Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
Nyári ülésszak a Parlamentben - Napirenden a máit évi költségvetés végrehajtása Szavaz az Országgyűlés június 29-én, a nyári ülésszak első napján (Folytatás az 1. oldalról) 46. vk.), Z sigmond Attila (Budapest, 5r vk.), Filló Pál (Budapest, 18. vk.),. Vida Miklós (Budapest, 23.vk.), Schmidt Ernő (Vas m., 10. vk. és Juhász Ferenc (Budapest. 62. vk.). A képviselők javaslatokat tettek többek között más személyek jelölésére, kettős vagy többes jelölésre, illetve a szavazás elhalasztására, továbbá az ajánlásban szereplő képviselők részletesebb bemutatkozására. Ez utóbbi kérésnek eleget téve emelkedett szólásra Stadin- ger István és Horváth Lajos. Röviden ismertették életpályáik, főbb szakaszait képviselőtársaiknak. Ezután az elnöklő Cser- venka Ferencné szavazásra tette fel a kérdést: elfogadja-e az Országgyűlés, hogy a két jelölt ügyében most szülessék döntés. A képviselők J.7 ellenszavazattal, 16 tartózkodással emellett döntöttek. Ezt követően titkos szavazásra került sor. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Köpeczi Béla állami díjasnak, művelődési miniszternek a szocialista művelődéspolitika megvalósítása érdekében kifejtett sok irányú államigazgatási, tudományos és közművelődési tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság babér- koszorúval ékesített Zászlórendje » kitüntetést adományozta. A kitüntetést Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront OrA pénzügyminiszter elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a kormány stabilizációs munkaprogramját tavaly fogadta el az Országgyűlés, két törvény megszületésével valóra vált az adóreform első része, megkezdte működését a kétszintű bankrendszer. E lépések is világosan kifejezik, hogy a kormánynak határozott szándéka a gazdasági, társadalmi fejlődést szolgáló reformpolitika következetes megvalósítása — hangsúlyozta. — Az 1987-es folyamatokat csak e szándék egészébe ágyazva értékelhetjük. A gazdasági fejlődés összességében kedvező képét több tekintetben beárnyékoló mellékhatások csak a jövőt építő törekvésekkel együtt érthetők meg. Az előző két év erőteljes romlásához képest 1987-ben a gazdasági, pénzügyi folyamatok több fontos területen javultak, erőteljesen nőtt a népgazdasági összjövedelem; csökkent az állami költség- vetés deficitje; mérséklődött a nem rubelelszámolású áruforgalmi és fizetési mérleg hiánya. Jobb minőségi mutatók Nem volt azonban elég erőteljes a változás. A szükséges fordulatot még nem értük el. Kevés volt a kényszer arra, hogy a vállalatok a magasabb követelményeket támasztó piacokon értékesítsék termékeik növekvő hányadát. Nem változott a kívánt mértékben a gazdaság szerkezete, az export javulása, a gazdaságtalan termelés visszaszorulása. A termelés minőségi mutatói valamivel jobbak az előző évinél. de nemzetközi összehasonlításban nem lehetünk elégedettek. A népgazdasági jövedelem (a GDP) összehasonlító áron 3 százalékkal, folyó áron az elmúlt két évi lassú bővülés után 1987-ben 12,4 százalékkal növekedett, ám a jövedelmek növekedésének közel háromnegyede áremelkedésből származott. A gyors termelői áremelkedés mögött nagyrészt magas termelési költségek, alacsony hatékonyság, esetenként paszágos tanácsa elnöke és Katona Imre. az Elnöki Tanács titkára. Az Országgyűlés által újonnan megválasztott Poszgay Imre államminiszter, Czibere Tibor művelődési miniszter és Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter — a tanácskozás szünetében — Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöké. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Pesta László jegyző ismertette a választás eredményét. Elmondotta, hogy dr. Tóth Károlyt 342 szavazattal 11 ellenében, Viczián János 338 szavazattal 16 ellenében választották meg képviselőnek az országos listán. Bejelentette. hogy Stadinger Istvánt 222 szavazattal 129 ellenében az Országgyűlés elnökévé, Horváth Lajost pedig 314 szavazattal 129 ellenében az Országgyűlés alelnökévé megválasztotta. Sarlós István, Köpeczi Béla és Markója Imre röviden megköszönte azt a bizalmat, amellyel a képviselők mindvégig támogatták tevékenységüket. Stadinger István kért szót ezután. Maga és Horváth Lajos nevében köszönetét mondott a képviselőknek. Elmondotta, hogy munkájukat az alkotmányosság szelzarló gazdálkodás és gyenge követelményeket támasztó belső piac húzódik meg. A jövedelemképződés és -felhasználás összhangja 1987-ben sem jött létre. Az összhanghiány azonban a korábbi évekétől eltérő módon következett be. 1985— 86-ban a belföldi felhasználás lényegében megfelelt a tervezettnek, a jövedelem- bővülés lényegesen elmaradt a számítottól, 1987-ben viszont a jövedelemképződés meghaladta az előirányzatot. Erős lendületet vett viszont, több mint 12 százalékkal emelkedett a beruházási Célú pénzköltés, és a tervekkel ellentétben nem csökkent, hanem számottevően — reálértékben mintegy 3 százalékkal — nőtt a fogyasztás is. Ezért a jövedelemképződés gyors bővülése sem volt elégséges ahhoz, hogy ellensúlyozza a belső felhasználás élénkülését. Az év közben hozott, főként az elosztást érintő központi kormányzati intézkedések a kialakuló folyamatokat már csak részben tudták befolyásolni. A végeredmény: a számítottnál gyorsabb jőve-, delembővülés ellenére nem rubelelszámolású kereskedelmünkben a tervezett kiviteli többlettel szemben behozatali többlet keletkezett, a fizetési mérleg hiánya 846 millió dollár lett. Az 1986. évi eredmények ae 1987. évi állami költség- vetés összeállításakor feltételezettnél rosszabbak lettek. A gazdasági folyamatok az év első hónapjaiban sem javultak. A kormány számos intézkedést hozott már az év elején, majd később is Egyidejűleg intézkedések születtek a gazdaság szelektív élénkítése, ezen belül elsősorban a gazdaságos export bővítése érdekében. Ezek közé tartozik az állóeszközök gyorsított leírásának engedélyezése, a kiemelkedő hatékonyságú vállalatoknak engedélyezett nyereségadó-kedvezmény, a forgóalap kötelező feltöltésére vonatkozó adminisztratív előírások eltörlése, a forintnak a konvertibilis valutákkal szembeni kétszeri leértékelése. A cél tehát az lemében és a képviselői kol- legalitás szerint fogják végezni. Pozsgay Imre államminiszter röviden megköszönte a „megtisztelő és megterhelő bizalmat”. Elmondotta, hogy az egyik legfontosabb feladata lesz a kormány nevében építeni azt az együttműködést, amely a törvényhozó és végrehajtó hatalom között nélkülözhetetlen. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter arról szólt, hogy az ország jelenlegi helyzetében a jognak és a jogalkotásnak önmagában is nagy jelentősége van a politikai folyamatok és a gazdasági fejlődés támogatásában. Megköszönte a képviselőknek, hogy lehetővé tették számára a részvételt ebben a nehéz feladatban. Czibere Tibor művelődési miniszter hangsúlyozta, hogy igyekszik maximálisan megfelelni annak a kettős feladatnak, amelynek célja a közoktatás, a felsőoktatás ügyének előbbre vitele. Az Országgyűlés Straub F. Brúnót és Stadinger Istvánt bizottsági elnöki, Horváth Lajost pedig bizottsági titkári tisztségéből egyhangúlag felmentette. A megüresedett bizottsági tisztségek betöltéséről a következő ülésszakon döntenek. Ezt követően Tóth Károlyt — egyhangú szavazással — az Elnöki Tanács tagjává választotta meg az Országgyűlés. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az expozét Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette a képviselők elé. a gazdasági folyamatok kedvezőtlen hatásának tompítására, megszüntetésére, főként a belföldi vásárlóerő szűkítésére, javítva ezáltal a költségvetés helyzetét. E lépések egyúttal az 1987. évi népgazdasági terv főbb céljainak teljesítését is szolgálták. Mint a mostani ülésszakot előkészítő parlamenti bizottsági viták is rámutattak: ez a gyakorlat ismétlődik, okát fel kell tárnunk, és gazdaságirányítási, politikai intézményrendszerünk korszerűsítése során kiküszöbölésére kell törekednünk. — A költségvetési hiány mérséklésére vonatkozó döntéseket mindenekelőtt az kényszerítétte ki, hogy külső és belső egyensúlyi helyzetünk romlásának megálljt kell parancsolni. Figyelemmel kellett arra is lenni, hogy a számításba vehető külső források mellett már a tervezett hiány is túlzott mértékben igénybe ' vette volna a belföldi hitelforrásokat, ami viszont a gazdálkodó szervezetek finanszírozását erőteljesen beszűkítette volna. Ezért kellett az előirányzottnál alacsonyabb szintre szorítani a hiányt. A gyakran „költségvetéscentrikusságnak” minősített intézkedéssorozat tehát gazdaságpolitikai szükségszerűség volt. A költségvetési egyensúly javítása érdekében hozott intézkedések a támogatások mérséklését célozták, vagy ha más út nem volt, áremelések révén szűkítették a vásárlóerőt és egyben csökkentették a költségvetés hiányát. volt, hogy a kiugró eredményeket elérő vállalatokat, szövetkezeteket segítsük, miközben a jövedelemtermeléssel összhangban nem álló hazai felhasználást korlátozzuk. Szerény — talán a kelleténél kisebb — léptékkel a lakossági betét- és hitelkamatok is emelkedtek. A kormány szándéka az volt, hogy az egyensúlyi követelményekhez igazodóan a költségvetés hiányát 30—35 milliárd forintra szorítsa le. Jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy ez a törekvés — ha nem is a kívánt alsó szinten, de —■ teljesült. A költségvetés végleges hiánya 9 milliárd forinttal kisebb a tervezettnél. Csak emlékeztetőül jegyzem meg: tavaly ilyenkor arról kellett számot adni, hogy a hiány több mint a duplája lett a tervezettnek. Többszöri kísérlet ellenére 1987-ben sem tudtuk megfékezni a támogatások növekedését. A vállalatok és a szövetkezetek csaknem 213 milliárd forint, nyereséget növelő támogatást kaptak, ami 7 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Ezen felül 18,1 milliárd forintot közvetlenül az alapok kiegészítésére vehettek igénybe. Bár a nyereség támoga- tástartalma valamelyest mérséklődött, a 80 százalékot meghaladó szint igen magas. Minden ésszerűségnek ellentmond, hogy a vállalatok és szövetkezetek több mint fele kap valamilyen jogcímen nyereségnövelő támogatást. Az állami költségvetés felhalmozási kiadása 43,5 milliárd forint, a tervezetthez közelálló volt. Főként, az évközi intézkedéseik hatásának köszönhető, hogy csak szűk körben kellett az előirányzatnál több támogatást folyósítani, mindenekelőtt a mezőgazdasági beruházásokra és a magánerős lakásépítésekre. A központi pénzalap elsősorban a termelő infrastruktúra, az exportbővítő és a fejlett műszaki megoldásokat tartalmazó vállalati beruházások pénzforrásaihoz járult hozzá. A nagyberuházások mintegy 2,4 milliárd forintos költségvetési terhé- nék több mint a fele az A tanácsok állami támogatása 1,5 milliárd forinttal alacsonyabb az előirányzottnál. A kieséseket a tanácsok részben takarékosabb gazdálkodással, részben érdekeltségi bevételeik növelésével igyekeztek pótolni. A lakosságtól és a területükön gazdálkodó szervezetektől eredő bevételeik 11 milliárd forinttal lettek magasabbak. Végül is a tanácsok összkiadásai 10 milliárd forinttal haladták meg a parlamenti előirányzatot. A többletet lényegében fejlesztésekre fordították. A tanácsokat nagymértékben segítette a lakosság társadalmi munkája, ami kereken 20 milliárd forintot tett ki, 25 százalékkal többet, mint az előző évben. A munka jelentős hányada a meglévő értékek védelmét, karbantartását szolgálta. A társadalombiztosítási kiadások összege 12,6 milliárd forinttal több az előző évinél, és 2 milliárd forinttal meghaladja az előirányzatot is. A túllépés döntően az évközi szociálpolitikai intézkedések következménye. Az 1987-es évközi fogyasztói árintézkedések miatt a 70 éves és idősébb, valamint a rokkant ellátottak nyugdíját, illetőleg a nyugdíjszerű egyéb ellátás összegét év közben többször is emeltük. E körben sikerült az ellátások reálértékét megőrizni. Növeltük a 70 éven aluli ellátottak nyugdíját is, valamint a házastársi pótlékot. A családi pótlékot és a családi pótlékban nem részesülő egy gyermekes családok részére fizetett jövedelem- pótlékot év kfe^ben két alkalommal emeltük. Nőtt a gyermekgpndc^zási segélyben észak—déli metróvonal tervezett ütemének megvalósítását szolgálta. Közel 500 millió forint jutott a Ferihegyi repülőtér és a repülés- irányítás fejlesztésére. Cél- csoportos beruházásra több mint 8 milliárd forintot fordítottak. A költségvetési kiadások között növekvő arányt képviselnek a lakossági és a közösségi fogyasztás ~al összefüggő kiadások, illetve támogatások. A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében a költségvetési intézmények körében az elmúlt évben csökkentettük év közben a támogatásokat. A tervezéskor zárolt tartalékot — a támogatások 3 százalékát — nem lehetett felhasználni, év közben differenciáltan, további több mint 4 milliárd forinttal csökkent a támogatás. Mindez az áraik növekedésével párosulva az intézményi előirányzatok reálértékének visszaesését okozta. Különösen azok az egészség- ügyi, szociális, oktatási és az igazságszolgáltatási intézmények kerültek nehéz helyzetbe, amelyeknél a mérsékelten bővülő vagy éppen csökkenő állami pénzeszközöket nem, vagy nehezen lehet vállalati, esetleg lakossági pénzeszközökkel kiegészíteni. Ügy yéljük, hogy 1989-től az oktatási és a kutatási-műszaki fejlesztési területen javítani kell az ellátás színvonalát, az egészségügyi ellátás reálértékét pedig meg kell őrizni. A többi intézmény helyzete a gazdaság jövedelemtermelő-képességétől függ, a támogatások reálértékének megőrzésére egyelőre nem vállalható garancia. részesülők jövedelempótléka is. — Bár a kormány számos intézkedést tett a költség- vetési egyensúly javítására, az előző évihez képest növekvő költségvetési kiadások biztonságos ellátásához a folyamatosan rendelkezésre álló bevételek nem voltak elegendők. Ez már az előirányzatok kialakításakor is előre látható volt. Ezért kért és kapott a kormány az 1987. évi költségvetési törvényben felhatalmazást az Ország- gyűléstől rövid lejáratú hitelek felvételére. E felhatalmazás alapján év közben 25 milliárd forint rövid lejáratú hitelt vettünk fel a Magyar Nemzeti Banktól. A költségvetési hiány ezen felüli részét átmenetileg az állami pénzkészlet csökkenése fedezte. Az 1987. évi költségvetési hiány végleges rendezéséhez a rövid lejáratú hitelt hosszú lejáratúvá szükséges átalakítani. és a további 9,8 milliárd forint hiány fedezésére hosszú lejáratú jegybanki hitelt kell igénybe venni. Kérem Önöket, adják m.eg a kormánynak a felhatalmazást arra, hogy a hiány finanszírozásához szükséges hitelmegállapodásokat megköthesse — mondta a pénzügyminiszter. majd rátért az idei feladatok elemzésére. — Gazdasági munkánk középpontjában a Minisztertanács — Önök által elfogadott — stabilizációs programjában kitűzött célok elérése áll. Ez határozza meg a pénzügypolitika közvetlen feladatait is: egyidejűleg kell szolgálnia a külső egyensúlyi helyzet javítását és a belső egyensúly megteremtését. Az 1988. év első öt hónapjának tapasztalatai azt jelzik, hogy jó és nemkívánatos folyamatok is jelen vannak gazdasági életünkben. így legfontosabb gazdaságpolitikai célunk: a külső egyensúly terén az eltelt öt hónap adatai figyelemre méltó eredményeket jeleznek. Ma még nehéz megítélni az idei folyamatok további alakulását. de az eddigi tapasztalatok mintha azt jeleznék, hogy bár kezdeti formában és sok feszültséggel, elkezdődött a gazdaság, a társadalom lépésváltása. Mérséklődött a behozatal A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege konvertibilis valutákban lényegesen javult. Az export gyorsan nőtt, a behozatal forintértéke mérséklődött. Az áruforgalmi egyenleg az év eddig eltelt időszakában kiegyensúlyozott, szemben a tavalyi nagy összegű hiánynyal. Ezeket az eredményeket sem lebecsülni, sem túlértékelni nem szabad. Tény, hogy viszonylag kedvező a kivitel rendelésállománya, a jónak ígérkező mezőgazda- sági termés is segítheti a külgazdasági egyensúly javulását. A kereskedelmi és a nemzetközi fizetési mérlegre vonatkozó céljaink megvalósítása azonban komoly erőfeszítéseket igényel: az év hátralévő részében a behozatal és a kivitel üteme között 7—8 százaléknyi különbséget kell elérni a kivitel javára. A rubelviszonylatú külkereskedelemben a cserearányok számunkra most kedvezőek, a behozatal mennyiségben az egy évvel ezelőttit körülbelül 4 százalékkal meghaladja, a kivitel a tavalyihoz hasonló. A hiány első öt havi összege forintban az 1987. év hasonló időszakáénál mintegy 20 százalékkal kisebb. Az ipari termelés az év elején még Viszonylag gyors ütemben bővült, majd a növekedés mérséklődött. Nem jó az ipari termelés belső szerkezete, egyes feldolgozó- ipari ágazatok termelésnövekedése alacsony. A lakosság belföldi fogyasztása a tervezett ütemhez közelálló jövedelem-kiáramlás mellett Csökkent. A kiskereskedelmi áruforgalom 6 százalékkal alacsonyabb az elmúlt év azonos időszakához képest. A beruházások — különösen a vállalatiak — igen gyorsan nőnek. Szelektív hitel A Parlament márciusi ülésén is elég részletesen szóltam az év elején kialakult, „likviditási válságnak” nevezett pénzügyi feszültségről. Már akkor jeleztem, hogy a kormány közreműködésével megállapodás született a kereskedelmi bankok és a jegybank között a kialakult helyzet rendezéséről. A kereskedelmi bankok pénzellátásának lehetőségeiről a pénzügyminiszter és a jegybank elnöke folyamatosan konzultál a kereskedelmi bankok vezetőivel. A második negyedévben a hitelpiacon nem volt számottevő feszültség, a bankok a vállalatok reális hiteligényét kielégítették. A belső pénzpiac egyensúlyának továbbra is fontos előfeltétele, hogy a kormány mindent megte(Folytatás a 3. oldalon) í V? 'ttlifSB «ÚVtó' A kormány határozott szándéka a reformpolitika megvalósítása Pénzforrás vállalati beruházásokhoz Többletkiadás fejlesztésre l^ff i
