Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-28 / 153. szám

1988. JÚNIUS ?8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ma már ugyancsak ritkaságszámba menő tárgyak tulajdonosa a Magyar Rádió közismert zenei szerkesztője, Komjáthy György. Magángyűjteményében az 1950-es évek nosztalgi­kus plakátjai, a még tantusszal működő nyilvános telefonkészülék, az akkori idők villa­mos számtáblái mellett több — a második világháború idejéből való — számolócédulát, 78-as fordulatszámú lemezt, plakáthirdetést, szivardobozt és egyéb érdekességet őriz. Ké­pünkön: 76-os fordulatszámú nagylemezek a gyűjtő kezében (MTI fotó: E. Várkonyi Péter) A Gordon-módszer Magyarországon Értő figyelem és énközlés Szülői tréning a Tiszaligetben Mindenekelőtt a cím szo­rul magyarázatra. Mi is ez a szülői tréning? Az Egyesült Államokból származó világhírű módszer kidolgozása dr. Thomas Gor­don amerikai pszichológus, az Effectiveness Training megalapítója és elnöke nevé­hez fűződik. Gordon a hat­vanas évek elejétől vezette be új módszerét a szülő­gyermek kapcsolatban, ép­pen akkor, amikor bizonyos korábbi elméletek a felnőt­tek megfellebezhetetlen te­kintélyét, illetve a gyermeki személyiség korlátozások nélküli fejlődésének jogát hirdették. Napjainkban már mint­egy 800 ezer amerikai szülő alkalmazza az eljárást, amely az értő figyelem és az énköz­lés terápiás módszerén alap­szik. Az előbbi azt jelenti, hogy a szülő hagyja, sőt oly­kor kifejezetten segít is megfogalmazni a gyerek problémáit, érzelmi kitöré­seit, ám saját véleményt nem fűz az elmondottakhoz, így nem veszi el a gyerektől a gondolgodás, a probléma- megoldás feladatát. Magya­rán engedi beszélni a gyere­ket, aki — a szülő értő fi­gyelme révén — idejekorán megnyugszik — legalábbis a tapasztalatok túlnyomó többsége ezt mutatja. Gor­don másik módszere az én­közlés, ami annyit tesz, hogy a szülő egy adott helyzetben a saját érzéseit mondja el arról, amit a gyereke visel­kedése láttán átél. A vizs­gálatok azzal az eredmény­nyel zárultak, hogy a gyerek ily módon könnyebhen elfo­gadja a szülő véleményét, mintha prédikálna vagy pa­rancsolgatna. Thomas Gordon módsze­reinek magyarországi meg­honosítását a Lares Humán Szolgáltató Kisszövetkezet szorgalmazta Nemrégiben a Gordon Intézet két kutató­ja huszonnégy magyar szak­embert képezett ki idehaza. Néhány hete szülők bevoná­sával nyilvánosan is meg­tartották az első csoportos foglalkozást. Ami a dolog érdekessége, hogy erre Ma­gyarországon először itt, Szolnokon került sor. Az öt­let Tóth Máriától, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont munkatársától szárma­zik, aki a program szervezé­sét, lebonyolítását is magára vállalta. Hívására két, a Gordon Intézet átal kikép­zett szakember — Somorjai Ildikó szociológus és Hajós Veronika népművelő — lá­togatott el a Tisza-partra. A szülői tréninget három­naposra tervezték, s a fel­hívás hallatán tizenhét szülő próbált „szerencsét”. A tan­folyamon a résztvevők a Szülői eredményesség tanu­lása címet viselő munkafü­zetből dolgoztak. A foglalko­zások reggel nyolctól este hat óráig tartottak, s a szü­lők különböző 'formákban is­merkedhettek meg a Gor­don-módszer már vázolt lé­nyegével, jelentőségével. A „szülők iskolájának” tan­anyaga két részből áll: az elméleti információkon túl tréninget szerveznek, ahol a szülők gyakorolhatják azo­kat a módszereket, amelyek elengedhetetlenül szüksége­sek ahhoz, hogy megnyerjék a gyerekek bizalmát, megér­tő társak legyenek a problé­mák megoldásában stb. „Mindketten azzá válhatunk, amire bensőnkből képesek vagyunk, és továbbra is a kölcsönös tisztelet és szeretet érzésével viszonyulhatunk egymáshoz, barátságban és békében.” — írja az emberi kapcsolatokról szóló hitval­lásában Thomas Gordon. A szolnoki tanfolyam eredményessége és sikere ar­ra ösztönözte Tóth Máriát, hogy ősszel folytassa a mun­kát. A tervek szerint a kö­vetkező tanfolyamot iskolai nevelőknek szánná, mégpe­dig a Pedagógiai eredmé­nyesség tanulása címmel. , J. J. Célirányos szelektív fejlesztéshez Pótlólagos forrás a felsőoktatásban A tervek szerint elsőként idén ősszel részesülhetnek a haziai egyetemek és főisko­lák a Felsőoktatás Fejleszté­si Alap támogatásából. A Minisztertanács által a 'kö­zelmúltban jóváhagyott Alap számára a kormány ez év­re mintegy 150 millió forin­tot biztosított, olyan, a költ­ségvetésen felüli pótlólagos forrásként, amely az intéz­mények célirányos, szelektív fejlesztéséhez nyújthat hat­hatós segítséget. Miként azt a Művelődési Minisztériumiban elmondták, a felsőoktatás működési fel­tételeinek további romlását megakadályozó, s a követke­ző esztendőktől az intéz­ményhálózat szigorú minő­ségi követelményeken alapu­ló tartalmi, szerkezeti és in­frastrukturális korszerűsíté­sét célzó program része­ként született meg a hatá­rozat az Alap létrehozásáról. A Felsőoktatás Fejlesztési Alapból — pályázat formá­jában — elsősorban olyan egyetemi, főiskolai oktatás- fejlesztési programokat kí­vánnak finanszírozni, ame­lyekkel a társadalom és a gazdaság szempontjából fon­tos képzési területeken nem­zetközi összehasonlításban is jó eredmény érhető el. Tá­mogatást nyújtanak egyebek között komplex, a húzóága­zatok, csúcstechnológiák te­rén megvalósuló oktatási programok működési és be­ruházási költségeihez, egye­di óktatásfejlesztési progra­mok megvalósításához, ezek gép--és műszerbeszerzéséhez. Az első évben —■ amikor még viszonylag szerény ösz- szeg áll az alap rendelkezé­sére — prioritást élvez, pél­dául a könyvtárfejlesztés, a könyv-, folyóirat-, gép- és műszerbeszerzés. Az intéz­ményeknek nagyabb az esélyük az igényelt összeg elnyerésére akkor, ha a cél­jaikhoz belső tartalékaikat, valamint ipari vállalatok, ku­tatóintézetek anyagi eszkö­zeit, tehát külső erőforrá­sokat is képesek mobilizálni. Bár az Alap fő forrása az állami költségvetés, befizeté­seikkel hozzájárulhatnak a különböző költségvetési szer­vek, minisztériumok, illetve az azok irányítása alá tarto­zó intézmények, gazdálkodó szervezetek, vállalatok, egye­sületek és magánszemélyek is. Ezek közérdekű kötele­zettségvállalásnak minősül­nek, ezért az alapba befize­tők számára adókedvezményt jelentenek. A vállalatok a pénzösszegeket egy-egy meghatározott célra is ad­hatják. A pályázatokat a művelő­dési miniszter elnökletével a közeljövőben alakuló bizott­ság bírálja el, amelynek tag­jai a felsőoktatás irányítá­sáért felelős miniszterek, a képzésben érdekelt tárcák, országos hatáskörű, valamint társadalmi és érdekképvise­leti szervek képviselői. A bizottság feladata, hogy a miniszter számára előkészít­se és véleményezze a dönté­seket és figyelemmel kísér­je az odaítélt pénzeszközök felhasználását. A döntések felett a társadalmi ellen­őrzést a létrejövő Országos Felsőoktatási Tanács gyako­rolja majd. Július közepétől játsszák a Doktor Zsivágót Mozizni nyáron igazán kellemes GYORSLELTÁR A MEGYEI KÍNÁLATRÓL Nyáron is kellemes ki- kapcsolódást jelenthet mozi­ba járni, annál is inkább, mert legalább két ok miatt filmszínházaink a szokásos­nál is élvezetesebb szórako­zást nyújthatnak a pihenés­re vágyóknak. Elsőként ter­mészetesen a filmkínálatot kell szemügyre venni, de nem elhanyagolható tényező az sem, hogy június elején országszerte megnyíltak a nyári szabadtéri mozik, ahol az esetenkénti rossz időt, (a szúnyogokat), vagy néhol az ülőalkalmatosságul szolgáló, nem épp kényelmes padokat leszámítva valóban kellemes órákat tölthetünk el. A leg­látogatottabb és ilyenkor legnépesebb idegenforgalmi központok, például a Bala­ton környéki falvak, váro­sok kínálta lehetőségekkel persze nehezen tudják fel­venni a versenyt a megyé­ben lévő mozik — de nem is ez a feladatuk. Inkább az, hogy aki itthon tölti el sz;|- badságát, vagy munka után keres egy kis pihenést, bi­zonyára nem lesz elégedet­len, és akkor még nem is szóltunk a turisták által igencsak kedvelt itteni „cél­pontok” nyári mozis prog­ramjairól. A közeljövőben több új magyar filmet mutatnak be filmszínházaink. A meny­asszony gyönyörű volt cím­mel vetítik Gábor Pál utol­só filmjét, melyet betegsé­ge, halála miatt már ő nem tudott befejezni. Kabos László lesz a főszereplője a Nyitott ablak című filmnek, Dublőrök éjszakája címmel augusztusban kerül a mozik­ba Bacsó Péter új alkotása. Másfél éve készült el len­gyel—magyar koprodukció­ban a Szökevények című film, melyet Lengyelország­ban igen nagy sikerrel vetí­tettek, eddig csaknem más- félmillió néző tekintette meg. Ezt is nyáron kezdik el ve­títeni a megye fimszínházai, ugyanúgy, mint a Borisz Paszternák regényéből ké­szült Doktor Zsivágót, me­lyet eddig csak a Filmmúze­umban lehetett megnézni. A monumentális alkotás július 14-től szerepel majd a me­gyei mozik műsorán — nyil­ván érdekes és izgalmas többletélményt nyújtva azoknak, akik látták a Szig­ligeti társulatának színház- történeti jelentőségű előadá­sát. A külföldi filmek kínála­tából említésre érdemes még a Híd a Kwai folyón című alkotás, amelynek a regény népszerűsége alapján bizo­nyára nagy sikere lesz, va­lamint két vígjáték Vágyra járók és Nagy zűr kis Kíná­ban címmel. Egy-egy új Claude Zidi — és Woody Allen — film is szerepel majd a nyári mozik műso­rán. A szocialista országok filmterméséből a szovjet ka­landfilmeket valószínűleg az ifjabb generáció fogja igazán évezni, továbbra is műsoron lesz Milos Forman Tűz van, babám című filmje. S hogy mindezeket hol le­het megnézni? Jelentős ré­szét természetesen szabadté­ri előadásokon, a nagyobb városok, idegenforgalmi köz­pontok filmellátása ilyen szempontból is kiemelt Szol­nokon ezen a nyáron csak a Vörös Csillag Kertmozi üze­mel. A szabadtéri színpadon több okból sem lesznek elő­adások: túlságosan késői kezdéssel tudnának csak ve­títeni, a szúnyogirtás csak látszólag prózai, ám igen költséges problémáját sem könnyű megoldani, ezenkí­vül az időjárás viszontagsá­gainak kitett más szabadtéri műsorok miatt nem sikerült a fenntartó Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központtal egy adott vetítési napban megegyezni. Ügy tűnik, emellett, hogy az igényeknek a megyeszékhely egy kert­mozija is eleget tud tenni. A Moziüzemi Vállalat munkatársai keresik a lehe­tőséget, hogy Abádszalók mellett Tiszafüreden is le­gyen szabadtéri mozi, erre a camping nyújtaná a legjobb •lehetőséget. Jászapátin a strand mellett lehet mozizni, Berekfürdőn a Karcagi Dé­ryné Művelődési Központ vállalta a vetítéseket. Jász- szentandrás esetében a mo­zival együtt élő szórakozta­tó központ létrehozásán gon- dolkodnak-dolgoznak az il­letékesek, Tiszavárkonyon és Vezsenyen az igények szerint indul be a mozi. Cserkeszőlő filmekkel való ellátását — a könnyebbség kedvéért, hisz a megyeszék­helyről ide filmet szállítani igencsak költséges — a Bács- Kiskun megyeiek vállalták el. Még egy érdekes kezde­ményezés : autósmozi létre­hozását tervezik a megyé­ben, azt persze egyelőre nem tudni, hogy mikor valósul­hat meg, tekintettel arra, hogy megfelelő helyet kell keresni, és elő kell terem­teni a szükséges összegeket, (hisz csak a- vetítőfal költsé­ge 1 millió forint). A táborozó diákok sem maradnak szórakozás nélkül, mert mindenütt, ahol ilyen van, kihelyezett vetítések lesznek. (A szolnoki össze­vont napközis táborban pél­dául a városi tanács fedezi a költségeket). Végezetül még egy fontos mozzanat: vajon mennyibe kerülnek majd a jegyek? Nyilván ese­te (filmje, mozija) válogat­ja, de az tény, hogy a me­gyék közül az utolsók kö­zött vagyunk az átlaghely- árakat tekintve.- b. j. ­Hondromatidisz Rigasz szobrászművész alkotá­saiból nyílt kiállítás Ti­szafüreden, az ipari szakmunkásképző inté­zetben és a IV. számú általános iskolában. A művész szobrait július 10-ig tekinthetik meg az érdeklődők (Fotó: D. G.)

Next

/
Thumbnails
Contents