Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-25 / 151. szám
1988. JÚNIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Tegnap Szolnokon a Széchenyi lakótelepen bensőséges ünnepségen adták át a Rigó Cti Általános Iskola építésének második ütemében elkészült új szárnyat. Áz Immár 24 tantermes iskola a városi tanács beruházásában 156 millió forintos költséggel épült. Az új épületrészt a kivitelező, a Szolnok Megyei AEV, a tervezettnél egy hónappal korábban adta át. Az iskola új szárnyába költözik a városi központi könyvtár is, amely eddig a Jászi Ferenc úton kapott helyet Fotó: D. G. A tervezettnél magasabb a költségvetés hiánya Országgyűlési bizottságok együttes ülése a Parlamentben Az Országgyűlés terv- és költségvetési, illetve ipari bizottsága együttes ülést tartott pénteken Bognár József akadémikus elnökletével a Parlamentben. Az együttes tanácskozáson a testületek Pálfi Dénes (Zala megye) képviselőnek a lakossági vil- lamosenergia-díjszabás egységesítésének tárgyában az Országos Árhivatal elnökéhez címzett interpellációjával kapcsolatban végzett vizsgálat tapasztalatait vitatták meg. Ezt követően a terv- és költségvetési bizottság az 1987. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról, illetve Kovács András (Heves megye) képviselőnek a mezőgazdasági üzemek hitelellátása tárgyában a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez címzett interpellációjával kapcsolatban végzett vizsgálatról tanácskozott. A lakossági villamosener- gia-tarifarendszer módosításának lehetőségeiről tájékozódó albizottság vezetője, Devcsics Miklós (Nógrád megye) elmondotta: alapos konzultációt folytattak az Ipari Minisztérium és a Magyar Villamosművek Tröszt vezetőivel. A tárgyalások eredményeként javasolták: 1991-ig egységesítsék a lakossági villamosenergia-díj- szabást. Pálfi Dénes indítványozta: 1989-ben egy kilowattóra villamosenergia-félhaszná- lásért a budapestiek a mostani 1 forint 25 fillér helyett fizessenek 1 forint 70 fillért, a falvakban viszont a jelenlegi 2 forint 45 filléres tarifát csökkentsék 2 forint 5 fillérre. A testület az albizottság javaslatát — az ülésen elhangzott módosításokkal kiegészítve — elfogadta. Az első napirendi pont után az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága folytatta ülését. Bognár József, a bizottság elnöke a múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés kapcsán elmondotta, hogy a jövőben a bizottság a költségvetés mellett a monetáris politika alakulásáról is jelentést kíván kapni. Kifogásolta, hogy az inflációval kapcsolatban jelenleg csak átfogó számítások születnek, az egyes ágazatokban keletkező inflációról nem készít számításokat a Statisztikai Hivatal. így nem mutatható ki, hogy melyek azok a területek, amelyek leginkább hozzájárulnak a gyorsuló áremelkedéshez. Villányi Miklós pénzügy- miniszter elmondotta: semmi akadálya annak, hogy a bizottság megismerkedjen a monetáris politika végrehajtásának eredményeivel. Kifejtette, hogy tavaly és 1988 eddigi szakaszában a jövedelemtermelési folyamatokban jelentős változás nem következett be. Kedvező, hogy az idei első hat hónap során a konvertibilis export dinamikusan növekedett, ugyanakkor az import némiképp csökkent. Ennek eredményeként az áruforgalmi egyenleg a korábbiakhoz képest jelentősen javult, s az első félévben a tőkés külkereskedelemben egyensúlyi helyzet alakult ki. Ez biztató, s jelenleg minden feltétel adott ahhoz, hogy a tervben előirányzott 250 millió dolláros tőkés külkereskedelmi aktívum teljesüljön. A vállalatok rendelésállománya lényegesen magasabb, mint a korábbi években volt, és az is kedvező, hogy jó mező- gazdasági termés várható. Nem ilyen jó a helyzet a fizetési mérlegnél, a magasabb adósságállomány terhei növelték a kiadásokat, s várhatóan az idegenforgalmi egyenleg is kisebb lesz, mint az előző években volt. Több más kedvezőtlen folyamat is jellemzi az első félévet, így továbbra sem következett be a várt hatékonyságjavulás, és a tervezettnél lényegesen nagyobb a költségvetés hiánya. A kormány több intézkedést tett az állami kiadások csökkentésére. Többek között szigorították a szocialista exporthoz kapcsolódó támogatásokat, a tervezettnél egymilli- árd forinttal kevesebb állami pénzt kap a szénbányászat, a jövő évtől kezdődően pedig teljes egészében megvonják az ágazat termelésének támogatását. A népgazdaságban több mint egymil- liárddal csökkentették a beruházási alapjuttatásokat, és ösztönözni kívánják a vállalatok megtakarítási hajlandóságát is. E téren új megtakarítási formát — a letétjegyet — kívánnak bevezetni. Ezután az Országgyűlés bizottságainak elnökei beszámoltak a múlt évi költségvetés végrehajtásáról hozott állásfoglalásukról. Harmadik napirendi pontként a bizottság a mezőgazdasági üzemek hitelellátásának helyzetével foglalkozott. Fogyasztási szfivetkezetek Nagyobb stabilitást várnak Pénteken ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa; a testület az áfészek, a takarékszövetkezetek és a lakásszövetkezetek gazdálkodásának idei, eddigi tapasztalatait tárgyalta meg. Megállapították, hogy a fogyasztási szövetkezetek annak ellenére jól hajtották végre az ár- és az adóreformmal kapcsolatos teendőket, hogy több felső szintű döntés késett, és a szövetkezetek gazdálkodását módosír tó jogszabályokban ellentmondások is voltak. A vitában felszólalók többsége a jogi szabályozás túlzott mértékét kifogásolta. Többen szóvá tették: némely. jogszabály visszamenőleges hatállyal érvényes, s ennek pénzügyi kihatásai is lehetnek. A szabályozóktól általában nagyobb stabilitást várnak el. Kedvezőtlen az is, hogy az általános forgalmi adó bevallásának határidejét a szabályok az adott hónapot követő hónap 15-ig írják elő. Ez az idő túlságosan rövid. Megoldásként javasolták, hogy tegyék lehetővé adóelőleg befizetését, és a bevallás határidejét pedig hosszabbítsák meg. (MTI) A PÁRTKONGRESSZUS SZELLEMÉBEN Központi feladatok, helyi teendők Egy hónappal ezelőtt fejeződött be az MSZMP országos értekezlete, amelynek munkáját a hazai és a nemzetközi közvélemény rendkívüli érdeklődése kísérte. A pártértekezlet magas fokú politikai kultúrával, szenvedélyesen és felelősséggel vitatta meg társadalmunk legidőszerűbb kérdéseit és hozta meg döntéseit, összegezte azt a vitát, amelyet a pártban és a társadalomban közel másfél esztendeig folytattunk és választ adott azokra a kérdésekre, amelyek ennek során megfogalmazódtak. Mind a politikai, mind pedig személyi döntéseiben messze figyelembe vette a párttagok, a párt- szervezetek és testületek javaslatait, ami egyben azt is jelenti, hogy a pártértekezlet határozott ugyan, de a döntés tartalmát maga a párttagság alkotta meg az említett viták során. Mindez azt is igazolja, hogy az MSZMP érett, felelősen gondolkodó párt, amely képes súlyos helyzetben is a folyamatok élén haladni. A pártértekezlet döntéseit a párttagság és a társadalmi közvélemény kedvezően fogadta. Higgadtabbá, nyugod- tabbá vált a közhangulat, erősödött a párt egysége, fokozódott a párt iránti bizalom. Ugyanakkor továbbra is jelen van politikai közéletünkben a várakozás, amelynek tartalma a „hogyan tovább” kérdésében ölt testet. „Mit fog csinálni az új vezetés, milyen konkrét intézkedések születnek a továbbra is élő problémák megoldására?” — kérdezik sokan. Tartalmi és formai kérdések A közélet kérdései iránt érdeklődő emberek többsége világosan látja — amit a politikai vezetés is hangoztat —, hogy a pártértekezlet csak a politikai és személyi feltételeket teremtette meg a gazdasági és politikai reformfolyamat meggyorsításához. Elindultunk egy úton, amelyen még sok megoldandó feladat áll előttünk és ez álhatatosságot, következetességet, összefogást, nem utolsó sorban időt igényel valamennyiünktől. A Központi Bizottság június 23-i ülésén elfogadta azt a programot, amely — a pártértekezlet állásfoglalását „aprópénzre váltva” — konkrétan megfogalmazza a párt központi szerveinek feladatait a következő másfélkét évre, lényegében a XIV. kongresszusig. Ebből a dokumentumból két dolog feltétlenül kitűnik. Az egyik, hogy ez a program a központi szervek feladatsora és egyetlen szót nem tartalmaz a pártbizottságok és pártalapszervezetek teendőiről. A másik, hogy sorra vesz minden olyan témát, amellyel kapcsolatban a központi szervek megbízást kaptak a pártértekezlettől. A Központi Bizottság munkaÖnállósággal, felelősséggel Az említett feladattervben a Központi Bizottság ajánlásokat tesz az állami szerveknek olyan feladatok elvégzésére, mint például az Alkotmány felülvizsgálata; a választójogi törvény módosítása; a -gyülekezésről és egyesülésről szóló törvény megalkotása stb. De szükségesnek tartja a Központi Bizottság az Országgyűlés, a kormány és a tanácsok felbizottságokat küldött ki, amelyeknek az a feladata, hogy — például — tárják fel az elmúlt évtizedek politikai gyakorlatának összefüggő . folyamatait, az időszak erényeit és hibáit, ennek okait. Mindezek ismeretében dolgozzák ki a párt új programját, rajzolják meg a jövőképet. Tegyenek javaslatot a párt új szervezeti szabályzatára és ezzel párhuzamosan részleteiben is munkálják ki a párt korszerű belső működési rendjét. Külön-külön javaslat készül a párton belüli választási rendre, az elvi-politikai irányítás értelmezésére és ezzel összefüggő gyakorlatra, a párton belüli politikai nézetkülönbségek kezelésére, a viták tartalmi és formai kérdéseire, a döntés után kisebbségben maradt vélemények gondozására, a párt szervezeti felépítésére, különböző szintű szerveinek és szervezeteinek feladatkörére, munkamódszerére stb. Foglalkozni fog a Központi Bizottság a politikai munka nyilvánosságával, a távlati gazdaságpolitikai koncepciók kidolgozásával és több olyan társadalompolitikai kérdéssel, amelyek a testület feladatkörébe tartoznak. adatkörének és működési rendjének továbbfejlesztését, helyenként szervezeti átalakítását is. A teljesség igénye nélkül, jelzésszerűen soroltam fel a Központi Bizottság által elhatározott, rövid időn belül megvalósítandó teendőket. Szinte valamennyi döntésre előkészített javaslat előzetesen pártvitára vagy társadalmi vitára kerül, így a ESyé_b termékei mellett fiókos szekrényeket gyárt jelenleg a gyöngyösi Mátravidéki Építő és Szakipari Szövetkezet részére a Jászárokszállási Kossuth Tsz faipari ágazata. A fémvázas íróasztalokba szerelhető szekrényekből az idén ötszáz darabot szállítanak, mintegy másfél millió forint értékben (Fotó: T. K. L.) párttagok és az állampolgárok véleményt mondhatnak róluk, módosíthatják, kiegészíthetik azokat. Visszatérek azonban arra a már előbb említett tényre, hogy a Központi Bizottság feladatterve központi program és nem szabályozza a pártbizottságok és pártszervezetek dolgát. Jóllehet, a párt minden szerve számára eligazító jelleggel bír, de kötelezővé nem tesz semmit. A Központi Bizottság abból indul ki, hogy a pártbizottságok és pártalapszervezetek — a pártértekezlet állásfoglalása alapján és a KB feladattervét figyelembe véve — magok döntsék el, hogy mit akarnak tenni saját területükön a pártértekezlet állásfoglalásának érvényesítésében, megvalósításában. Hiszen az önállóság biztosításának ez a gyakorlata szintén a pártértekezlet következménye, egészen pontosan a pártszervezetek és az alapszervezetek jogos igényére épül. Mindemellett — úgy vélem — a területi sajátosságok által meghatározott feladatok mellett vannak olyanok, amelyek általánosként jelentkeznek a pártban és ezért érdemes erről említést tenni. A társadalmat, de 'különösen a pártot ma a felfokozott poli tilsai érdeklődés és a politizáló készség jellemzi s ez jó alap ahhoz, hogy valóban politizáló és ne ügyintéző párt legyünk. Fontos tehát, hogy a párt vezetői és aktivistái oly módon is segítsék ezt a folyaimtot, hogy vállalják a megfogalmazott kérdések megválaszolását, az elhangzó vélemények erősítését, vagy a velük szembeni vitát. Minthogy a kérdések és vélemények sokszínűek. ennél fogva nem lehetnek előre elkészített válaszaink vagy ellenérveink. A párt aktivistáira és választott testületéire tehát az a sajátos feladat hárul, hogy — politikai ismereteiket, tájékozottságukat naprakész állapotban tartva — vállalják a nézetek ütköztetését a kulturált vitát, a folyamatok és jelenségek magyarázatát. Ez persze magában rejti a tévedés lehetőségét is a .melyet ugyancsak vállalni kell. Ma is. de a jövőben még inkább hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a pártban nincs és nem lesz minden kérdésben nézetazonosság. Nagy hibát követnénk el, ha a nézetkülönbségeket tagadnánk, valamiféle módon kizárnánk azokat. Ez megölné a vitát, kioltaná azt a kohót, amelynek tüzében tisztul a politika. Vitázni és dönteni Csak a napi gyakorlat vezethet el oda, hogy megtanuljuk az egyszerűnek tűnő, ám valójában bonyolult kötelességünket: vitázni és dönteni! A vita során kiredül, hogy mely véleménnyel azonosul a többség. Lesznek, akik kisebbségben maradnak nézeteikkel. A többségi aka- . nat természetesen rájuk nézve is kötelező, de ez nem jelentheti a kisebbség elmarasztalását, bármiféle megkülönböztetését. Már csak azért sem, mert lehet, hogy alki ma valamely kérdésben a többséghez tartozik, holnap egy más témában kisebbségben maradhat. A párt tagjainak azonban nemcsak a párt keretei között, hanem — és talán még nagyobb súllyal — a párton kívül is politizáflmiuk kell. Ehhez erőt és érvanyagot nyújt számunkra a pártérte- kezlet szelleme, az állás- foglalás dokumentuma, amit eppen ezért mindannyiunk- nak alaposan tanulmányoznunk, értelmeznünk és képviselnünk kell. Petrovszki István az MSZMP KB osztályvezetője
