Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-21 / 147. szám
1988. JÚNIUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Igazi népművelés az az előadássorozat, amelyet a Soros-alapítvány támogatásával valósit meg az érdi bukovinai székely nép- dalkör. Többnyire az apró, Tolna megyei községekbe települt be 1945—41-ben ez a népcsoport. Hogy eredeti kultúrájukat megtartani segítsenek nekik, most az érdi — szintén székelyekből álló — népdalkor. vezetőjükkel, Kóka Rozália előadóművészszel az idén húsz előadás megtartását vállalta. A saját hagyományaikról szóló, a népdalaikat felelevenítő műsorok a legutóbb Kalaznó, Aparhant, illetve Kéty és Felsőnána községek bukovinai székely hallgatósága körében arattak nagy sikert (Mű-fotó: Kunkovács László) Honismereti pályázaton néprajzkutatóink sikere Öntevékeny A közelmúltban kezembe akadt a Honismeret című folyóirat második száma, amelyben a szerkesztőség közzéteszi az 1987 .évi országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat eredményeit. A jegyzék szolgál egy-két — számunkra igen kellemes — meglepetéssel. Mindjárt az elején egy hízelgő adat: az ország megyéi közül a legtöbb dolgozatot Veszprém és Szolnok juttatta el az országos pályázatra, amelyre egyébként szám szerint 332 pályamunka érkezett. Az értékelő bizottság 166 díjat osztott ki, ebből kereken húszat hoztak el megyénk pályázói. (Ifjúsági és felnőtt kategóriában ez a jutalfnak 12 százalékát jelenti). Olyan eredményekről van tehát szó, amelyre méltán lehetünk büszkék. Az évente meghirdetett és értékelt pályázat (amelyre szőkébb pátriánkból egy előzetes válogatás után küldik a dolgozatokat) megyei „kulisszatitkairól” Tálas Lászlót, a Szolnok Megyei Múzeumok igazgatóját kérdeztük, aki elmondta: Több oka is van, hogy ilyen jelentős számban küldtünk pályamunkákat az országosra. Sok évtizedes hagyománya van Szolnok megyében a néprajzkutatásnak, különböző monográfiÉrtékmegórző mozgalom Húsz díjazott dolgozat ák jelzik a munka eredményességét. Jó honismereti táboraink és szakköreink működnek, az utóbbiak például Jászjákóhalmán, Kőtelken, de sorolhatnánk még. Ezek az amatőrcsoportok kitartó szorgalommal kutatják a megye egy-egy kisebb tájegységét kutatását, mozgalomnak is lehet nevezni tevékenységüket. A múzeumi szakemberek szívügyüknek tekintik ezt a munkálkodást; módszertani és egyéni tanácsokkal látják el őket, ugyanakkor e csoportok is keresik a múzeum segítségét, támogatását. Meglehetősen jó és közvetlen kapcsolat van közöttük. A múzeum természetesen profitál az amatőrök eredményeiből, mert hiszen egy adott településen az élet szinte minden területét feldolgozzák kisebb tanulmányok formájában, következésképp e munkák kiváló adatbázisul szolgálnak egy-egy hivatásos kutató számára. A múzeum — a kutatási területeket illetően — orientálja a szakköröket, csoportokat, amelyek adatlapokat töltenek ki, s ezt küldik be az intézményekbe. A megjelölt témák jó tájékozódási pontot jelentenek a hivatásos kutatóknak. Még annyit a dolgozatokról, hogy a szóban forgó néprajzi-nyelvjárási országos pályázat tematikája minden évben megjelenik, s ez arra ösztönzi a magukra valamit is adó szakköröket, hogy induljanak a pályázaton. Ennek köszönhetően tavaly 86 pályamű érkezett be, s ebből küldték tovább azt a bizonyos harmincat. amelyből végül is húsz díjra érdemesült. A pályamunkák kivételes értéket hordoznak, így elképzeléseik között szerepel, hogy a díjnyertes dolgozatokból — ha az anyagi korlátok úgy engedik — válogatást jelentetnek meg. A pályamunkák csaknem teljes része nyomdakész, kis stilizálással szedőgép alá küldhető. így szeretnék előrelendíteni szellemi- értékeink gyűjtését, megőrzését a jövő századok számára. J. J. Jászapáti és újszászi diákok sikere Tehetséggondozás felső fokon A korábbi évekhez képest is igen szép eredményeket értek el az országos középiskolai tanulmányi és szakmai versenyeken a Jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium és Vlasútgépészeti Szakközépiskola tanulói. Az iskolában hosszú ideje folyó magas színvonalú tehetséggondozás eredménye, hogy az Országos Középiskolai Tanulmányi és Szakmai versenyek 2. fordulójába 14 diák jutott be, akik közül Kovács Anikó harmadikos növendék magyarból megírt dolgozatával, hibátlanul megoldott tesztfeladataival és eredményes szóbeli szereplésével 3. helyezést ért el a döntőben, ezzel e tárgyból felvételt nyert az egyetemre. Bagi László negyedikes diák vasúti gépészeti tantárgyból lett az országban a negyedik legjobb. Igen értékes Ozsváth Szilvia másodikos tanuló teljesítménye: az MTA Debreceni Atommag Kutató Intézete által meghirdetett versenyen — 116 diák közül — lett első a Fizika az orvostudományban és az orvosi gyakorlatban című dolgozatával. Az Irinyi országos kémiaverseny döntőjén az elsős Balajti Tamás 5. lett, s hogy a humán tárgyak se legyenek hátrányban, az olasz nyelvű prózafordítói versenyen indult diákok közül Miskolczi Katalin ért el első helyezést. A fentiek alapján is érthető — ehhez igen jó tárgyi és személyi feltételek adottak az iskolában —, hogy a jövő tanévtől kezdve éppen fizikából és kémiából indítanak tagozatos képzést Jász- apátin, ahová a kiemelkedő eredményt elért tanulók jelentkezését várják. A tagozatos oktatást két debreceni egyetemi tanszék is segíti. Nyolc iskola hetvenkét diákja mérte össze nemrégiben tudását Békéscsabán, a köz- lekédési szakközépiskolák tanulóinak országos szakmai tanulmányi versenyén. A komoly elméleti és gyakorlati ismereteket kívánó írásbeli és szóbeli megmérettetés végeredménye Szolnok megyei diákok sikerét jelentette. Az újszászi közlekedési szakközépiskola két végzős diákja, Besenyei Zoltán és Farkas Gábor első, illetve harmadik helyezést ért el a versenyen. Ezzel automatikusan felvételt nyertek Győrbe, a Széchenyi Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolára. Helyi politika, helyi nyilvánosság Mire lehet jő a városi Dunaújváros immáron negyedik alkalommal adott otthont a kábeltelevíziós műsorkészítők — azaz a városi televíziósok — országos találkozójának. Mennyivel volt másabb. mennyivel volt több ez a randevú az előzőeknél? Az természetes, hogy a szakmabéliek találkozásakor elsősorban — tulajdonképpen szinte kizárólagosan — a szakmáról esik szó. Arról, hogy mit jelent o kilencvenes évek küszöbén a helyi nyilvánosság, legyen szó újságról, rádióstúdióról, városi vagy lakótelepi televíziózásról. Az ma már közhely, hogy a tájékoztatás, az információ mennyire felértékelődött, s milyen különös szerepet kap a helyi információ. Hazánkban mára mintegy harminc városban — lakótelepen —, nagyközségben működik önálló műsorral jelentkező helyi televízió, ám ennél jóval több helyen áll már készen nagyközösségi antennarendszer, amely alkalmas a helyi műsorok továbbítására is. Mindez persze automatikusan együtt jár azzal, hogy megnőttek a követelmények a helyi tájékoztatással, a tájékoztatás szolgálatában álló szakemberekkel szemben. Ennek szellemében tanácskoztak tehát Dunaújvárosban a városi televíziósok. A dunaújvárosi példa Bizonyára nem volna hasztalan részletesen is beszámolni a helyi televíziók készítette műsorok szemléjéről, az azt kísérő szakmai vitákról, az „országos” és a helyi televíziózás látszólagos — vagy talán valódi — érdek- és nézetkülönbségeiről stb. Nézze el az olvasó a cikkírónak. ha nem ezt teszi. Nem, mert ugyancsak nem kevés tanulság szűrhető le a dunaújvárosi példából. Talán nem érdektelen az összehasonlítás sem Szolnokkal, ahol a megyében az egyetlen városi televízió, működik. Éspedig azért nem. mert a dunaújvárosiak történetét hallva, látva talán másként mérlegeli az olvasó, a néző a Szolnok Városi Televízió munkáját! Hallgassuk tehát a dunaújvárosiakat. Beszélgető- partnerem Tribolt Lajos, az ottani városi televízió főszerkesztő-helyettese. — Bármennyire fontosak is az elvek, az alkalmazkodás a helyi politikai, társadalmi intézményrendszerhez, azt gondolom, a városi televíziózás kezdeteinek történetéről szólva nem téveszthetjük szem elől a technikát, a műszaki felszereltséget, ennek fejlettségi fokát egynegy városban. Dunaújvárosban hogy kezdődött? — Annyiban előbb jártunk a többieknél, hogy nálunk a város születése óta létezett helyi lap. 1976-tól a művelődési házban már készültek filmszalagra képes helyi híradók. Az újság mindig megírta. hogy mikor vetítik. Miért tartom mindezt előnynek? Azért, mert az emberek. a város vezetői számára nem jelentett semmiféle újdonságot a helyi információk nyilvánosság elé vitele, s azért, mert immár több mint évtizede elkezdett összerázódni az a lelkes csapat, amelynek oszlopos tagjai ma a városi televízió munkatársai. A műszaki adottságok? A nyolcvanas évek elejére megtörtént a kisközösségi antennarendszerek összekötése, 1983 végén elkezdtük az adásokat. Műsoraink még két évig a Műszaki Főiskola vi- deoműhelyében készültek, természetesen kölcsönkamerákkal, kölcsönberendezé- sekkel, szedett-vedett cuc- cokkal. Az első adások anyagait Kecskeméten, Pakson vágtuk. Hogy mi még a dunaújvárosiak érdekessége? A városi televízió mindössze a hónap elejétől önálló intézmény, mindeddig a Bartók Művelődési Ház „szakköreként” tevékenykedtek. Mindenesetre már fél évtizede készítik, „sugározzák” műsoraikat. Mára a város 20 ezer 600 lakásába vezet kábel, s ez több mint kilencven százalékos „kábelezettséget” jelent. Gyakorlatilag minden dunaújvárosi lakos hozzájut a városi televízióhoz. Ennél jobb arány másutt nincs ma az országban. Lap, rádió, képernyő S a tervek? A szó ismét a főszerkesztő-helyettesé: — Kéthetente, hétfőnként 3—4 órás műsort adunk. Túl vagyunk egy kísérleti hajnali adáson. A hasznos reggeli információk' igénye azt bizonyította. hogy nagy szükség volna helyi rádióra. (Reggel ugyanis nem nézik, csupán hallgatják a műsort az emberek.) Távlati elképzelésünk, hogy kidolgozzuk a helyi rádiózás megteremtésének lehetőségét. Gondolkodunk a körzeti televíziózáson — értem ezen a városkörnyéki települések; Rácalmás, Nagy vény im, Barcs, Kisapostag stb. bekapcsolását. Terveink között szerepel a képújság sugárzása napközben. Egész nap menne a Magyar Televízió Képújsága, s este, a híradó előtt jelentkeznénk a helyi hírekkel. Már most vannak szolgáltatásaink; a három műholdas programot folyamatosan adjuk. Igen, ez valamiféle tudatosan fölvállalt konkurencia. Ha ugyanis a dunaújvárosi műsor nem tetszik, átkapcsol a néző valamelyik „szupercsatornára”. Tervezünk még mozicsatornát, s ki kell találnunk még több olyan szolgáltatást, ami hozhat némi pénzt. A lényeg, hogy túl vagyunk a helyi csodán! Olyan műsorokat kell készítenünk, amelyeket nemcsak a legelköte- lezettebb lokálpatrióták néznek meg kötelességtudatból, hanem amely ott tartja a a nézőt a képernyő előtt. Mivel „foghatjuk meg” a nézőt? Azzal, hogy a helyi problémákról beszélünk nyíltan. bennfentessé avatva! Ezt nem tudják a „szuper- csatornák”. Mi minden nap elérhetjük televízió? az embereket. Tavaly, a nagy havazáskor három napig egyfolytában adtunk, fél óránként mondtunk híreket. Az üzletekben be voltak kapcsolva a készülékek, még a járókelők is megkapták a legaktuálisabb információkat. Ügy hiszem, tudtunk segíteni a mindennapok gondjaiban. S még valamit egy hamarosan megvalósuló tervünkről: a nyártól a Dunaújvárosi Városi Televízió egyenesben fogja közvetíteni a tanácsüléseket. Az érdekesebb vitákról, egy-egy lényeges döntés mikéntjéről már eddig is beszámoltunk. A helyi politikának és a helyi nyilvánosságnak ez is egy — nem lényegtelen — kapcsolódási pontja lehet! A helyi televízió felértékelődik, ha oda és vissza jól közvetíti a helyi politikát! Ugyanez fordítva is igaz: a helyi politizálás is felértékelődik a teljes jogú állampolgárság szemében. ha a lakásából folyamatosan szemlélheti az őt érintő döntések megszületését, sőt — uram bocsá — éppenséggel befolyásolhatja is azokat. — Miben összegezhető e találkozók haszna?, Kábeltelevíziós érdekvédelem — Ki kell keverednünk a korábbi vak vezet világtalant helyzetből! A helyi televíziózást sehol sem profi televíziós műsorkészítők kezdték, hanem a „hazai” megszállottak. Kezdettől részt vesznek találkozóinkon a a Magyar Televízió szakemberei, akik rengeteget tudnak segíteni. Ahogy szinte „naponta” alakulnak új helyi televíziók, mindig jönnek újak. akik tanulni akarnak. E műfaj művelői számára még hiányzik a szervezett képzés. — Azt látom — mert a bejáratnál a kezembe nyomták —, hogy Harmadik Csatorna címmel — ezúttal külön újság is készült a találkozóra. Mi történt még? — A lap „próbaszám”. Nem titok; azt szeretnénk, legyen külön lapjuk a kábel- televízióknak! Nos, most már közel járunk ahhoz, hogy megalakuljon a Magyar Újságírók Országos Szövetségén belül a helyi televíziósok szakosztálya. Hallatlanul hasznos feladatokat láthatna el, elég ha csupán a képzésre, vagy az érdekvédelemre célozok. Szóval nagyon kell az a szakosztály! Elhatároztuk ugyanakkor azt is, hogy létrehozzuk a városi televíziók önálló érdekvédelmi szervezetét. Hogy mást ne mondjak: érdekeink olykor eltérnek a Magyar Televízió érdekeitől. Ma a városi televíziók egymás ellen kijátszhatók, sokszor a „nagy televíziósokkal” való személyes kapcsolatokon múlik melyikünk mivel, milyen műsorba kerüljön, kerülhet be. Egyelőre megbíztunk egy stábot; dolgozzon ki olyan — egységesen felhasználható — szervezeti, műszaki rendszert, jogszabály-gyűjteményt, amely egyszerű, világos. pontos és egyértelmű útbaigazítást ad mindannyiunknak. Egri Sándor A Magyar Televízió Dísz- letgyártó tizemében, Óbudán, évente több száz TV-produkcióhoz készítenek berendezési tárgyakat, díszleteket, kellékkiegészítőket, jelmezeket, de dolgoznak kiállítások, filmgyárak megrendelésére is. Képünkön Barta László makettkészítő az MTV „Istenek és hősök” című fantasztikus filmjéhez készit épületmaketteket (MTI-fotó: Rózsahegyi Tibor)
