággyűlés alelnökévé meg­választotta. Sarlós István, Köpeczi Bé­la és Markója Imre röviden megköszönte azt a bizalmat, amellyel a képviselők mind­végig támogatták tevé­kenységüket. Stadinger István kért szót ezután. Maga és Horváth La­jos nevében köszönetét mondott a képviselőknek. Elmondotta, hogy munkáju­kat az alkotmányosság szel­zarló gazdálkodás és gyenge követelményeket támasztó belső piac húzódik meg. A jövedelemképződés és -felhasználás összhangja 1987-ben sem jött létre. Az összhanghiány azonban a korábbi évekétől eltérő mó­don következett be. 1985— 86-ban a belföldi felhaszná­lás lényegében megfelelt a tervezettnek, a jövedelem- bővülés lényegesen elmaradt a számítottól, 1987-ben vi­szont a jövedelemképződés meghaladta az előirányzatot. Erős lendületet vett viszont, több mint 12 százalékkal emelkedett a beruházási Cé­lú pénzköltés, és a tervekkel ellentétben nem csökkent, hanem számottevően — re­álértékben mintegy 3 száza­lékkal — nőtt a fogyasztás is. Ezért a jövedelemképző­dés gyors bővülése sem volt elégséges ahhoz, hogy ellen­súlyozza a belső felhaszná­lás élénkülését. Az év köz­ben hozott, főként az elosz­tást érintő központi kor­mányzati intézkedések a kialakuló folyamatokat már csak részben tudták befolyá­solni. A végeredmény: a számítottnál gyorsabb jőve-, delembővülés ellenére nem rubelelszámolású kereske­delmünkben a tervezett ki­viteli többlettel szemben be­hozatali többlet keletkezett, a fizetési mérleg hiánya 846 millió dollár lett. Az 1986. évi eredmények ae 1987. évi állami költség- vetés összeállításakor feltéte­lezettnél rosszabbak lettek. A gazdasági folyamatok az év első hónapjaiban sem javultak. A kormány szá­mos intézkedést hozott már az év elején, majd később is Egyidejűleg intézkedések születtek a gazdaság sze­lektív élénkítése, ezen be­lül elsősorban a gazdaságos export bővítése érdekében. Ezek közé tartozik az álló­eszközök gyorsított leírásá­nak engedélyezése, a ki­emelkedő hatékonyságú vál­lalatoknak engedélyezett nyereségadó-kedvezmény, a forgóalap kötelező feltölté­sére vonatkozó adminisztra­tív előírások eltörlése, a forintnak a konvertibilis va­lutákkal szembeni kétszeri leértékelése. A cél tehát az lemében és a képviselői kol- legalitás szerint fogják vé­gezni. Pozsgay Imre állammi­niszter röviden megköszönte a „megtisztelő és megterhe­lő bizalmat”. Elmondotta, hogy az egyik legfontosabb feladata lesz a kormány ne­vében építeni azt az együtt­működést, amely a törvény­hozó és végrehajtó hatalom között nélkülözhetetlen. Kulcsár Kálmán igazság­ügyminiszter arról szólt, hogy az ország jelenlegi helyzetében a jognak és a jogalkotásnak önmagában is nagy jelentősége van a po­litikai folyamatok és a gaz­dasági fejlődés támogatásá­ban. Megköszönte a képvi­selőknek, hogy lehetővé tet­ték számára a részvételt eb­ben a nehéz feladatban. Czibere Tibor művelődési miniszter hangsúlyozta, hogy igyekszik maximálisan meg­felelni annak a kettős fel­adatnak, amelynek célja a közoktatás, a felsőoktatás ügyének előbbre vitele. Az Országgyűlés Straub F. Brúnót és Stadinger Ist­vánt bizottsági elnöki, Hor­váth Lajost pedig bizottsági titkári tisztségéből egyhan­gúlag felmentette. A meg­üresedett bizottsági tisztsé­gek betöltéséről a következő ülésszakon döntenek. Ezt követően Tóth Ká­rolyt — egyhangú szava­zással — az Elnöki Tanács tagjává választotta meg az Országgyűlés. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló törvényjavas­lat tárgyalása. Az expozét Villányi Miklós pénzügymi­niszter terjesztette a képvi­selők elé. a gazdasági folyamatok ked­vezőtlen hatásának tompítá­sára, megszüntetésére, fő­ként a belföldi vásárlóerő szűkítésére, javítva ezáltal a költségvetés helyzetét. E lépések egyúttal az 1987. évi népgazdasági terv főbb cél­jainak teljesítését is szol­gálták. Mint a mostani ülés­szakot előkészítő parlamenti bizottsági viták is rámutat­tak: ez a gyakorlat ismétlő­dik, okát fel kell tárnunk, és gazdaságirányítási, politi­kai intézményrendszerünk korszerűsítése során kikü­szöbölésére kell töreked­nünk. — A költségvetési hiány mérséklésére vonatkozó dön­téseket mindenekelőtt az kényszerítétte ki, hogy kül­ső és belső egyensúlyi hely­zetünk romlásának megálljt kell parancsolni. Figyelem­mel kellett arra is lenni, hogy a számításba vehető külső források mellett már a tervezett hiány is túlzott mértékben igénybe ' vette volna a belföldi hitelforráso­kat, ami viszont a gazdálko­dó szervezetek finanszírozá­sát erőteljesen beszűkítette volna. Ezért kellett az elő­irányzottnál alacsonyabb szintre szorítani a hiányt. A gyakran „költségvetés­centrikusságnak” minősí­tett intézkedéssorozat te­hát gazdaságpolitikai szük­ségszerűség volt. A költségvetési egyensúly javítása érdekében hozott intézkedések a támogatások mérséklését célozták, vagy ha más út nem volt, ár­emelések révén szűkítették a vásárlóerőt és egyben csök­kentették a költségvetés hiányát. volt, hogy a kiugró eredmé­nyeket elérő vállalatokat, szövetkezeteket segítsük, miközben a jövedelemter­meléssel összhangban nem álló hazai felhasználást kor­látozzuk. Szerény — talán a kelleténél kisebb — lépték­kel a lakossági betét- és hi­telkamatok is emelkedtek. A kormány szándéka az volt, hogy az egyensúlyi kö­vetelményekhez igazodó­an a költségvetés hiányát 30—35 milliárd forintra szo­rítsa le. Jelenthetem az Or­szággyűlésnek, hogy ez a tö­rekvés — ha nem is a kívánt alsó szinten, de —■ teljesült. A költségvetés végleges hiá­nya 9 milliárd forinttal ki­sebb a tervezettnél. Csak emlékeztetőül jegyzem meg: tavaly ilyenkor arról kellett számot adni, hogy a hiány több mint a duplája lett a tervezettnek. Többszöri kísérlet ellenére 1987-ben sem tudtuk meg­fékezni a támogatások nö­vekedését. A vállalatok és a szövetkezetek csaknem 213 milliárd forint, nyereséget növelő támogatást kaptak, ami 7 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Ezen felül 18,1 milliárd forintot közvetlenül az alapok kie­gészítésére vehettek igény­be. Bár a nyereség támoga- tástartalma valamelyest mérséklődött, a 80 százalé­kot meghaladó szint igen magas. Minden ésszerűség­nek ellentmond, hogy a vál­lalatok és szövetkezetek több mint fele kap valami­lyen jogcímen nyereségnö­velő támogatást. Az állami költségvetés felhalmozási kiadása 43,5 milliárd forint, a tervezett­hez közelálló volt. Főként, az évközi intézkedéseik hatásá­nak köszönhető, hogy csak szűk körben kellett az elő­irányzatnál több támogatást folyósítani, mindenekelőtt a mezőgazdasági beruházások­ra és a magánerős lakásépí­tésekre. A központi pénzalap első­sorban a termelő infrastruk­túra, az exportbővítő és a fejlett műszaki megoldáso­kat tartalmazó vállalati be­ruházások pénzforrásaihoz járult hozzá. A nagyberuhá­zások mintegy 2,4 milliárd forintos költségvetési terhé- nék több mint a fele az A tanácsok állami támo­gatása 1,5 milliárd forint­tal alacsonyabb az előirány­zottnál. A kieséseket a taná­csok részben takarékosabb gazdálkodással, részben ér­dekeltségi bevételeik növelé­sével igyekeztek pótolni. A lakosságtól és a területü­kön gazdálkodó szervezetek­től eredő bevételeik 11 mil­liárd forinttal lettek maga­sabbak. Végül is a tanácsok összkiadásai 10 milliárd fo­rinttal haladták meg a par­lamenti előirányzatot. A többletet lényegében fejlesz­tésekre fordították. A taná­csokat nagymértékben segí­tette a lakosság társadalmi munkája, ami kereken 20 milliárd forintot tett ki, 25 százalékkal többet, mint az előző évben. A munka jelen­tős hányada a meglévő érté­kek védelmét, karbantartá­sát szolgálta. A társadalombiztosítási kiadások összege 12,6 milli­árd forinttal több az előző évinél, és 2 milliárd forint­tal meghaladja az előirány­zatot is. A túllépés döntően az évközi szociálpolitikai in­tézkedések következménye. Az 1987-es évközi fogyasz­tói árintézkedések miatt a 70 éves és idősébb, valamint a rokkant ellátottak nyugdí­ját, illetőleg a nyugdíjszerű egyéb ellátás összegét év közben többször is emeltük. E körben sikerült az ellátá­sok reálértékét megőrizni. Növeltük a 70 éven aluli el­látottak nyugdíját is, vala­mint a házastársi pótlékot. A családi pótlékot és a csa­ládi pótlékban nem részesü­lő egy gyermekes családok részére fizetett jövedelem- pótlékot év kfe^ben két alka­lommal emeltük. Nőtt a gyermekgpndc^zási segélyben észak—déli metróvonal ter­vezett ütemének megvalósí­tását szolgálta. Közel 500 millió forint jutott a Feri­hegyi repülőtér és a repülés- irányítás fejlesztésére. Cél- csoportos beruházásra több mint 8 milliárd forintot for­dítottak. A költségvetési kiadások között növekvő arányt kép­viselnek a lakossági és a kö­zösségi fogyasztás ~al össze­függő kiadások, illetve tá­mogatások. A költségvetés egyensúlyának javítása érde­kében a költségvetési intéz­mények körében az elmúlt évben csökkentettük év köz­ben a támogatásokat. A ter­vezéskor zárolt tartalékot — a támogatások 3 százalékát — nem lehetett felhasználni, év közben differenciáltan, további több mint 4 milliárd forinttal csökkent a támoga­tás. Mindez az áraik növekedé­sével párosulva az intézmé­nyi előirányzatok reálértéké­nek visszaesését okozta. Kü­lönösen azok az egészség- ügyi, szociális, oktatási és az igazságszolgáltatási intéz­mények kerültek nehéz hely­zetbe, amelyeknél a mérsé­kelten bővülő vagy éppen csökkenő állami pénzeszkö­zöket nem, vagy nehezen lehet vállalati, esetleg la­kossági pénzeszközökkel ki­egészíteni. Ügy yéljük, hogy 1989-től az oktatási és a ku­tatási-műszaki fejlesztési te­rületen javítani kell az el­látás színvonalát, az egész­ségügyi ellátás reálértékét pedig meg kell őrizni. A töb­bi intézmény helyzete a gaz­daság jövedelemtermelő-ké­pességétől függ, a támogatá­sok reálértékének megőrzé­sére egyelőre nem vállalha­tó garancia. részesülők jövedelempótlé­ka is. — Bár a kormány számos intézkedést tett a költség- vetési egyensúly javítására, az előző évihez képest nö­vekvő költségvetési kiadá­sok biztonságos ellátásához a folyamatosan rendelkezés­re álló bevételek nem voltak elegendők. Ez már az elő­irányzatok kialakításakor is előre látható volt. Ezért kért és kapott a kormány az 1987. évi költségvetési törvényben felhatalmazást az Ország- gyűléstől rövid lejáratú hi­telek felvételére. E felhatal­mazás alapján év közben 25 milliárd forint rövid lejára­tú hitelt vettünk fel a Ma­gyar Nemzeti Banktól. A költségvetési hiány ezen fe­lüli részét átmenetileg az ál­lami pénzkészlet csökkenése fedezte. Az 1987. évi költségvetési hiány végleges rendezéséhez a rövid lejáratú hitelt hosszú lejáratúvá szükséges átalakí­tani. és a további 9,8 milli­árd forint hiány fedezésére hosszú lejáratú jegybanki hitelt kell igénybe venni. Kérem Önöket, adják m.eg a kormánynak a felhatal­mazást arra, hogy a hiány finanszírozásához szükséges hitelmegállapodásokat meg­köthesse — mondta a pénz­ügyminiszter. majd rátért az idei feladatok elemzésére. — Gazdasági munkánk középpontjában a Minisz­tertanács — Önök által elfo­gadott — stabilizációs prog­ramjában kitűzött célok el­érése áll. Ez határozza meg a pénzügypolitika közvetlen feladatait is: egyidejűleg kell szolgálnia a külső egyensúlyi helyzet javítását és a belső egyensúly megte­remtését. Az 1988. év első öt hónap­jának tapasztalatai azt jel­zik, hogy jó és nemkívánatos folyamatok is jelen vannak gazdasági életünkben. így legfontosabb gazdaságpoliti­kai célunk: a külső egyen­súly terén az eltelt öt hó­nap adatai figyelemre méltó eredményeket jeleznek. Ma még nehéz megítélni az idei folyamatok további alakulá­sát. de az eddigi tapasztala­tok mintha azt jeleznék, hogy bár kezdeti formában és sok feszültséggel, elkezdő­dött a gazdaság, a társada­lom lépésváltása. Mérséklődött a behozatal A külkereskedelmi áru­forgalom egyenlege konver­tibilis valutákban lényege­sen javult. Az export gyor­san nőtt, a behozatal forint­értéke mérséklődött. Az áru­forgalmi egyenleg az év ed­dig eltelt időszakában ki­egyensúlyozott, szemben a tavalyi nagy összegű hiány­nyal. Ezeket az eredménye­ket sem lebecsülni, sem túl­értékelni nem szabad. Tény, hogy viszonylag kedvező a kivitel rendelésállománya, a jónak ígérkező mezőgazda- sági termés is segítheti a külgazdasági egyensúly ja­vulását. A kereskedelmi és a nemzetközi fizetési mér­legre vonatkozó céljaink megvalósítása azonban ko­moly erőfeszítéseket igé­nyel: az év hátralévő részé­ben a behozatal és a kivitel üteme között 7—8 százalék­nyi különbséget kell elérni a kivitel javára. A rubelviszonylatú külke­reskedelemben a csereará­nyok számunkra most ked­vezőek, a behozatal mennyi­ségben az egy évvel ezelőttit körülbelül 4 százalékkal meghaladja, a kivitel a tava­lyihoz hasonló. A hiány első öt havi összege forintban az 1987. év hasonló időszakáé­nál mintegy 20 százalékkal kisebb. Az ipari termelés az év elején még Viszonylag gyors ütemben bővült, majd a nö­vekedés mérséklődött. Nem jó az ipari termelés belső szerkezete, egyes feldolgozó- ipari ágazatok termelésnö­vekedése alacsony. A lakosság belföldi fo­gyasztása a tervezett ütem­hez közelálló jövedelem-ki­áramlás mellett Csökkent. A kiskereskedelmi áruforga­lom 6 százalékkal alacso­nyabb az elmúlt év azonos időszakához képest. A beru­házások — különösen a vál­lalatiak — igen gyorsan nő­nek. Szelektív hitel A Parlament márciusi ülé­sén is elég részletesen szól­tam az év elején kialakult, „likviditási válságnak” ne­vezett pénzügyi feszültség­ről. Már akkor jeleztem, hogy a kormány közremű­ködésével megállapodás szü­letett a kereskedelmi bankok és a jegybank között a kiala­kult helyzet rendezéséről. A kereskedelmi bankok pénz­ellátásának lehetőségeiről a pénzügyminiszter és a jegy­bank elnöke folyamatosan konzultál a kereskedelmi bankok vezetőivel. A má­sodik negyedévben a hitel­piacon nem volt számottevő feszültség, a bankok a válla­latok reális hiteligényét ki­elégítették. A belső pénzpi­ac egyensúlyának továbbra is fontos előfeltétele, hogy a kormány mindent megte­(Folytatás a 3. oldalon) í V? 'ttlifSB «ÚVtó' A kormány határozott szándéka a reformpolitika megvalósítása Pénzforrás vállalati beruházásokhoz Többletkiadás fejlesztésre l^ff i

Next

/
Thumbnails
Contents