Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-16 / 143. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 16. IA tudomány világa I Jégbe ágyazott kődarab II Nap irányából közeledett A Tunguz-rejtély nyomában Nyolcvan éve, 1908. június 30-án a felhőtlen szibériai égen tüzes golyó száguldott végig. Közvetlenül utána a tajgából tűz- és füstoszlop tört fel, a földet hatalmas lökés rázkódtatta meg. A tüzes golyó pályája még lehullásának helyétől 700 kilométerre is megfigyelhető volt, a robbanást pedig 1000 kilométer sugarú körzetben hallótni? Világos éjszakák Üstökös lett volna? Lehetséges. Ebben az esetben a robbanás utáni „világos éjszakákat” az üstököscsóva porrészecskéi idézhették elő, amelyek szétszóródtak a légkörben, és a napfényt a Földre reflektálták. E mellett szól az is, hogy üstökösnek nem kell feltétlenül a Föld felszínéig jutnia, és ott tölcsért hátrahagynia, mivel jégből álló magja a Föld felszíne felett felrobbanhat. Ezzel kapcsolatban azonban az az ellenvetés hangzott el, hogy a csillagászoknak észre kellett volna venniük ezt az üstököst. Később — különösen az első atomrobbanások után — egyes kutatók arra a feltevésre hajlottak, hogy a „tun- guzrobbanás” talán valami atom- vagy hidrogénbomba- robbanáshoz hasonló jelenség volt. Ezeket a feltevéseket azonban megcáfolták a tények. A Föld légkörén álhatolva a meteorit anyaga — még ha hasadóanyag lett volna is — természetes módon nem sűrűsödhetett össze annyira, hogy elérje a kritikus tömeget, ami pedig előfeltétele a láncreakció megindulásának. És ami a termonukleáris robbanást illeti, egy meteorit az atmoszférán áthaladva nem hevülhetett fel több millió fokra, vagyis olyan hőmérsékletre, amely nélkül ilyen robbanás elképzelhetetlen. Végül felmerült az az inkább fantasztikus, mint tudományos gondolat, hogy ez az óriási energiamennyiség Üstököselméletre alapozott kutatás Szovjet kutatók elegendő anyagot gyűjtöttek ahhoz, hogy az összes hasonló hipotézisről lemondjanak, és a további kutatásokat kizárólag az üstököselméletre alapozzák. Az utóbbi évek szovjet expedíciói megállapították, hogy 1908-ban a robbanás központjában a radioaktivitás nem növekedett. Tehát bebizonyítottunk tekinthető, hogy a „tunguz-mete- orit” lehullásának helyén szó sem lehetett atomrobbanásról. A legfontosabb kutatási eredmény az, hogy sikerült a léhulló test pontos esési görbéjét megállapítani. Ezt P. A. Számítógépes bűnözés Saját számlájára utaltatott át 36 millió márkát ták. Mozgásba jöttek a Földön az összes szeizmikus és légnyomásbeli zavarokat regisztráló műszerek. Mi történt tulajdonképpen a köves-mocsaras tajgában, hiszen — bár a jelenség kétségtelenül meteoritszerű volt — meteoritmaradványokat azóta sem sikerült felkutata meteoritban meglévő és a Föld atmoszférájának gázaival összeütköző antianyag megsemmisülésének eredményeként szabadulhatott fel. Az ezzel a feltevéssel szemben felhozott legnyomósabb érv az, hogy eddig makroál- lapotbán — tehát valamilyen tömeg formájában — levő antianyag létezésére nincs semmiféle bizonyíték. Elképzelhetetlen, hogyan repülhetett egy „darabka” antianyag keresztül a mi anyagi galaxisunkon anélkül, hogy már régen meg ne semmi- * sült volna. Egyes tudósok mégis újra és újra visszatérnek erre a hipotézisre anélkül, hogy feltételezésüket bármi alátámasztaná. Egyes amerikai kutatók az atomrobbanásoknál az atmoszférába kerülő radioaktív szénizotóp (C14) mennyiségére, az e robbanások közben felszabaduló energiamennyiségre, valamint a tunguz-meteorit robbanásakor a becslések szerint felszabadult energia- mennyiségre hivatkoznak. Számítógépekkel megállapították, hogy mennyi C14 kerülne a légkörbe a tunguz- meteorit robbanásakor, ha az antianyagból állna. Szerintük ebben az esetben a levegő C14 tartalma 7 százalékkal növekedett volna. Azután összehasonlították a megállapított adatokat a fák évgyűrűivel, és arra a megállapításra jutottak, hogy 1909-ben a C14 tartalom egy százalékkal magasabb volt. Ez minden. az üstököst azért nem sikerült előbb megfigyelni, mert a Nap irányából közeledett. Kiszámították mozgási sebességét is. Ez elegendő nagy volt ahhoz, hogy a lehulláskor felszabaduló kinetikai energia elvégezze a közismert pusztításokat. Eszerint nyugodtan le lehet mondani arról a feltételezésről, hogy atomrobbanás vagy anti- anyag-megsemmisülés ment végbe. Ami az égési nyomokat illeti, a tűz közönséges erdőtűz jellegű volt, ennek keletkezéséhez pedig semmiképpen sem volt szükség atomKorhadtfagerendák gyógyítása Eddig csak fafaragásokat, fadomborműveket sikerült műgyantával helyreállítani, de most már arra is remény van, hogy fatartószerkezeteket, például értékes régi famennyezeteket szintén megóvhatnak az enyészettől. Ezt ígéri egy Ausztriában kifejlesztett. a fa mély pórusaiba is beszivárgó, kis viszkozitású — kis belső surlódá- sú, nyúlós — műanyag. Az új szert egy öreg bécsi házban és laboratóriumban egyidejűleg próbálják ki. Nemcsak azt vizsgálják, hogy miképpen hatol be a műgyanta a különféle gombáktól megtámadott fafajok pórusaiba, hanem azt is, hogy mennyire válnak a műgyantával kezelt fák hordképes- sé és rugalmassá. Már az NSZK-ban is meglehetősen nagy méreteket öltött a számítógépes bűnözés. Az egyik legújabb eset: egy országos kereskedelmi hál>- zat alkalmazottja nem az árukat szállító cég számlábára, hanem sajátjára utaltatott át 36 millió nyugatnémet márkát. Ezt azért tehette meg, mert csak neki és a bűntársának volt kulcsa a számlakiegyenlítést is lebonyolító számítógéprendszerhez. Mire a sikkasztás kiderült. a főbűnös már külföldön bújkált. A cég detektív- jeinek csak csellel sikerült a nyomára jutniuk, és a pénz egy részét visszaszerezniük. robbanásra. Ez azt jelenti, hogy a felszabadult hőenergia mennyiségére vonatkozó korábbi számításokba hiba csúszott, s ez az amerikai kutatók számításait is befolyásolta. Ellenőrizték például, hogy a fákat ért hőmérséklet csak ötvenede-százada volt az amerikaiak által feltételezettnek. Különösen fontos azonban a következő: a test lehullásának a körzetében kozmikus anyagot találtak: apró golyókat, amelyek maximális átmérője 0,2—0,3 milliméter, átlagos átmérőjük csupán 50—80 mikron (egy mikron a milliméter ezredrésze). Ezeket a golyókat egy olyan 400 kilométer távolságig elnyúló területen találták, amely az üstökös lehullásának helyétől kiinduló nyelv alakját mutatja. Eddig még nincs kétségtelen bizonyíték arra, hogy a talált anyag a kérdéses test részecskéiből áll, de számos körülmény mellette szól. A legújabb számítások szerint az üstökös 6 kilométerrel a föld felett robbant, és feltételezhető, hogy a robbanás közben képződött, parányi cseppecskékből álló felhőt a szél elsodorta úgy, hogy a cseppecskék „kioltott nyelv” alakjában oszlottak el a Föld felszínén. Ezen a területen leszállt cseppecskéknek az összsúlya valószínűleg több tucat tonna lehetett. És még egy utolsó körülmény: az említett világos éjszakákat a köves tajgától nyugatra egy vékony sávon észlelték. Ennek a sávnak a vonala pontosan megegyezett az üstököscsóva kiszámított irányával. Széthullott darabjaira A tudósok számítása szerint a Föld 4—5 milliárd éves múltjában legalább 100 üstökös fejezte be pályafutását a Föld felszínén, illetve légkörében. Az ütközés csak az üstökös számára katasztrófa, a Földnek — mint égitestnek — meg sem kottyan. Feszen- kov akadémikus legújabb feltételezése szerint azért nem találták meg a több százezer tonna súlyúra becsült óriástest maradványait a Tunguz folyó partján, mert jégbe ágyazott kődarabokból állt — tehát üstökösmag volt —, és széthullott darabjaira. Ha egy üstökös nagyvárosra hullana, pusztító ereje néhány hidrogénbombával érne fel. A Föld felszínét azonban háromnegyed részben víz borítja, és a szárazföldek jó része viszonylag lakatlan ,így városok esetleges pusztulása szinte teljesen valószínűtlen. Már arra is nemegyszer volt példa, hogy illetéktelenek valamely vállalat számítógéprendszeréből fontos üzleti titkokat „halásztak ki”, s vagy eladták a versenytársaknak, vagy visszavásároltatták őket a kárvallott céggel. A nyugatnémet ügyészségeken és bíróságokon olyan — számítógépes szakemberekkel megerősített — osztályokat szerveztek, amelyeknek az a fő feladatuk, hogy ilyen ügyekben eljárjanak, a kormány pedig erélyesen súlyosbítani kívánja a gazdasági, bűntettek elkövetőinek büntetését. Itt az új Passat Wolfsburgban egy nem mindennapi autószéria indításának utolsó előkészületei zajlottak januárban. Elkészült az új VW Passat. A VVW művek új légte- relős kocsijának a premierje a genfi autószalonon volt — márciusban. Júliusban Wolfsburgban még egy premierre lehet számítani: megkezdődik az új Passat kombi sorozatgyártása. És végül: az év végén mutatja be a VW Passat a „ferde hátú” kiadását — nagy légterelő lappal. Az új típus — a bennfentesek B3-nak hívják — kevés közös vonást mutat elődeivel. Futóművét átalakították, a karosszéria oldalán lévő szélesített díszléc a ’90- es évek VW modell palettájának stílusát jellemzi. Az úi Passat valahol az Audi 90 és az Audi 100-as között helyezkedik el. Ez is mutatja, hogy a VW célja az új típussal: benyomulni a középkategóriánál előkelőbb osztályba. Ennek az osztálynak olyan képviselői vannak, mint az Opel Ascona. a Ford Sierra, Peugeot 405 és a Renault 21. Az új Passat VW ismét orrmotoros, amit a motorházba keresztben építettek be. Ez könnyebben szerelhe- tővé teszi a motort. A keréktávolság az előző típusokkal szemben 11 centiméterrel nőtt — 262 centiméterre, ez jobb rugózási kényelmet biztosít. Mint annak idején a kísérleti autónál, a motorhát tető itt is egészen a lökhárítóig húzódik le. A hűtőlevegőt a motor csak front Rohanó korunkban, amióta az idő értéke oly határtalanul megnövekedett, hozzánk nőtt az időmérés eszköze, az óra. Ha egy nap elfelejtjük magunkhoz venni, ezerszer akarjuk megnézni, tudni, mennyi az idő. Az óra története tulajdonképpen a mechanikus órák megjelenésével kezdődött 1300 körül, ebben az időben készítettek először kerekes órát. Ezt megelőzően a nap-, víz-, homok-, tűz stb óra volt használatos. Űjabb fejlődési lépcsőt jelentett az 1400-ban feltalált rugómeghajtású óra, majd az 1510- ben a nürnbergi Heinlein nevű lakatos által feltalált hordozható óra (nürnbergi tojás). Ez időtől kezdve gyors fejlődés indult meg: 1674-ben Huigens feltalálta a hajszálrugót, 1676-ban Hook a horgonygátszerkeze- tet (ankeróra), 1695-ben az angol Tompion a hengerjáratot (cilinderóra), 1715-ben Graham a róla elnevezett és ingaóráknál még ma is használatos gátszerkezetet, ugyancsak ő használt először (1721-ben) hőkompenzált intgát is. 1842-ben Philipp feltalálta az azóta is alkalmazott remontoira felhúzó szerkezetet. A 19. század második felétől kezdve az óra korszerűsítésekor elsősorban a szerkezet pontosságát növelték, és a méreteit csökkentették. A 20. században á technika rohamos fejlődése következtében az órától megkövetelt nagy pontosság újabb típusok tervezését és elkészítéspoiler nyílásain keresztül kapja. Az első és a hátsó szélvédő üveg gumi tömítés nélkül csatlakozik a fémlemezhez, .az Audi modellhez hasonlóan az oldalablakok laposan fekszenek a karosszériában. Érdekesség, hogy az új Passatnak nincsen esőcsatornája — az utazás közben igencsak zavaró zaj miatt — és nincsen mélyen a tetőbe benyúló ajtója sem — nem ömlik nyakunkba vízzuhatag, ha esőben kell kiszállni a kocsiból. A Passat utasterében jónéhány újítást találunk. A hátsó ülések például külön-külön állíthatók — ezáltal is növelve az utasteret. A motorházba a már eddig is jól bevált motort építik be. Áprilistól a VW a következő négyhengeres motortípusokat ajánlja: azalapmotor 72 lóerős és 1600 köbcentiméteres; a környezetvédelmi szabályokat figyelembe véve egy 90 és egy 107 LE-s motor is kapható, melynek hengerűrtartalma 1800 kcm; sportcélokat szolsét tette szükségessé, bár sokáig — itt-ott máig is — mutatják az időt a hagyományos súly- vagy rugómeghajtású mechanikus órák, amelyek inga vagy billegő szabályozókkal működnek. Átmeneti típusúak az elektromos meghajtású mechanikus órák, amelyeket szintén inga- vagy balansz- szabályozóval látnak el. Az elektromos meghajtás természetesen lehet hálózati vagy telepes. A mai, de hagyományos szerkezetű órák közül a svájci horgonyszerkezetű óra felépítésére jellemző, hogy a rugómeghajtású kerékrendszer tengelyei kőcsapágyakban futnak, a billegő szabályozó általában hőkompenzált és antimagne- tikus. A balansz csapágyazása ütésbiztos. Modernebb változata középmásodperc- mutatós, automatikus' felhúzású. Vagyis 6 órai kézen hordás 36 óra járást biztosít. Űjabb változat az automatikusan váltó dátummutatós óra, amely az időt már napokban is mutatja. Képünkön: egy esseni (NSZK) órásmester mesterműve az az óra, amely az elkövetkező 25 000 évben nemcsak az időt, hanem a nap, a hold és a bolygók állását is mutatja. Az óra, amelyen a mester 30 évig dolgozott, legfeljebb 10 000 év múlva fog egy másodperccel eltérni a pontos időtől. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) gál a 136 LE-s, 16 szelepes, 2000 kcm-es és 80 LE-s, 1600 kcm-es turbódízel változat. Fogyasztási adatok: városban 10—12 liter, 90 km/óránál 5.5 — 6,1 literig, 120 km/óránál 7,3 — 7,7 literig. A turbód ízel fogyasztása mind a három mérési tartományban egyharmaddal kevesebb volt. A sebességi csúcsérték 169 km/órától — 206 km/óráig terjednek. A Passatot olyan fedélzeti komputerrel látják el. amely jelzi a gépkocsi vezetőjének a hibát. A VW Passatot 1991- ig motorikusán továbbfejlesztik és ezáltal egyre inkább a luxuskategóriába fog tartozni. Előkészületben van a Passathoz egy 130 LE-s 2 literes motor is és 1990-re készen áll a teljesen új rendszerű hat hengeres motor, amely kezdetben 2,4 liter hengerűrtartalommal, később 2,8 literrel a Passatnak ki- egyensúlyozottab futást és jobb utazási teljesítményt tesz lehetővé. I légiutasok súlya Németországban 1930-ig a beszállás előtt minden egyes utast külön-külön lemértek. Ma azonban ez képtelenség lenne, h^zen csak az NSZK-ban a légiutasok száma évenként több mint 40 millió. A harmincas évek óta úgy számoltak, hogy egy átlagos légiutas 75 kilót nyom. Erre az adatra azért van szükség, mert még a mai hatalmas teljesítményű repülőgépeken is pontos határa van a „hasznos terhelés”- nek, s minden légitársaságot köteleznek rá, hogy ezt a repülés biztonsága végett betartsa. A Lufthansa által 1977-ben és 1978-ban elvégzett próbamérlegelés vaskos meglepetéssel szolgált: az utasok átlagosan 3 kilogrammal többet nyomtak. Egy 379 utast befogadó Jum- bónak tehát a számítottsál csaknem 1500 kilogrammal többet kell szállítania. Ezt a mérést azóta megismételték a frankfurti repülőtéren: a belföldi, az európai és a tengerentúli járatok megfelelően kiválasztott kétezer utasát és kézipoggyászát mérték le. Az átlagos testsúly nem tért el számottevően a tíz évvel korábbitól. Hökezelt alumínium Az alumínium villamos vezetőképességét 6,5 százalékkal növelhetik, ha néhány ezred másodpercre 3300 fokos hősokk hatásának teszik ki a fémet. A hőkezelés előtt és után készült mikrofelvé- teleken megállapítható, hogy a kristályos felépítés molekuláris anyagszerkezete közötti határvonalak eltűnnek, így egyneműbbé válik a finomszerkezet. Az új eljárást kidolgozó amerikai kutatók szerint a jövőben egész sor új feladatra hasznosíthatják majd az alumíniumötvözeteket. mindenekelőtt az elektronikában és a számítástechnikában. A hősokkal kezelt alumíniumot felhasználhatják az erősáramú technikában is, mindenekelőtt azokon a területeken, ahol a kisebb tömeg számottevő elő7 nyökkel jár, például a nagy- feszültségű távvezetékek építésében. Gara Péter Rohanó korunkban Egyre pontosabb órák
