Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-21 / 147. szám

Ara: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Atomfegyvermentes övezetek Mihail Gorbacsov üzenete a berlini találkozóhoz háború kirobbanásának ve­tizenetet intézett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára az atomfegyvermen­tes övezetek kérdéséről ta­nácskozó berlini értekezlet résztvevődhez. A berlini ta­lálkozó hétfőn kezdi meg munkáját. Mihail Gorbacsov üzeneté­ben utalt arra, hogy hatály­ba lépett a közepes és rövi- debb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött egyez­mény. „Nem szabad veszíteni a lendületből, határozottan tovább kell haladni az egyezmény által kijelölt úton” hangsúlyozta a szovjet vezető. Az SZKP KB főtitkára ab­ban jelölte meg az atom­fegyvermentes övezetek érté­két, hogy czűkítheti'k a nuk­leáris készülődés területeit, elősegíthetik a szembenálló szövetségek nukleáris erejé­nek szétválasztását, és ezál­tal csökkenthetik a nukleáris A múlt évet kimagaslóan jól zárta a szövetkezet, a ter­vet túlteljesítve 43,2 millió árbevételt és 8 millió nyere­séget értek el. Az idei terv módszerében a korábbiak­hoz hasonlóan készült. A munkahelyi tanácskozások novembertől kialakították a saját résztervüket, majd a vezetőségi ülés után a kül­döttgyűlés márciusban elfo­gadta az éves tervet. A négy­száz dolgozót foglalkoztató szövetkezetben — a harminc nyugdíjba vonuló mellett — bizonyos mértékű lemorzso­lódással is számoltak, mert az évi 49,2 ezer forintos szélyét. Az ilyen övezetek létrehozás^ erősíti a nemzet­közi bizalmat, serkenti a nukleáris hatalmak közti kapcsolatok stabilizálását, erősíti az atomfegyverek el nem terjedésének rendszerét — mutatott rá üzenetében Mihail Gorbacsov. Az NDK fővárosában hét­főtől a világ 111 országából több mint ezer személyiség folytat eszmecserét az atom­fegyvermentes övezetek meg­teremtésének lehetőségeiről. A háromnapos találkozót Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke kez­deményezte. 84 ország hiva­talos állami delegációt kül­dött Berlinbe. A magyar kül­döttséget Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára vezeti. A magyar küldöttséget Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára vezeti. bruttójövedelem nem túlsá­gosan vonzó. A központilag kiadott árindexek alapján erre az évre 39 millió árbe­vételt és 4 millió nyereséget tűztek ki. Az év az átalános bizony­talanságok miatt gondokkal kezdődött. Míg azelőtt no­vemberre már lekötötték a teljes éves termelésük 90 százalékát, most csak a 3 milliós szocialista export volt ismert. Decemberben már rendesen az új évre ter­melitek, most ez is — a kon­tingensek bizonytalansága miatt — kockázattal járt. A belföldi megrendelések ne­Csúcstalálkozó Kanadában Kedvező gazdasági változások A gazdasági kérdésekről folytatott kétórás csúcsszin­tű eszmecserével nyílt meg vasárnap délután a kanadai Ontario tartomány fővárosá­ban, Torontóban a hét vezető tőkés állam idei találkozója. Az állam- és kormányfők ezúttal egymás között foly­tattak eszmecserét ezekről a kérdésekről, közben kül­ügyminisztereik illetve pénz­ügyminisztereik külön-külön tanácskoztak. A vasárnapi első eszmecse­rét követően Wilson kanadai pénzügyminiszter adott rövid ismertetést a tanácskozásról. Mint elmondotta, mind a hét állam- és kormányfő rö­viden ismertette a találkozón megvitatni kívánt elképzelé­seit. Reagan amerikai elnök például haladéktalanul elő­terjesztette azt a követelését, (Folytatás a 2. oldalon) dig lassan énkeztek és azok is csak negyedéves időtar­tamra szóltak. Ilyen körül­mények között a megszokott tempót februárban érték el, de március végére már az időarányos tervüket 10 szá­zalékkal túlteljesítették. A féléves árbevételük vár­hatóan 20,5 millió körül ala­kul, és az időarányos nyere­ség is meghaladja a terve­zettet. A múlt évi felkészü­lés miatt a termelést anyag­hiány egyelőre nem akadá­lyozza, munka is van a kö­vetkező. 3 hónapra, de az utolsó negyedévre csak igénybejelentések érkeztek. Hímzett babakelengyét, ké­zimunkát, konfekció termé­keket, valamint perzsa és torontáli szőnyegeket készítő szövetkezetben úgy érzik, hogy az éves tervük teljesít­hető, de mind az anyagellá­tás, mind a piaci oldalról az eLőnél nehezebb második félév vár rájuk. MA: Háttér az elftrelépéshez 3. oldal Hol a határ? 4. oldal Mire lehet ji a városi televízió? 5. oldal A vállalati tervekben Csökkenő létszám A Munkaügyi Információs Központ felmérése szerint ez az év fordulópont a vállala­ti munkaerőgazdálkodásban; a termelő és a szolgáltató szervezetek a korábbi évek gyákortatával ellentétben most összességében nem lét­számuk gyarapítását, hanem csökkentését tervezik, bár ez a változás kismértékűnek ígérkezik — az összlétszám 0,5 százalékos csökkentésével számolnák a vállalatok és a szövetkezetek. Ez azt jelen­ti, hogy az idén a tavalyinál összességében 19 ezerrel ke­vesebb embert kívánnak fog­lalkoztatni. A felmérés szerint a ter­vezett létszámcsökkentések túlnyomórészt a nyugdíj mellett foglalkoztatottakat érintik. A vállalati elképze­lések szerint ez év végén a múlt év decemberéhez ké­pest 7 százalékkal, 16 ezer­rel kevesebben dolgoznak majd nyugdíjuk mellett. A szellemi munkakörökben dolgozók összlétszárna vár­hatóan 0,2 százalékkal, 1800- zal mérséklődik, s kisebb csökkenés várható a bedol­gozóként és a részmunka- időben foglalkoztatottak kö­rében is. A fizikai dolgozók létszáma a vállalati tervek szerint összességében nem változik. A munkahelyváltoztatások döntő többségét az idén is várhatóan maguk a dolgo­zók kezdeményezik majd, jobb, kedvezőbb állás remé­nyében. Jászárokszállási Hímző- és Szőnyegszövő HSZ-ben Eredményes első félév Korábbinál kevesebb után nehezebb második megrendelés A Jászárokszállási Hímző- és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet termelésének egyharmadát zsűrizett népművé­szeti termékek adják. Az igényes munkát korábban nem ter­helte forgalmi adó, de januártól a többi, háziipari jellegű termékkel együtt azoknál alkalmazott 23-ról egységesen 25 százalékra nőtt az általános forgalmi adó. Ez egyértelműen a népművészeti tárgyak versenyképességét rontotta, de az aggodalom egyelőre nem igazolódott be. Kisiparosok Vállalkozási innováció A találmányok csaknem fele magán válilalkio zás han születik, ám a gyakorlati hasznosításban még mindig sok a véletlen elem — hang­zott el azon a tanácskozáson, amely Innováció a magán- IkisvállaJkozásakban címmel hétfőn, az Ipari Reklám- és Propaganda Vállalat Rákó­czi úti székházában kezdő­dött meg. A tanácskozás plenáris ülésén Cseh József ipari mi­niszterhelyettes kiemelte, hogy az ipari szerkezetváltás mielőbbi megvalósításához elengedhetetlen az innováció miegyorsítása, s ebben jelen­tős szerephez jutnak a kis­vállalkozók is. Annál is in­kább így van ez, mert mun­kájukkal csökkenthetik a foglalkoztatási gondokból adódó feszültségeket. Huszonhét kétpói asszonynak ad munkát az Armafilt Ipari Szövetkezet helyi részle­ge. Kézi présgépeken különféle peremgyűr űket, betétes tömítőgyűrűket gyártanak több milliós tételben (Fotó: T. K. L.) A petőházi cukorgyárban a Budapesti Vegyipari Gépgyár ki­vitelezésében — mintegy 180 millió forintos költséggel — épül hazánk legnagyobb cukorsilója. A 31 méter magas és 40 méter átmérőjű henger alakú torony előregyártott vasleme­zekből készül. A siló belső tere légkondicionált lesz, és 30 ezer tonna cukrot lehet majd tárolni benne (MTI-fotó: Ma- tusz Károly) Grósz Károly fogadta a finn és az egyiptomi küldöttséget Magyar párt- és állami vezetők fogadták hétfőn a VIII. magyar—finn barátsá­gi hét rendezvénysorozatá­ra hazánkba érkezett finn politikai küldöttséget. A finn politikai, gazdasági és kulturális élet képviselőiből álló delegációt Ilkka Kanerva államminiszter vezeti. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke kötet­len eszmecserét folytatott a finn vendégekkel a Parla­mentben. A magyar belpolitika idő­szerű törekvéseit vázolva Grósz Károly elmondta, hogy hazánk megújulási tö­rekvései négy fő irányban bontakoznak ki. Ezek sorá­ban fontos feladatnak te­kintjük egy korszerűbb ál­lami felépítményrendszer ki­alakítását, amely a többi kö­zött magában foglalja a párt- és az állami szervek munkájának különválasztá­sát. illetve az állami struk­túrában a Parlament és a kormány újfajta viszonyá­nak kialakítását. Dr. Ali Lutfit, az Egyipto­mi Arab Köztársaság elnök­helyettesét, az egyiptomi parlament Súra Tanácsának elnökét hétfőn az Ország­házban fogadta dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke és Grósz Károly miniszterel­nök. A megbeszéléseken részt vett Fouad Hamdy Ab­dul Fattah, az Egyiptomi Arab Köztársaság budapesti nagykövete és Péter János, az Országgyűlés alelnöke. Hétfőn elutazott hazánk­ból az egyiptomi parlament Súra Tanácsának dr. Ali Lutfi vezette küldöttsége, amely Sarlós Istvánnak, az Országgyűlés elnökének meghívására tett látogatást Magyarországon. Ülésezett az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Az élelmiszergazdaság meghatározó az ellátásban A mezőgazdasági és élel­mezésügyi ágazat 1987. évi költségvetésének végrehajtá­sáról tárgyalt hétfőn a Par­lamentben az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A testület elé terjesztett írásos anyag szerint az időjárástól és a piaci változásoktól nagymértékben függő élel­miszergazdaság tavaly is meghatározó szerepet töltött be a belső ellátásban és az exportfeladatok teljesítésé­ben. Eredményesen zárta az elmúlt esztendőt az élelmi­szergazdaság annak ellenére, hogy a gabonafélék termés- eredménye elmaradt a ter­vezettől. A mezőgazdasági nagyüzemek 28 milliárd fo­rintos nyereséget realizáltak, ez megközelíti a tervezettet, és 2 milliárddal haladja meg az egy évvel korábbit. A nyereségtöbblet döntően az ipari, szolgáltató tevékeny­ség bővüléséből származott. Az élelmiszeripar 16.6 milli­árd forint nyereséget ért el, ez a tervezettnél 3 milliárd­dal magasabb, és 4 milliárd­dal haladta meg az 1986. évit Az írásos anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítőjében Red- nágel Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes olyan kérdésekre hívta fel a figyelmet, ame­lyek az idei gazdálkodási eredményekre is hatással. vannak. Az agrárágazatban felhasznált anyagok ára az év első öt hónapjában a ter­vezettnél nagyobb arányban nőtt, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban ez mintegy 2.5 milliárd forin­tos többletkiadást okoz. Ugyanakkor a mezőgazdaság által felkínált termékek ár­mozgása — amelynek terve­zett mértéke 3—4 százalék az előzetes számítások sze­rint — mindössze egy száza­lékot ért el. Ez azt jelenti, hogy a termelők és a válla­latok visszafogott árpolitikát folytatnak, ám részben a maguk kárára. Mivel a tá­mogatások csökkennek, a gazdálkodóknak az árakban kellene érvényesíteniük rá­fordításaikat. Az ülésen jelenlévő Kolla- rik István pénzügyminisz­ter-helyettes bejelentette: a kellő forrás összességében a pénzügyi rendszerben ren­delkezésre áll a felvásárolt áru fedezetéhez, a kérdés az, hogy miképpen osszák fel a bankok között az összege­ket. A refinanszírozásban tartalékalapot is képeznek, és így adott esetben gyors központi intézkedésre is le­hetőség lesz. Ehhez kapcso­lódóan Rednágel Jenő hang­súlyozta, hogy a mezőgazda­ság hiteligényére — az ága­zat sajátosságainál fogva — fokozott figyelmet kell fordí­tani.

Next

/
Thumbnails
Contents