Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-29 / 154. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 29. Megkezdődött az SZKP országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) és halál kérdésévé — szögezte le beszédében Mihail Gorbacsov. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Központi Bizottság a szövetkezeti mozgalom felemelkedésében nagy lehetőséget lát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vezető apparátusban tapasztalható erős konzerva- tizmus lassítja a gazdasági reformok végrehajtását. Törekedni kell az apparátus létszámának korlátozására, munkája hatékonyságának növelésére. Óvott attól, hogy az így felszabaduló munkaerő más irodákba telepedjen át. Az átalakítási politika és a tudomány összefüggéseit taglalva rámutatott: radikálisan meg kell változnia a tudományhoz való viszonynak. A társadalom szocialista megújulásában nagy szerep vár a kultúrára, amelynek adminisztratív irányítása mindinkább a múlté. A publicisztikában, a művészeti és tudományos kiadványokban sohasem látott méretű nyílt párbeszéd folyik a szocializmus megújításának lehetőségeiről, a történelemről, a jelenkorról. Gorbacsov rámutatott, hogy ez a terület sem mentes a társadalomban is jelen levő ellentmondásoktól. konzervatizmustól. A főtitkár részletesen foglalkozott a szovjet külpolitika változásaival is. — Hagytuk, hogy belekényszerítse- nek bennünket a fegyverkezési hajszába, amely már kritikus ponthoz érkezett. E folyamat logikájának megtörése nélkül a világ a katonai összecsapás szélére sodródott volna, ezért vált szükségessé a külpolitika határozott megújítása. Jelentős eredményként értékelte, hogy a nemzetközi viszonyokban a párbeszéd, a leMoszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában megkezdte munkáját, június 28-án az SZKP 19. pártkonferenciája (Telefotó — MTI) szerelés terén az átfogó kölcsönös ellenőrzésre való készség vált meghatározóvá. A szocialista országok viszonylatában az érintkezések tárgyszerűvé és opertív jellegűvé váltak, tökéletesedett a szociailsta közösség »külpolitikájának összeharv- golása. Az új gondolkodásmód kapcsán Mihail Gorbacsov hangsúlyozta a szabad választás elvének jelentőségét. — Aki elutasítja a választás szabadságát, lényegében a történelem folyamatát próbálja megállítani — mutatott rá. Csökkent a társadalmi aktivitás A főtitkár szerint az elmúlt három éviben csökkent a háborús fenyegetés veszélye. Javultak a szovjet— amerikai kapcsolatok, megélénkült az összeurópai folyamat. Jelentős állomásnak nevezte az afganisztáni megállapodást. Megítélése szerint ez új szakaszt nyit a regionális konfliktusok politikai rendezésének útján. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalomról szólva utalt arra, hogy a szovjet kommunisták a teljes egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapján részt vesznek a közös útkeresésben. Hangsúlyozta, hogy az SZKP a kommunista világmozgalom szerves részének tekinti magát. Miihail Gorbacsov ezután részletesen kitért a szovjet politikai rendszer fejlődésére a forradalomtól egészen napjainkig. Kiemelte, hogy a sztálini parancsuralmi, adminisztratív irányítási rendszer károsan hatott az ország fejlődésére, és ez a mára kedvezőtlen hatással van. Megállapította, hogy a XX. pártkongresszus után az ország nem használta ki a lehetőséget a párt- és az állami élet lenini normáinak helyreállítására. A kialakult politikai rendszer gátolta a gazdasági és társadalmi fejlődést, kudarcra ítélte a megkezdett reformokat. így az emberek közömbössé váltak, csökkent a társadalmi aktivitás, a dolgozók elidegenedtek a köztulajdontól. Gorbacsov kitért az emberi jogok és a peresztrojka viszonyára. Mint mondta, az utóbbi időben voltak olyan kísérletek, amikor a demokratikus jogokat antidemokratikus célokra akarták felhasználni. — Egyesek úgy vélik, hogy ezen az úton bármilyen problémát meg lehet oldani, a határok újrarajzo- lását az ellenzéki pártok alapításáig. Az SZKP Központi Bizottsága a nép érdekeivel ellentétesnek tekinti ezeket a próbálkozásokat — szögezte le a főtitkár. Mihail Gorbacsov megítélése szerint a demokratizálódás folyamata túl lassú, márpedig az átalakítás céljai csak az egész politikai rendszer átalakításával érhető el. Elvi jelentőségűnek minősítette a párt és az állam jogköreinek szétválasztását, valamint a tanácsok szerepének jelentős mérvű növelését. Az utóbbival 'kapcsolatban megjegyezte: meg kell újítani a képviseleti szervek munkáját, el kell érni, hogy a kérdések mind nagyobb hányadát a képviseleti testületek ülésein döntsék el. Nyomatékosan hozzátette, hogy a tanácsok egész munkájának nyilvánosan, a választó kerületben kell folynia. Egyetértett azzal a javaslattal, hogy a tanácsi funkcionáriusok ne legyenek a választott testület tagjai. Támogatta azt az elképzelést is, hogy a tanács- elnöki posztra az adott párt- bizottság első titkárát javasolják. Növelni kell a választott pártszervek tekintélyét, nyíltságát Az SZÍKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy a legfelsőbb államihatalmi szervekben is erősíteni kell a dolgozók képviseletét. Célszerűnek tartotta, hogy a társadalmi szervezetek központi szervei is válasszanak képviselőket. Ezek és a jelenlegi parlament képviselői együttesen alkotnák a népiképviselők kongresszusát. A szovjet parlament két kamarájának munkája kapcsán javasolta, hogy a nemzetiségi tanácsok elsősorban a nemzetiségekkel kapcsolatos kérdésekre összpontosítsa figyelmét. A KB nevében célszerűnek tartotta a Legfelsőbb Tanács elnöki tisztjének létre hozását. A nemzetiségi viszonyokra áttérve a szónok nyomatékosan hangoztatta: e téren is csak a lenini elvek következetes érvényesítése biztosíthatja a töretlen fejlődést. Rámutatott arra, hogy a reformokkal összhangba kell hozni a köztársaságok jogait. Emlékeztetett rá, hogy az anyanyelvi, a nemzeti kultúra és a történelmi műemlékek megőrzése nem mindig kapta meg a szükséges figyelmet. Mihail Gorbacsov leszögezte: aki a nemzetiségek szembeállítására törekszik, az árt a demokratizálásnak és az átalakításnak. A KB főtitkára ezt követően részletesen foglalkozott az SZKP vezető szerveinek megújulásával, rámutatva arra, hogy nem minden pártszervezet tevékenysége felel meg a mai kövé- telményéknek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elv- társiasságra épülő kapcsolatokat felváltották az utasításokon alapuló alá- és fölérendeltségi viszonyok. A demokratikus centralizmus elvét egy időben a bürokratikus centralizmus váltotta fel. Kifejezte reményét, hogy a párt öntisztulása, a szervezeti szabályzattal összhangban álló minősítések elősegítik a párt megújulását. Megengedhetetlen, hogy a minősítés megtorlássá, leszámolássá váljon — hangsúlyozta. A párt választott szervei* ről kifejtette: gyökeres változásokra van szükség, növelni kell e testületek tekintélyét, nyíltságát és el kell kerülni, hogy az apparátus beavatkozzon munkájukba. Ez vonatkozik a Központi Bizottságra is. A párt és az állami funkcióinak szétválasztását a legfelsőbb szinten kell elkezdeni — mondotta Gorbacsov. Meg kell akadályozni, hogy a pártbizottságok közvetlenül az állami, gazdasági és társadalmi szervezeteket utasító határozatokat hozzanak. A demokratikus centralizmus elvének érvényesítésével, a kollektivitással és a nyíltsággal lehet csapást mérni a pártot is megfertőző bürokratizmusra — hangoztatta a főtitkár. Utalt rá: a konferencia előkészítése során támogatást kapott az a javaslat, hogy a pártfegyelem, a szervezeti szabályzat előírásai betartását a kongresszus által választott ellenőrző-revíziós szervezet lássa el. F« [hívta a figyelmet arra, hogy egyesek a szocialista ideológiát és gyakorlatot torzító dogmák felszámolása kapcsán a szocializmus elveinek és alapjainak állítólagos fellazításáról, történelmének befeketítéséről beszélnek. Mihail Gorbacsov leszögezte: a dogmatizmus és a konzervativizmus, az előítéletek nem állhatják a peresztrojka útját. Befejezésül a főtitkár kifejtette: az előkészítő vita során tett javaslatok és elképzelések a párt, az egész nép együttes gondolkodásának eredményei, amelyek célja a nagyobb demokrácia, több szocializmus, a dolgozó ember jobb élete, a haza nagysága és java. Mihail Gorbacsov beszédét követően délután megkezdődött a vita. összesen heten kaptak szót, pártbizottsági titkárok az ország különböző térségeiből, a mezőgazdasági termelés dolgozói és az értelmiség képviselői. Az értekezlet szerdán folytatja munkáját. Jakovlev sajtóértekezlete Az SZKP 19. konferenciája új szakaszt nyit a szocializmus elméletének és gyakorlatának továbbfejlesztésében — így értékelte a szovjet pártfórum első munkanapját összegezve sajtóértekezletén Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára. Jakovlev bevezetőjében utalt arra, hogy a legfontosabb a hogyan tovább kérdése, mit keli tenni a gyakorlatban a szocialista társadalom fejlesztése érdekében. A szovjet politikus négy fő pontban foglalta össze a beszédben megfogalmazott célokat; a pártélet és a társadalmi élet demokratizálása, jogállam megteremtése, a párt új szerepvállalása, a tudományos, kulturális, a szellemi élet más kérdéseivel kapcsolatos új politika. Alekszandr Jakovlev kifejtette, hogy az átfogó demokratizálás az egész politikai rendszert érinti, így a párt szervezeti felépítésének és működésének kérdéseit is, s azt a célt szolgálják, hogy az újonnan kialakított formákkal visszafordíthatatlanná tegyék a megújhodás folyamatát. A nyíltság politikájának jelentőségét értékelve a szovjet politikus rámutatott: glasznoszty nélkül nincs átalakítás, demokrácia, ez a fogalom egyfajta értékmérője a társadalom politikai érettségének, erejének. Az új politikai gondolkodásmód kérdéseit áttekintve a KB titkára hangsúlyozta, hogy nem dogmáról, hanem állandóan fejlődő világnézetről van szó, amely a szocialista. emberközpontú társadalom kibontakozását tűzi ki célul. Ehhez szükséges a jogállam megteremtése, amelyben a törvény az első és a törvény előtt mindenki egyenlő. A pártnak a politikai élcsapat szerepét kell vállalnia és minden gazdasági funkciót át kell adnia a tanácsoknak. Hiányzott a kompromisszum készség az ENSZ főtitkára a leszerelési ülésszakról egymáshoz, de a végső szakaszban egyes országokból hiányzott az a rugalmasság, amely elvezethetett volna a kompromisszumhoz. Ennek ellenére a világszervezet vezetője kifejezte meggyőződését, hogy az ENSZ különböző szerveiben az ülésszakon elért eredmények alapján folytatódni fognak a tagállamok leszerelési erőfeszítései. HMNOVIR Véget ért a Nyugat-európai csúes Az Európai Közösség (EK) hannoveri csúcsértekezletén hétfőn a késő esti órákban a résztvevőknek sikerült megállapodniuk abban, hogy szakértői csoportot állítanak fel a szorosabb valutáris együttműködés lehetőségeinek tanulmányozására. Jóllehet a jelenlévő állam- és kormányfőik túlnyomó többsége támogatja egy nyugat-európai központi bank létrehozásának tervét is, ezt nem említették meg, mert Margaret Thatcher brit kormányfő, illetőleg az angol küldöttség ellenállt. London a brit szuverenitás csorbítását véli felfedezni az egységes valuta, vagy a központi bank tervében, és a többieknél lassúbb ütemet hajlandó csak átvenni. A kedden délután véget érő nyugat-európai csúcsértekezleten a résztvevők 1990. végéig meghosszabbították Jacques Delors-nak, az EK főbizottság elnökének hivatali idejét. Martin Bange- mann, az NSZK gazdasági minisztere a bizottság egyszerű tagjaként vállal majd Brüsszelben hivatalt. Bonn és Párizs megállapodott: két év múlva a francia Delors-t majd ő követi a bizottság elnöki székében. Hétfő este szó volt nemzetközi biztonsági kérdésekről és a regionális konfliktusokról is. Román párt és állami vezetés döntése Megszüntették a kolozsvári fiikonzulátust Ion Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere június 28-án bekérette Szűts Pál bukaresti magyar nagykövetet és közölte vele a román párt- és állami vezetőség döntését arról, hogy a Magyar Népköz- társaság kolozsvári főkonzulátusának működését azonnali hatállyal megszüntetettnek tekinti, és követeli, hogy a főkonzulátus személyzete 48 órán belül hagyja el Románia területét. A -döntést a romániai településrendezési tervek elleni magyar tiltakozó megmozdulásokkal indokolta. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között hatályban lévő konzuli szerződés megszegéséért a felelősség a Román Szocialista Köztácsa- ság kormányát terheli. A Magyar Népköztársaság kormányát ez a súlyos jo- mán intézkedés sem téríti el eddig követett elvi politikájától, amely a magyar és a román nép barátságának elmélyítésére, az országaikban élő nemzetiségek összekötő szerepének erősítésére, a magyar—román együttműködés sokoldalú fejlesztésére irányul. Merénylet Athénban Távirányítású pokolgéppel kedden megölték az Egyesült Államok athéni nagyikövetségének katonai attaséját, az 52 éves William E. Nordenn századost, aki 1985 augusztusa óta dolgozott a misszión. A robbanószerkezetet Nordenn gépkocsijában rejtették el. A bombát akkor robbantották fel, amikor a tiszt nagykövetségére indult az Athén északi luxusnegyedében lévő rezidenciájáról. A görög fővárosban ez év márciusában pokolgépes merényletet hajtottak végre egy bár ellen, amelyet főképpen a görögországi amerikai támaszpontok alkalmazottai látogattak. Az akkori merényletben 14 személy sebesült meg. MOSZKVA Sztyepanakertben hétfőn délelőtt tömeggyűlést tartottak, amelyen a sztrájkok beszüntetésére, nyugalomra szólították fel az összegyűltöket — adja hírül a keddi Pravda a karabahi fővárosiból küldött helyszíni jelentésében. Ennek eredményeként a megmozdulás résztvevőinek egy része hétfőn visszatért munkahelyére és felvette a miunkát. WASHINGTON Magas amerikai katonai kitüntetést adományozott Törökországnak Reagan amerikai elnök a török- amerikai ka tolnai együttműködés elismeréseként, főként azért, hogy török katonák is részt vettek az Egyesült Államok koreai hadjáratában. A kitüntetést a hivatalos látogatáson Washingtonban tartózkodó Kenan Evren elnöknek nyújtotta át. BUKAREST Kedden plenáris ülést tar- ett a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. Napirendjén a társadalmigazdasági irányítás tökéletesítése és az ideológiai-politikai munka kérdései szerepeltek, valamint nemzetközi kérdéseket vitattak meg.. TOKIO Amerikai katonatisztek utaznak pénteken a Szovjetunió ázsiai térségeibe, hogy ellenőrizzék a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szerződés végrehajtását. HANOI Szingapúrból hazafelé tartva kigyulladt egy vietnami tengerjáró hajó. A Ba Dinh fedélzetén összesen két és fél millió dollár értékű áru, vegyianyag, szövet, gyapot és gépalkatrész semmisült meg. Magát a hajót sikerült megmenteni és vietnami kikötőbe vontatni, Javiér Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára hétfői nyilatkozatában sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a világszervezet harmadik rendkívüli leszerelési ülésszaka záródokumentum elfogadása nélkül ért véget. Pérez de Cuellar szerint a tagállamok álláspontja a dokumentumtervezet pontjainak többségében közeledett
