Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-15 / 142. szám

W *.»-SZOLNOK MEGYEI VI LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A TARTALOMBÓL: Lesz-« hiány alkatrészekből? Lassan változnak a terméklisták Ha messze van a rendelő Öt városban kétszer is meggondolják Spartakiád és Teszöv Kupa Előrehaladott tárgyalások a hadászati fegyverek csökkentéséről Shultz felszólalása az ENSZ közgyűlésének leszerelési ülésszakán Nem tartalmazott érdemle­gesen új elgondolásokat, új leszerelési javaslatokat Ge­orge Shultz felszólalása az ENSZ közgyűlésének rendkí­vüli leszerelési értekezletén. Az amerikai külügyminisz­ter inkább „leszerelési lel­tárt ’’terjesztett a közgyűlés elé, az elmúlt évek eredmé­nyeit összegezve s csupán né­hány kérdésben foglalt ál­lást újabb leszerelési elkép­zelések mellett. Ezek között szerepelt egyebek között az, hogy állapodjanak meg a nukleáris fegyverek célbajut- tatására alkalmas rakéták eladásának tilalmában. Mint mondotta, a moszkvai csúcs- találkozón a Szovjetunióval is megállapodás jött létre, hogy erről tárgyalásokat kez­denek a két ország között. Az amerikai külügyminisz­ter igen elégedetten szólt a Szovjetunióval megkötött szerződésről, amely eltiltja a közepes hatótávolságú nuk­leáris eszközöket és úgy vé­lekedett, hogy a hadászati rakéták számának ötven szá­zalékos csökkentéséről is igen előrehaladottak a tár­gyalások. Bár a sikert magá­tól értetődően a Reagan- kormányzat politikájának tulajdonította, megállapítot­ta, hogy a két ország között a leszerelés terén történt elő­(Folytatás a 2. oldalon) Agráripari fejlesztésekre Világbanki kölcsön Tájékoztató a MÉM-ben Építési, közlekedési, honvédelmi Országgyűlési bizottságok ülése Ülést tartott kedden a Par­lamentben az Országgyűlés építési és közlekedési bizott­sága. A testület megvitatta az építőipar, az építőanyag­ipar a közlekedés, valamint a posta és távközlés tavalyi költségvetésének végrehajtá­sáról szóló jelentést és a la­kásszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módo­sításáról tanácskozott. Az írásos előterjesztéshez a tár­cák nevében Kádár József építésügyi és városfejleszté­si minisztériumi államtitkár. Klézl Róbert közlekedési mi­niszterhelyettes és Doros Bé­la. a Posta elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Az építőipar az utóbbi idő­szak legeredményesebb évét zárta 1987-ben. Az országos építési-szerelési tevékenység a tervezett 1.2 százalékkal szemben 4.5 százalékkal bő­vült. Értéke meghaladta a 230 milliárd forintot. Az építőipar szervezeti rendsze­re kedvező arányban válto­zott. strukturálisan átrende­ződött, s mindez elősegítette a verseny erősödését. Az idén tovább folytatódott az építőipar szervezeti átala­kulása: az első öt hónap alatt több mint száz kisszö­vetkezet alakult. Az építő­(Folytatás a 3. oldalon) A magyar agráripar fej­lesztésére e hónap elején megkötött 70 millió dolláros világbanki kölcsön felhasz­nálásáról tájékoztatták az újságírókat kedden a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Böjti Zol­tán főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy a hitelt a feldolgozott mezőgazdasági termékek konvertibilis ex­portjának bővítésére, az áruk minőségének javítására, az agráripari ágazatokban mű­ködő vállalatok és szövetke­zetek hatékonyságának nö­velésére és termelékenysé­gének fokozására fordítják. A pénz igénybe vételére pá­lyázatot írtak ki, s elsősor­ban a baromfi-, a konzerv- és a hűtőipar, valamint az erdőgazdaság és a fafeldol­gozás területéről várják a jelentkezéseket. A MÉM vezetői szerint a feltételek szigorúak, mint­egy 50—70 agráripari válla­lat, szövetkezet, közös gaz­daság pályázhat sikerrel. A korábbi világbanki hitel- programoktól eltérően a pá­lyázóknak a fejlesztési terve­ken kívül úgynevezett üzleti tervet is készíteniük kell, amely magában foglalja szervezetük, a vezetés rend­szerének. a termelés irányí­tásának áttekintését, a kriti­kus pontok feltárását. Rész­letesen számot kell adniuk marketing elképzeléseikről is. A hitelek folyósításával 7 kereskedelmi bank foglalko­zik. A pályázatok elbírálásá­nál nem a gyártott termékek mennyiségének növelése az elsődleges szempont, hanem az. hogy a tervezett akció milyen hatással lesz a szer­vezet konvertibilis árbevéte­lének alakulására. A világ­banki kölcsönből 5 millió fo­rintot olyan állami felada­tokra fordítanak, amelyekkel segítik a termelők, a gyártók fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását. Egyebek kö­zött kutatási és oktatási programokat indítanak, s ta­nulmányokat készítenek pél­dául a háttéripar, elsősorban a csomagolóeszközöket gyár­tók helyzetéről. A világbanki kölcsön fel­tételei előnyösek; teljes ösz- szegét a hitelt felvevő Ma­gyar Nemzeti Banknak 2003-ra kell visszafizetnie, félévenként változó kamat­lábbal. A kölcsönmegállapo- dás ötéves türelmi időt biz­tosít a visszafizetés megkez­désére. (Tudósítónktól) Intenzívebb kutató­munkával 1985 óta foglalkoznak a Tisza­füredi Gépipari Kisszövetkezetben. En­nek eredményeképpen már 1986-ban a Budapesti Nemzetközi Vásáron két-há- rom új termékkel jelentek meg, nagyvál­lalati kooperációban. Azóta is minden év­ben ott vannak, bemutatják új fejleszté­sük eredményét. Jelenleg három fő területen dolgoznak. Elsőként említjük a kézi és gépi működte­tésű lemezalakító kisgépeket. A szövetke­zet saját termelésének második fontos te­rülete a vízkezelő berendezések gyártása, harmadikként következnek a járművek. Most ez a terület áll fejlesztésük köz­pontjában. Kistehergépkocsihoz utánfutót készítenek, és kifejlesztettek az erdő- és fagazdálkodásban használható speciális autót is. Prototípusa most készül, 1989-től kezdik gyártani. Évente két-három újítás születik a kis­szövetkezetben, ebben az évben viszont már a negyediken dolgozik a fejlesztési csoport. Képünkön Gyóllai István mérnök és Kalmár Ferenc technikus a rajztáblá­nál. (Fotó: Mészáros) Jövőbe tekintő őszinte eszmecsere Az ÉpítőmunHás Smövétségbe látogatott az MSZMP főtitkára Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke kedden délután a Ma­gyar Építőművész Szövetség vendégeként baráti beszélge­tésen vett részt. A találkozó szünetében válaszolt az új­ságírók kérdéseire. Közelgő romániai látogatá­sával kapcsolatban elmond­ta: Legutóbb Constantin Dascalescu miniszterelnök járt Budapesten és az a rend. hogy a látogatást viszonozni szokták, a meghívást telje­sítik. — Ügy érzem, hogy olyan időszakot élünk, ami­kor van kölcsönösen monda­nivalónk egymásnak. Bizo­nyos kérdésekben máskép­pen gondolkodunk, bizonyos kérdéseket másképpen íté­lünk meg, és egy ilyen láto­gatás alkalmat ad arra, hogy nyílt, őszinte eszmecserét folytassunk. A meghívás a (Folytatás a 2. oldalon) Magyar—NDK parlamenti tárgyalások Magyar—N!DK parlamenti tárgyalás színhelye volt kei­den az Országház. Sarlós Ist­ván, az Országgyűlés elnöke és a hivatalos, baráti látoga­táson hétfő óta hazánkban tartózkodó Horst Sinder- mann, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Német De­mokratikus Köztársaság Né­pi Kamarájának elnöke meg­beszélést folytatott d szoci­alista országok parlamenti elnökeinek soron következő tanácskozásáról, amelynek ezúttal Berlin ad otthont. A találkozón Sarlós István tá­jékoztatta vendégét arról, hogy magyar részről fontos­nak tartják és támogatják a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti bizottságának megalakítását. Horst Sindermann — nem­zetközi kérdésekkel kapcso­latban — kifejtette, hogy or­szágában megkülönböztetett figyelem kíséri a nukleáris veszély alakulását, ezen be­lül is kiemelten a fegyverke­zést, az atomfegyverek elleni fellépést és a stratégiai tá­madó fegyverek 50 százalé­kos csökkentését. Az NDK törvényhozó testületének ve­zetője kitért arra, hogy a KGST és az EGK küszöbön álló kölcsönös diplomáciai elismerése új lehetőségeket teremt a parlamenti kapcso­latok fejlesztésére, a képvi­selők közötti közvetlen kon­taktus alakulására. A délutáni órákban Barcs Sándor, az Interparlamentá­ris Unió magyar csoportjá­nak elnöke ugyancsak az Országházban találkozott Horst Sindermannal. Tájé­koztatta az IÖPU 1989. márci­usában, Magyarországon megrendezendő centenáriumi konferenciájának előkészü­leteiről. A megbeszéléseken jelen volt Karl-Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykö­vete. Modern mérlegeken mérik a szeletelt árut. A készülék a súlynak megfelelően beáraz­za a tételt és címkére nyomja a termék ada­tait Hetente 10—15 tonna szeletelt sajt hagyja el az üzemet. (Fotó: T. Katona László) A Szolnoki Tejipari Válla­lat szajoli sajtérlelő üzeme évente mintegy 3500 tonna sajtot szállít megrendelői­nek. Legnagyobb mennyi­ségben Trappistát — mint­egy 2500 tonnát — juttatnak a hazai kereskedelemnek. A vállalat exportál is, 5—600 tonna Hajdú sajtot szállít a közel-keleti országoknak. A hazai önkiszolgáló boltokban kedvelt a szeletelt áru — az említett sajtféleségeken kí­vül Körösmenti és Óvári Alig egy éve állították üzembe ezt a magyar gyártmányú saJtot csomagolnak szeletel­csomagológépet. A korábban használt import csomagoló- ve' anyag helyett jóval olcsóbb hazai fóliával működik fjfgjpu sajt exportra,

Next

/
Thumbnails
Contents